Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 2. szám - Kérhet-e a közkereseti társaság törvényszékileg kinevezett felszámolója csődöt?

— 13 állapotban levő nö ellen kövcttetett él, s a nö ennek következtében elvesztette méhmagzatát. 295. §. Ha a tettes szándéka a 293. és 294. §§-ban felsorolt következmények valamelyikére irányait, és az be is következett: a büntetés 1 évtől 10 énig terjedhető fegyház leend. 296. §. Halálos testi sértés követtel ik el és 1 évtől 10 évig terjedhető börtönnel büntetendő, ha a testi sértés (290. §.) a sértettnek, halálát okozta. Ha a halálos testi sértés a 295. §-ban meghatározott szándékkal követtetett el, 3 évtől 15 évig ] terjedhető fegyházzal büntetendő. 297. §. Ha a súlyos (290. !•, 293., 294., 295. \ §§.) testi sértés többek általi bántalmazásból szár- ' mázott, és ki nem tudható, hogy ki vagy kik okozták | azt: mindazok, a kik a bántalmazásban szándéko- \ san résztvettek: 1 évig terjedhető fogházzal és különkülön 200 fiiig terjedhető pénzbüntetéssel; ha pedig a bántalmazásokból halál származott: 3 évig terjedhető fogházzal és külön-külön 400frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 298. §. A ki másnak, azon szándékkal, hogy egészségét megsértse, mérget vagy oly szereket ad be, melyek alkalmasak az egészséget meg roncsolni, 1 évii:/ 5 érig terjedhető börtönnel büntetendő. Ha ezen cselekmény által a 293. és 294. §§-ban meghatározott valamely következmény állott be, a tettes 2 évtől 10 évig terjedhető fegyházzal, hu pedig a cselekmény a halált okozta, 10 évtől 15 évig terjedi: etö fegyházzál büntelendő. 299. §. A ki gondatlan cselekménye által másnak súlyos testi sértést okozott, egy évig terjedhető fogházzal és 500 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A ki gondatlan cselekménye által másnak könnyű testi sértést okozott, 3 hónaing terjedhető fogházzal és 200 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. Ha azonban a súlyos sérülés, az azt okozónak saját hivatásában vagy általa gyakorolt tudományban, iparágban vagy foglalkozó-ban paló'járatlansáyából vagy hanyagságából származott, vagy ha azon cselekmény vagy mulasztás által, mely a súlyos sérülést okozta, az azt okozó, hivatásának vagy az áltál gyakorolt tudománynak iparágnak vagy foglalkozásnak szabályait sértette meg: 2 evig terjedhető fogházzal és 500 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, büntetendő. A 280. §. utolsó bekezdésének határozmá nyai a jelen §. eseteiben is alkalmazandó]:. 300. §. A jelen fejezet eseteiben a megsértett•nek kívánságára és részére megfelelő kártérítés is állapítandó meg, mely tartós betegség, vagy munkaképtelenség esetében a megsértettnek személyi és családi viszonyaihoz képest egyszer-mindenkorra megállapítandó tökében vagy évi járadékban állhat. 301. §. Könnyű festi sértés miatt bűnvádi eljárás csak a sértett fél indítványára indítható meg. 302. §. A házi fegyelemre jogosított személy .által, annak gyakorlatában elkövetett könnyű testi sértés miatt, büntetésnek nincs helye. 303. §. Nem büntettetik a testi sértés ha az a 272. §-ban meghatározott valamelyik esetben követtetett el. Dr. Fayer László. I Kérhet-e a közkereseti társaság töryényszékileg kinevezett felszámolója csődöt? (—i—). Egy kiváló érdekességü kérdés nyert a napokban végleges bírói eldöntést. Sietünk azt e lapok olvasó közönségével megismertetni. A budapesti kir. törvényszék Dr. Beck Hugó ügyvédnek mint Blasütigh testvérek be nem jegyzett czég bíróilag kinevezett felszámolójának a nevezett czég, illetve beltagjai Blasutigh Antal és Matbia ellen elrendeltetni kért csődnyitási ügyében 1876. évi augusztus hó 21-én 40128. sz. alatt következő ítéletet hozott: Blasutigh testvérek be nem jegyzett és a budapesti kir. kereskedelmi törvényszék által feloszlatott közkereseti társaság illetve volt beltagjai Blasutigh Antal és Mathia ellen a csődület az 1840. évi XXII. t.