Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 30. szám - Közigazgatási biráskodás. [9. r.] - Örökösödési jogunk törvényhozási szabályozásához. A magyar tud. Akadémia által dicséretre méltatott pályamű. Írta Dr. Teleszky István. Budapest. Eggenberger Nándor bizománya. 1876. [Könyvismertetés]

— 238 — Mind az első fokú közigazgatási bíróságok ítéletei ellen, ha valaki ezeket magára nézve sérelmeseknek találja, felebb e z n i lehet az államtanácshoz. A gyakorlat ez appellatiót »pourvoi« ')nak nevezi. Az államtanács sectiója »du contentieux< tehát a II. és utolsó fokú közigazgatási bíróság. (Mellesleg megjegyezzük, hogy az államtanács 4 sectióból áll az 1872. május 24-iki törvény óta). Már az 1806. jur. 11. decretum 14. art. teremtette a ; commision du contentieux«-t. Azóta sokféle organisation ment keresztül. Jelenlegi nevét és alakzatát nyerte az 1852. január 25-én kelt decretum 17. art. által. A >pourvoi« feletti tárgyalások nyilvánosak és szóbeliek és egy assemblée-ban történnek, mely nemcsak a section du contentieux tagjaiból, hanem még hat minden sectióból választott államtanácsosból áll.2) Az assembléeban rendszerint a > section du contentieux« elnöke elnököl. Azonban az államtanács elnöke vagy alelnöke mindig elnökölhetnek az assembléeban. ítélet csak akkor hozható, ha legalább tizenegy döntő szavazattal biró tag van jelen.5) A »maitre des requétesc4) (a kérvények referense) vagy az »auditeur«5) (assessor, ülnök) ki már a J>section du contentieux«-ben referált, itt az assembléeben is előadóként működik és előadásában csakis a tények resuméjére s a felek indítványaira terjeszkedhetik ki, a nélkül, hogy saját nézetét ez alkalommal kifejthetné. Saját kérelmükre a feleknek az assembléeben szóbeli előadás is engedélyeztetik, a mi azonban csak felette ritkán fordul elő, hanem ezt inkább ügyvédek által szokás végeztetni. Különös az, hogy az itélet nem mindjárt a tárgyalás befejezte után hozatik, hanem előbb mind az assembléeben kitűzve volt ügyek lebonyolittatnak, és azután egyszerre hozatik mind a tárgyalásnál meghallgatott ügyre nézve itélet. Az 1852. decretum értelmében az államtanács döntése csak praparatorius lehet,6) (décrets rendű s au contentieux) melyhez még az államfő signaturájának kell járulni, hogy érvényesíthető legyen.r) Ezen rendelkezés egy ujabb törvény (loi du 24. mai 1872) által lett megszüntetve, mint már előbb em>) L. M a c a r e 1 : i. m. 19. 1. 2) La loi du 24. mai 1872. a conservé cetté organisation ingénieuse de l'assemblée du conseil d'État délibérant au contentieux, composée des sept membres de la section du contentieux et de membres adjoints dont le nombre est seulement abaissé de dix ;\ s i x, en raison de la réduction des sections administratives de cinq a trois. — D uc r o c q : t. I-er, p. 193. 3) Loi 24 mai 1872, art, 12 §. 1. *) . . . ayant voix consultative dans toutes les affaires, et voix délibe rative danB celles dont ils font le rapport (art. 11). 5) Ils ont voixdélibérat, ive íl leur section et voix consultative a l'assemblée générale, seulement dans les affaires dont ils sont les r a p p o r t e u r s (art. 11.8. 3). 6) A »conseil d'état« jogellenőrzése nem képes ellentállam a mindenhai hatalom birtoklóknak. Az állami hatalom a határozatok foganatosítását magának tartja fen, és a tagok felcserélhető állása mindig a conseil egy változott összeállítását teszi lehetővé, ha ennek gyakorlata a hatalom birtoklók intentióival komoly ellenmondást képezne. Ez igazgatási justiceben végre nem kötelező jogelvekről van szó, hanem egy *-összérdeknek« a magánérdekek elleni mérlegeléséről, mint ez Francziaországban tényleg eliemerve és kimondva van. L. G n e i s t: Verw a 11 u n g s - J u s t i z stb. 171. 