Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 27. szám - Az angol jogreform. [1. r.]

— 217 •tnxnnin » u-rendőri téren a jogi kérdés- I nek a ténykérdéstől való elkülönítése ab- | solut lehetetlenség. *) A cassatió szintén jogorvoslat az j egyes oltalmára nézve, mert épen általa oltalmaztatik oly módon, hogy az őt sértő actust eltörli s mellőzi. Lehetetlen, hogy a concret döntések mellőzését ne tekintsük a sértett jog oltalmának, azonban ez még csak fél intézkedés, mivel mindenesetre ha nem is sok, de még sem megvetendő •valami nyeretik, ámbár az opportunitás szempontjából elönyösb volna azon eljárás alkalmazása, mely szerint nemcsak az constatáltatik, hogy valami rosz, hanem egyúttal mindjárt a követendő jó is kijelöltetik. Mert annak kimondása, liogy valami rosz, az a distinctió segélyével logikai processns eredménye, mely csak ngy lehetséges, ha a valamit roszszaló a jót ismeri, és épen azért, mert az általa roszszalt valami nem bir annak attribútumaival, mi meggyőződése szerint jó, és ?nit olyannak talált is, roszszalja azt. Tehát ha a roszszalónak mint criticusnak eo ipso kell, hogy ismerje a jobbat, nincs ok miért ne birhasson ő — ha szabad e kifejezéssel élnünk — »szólásszabadsággal* is. Az emiitett okoknál és az opportunitás szempontjánál fogva a cassatiónak e téren való exclusiv alkalmazása ellen kell határozottan nyilatkoznunk.2)5) Hogy a közig, törvényszék cassálhasson, legelőször a tényeket pontosan kell ismernie, ha ezeket ismeri, akkor mindjárt érdemleges Ítéletet is hózhat. Mert nem állithatná senki, hogy talán egy alsó adm. hatóság intézkedésének vagy döntésének megsemmisítésére felületesebb tényismeret is elégséges lenne, mint közvetlen itélethozásnál. Nem érthetjük azokat, kik a kormány veszélyeztetését, látnák abban, ha a közig, törvényszék is ítélhetne, vagy — mint mondják — >igazgatua« és azértaközigazg. törvényszék tevékenységét csak a semmisítésre akarják kiterjeszteni. A közig, törvényszék érdemleges itélethozhatási joga mellett még az élet maga is látszik szólani, mert a köz-s magánérdek követelménye, hogy az igazgatás prompt és gyors legyen. Már pedig az nem lehet, ha felebbezett ügyeknél számtalan4) fórum határozatait kell bevárni, mig valamely kifogásolt intézkedés foganatosithatóvá válik. Gneist a cassatióra nézve azt jegyzi meg: »Ein oberster Verwaltungsgericbtshof hat analóg dem Cassationshofe in der Justiz-Verwaltung nur den Sinn, eine Gleichförmigkeit und Stetigkeit der Verwaltang ím Interessé des öffentlichen Wohles zu erhalten, nicht ') L.Koller: i. ni. 22. 1. =) Az osztrák közig, törvényszékre vonatkozólag P a n n (Verwaltungs-Justiz 33. 1.) azt mondja : >Für uns ist der Vervvaltungs-Gerichtshof in seiner gegenvvártigen Organisation nur eine Zwischenstation in derEntwicklung unseres öffentlichen Eechtes, und werden wir vielleicht in einem Decennium, hoffentlich gleichzeitig mit einer organiscben VerwaltungKeform, unsere Verwaltungs-Justiz auf eine totál a nders beachaffene Basiszu stellen in der Lage sein«. 3) L. még Pann: Beitrüge stb. (Wien, 1877.) 58.s k.l. *) Különösen áll ez az osztrák közigazgatási semnntüszékre nézve, melyhez az osztrák törvény 5. §. 