Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 26. szám - Közigazgatási bíráskodás. [5. r.]

— 207 — tézkedései által, mint a törvény maga.1) S c h m i 11:) erre vonatkozólag azt mondja: > Eine einseltige V e ro r d n u n g der Verwaltungsbehörden kann nicht den Rechtstitel zu einer Klage gegen die Organe des Staates bilden, und Streitigkeiten über Verordnungsverletzungen müssen innerhalb der Verwaltung sebst im Wege der Beschwerde bei der nachst vorgesetzten Verwaltungsbehörde erledigt werden«. A kormány akkor, midőn az állam jóléte sa közérdek megkívánja, rendeleteit egyoldalúlag megváltoztathatja, azonban sohasem jogosult a rendeleteket, ezeknek általános fenállása daczára egy vagy több egyes esetben tekinteten kivül hagyni és ezeket módositani. A rendelet mindaddig, mig fenáll, a kormányt épugy, mint az egyest kötelezi;3) és ha csak nincsen magában a rendeletben provisió arra vonatkozólag, hogy különös esetekben attól eltekinteni s azt módositani lehessen, akkor fenállása alatt az igazgatás egyetlen egy instantiája sem jogosult ezt tenni.1) Ha valamely rendelet által a közigazgatás az állam jóléte követelményeit sértené, jogosult ezt megváltoztatni -- azonban midö'n egyeseknek ezen rendelet által igényeik támadtak, akkor ezt csak akkor változtathatja meg, midö'n ezen jog magában a rendeletben fen lett tartva.5) Ha ez nem az eset, akkor az egyesnek joga leend követelni, hogy a habár a közérdekre hátrányos rendelet szerint bánjanak vele s a kormány csak jövendő esetekre nézve mellőzheti rendeletét. Végre a közigazgatási keresetjog egyik nagy feltétele abban áll, hogy az intézkedés a hatóság által ne csupán elrendelve legyen, hanem hogy az egyes állampolgár, akár az intézkedés tartalma, akár valóságos kényszer által az engedelmességre tényleg szorittassék is. A közig, keresetjog momentumai pedig a következők.6) Az első a kereset alapja, mely nagy jelentőségű az administrativ perben. Erre nézve az első elv az, hogy a kereset indokolása ne az érdekekre7) vagy a czélszerüségre, hanem egy törvény vagy rendelet által biztositott jog megsértésére hivatkozzék. E sérelem pedig csak ott történhetik, a hol az intézkedés tartalma egy törvény vagy rendelet tartalmába ütközik. A második elv akkor keletkezik, mikor a hatóság intézkedése oly rendeleten alapszik, mely maga ütközik egy fenálló törvénybe. Itt egészen más viszony áll be, mert a rendelet nem változtathatja meg a törvé>) Grünwald Béla: i. m. 108. s k. 1. s 136. ]. s S t e i n : i. m. I, 1, 305. és 388. I. a)I>. >Österreichische Zeitschrift für Verwaltungc 1871. évf. 4. és 5. számait. 3) rbidem 7. PZ. ') K i s s 1 i n g : i. m. I. f. 18. 1. 5) K o 1 1 e r : i. m. 13. 1. «) 8 t e i n : i. m. i. h. 376. s k. 1. 7) S t e i n t. i. az érdeksértések feletti jurisdictiót a magasabb hatósághoz utasítja bíróságok kizárásával ellentétben Gneist-tal, ki azokra nézve is az administrativbiróságokat tartja illetékeseknek, s ez képezi egyikét azon pontoknak, melyeket illetőleg elvi eltérés mutatiozik a két nagy tudós között. nyes jogot, azért nem is képezheti az intézkedés jogczimét. A keresetben tehát nem is szükséges a törvénybe ütköző rendeletet a tárgyalásba belevonni, hanem a keresetnek egyedül a törvényre kell hivatkoznia, mintha a rendelet jogilag nem is léteznék. Ha a kereset az intézkedés ellentétét a törvénynyel nem állítja s az illető törvényre nem hivatkozik,1) a kereset elutasitandó. A kereset petituma2) nem a rendelet érvényessége elismerését vagy el nem ismerését kérelmezheti, melyre a hatósági intézkedés hivatkozik, hanem kizárólag csak annak az intézkedésnek tartalmára s következményeire vonatkozhatik, mely a kereset tárgya.3) Arendelet éstörvény között fenálló ellentét tehát sohasem tárgya vagy tartalma a petitumnak, hanem csak jogi indokolása s csakis a végrehajtott cselek vény semmiségére vagy kártalanítás követelésére vonatkozhatik. A közigazgatási kereset természeténél fogva a petitum gyakran a magánjogi sphárát nem is érinti, mert a kereset czélja nem valamely magánjogi követelés, hanem csupán arra szorítkozik, hogy valamely törvénysértő hatósági intézkedés nem létezőnek tekintessék, más szóval, hogy a felperes az előbbi állapotba visszahelyeztessék (»in integrum restitutiot). így pl. ha hatósági intézkedés törvényellenes módon valakit a választási jog gyakorlásától eltilt, ily esetben a petitum ezen jog gyakorolhatására fog irányulni. — Ha a keresetlevélben követelés foglaltatik, ez nem emelhető fölebb, hanem bármikor leszállítható. Ellenben midőn a keresetben nyilvánjogok gyakorolhatásáról van szó, ilynemű keresetleveleknél