-cz. értelmében elrendeltetik és bukottaknak minden ingó és ingatlan vagyona zár alá vétetni rendeltetik. Indokok. A csődületet a biróilag kinevezett felszámoló az általa képviselt czég, illetve beltagjai vagyona ellen önkényt kérelmezvén, az az 1840. évi XXII. t.-cz. 5. §-ának a) pontja alapján elrendelendő volt. Blasutigh testvérek elégnek felebbezése folytán a budapesti kir. ítélő tábla 1876. évi október 2-án 4434. sz. a. következő Ítéletet hozott: Az elsőbiróság Ítéletének megváltoztatásával felszámoló Beck Hugó a felszámolás alatt levő Blasutigh testvérek czég ellen bejelentett csőd megnyitása iránti kérelmével elutasittatik. I n d o k o k. Mert a közkereseti társaság feloszlása folytán kirendelt felszámolónak hatásköre az 1875. évi XXXVII. t.-cz. 112-117. §§. által körvonalozva van és jogosultsága az ott tüzetesen meghatározott teendőkön tul nem terjedhet ; már pedig az idézett szakaszok sem nem kötelezik, sem nem jogosítják a felszámolót arra, hogy a felszámolás alatt lévő közkereseti társaság vagyonára a csőd elrendelését szorgalmazhassa. De a fentidézett lörvényczikk egyéb rendelkezéseiből sem lehet azon következtetést vonni, mintha a felszámoló ily jogosultsággal birna; mert igaz ugyan, hogy a részvénytársaságról rendelkező 184. §-a az igazságot, mely a részvénytársaság feloszlása esetében a 203. §. szerint hivatva lehet a felszámolók teendőit is végezni, büntetés alatt is kötelezi a csődnek bizonyos esetben bejelentésére ; de azon kívül, hogy e kötelezettség az igazgatóság tagjait mint olyanokat, s nem mint felszámolókat terheli, a csak saját részvényeik erejéig felelős tagokból álló részvénytársaság és a társasági tartozásokért egész saját vagyonukkal felelős tagokból alakult közkereseti társaság közötti lényeges különbség nem engedi azt következtetni, hogy a részvénytársaság igazgatóira vonatkozó törvényes rendelkezés a közkereseti társaság felszámolóira is alkalmazást nyerhetne, és pedig annyival kevésbbé, mert a közkereseti társaság felszámolói a keresk. törvény 109. §-a, a 112. §. végpontja és a 115. §. által a társaság irányában korlátozva is vannak és mert a felszámoló csakis a közkereseti társaság vagyona feletti intézkedésre lévén felhiva és hivatva, annak bejelentése folytán a csndöt csakis a társasági vagyonra lehetne elrendelni, mely eljárás pedig ellenkeznék a keresk. törvény 88. és 97.§§-aival. de ellenkeznék az 1840. évi XXII. t.-czikkel is, miután az ezen törvény 5. és 6. §. szerint jogosítottak kérelme folytán az elrendelt csődnek nemcsak a társaság, de az azon társaságot képező beltagok magánvagyonára is ki kell terjedni. Mindezeknél fogva az elsőbirósági ítéletet megváltoztatni s a csőd bejelentésére nem jogosított felszámolót előterjeszett kérelmével elutasítani kellett. Ez ellen Dr. Bróde Lipót perügyelő és tömeggondnok a következő felebbezést nyújtotta be: »A felszámoló hatásköre nem az idézett törvény 112. és 117. §-aiban van körülírva, hanem körülírja azt a törvény 113. §-a, és pedig olyképen, hogy »a felszámoló üzletkörének korlátozása harmadik személyek irányában joghatálylyal nem bir.« E szerint a felszámoló korlátlan, s nem is korlátolható oly meghatalmazott, kinek intézkedései kifelé a társaságot feltétlenül kötelezik. A csőd nem egyéb mint a vagyonnak a hitelezőknek való átengedése oly czélból, hogy azok magukat e vagyonból követelésük arányához képest kielégítsék. A csődnyitás tehát vagyonátengedés, és pedig a hitelezőknek, azaz harmadik személyeknek való átengedése. Harmadik személyek irányában a felszámoló nem korlátolható, és igy természetes, hogy jogosítva van az összes vagyont az összes hitelezők rendelkezésére bocsájtani. Igaz ugyan, hogy a csődnyitásnak azonkívül még egyéb (nevezetesen közjogi) következményei vannak, de ezen következmények a csőd alatt lévőt ex lege terhelik. A felszámoló, midőn csődöt kér, nem ezen közjogi következmények bekövetkezését kéri, hanem ő csak a vagyonról rendelkezik; a vagyonról rendelkezni pedig ö jogosítva v&h, ebben nem korlátolható és igy őt csődnyitás szorgalmazására jogosítottnak tartanunk kell. A