Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 25. szám - A polg. perrendtartás novellája

— 201 — tárgyalás kezdetén a per bírájához két példányban Írásban benyújtani vagy szóval előterjeszteni köteles. A perbejelentési kérvény másodpéldánya, illetőleg a szóbeli előterjesztésről felvett jegyzőkönyv másolata a szavatosnak kézbesittetik. Ha a biróság azt látja, miszerint szavatosság esete forog fen, és a szavatos a kitűzött tárgyalási határnapig nem értesithető, a tárgyalást elhalasztani és az ujabban kitűzött tárgyalási határnapról a feleket és a szavatost értesíteni köteles. Ha a perbejelentés csak az első tárgyalásnál terjesztetett elő, s felperes a tárgyalás elhalasztásába bele nem egyezik, a tárgyalás csak akkor halasztható, ha a körülmények azt mutatják, hogy alperes nem az ügy húzása miatt hivatkozik szavatosra. Ha alperes a rendes eljárásban akar szavatosra hivatkozni, perbejelentési kérvényét a per bíróságához a perfelvételi határnapig bármikor beadhatja. A biróság a kérvényt felperes meghallgatása nélkül elintézi, és a kérvény Il-od példányának kézbesítése mellett a szavatost értesiti, és esetleg a mennyiben a szavatos az alperes által igénybe vehető 15 napi halasztás lejártáig valószínűen értesithető nem lenne, legfölebb 15 nappal későbbre ujabb perfelvételi határnapot tűz ki és erről a peres feleket is értesiti. Ha a szavatos a föügy tárgyalására vagy a perfelvételi határnapon megjelen, s alperes védelmét elvállalja, a pert alperessel közösen folytatják; ha pedig a szavatos meg nem jelen vagy megjelen ugyan, de kijelenti, hogy az alperes védelmét el nem vállalja, valamint akkor is, ha a perbejelentés a szavatos ismeretlen tartózkodása vagy más ok miatt kézbesíthető nem volt, a per a szavatosra való tekintet nélkül tovább folyik. Az alperes és a szavatos közötti jogviszony a felperes által az alperes ellen indított perben el nem döntetik. A védelem elvállalásából a szavatos kötelezettségének elismerése nem következtethető.— A sommás eljárásban a feleknek szabadságában áll ügyeiket személyesen vinni; ha személyesen nem viszik, annak vitelét oly személyekre is bizhatják, kik nem ügyvédek; azonban a megbízottnak, ha nem ügyvéd, munkadíj nem jár; zugirászok megbízottak nem lehetnek. A sommás eljárás kiterjesztetik a járulékok nélkül 500 frtig menő keresetekre. A törvény által a sommás eljárásra utasított ügyeket rendes perutra áttenni nem lehet. A sommás eljárásnál a felek előterjesztései és bizonyítékai a jegyzőkönyvbe kimerítően felveendők. A sommás eljárásban hallgatagul beismertnek csak azon állítás vétetik, melyre az ellenfél a biró által hozzá e részben intézett kérdés daczára nem nyilatkozik. Nem jogtudó feleket a biró a bizonyítás terhe és a bizonyítási eszközök iránt felvilágosítani köteles. A jegyzőkönyvet a biró a felek előtt felolvassa, ezeknek netaláni észrevételeit, a mennyiben helyesnek találja, pótlólag beigtatja, ennek megtörténte után a jegyzőkönyet aláírja és a felekkel aláíratja. A biró köteles megjegyezni, hogy minő ténykörülményeknek vagy bizonyítékoknak helytelen felvétele vagy mellőzése miatt tagadta meg a fél az aláírást. Az első folyamodásu bíróságok az ítélethozatal előtt szintén jogosítva vannak a tárgyalás kiegészítését és további bizonyítási eljárást rendelni. A pertári és jegyzőkönyvi tárgyalás nagyban és egészben fentartatik. A birói határozatok ellen, amennyiben a törvény ki nem zárja, felebbviteli jogorvoslat használható. A felebbvitel nemei a felebbezés és a felfolyamodás. Ha a felebbviteli beadványban oly panaszpontok foglaltatnak, melyek iránt a felterjesztendő iratok kellő felvilágosítást nem nyújtanak, a biróság a panaszpontok iránt a felterjesztésben nyilatkozni köteles. A marasztalt fél által beadott felebbezés daczára