1. ") Toutefois, s:il estsans exemple que le pouvoir exécutif ait usé de son droit de rendre un d éc r e t contraire au projet du conseil d'État. — Ducrocq: t. 1-er, p. 197. litettük. Természetesen itt is okokkal látják el az Ítéleteket, egyáltalán mind az, mit a prafect-tanácsoknál az ítéletek tartalmára vonatkozólag mondtunk, itt is kell, hogy meglegyen. Az itélet-indokok természetét illetőleg Chauveau azt jegyzi meg: » — •— il est rare que les motifs soient autre chause que rénonciation d'un principe assez vague ') .« Ámbár E 1 s a s s - L o t h a r i n g i a ~) a változott politikai viszonyok következtében jelenleg Németország egyik provinciaját képezi, mégis közigazgatási biráskodásának a franczia közigazgatási biráskodás alakzatával való azonossága miatt czélszerünek tartjuk itt tárgyalni: 11. A közigazgatási bíráskodást Elsass-Lotharingiában. Elsass-Lotharingiában a franczia közigazgatási biráskodás szervezete maradt meg továbbra is, csak az orgánumok nevezete szenvedett módositást. — 1870-ben t. i. e tartomány három igazgatási kerületre lett felosztva: Alsó Elsass, Felső-Elsass és Lotharingiára. — Közvetlenül a birodalmi kancellár alatt áll a strassburgi főelnök, ki e tartomány legfelsőbb igazgató hatósága.5) — Illetékességi összeütközések esetében a császár dönt. A főelnök mellé rendelt tanácsosok egy collegiumot képeznek, melynek neve: >Kaiserlicher Rath in ElsassL o t h r i n g e n.<4)5) Ennek nyilvános tárgyalásainál a fő-elnök elnököl. A práfecturatanácsosok helyére léptek a >B e z i r k srathec, kiknek »vitás ügyekbeni* döntései ellen a császári tanácshoz történik a felebbezés, mely egyáltalán az államtanácshoz utalt dolgokat végzi. Egyházi dolgokban6) való felebbezések felett a szövetségi tanács7) dönt. Minden járás igazgatásának élén egy járási elnök áll. Ez ugyanazon jogokkal bir, minőket addig a prafect gyakorolt, még melléje is szükséges számmal rendelvék tanácsosok. A prafect-tanács helyére egy collegialis hatóság lép, mely a járási elnökből és a melléje rendelt tanácsosokból, az adóigazgató és a fő-erdőmesterből áll és melynek ?K ai s er 1 ic h er B ezirksr ath«8) ') i.Hem lennénk teljesek » franczia administrativ 1 justitia alapelveinek felsorolásában, — úgymond Concha —, ha meg nem emlitenók a különös szakképzettséget és az eljárás gyorsaságát, mely az administrativ bíráskodást jellemzi* 87. 1., s másutt: »Az egye• düli egyensúlyt eme viszonyok ilyféle rendezésének nagy veszélyessége ellen a közig, perek nyilvánossága és a peres eljárásnak a magánperrel egyenlő alapokon való, bár egyszerűbb formák közti rendszere képezi«. a) Irodalmi források: Hirth: Annalen des deutschen Eeiohs, Jahrg. 1876. 800. s k. 1. s 897. s k. 1. : Das öffentliche Recht und die Verwaltungsgerichtsbarkeit in Elsass-Loth ringen. Zugleich ein Bt-itrag zur Lösung der Frage, ob die Verwaltungs-Rechtssprechung den ordentlichen Gerichte zu übertragen ist. Von Kari Stengel — 1* ann: i. in. 181. 1. 3) L. ><Verh. des XII. deutschen Juristentagest III. k. 25.1. ') §. 8, alin. 3. 5) Was die auf den Oberpriisidenten übertragenen Befugnisse anbelangt, so kann ohne Zweifel gegen dessen Entscheidungen Beschwerde an den Reichs-i k a n z 1 e r ergi iffen werden, da der Oberprasident unmittelbar u n t e r dem Reichskanzler steht. — §.4 des Gesetzes v. 30. Dez. 1871. 