keresk. törvény 112. és 117. "§ ai nem a felszámoló hatásköréi szabják meg, hanem felsorolják a felszámoló hatáskörén belül annak kiváló teendőit; nem is sorolják elő ezen teendőket taxatíve, (az üzletvezetés körüli teendők taxativ felsorolása ezen teendőknek folyton változó természeténél fogva merőben lehetetlen), hanem exemplificative. A törvény a legnevezetesebbe. ket sorolja, sorolhatja csak fel. Ezen teendők közül I azonbon felsorolva látjuk, hogy a felszámoló tarI tozik a feloszlott társaság kötelezettségeit telieI siteni, látjuk, hogy a 116. §. értelmében csak azon | pénzeket oszthatja fel a társasági tagok közt, melyek nem csak a lejárt, hanem a még csak lejárandó tartozások kielégítése után fenmaradnak, látjuk tehát, hogy a törvény első sorban a hitelelezőket akarja a társasági vagyonból kielégíttetni, és csak a hitelezők kielégítése után fenmaradó vagyon a társtagoké. Ha pedig, mint jelen esetben, 6000 frtnyi vagyon mellett csaknem 30,000 frtnyi adósság vau, mennyi jut az egyes tagra mint jutalék ? mi illeti ezen vagyonból az egyes tagot ? Mondanom se kell, hogy a törvény, midőn a felszámoló kötelességévé teszi a társaság kötelezettségeit teljesíteni, nem akarhatta, hogy a felszámoló az egyik hitelezőnek fizessen, a meddig jut, a másiknak pedig, ki számára már semmi sem maradt, ne fizessen; a törvény intentiójában csak a hitelezők egész vagy aránylagos kielégítése lehet. Már pedig B. testvérek czég ellen egyes hitelezők részéről már keresetek beadattak, egyesek részéről már végrehajtás kéretett; ha most a felszámoló rögtön csődöt nem kér, akkor egyes hitelezők teljeseii kielégíttetnek, a többinek pedig mi sem marad. A felszámoló tehát nem csak jogosítva, hanem köteles volt csődöt kérni. Azon körülmény, hogy a felszámoló a tagok irányában némileg korlátozva van, őt ezen jogától meg nem foszthatja azért, mert a csőd hatása k ifelé irányul és ő kifelé harmadik személyek irányában korlátozva nincsen. De nézzük ezen a Tek. kir. Tábla által felhozott korlátokat. A Tek. kir. Tábla a keresk. | törvény 109., 112. és 115. §§-aira hivatkozik. A 109. §. a felszámolót miben sem korlátolja, mert ott a felszámoló megbízásának visszavonásáról van intézkedés, de addig, a meddig ezen megbízás tart, ezen §. a felszámolót nem korlátolja. A 112. §. végpontja sem foglal magában korlátozást, hanem kötelességévé teszi csak a felszámolónak az ingatlanoknak nyilvános elárverezését. Ez pedig csődben amúgy is történik. A 115. §. szerint tartozik ugyan a felszámoló a társasági tagok egyértelmű határozatait foganatosítani, de ezen szakaszban meg is van a sanctió az esetre, ha azt nem foganatositja, és akkor nem érvénytelen és semmis a felszámoló intézkedése, — mert a felszámoló hatásköre nem korlátolható — hanem a felszámoló az esetben a társasági tagoknak felelősséggel tartozik, de azért a felszámoló intézkedései ér vényesek maradnak és cselekményei a társaságot kötelezik. Azon körülmény, hogy a felszámoló csak a közkereseti társaság vagyona fölötti intézkedésre van hivatva, nem gátolhatja őt a csődnyitás szorgalmazásában, mert ő tényleg a csődnyitást c s a k a társaság vagyona fölött kéri, és ezen csőd megnyitásának következménye csak az, hogy a hitelezők azután a magánvagyonhoz is nyúlhatnak; ép ugy, mintha a felszámoló valamely kötelezettséget vállalt volna, melyért is csak a társaságot kötelezte, de miután a társtagok a társaság kötelezettségeiért egyetemlegesen felelősek, kötelezte eo ipso a magánvagyont is. Ha helyesnek elismernők a tek. kir. tábla által azon kimondott elvet, hogy a felszámoló nincsen jogosítva csődöt kérni, mert a társtagok magánvagyona felett nem rendelkezhetik, akkor ugyanazon elv szerint a közkereseti társaság czégvezetöjének és felszámolójának egyáltalában a a társaságért kötelezettségeket elvállalni nem volna szabad, mert a czégvezető és a felszámoló csak a társasági vagyonról rendelkezhetnek, ha pedig kötelezettséget vállalnak akkor a társtagok magánvagyonukkal is felelősek, ergo azt tenniök