követelés fölemeléséről vagy leszállitásáról beszélni képtelenség volna.4) A közigazgatási keresetnél a törvényszék nem ítélhet továbbá ultra petitum.5) így pl. ha valaki hatósági intézkedés által valamely szolgáltatásra köteleztetik, mely részint személyes, részint pénzbeli, s ő csak a személyes szolgáltatás meghagyását tartaná sérelmesnek és azért csak erre szorítaná keresetét, akkor a közigazgatási törvényszék, ha mindjárt a pénzbeli szolgáltatást épugy törvényellenes módon kirovottnak tartja, nem mondhatná ki, hogy a kifogásolt intézkedés mindkét szolgáltatást illetőleg mint törvényellenes megsemmisíttetik. Midőn a közigazgatási törvényszék előtti eljárás valamely stádiumában a beperelt közigazgatási hatóság részéről bebizonyittatik, hogy a felperes időközben kártalanittatott, akkor az el') Mivelhogy a törvényszék feladata a közigazg. jogi tévedéseit corrigálni azért nem is fogja oltalmát hyperrigoros módon megtagadni, ha törvényellenességet talál ugyan, azonban ez nem az a fél által idézett alapnál fogva. Ily esetben a fél részéről való helytelen hivatkozás daczára a közigazg. törvényszék emiitett feladatánál fogva kell, hogy eljárjon. L. Kissling: i. va. II. f. 73. 1. ') 8 t e i n : i. m. i. h. 8) Szükség, hogy a keresetben benfoglalt a s s é k : ki, mit, ki előtt, mi jogon és kitől követel. Quis, quid, coram quo, quo jure petatur et a quo (1723. XXX. t.cz. 6. §.). 4)L. Herczegh: i. m. 215. 1. s) L. Kissling: i. m. II. f. 72. 1. járás a felperes meghallgatása után törvényszéki végzés utján beszüntetendő s az igy egyszer már beszüntetett eljárás többé újra föl nem vehető. ')2) A közigazgatási per következményeinek fontossága kivánatossá teszi, hogy a törvényhozás azt követelje, hogy a per megkezdését a panaszló részéről ti 1takozás (oppositió) előzze meg, melyben hivatkozás történjék az intézkedés által megsértett törvényre s a kereset csak akkor indittathatik meg, ha e tiltakozásnak nem volt eredménye. Ha a megtörtént tiltakozás után a formaszerü kereset meg van indítva, az a kérdés merül fel, mi e lépés legközelebbi jogi következménye? A közigazgatás természete azt hozza magával, hogy a közigazgatási per szükségkép különbözik a polgáritól a litis pendentia tekintetében is.s) A következmény a közigazgatási perben nem lehet az, hogy az állampolgárt fölmentse a hatóság iránti engedelmesség alól, mig a hatóság nem döntött; tehát teljesiteni kell a hatósági intézkedést tekintet nélkül arra, hogy a közigazg. kereset támasztatott.4) A közigazgatási jog analógiája a büntető perben fekszik; mindkettőben általános parancsolatként uralkodik a törvény igazságos alkalmazása és a nyilvános rend fentartása mint önczél.a) Administrativ coutentiosus ügyekben az eljárás csak a vizsgálati maxima elvétől lehet áthatva, mert itt az igazság kipuhatolása a főszerep, mert az állam nem jogosult jogainak érvényesítésében önkényesen eljárni, hanem köteles, a fenálló törvényeket érvényre juttatni. A monarchikus állam összes igazgatási joghatósága azon alapeszmén nyugszik, hogy az államhatalom saját magáért kívánja meg törvényeinek pártatlan foganatosítását, hogy az állandó legfőbb hatalom természeténél fogva csakis jogot alkalmazhat. A midőn az állam az igazgatási törvények helyes és részrehajlatlan értelmezésére az államrend érdekében törekszik, jogi ellenőrzését nem az egyesek jogának, hanem az összeségnek álláspontjából fejleszti ki.6) ') L. »Gesetz vom 22. October 1875, B. G. B. Nr. 36« §. 44. a) »Ne bis in idem«. 3) L. S t e i n : többször i. m. i. h. *) Szépen irja le ennek okait B á h r : Bechtsstaat 65. 1. következőképen : »Die Regierungsgewalt braucht nicht, einem Privátén gleich, ihr Vorschreiten, auch wo dies positiv in die Privatrechtsspliáre der Unterthanen eingreift, erst durch einen Kichterspruch zu legális ir e n. Es rechtfertigt sich theils aus ihrer Stellung als sittliche Autoritát, kraft welcher sie einstweilen die Vermuthung für die E e c h t m á s s i g k e i t ihrer Handlungen in Anspruch nehmen d a r f, theils aus der "Wichtigkeit und Dringlichkeit ihrer Aufgaben, dass ihr das Eecht verbleibe, ihre, kraft öffentlichen Kechts getroffenen Auordnungen selbststándig und ohne durch einen dagegen nachgesuchten Rechtsschutz behindert zu sein, zur Vollziehung zu bringen. Aus dieser Anschauung ist der Satz hervorgegangen, dass wider die Begierungsgewalt possessorisch nicht geklagt werden könne«. — L. Tisza Kálmán 1871. martius 23. tartott képviselőházi beszédét s Br. Simonyi Lajos indítványát 1871. martius 24. orsz. ül. 6) »V. d. XII. d. J. t.« III. k. 233. s 328. 1. e) L. G n e i s t: jogi állam i. h.