2. bekezdése értelmében csak akkor fordulhatni, ha az ügy administrativ utón már ki van merítve. L, III. rész XIV. fejezet. aber das Recht des Einzelnen gegen die höchste Gewalt durch eine bindende Schranke zu schützen«. Tehát látjuk, Gneist szerint Ausztria, közigazgatási törvényszéke daczára, közig, bíráskodással nem bir. Schmitt,') Zacharia, Pözl, stb. szintén az osztrák közig, törvényszék Achilles-sarkának tekintik azt, hogy csak cassatorius tevékenységgel bir.2)3) Semmitőszék csak akkor illeszthető be a közigazgatási bíráskodás szervezetébe, midőn már valahol az administrativ-justiz teljes alulról felfelé emelkedő szervezete létezik ugy, hogy egyedül a forrnál ismus számára is külön forumot létesíthetnek. — Jelenleg egyedül Ausztria4) az, mely közigazgatási semmitőszékkel bir. Ilynemű institutió által nem sokat lendítünk valamely ország közigazgatási állapotain, mert egyedül cassatiója valamely kifogásolt hatósági intézkedésnek még nem elegendő remedura, amennyiben nem zárja ki azon — mindenesetre nem valószinü — eventualitást, hogy mindennek daczára a kifogásolt döntéshez hasonló értelemben való decernatum még azután fog talán még egynehányszor is hozathatni. Akkor azon anomália keletkezik, hogy a közigazgatási törvényszék kizárólagosan a semmisítésre szoritja tevékenységét, mig ellenben a bepanaszolt hatóság a legnagyobb kedélyességgel hoz ismét ép oly intézkedést, minta minő a kifogásolt volt, melyprocessus sz ámtalanszor ismétlődhetik, a nélkül, bogy a törvényszék valaha materialiter volna képes dönteni. Tehát úgyszólván [ csak elméleti akadémiai functióval bir. Az említett okoknál fogva a cassatiónak exclusiv alkalmazása téren kell határozottan nyilatkoznunk. Az angol jogreform. A berlini jogásztársaság 1876/7. évi működéséről kiadott füzet Dr. Zimmermann Ede angol ügyvéd két az angol jogreformot vázoló előadását tartalmazza, melyeket a következőkben reprodukálunk. Jóllehet az igazságszolgáltatást Angolországban a törvényhozás tényezői régtől fogva különös figyelemben részesítették, mégis a legnehézker sebb formák egészen a jelen század közepéig fenI maradtak. Azonban az utolsó negyedszázadban igen beható reformok létesíttettek— a peres eljárás terén különösen a 15. 16. Victoria acta cap. 70. és 86. (1852) és 17. 18. Vict. cap. 125. (1854) által. A bírósági szervezet, valamint a polgári törvénykezési eljárás legnevezetesebb átalakítása a ') Nem lesz érdek nélkül némely osztrák publicista nézetét az osztrák közig, tvszék kizárólagos cassatorius tevékenységét illetőleg megtudni. A cassatióról a badeni tudós Schinitt mondja: vDieser Gruudgedanke des öffentlichen Entwurfes ist offenbar verfehlt*. L. »Juristische Blatté r« 1873. évf. 17. sz. «) Ludwig G r ü n w a 1 d i. m. 21.1.: »Die Cassaj tions-Instanz ist der T o d e s s t o s, in die uns staatsgrundj gesetzlich gewáhrleistete administrative Rechtspflegec. 3) »Die Aufgabe unseres (az osztrák) Verwaltungsgerichtshofes ist übrigens nicht blosse Cassation des administrativeu Actes, sondern insoferne eine E n t s c h e idung in der Sache selbst, als er die Gründe i seines Ausspruches anzu gebén und damit die KechtsI frage zu erürtern und klar zu stellen hat«. L. Kissling: Theorie des Verwaltungsrechtes II. füzet, előszó IV. 1. «) »Auszt, riában — — — a közig, bíráskodásra concret feladat helyett, mondhatnók theoretikus hivatás o c t r o y á 11 a t i k«. L. Concha: i. m. 117. s k. 1. Másutt: > Ily bíróságot nem fogunk közigazgatás ügyekben reformáló hatalomnak elismerni, ha i nem pusztán cassatoriusnak«. legujabbi időben a 36. 37. Victoria acta- cap. 66. (1873), 38. 39. Victoria cap. 77. (1875) és 39. 