6) »Rekurse wegen Missbrauchs in kirchlichen Ange- i legenheiten* récurs comme d'abus §. 9, alin. 1. 7) Nach Vernehmung seines Ausschusses für | Justizwesen. 8) L. »Über das Verfahren vor den Be- | | zirksráthen* a birod. kancz. rendelete v. 1. Septemli. 1 .' 1872. (G. Bl. f. E.-L. 725. 1.) — A császári tanács | a neve. A határozathozataloknál legalább is három tagnak kell az elnök hozzászámitásával részt venni, és vitás ügyekben való döntéseknél szavazat egyenlőség esetében az elnök dönt. A tárgyalások nyilvánosak, ugy mint a prafect-tanácsoknál. (L. loi du 21 juin 1865). Minden kerület élén áll egy kerületi igazgató a szükséges segédszemélyzettel. A kerületi igazgatóságok ugyanazon jogokat gyakorolják, melyek eddigelé a »souspréfets«-nek voltak átengedve. III. A közigazgatási biráskodás a Svájczban.1) A legújabb svájezi szövetségi alkotmány") 106—114. art. értelmében egy szövetségi törvényszék létesíttetett, mely 1875. január 12-én nyittatott meg. A szövetségi törvényszék itél: magán j o g is) vitákban ; bűntények4) felett és szövetségi hatóságok s cantonálhatóságok között felmerülő illetékességi összeütközések5) felett; itél továbbá oly egyes cantonok között felmerülő viták felett, melyek államjogi természetűek; oly panaszok felett, melyek a polgárok alkotmányszerü jogaik sértése miatt emeltettek, vagy olyanok felett, melyek magánosok részéről concordatumok és államszerződések sértése miatt emeltet-tek. Fentartva lettek a szövetségi törvényhozás által még közelebb megállapítandó közigazgatási viták. Mind ezen esetekben azonban a szövetségi gyűlés által hozott törvények és egyáltalában kötelező határozatok, valamint az általa jóváhagyott államszerződések mérvadók a szövetségi törvényszékre nézve. A szövetségi törvényhozás az emiitett eseteken kivül még másokra nézve is állapithatja meg a szövetségi törvényszék illetékességét.6)7) Midőn a szövetségi törvényszék államjogi biráskodásáról szólunk nem szabad közigazgatási bíráskodásra gondolni. Mert bizonyos értelemben a szövetségi tanács gyakorol közigazgatás i-törvényszéki tevékenységet, sakkor vitásközigazgatási döntvények ellen a szövetségi gyűléshez6) lehet felebbezni, csak hogy törlésére a szövetségi tanácsok9) egybehangzó határozata szükséges. Ha ily határozat nem létesül, akkor a szövetségi tanács döntése érvényben marad. Bárhol legyen szó svájezi közigazgaelőtti eljárást egy 1873. febr. 22. rendelet szabályozta (Ges.-Bl. f. E.-L. 39. 1.) ') L. L a n d g r a f f : Das schweizerische Bundesgericht, Hirth's Annalen stb. (1867. évf.) 114. a k. 1. — Escher: Politik II. k. 588. 1. — Bluntschli: Geschichte des schw eizerischen Bundesrechtes von den ersten ewigen Bünden bis auf die Gegenwart (Zürich, 1849) I. k. 542. 1. — Rüttiinann: Das nordamerikanische Bundesstaatsrecht verglichen mit den politischen Einriehtungen der 8 eh w e i z (Zürich, 1867.) 3 kötet. — »Z eitschrift für schweizerische Gesetzgebung und Rechtspflege« 1875. évf. I. füzet 24. 1. »D a s schweizerische Bundeagericht*. Eröffnungsrede von Dr. Blumer (12. Január 1875). !) »Bundesverfassung der schweizerischen Eidgenossenschaft vom 29. Mai 1874«. s) Art. 110. ugyanott. «) Art. 112. ibidem. •) Art. 113. ibidem. l;) Art. 1 14. ibidem. 7) Rüttimann: II. köt. 2. rész, 387.1. (Zürich.. 1876). ») Art. 85, 12. szám. s) Nationalrath és Standcrath ez a svájezi két kamara neve.