40. Victoria cap. 59. (1&76) által történt.. A büntető-törvénykezést ezen ujabb reformok" kevéssé érintik. Jelen előadás csak a civiljogi mozzanatokat tartja szem előtt. Ezen reformok jobb megérthetése czéljából az eddigi törvénykezési szervezet rövid átnézete van előrebocsátva, minthogy az a jelenlegi átalakításnak is alapjául szolgál. Mindenekelőtt megjegyzendő, hogy a három királyság, Anglia Wales-szel, Skót- és Írország épen nem birnak egységes szervezettel vagy eljárással, sőt ezen királyságok mindegyikének megvan a maga bírósági szervezete és külön eljárása, mig az anyagi jog sok tekintetben megegyező alapon nyugszik. A jelen értekezés tárgyát képező reformok lényegileg csak a szorosabb értelemben vett Angolországra vonatkoznak, miért is a bevezető vázlat csak a tulajdonképi angol bíráskodást tartja szem előtt. A polgári törvénykezés legalsóbb fokát a grófsági bíróságok képezik. Rendszerint minden grófságnak egy birája van, kinek területi joghatósága épen nem szorítkozik egy bizonyos grófságra s kinek materiális illetősége ezelőtt meglehetősen megszorítva lévén, ujabb időben különböző irányokban jelentékenyen kiterjesztetett. Ezen grófsági bíróságok mellett egyes helyeken régtől fogva részben concurráló, részben kizárólagos helyi bíróságok állnak fen. A jogszolgáltatást ezen 57 grófsági bíróságnál körülbelül 24 millió lakost számláló területen 57. egyes biró látja el, s e szerint minden kerületre átlag 460,000 lélek esik; egy biró fizetése 15—20,000 frtra rug. A felső bíróságok joghatósága részben a grófsági bíróságokkal concurrál, részben bizonyos különös ügyekre vagy magasabb értéktárgyakra nézve első fok, 1846. C. 95. Megemlítendő itt a bíróságoknak egy megkülönböztetése, mely az angol bírósági szervezet sajátsága. A bíróságokat megkülönböztetik még mint olyanokat, melyek courts of record és melyet courts not of record. Courts of record az oly bíróságok, melyeknek okiratai mint közokiratok közhitelességgel birnak, mig ez a courts not of record okiratairól nem áll. A felsőbb bíróságok állásának prácisebb megjelölése czéljából, szükséges- az anyagi jogot kissé szemügyre venni. Az anyagi jog annak alanya szerint két részre oszlik; az egyik a cokimon law azaz a közönséges jog, a másik az equity law azaz a méltányossági jog; hogy amaz a római jus strictum-mal vonatkozásban áll-e, attól itt eltekintünk. Mindkettőnek forrásai ugyanazok: a, szokásjog és a statutár-jog.Mint főágakat a méltányossági, jogra nézve lord Coke a csalást, a véletlent és a hűség megszegését jelölte meg, melyek lassan-lassan sokféle joganyagra, kiterjesztettek, ahol szükségesnek mutatkozott, bogy a közönséges jog szigora kiegyenlittessék. Amint a törvényszékek a jog ezen szétválasztottsága alapján élesen elkülönültek, akként teljesen eltérő performák képződtek, sőt az ügyvédkedés a szerint ksttős irányt vett. Az equity courts pereljárása léayegébes a közönséges német per formáihoz közeledett, és ép ugy mint ez a huza-vona útjára tévedt, s innen a panaszok ezen pereknek végtelensége miatt. Ellenben a comrnon law courts pereljárásában valamely vitás ügy befejezése rendszerint 3í—4 hónap alatt eléretett. A határidők rendkívül rövidek és a felebbezés meg \ van szorítva. A határozathozatal szóbeli tárgyalás utján az állandóan működő bíró előtt történik, s ilynemű határidőkre a felekuek illetőleg képviselőiknek meghívásokat az előző napon 7 óráig el kell fogadniok. Régóta hallatszanak panaszok az equity courts perhuzásai ellen, valamint általában az anyagi jog ezen szétválasztása ellen, mert mind nagyobbak lőnek a kételyek, hogy valamely speciális eset a common law court-hoz vagy az equity court-hoz tartozik-e. Nem ritkán megtörtént, hogy a megkeresett birós&g hosszas eljárás után magát illetéktelennek jelentette ki, sőt a megkeresést is visszautasította, miáltal a másik bíróság illetékessége még épen nem volt megállapítva. A reformjogászok tehát mindenekelőtt a két jogrendszer egybeolvadását az által törekedtek elérni, hogy mindegyik törvényszéknél a másik jogrendszerből ' kifogásokat akartak megengedni. Az addigi rend-.