végrehajthatók: 1. az oly ítéletek, melyek által alperes járulékok nélkül 200 frtot meg nem haladó pénzösszeg megfizetésében vagy 200 frt értéket meg nem haladó ingóságok átadásában marasztaltatok ; 2. bérelt laknak átadása vagy viszszabocsátása iránt indított, továbbá a határjárási, megyeigazgatási és birtokháboritási perekben hozott ítéletek. Ezen esetekben a marasztaló ítélet rendelkező részében kimondandó, hogy az ítélet a kötelezettség teljesítésére kitűzött határidő eltelte után a felebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható. Esküvel eldöntött perekben hozott Ítéletekre a felebbezés ezen megszorítása ki nem terjed. Azon alaki sérelmek ellen, melyek a perbeli eljárás folyamában az ítélet hozataláig felmerültek, vagy a per folyamában hozott és felfolyamodással meg nem támadható végzések által okoztattak, csupán az érdemben hozott ítélet ellen beadott felebbezésben lehet orvoslást keresni. Az elsőbirósági itélet megsemmisítésének alapjául a következő alaki sérelmek szolgálnak: a) ha a peres eljárás a fél fellépte nélkül hivatalból indíttatott meg; b) ha az ügy polgári biróság hatósága alá nem tartozik; c) ha oly ügyben, melyben a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nincsen, illetéktelen biró jártéi; d) ha sommás ügyben az illetéktelen biró az illetőség elleni kifogás elvetésével a birói illetőséget megállapította; e) ha az itélet hozatalába vagy a peres ügy eldöntésére lényeges befolyással levő korábbi birói cselekvénybe érdekelt biró folyt be ; f) ha meg nem jelenése folytán marasztaltatott azon fél, aki épen nem vagy nem törvényszerűen idéztetett; g) ha a 72. §. szerint semmis hirdetményi idézés eszközöltetett ; h) ha a tárgyalás vagy eljárás nyilvánosságára vonatkozó szabályok meg nem tartattak; i) ha önképviseletre nem jogosított valamely fél törvényes képviselőjének mellőzésével inditott pert, vagy idézetetett perbe és e hiba utólag helyre \ nem hozatott; k) ha valamely félnek nevében az ügyvéd vagy megbízott meghatalmazás nélkül járt el, és a hiány nem pótoltatott; 1) ha a biróság a határozat hozatalakor nem volt szabályszerűen alakítva; m) ha az itélet kiadmánya a tanácskozás folytán hozott határozattól lényegesen eltér; n) ha a felebbezett Ítéletet megelőző birói eljárásnál vagy birói határozat hozatalánál a törvénykezési rendtartás lényeges szabályai megsértettek vagy figyelmen kivül hagyattak s e miatt a peres ügy alapos eldöntése lehetetlenné vált. i Ha alaki sérelem forog fen, a másodbiróság az első biróság Ítéletét megsemmisíti és uj itélet hozatalát, esetleg az eljárás hiányainak pótlását vagy ujabb eljárást rendel. fia az első biróság a felperesi keresetet a per érdemének eldöntése nélkül utasította el, vagy perújítás esetében a perujitási kérelemnek helyt nem adott: a másodbiróság, ha e részben az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, a peres ügy érdeme felett is határoz. Bizonyos esetekben meg van szoritva a felebbezés a harmadbirósághoz. Ide tartozik az is, ha a per tárgyát a járulékok nélkül 50 frtot meg nem haladó pénzösszeg vagy 50 frt értéket meg nem haladó ingóságok vagy ugyanazon értéket meg nem haladó munkateljesítés képezi. Ha a másodbiróság az elsőbiróság ítéletét helybenhagyta, a további felebbezés a helybenhagyott Ítéletnek vagy az itélet helybenhagyott részének végrehajtását nem gátolja. A megítélt eskü letételére a helybenhagyó itélet ellen beadott felebbezésnek is halasztó hatálya van. Ha a harmadbiróság két egyenlő itélet ellen beadott további felebbezést elutasítja és ha egyszersmind ugy találná, hogy a felebbezés merőben alap nélküli, a felebbezö 500 frtig terjedhető pénzbirsággal büntettetik. A birságért e felelősség első sorban az ellenjegyző ügyvédet terheli. A elsőbirósági végzések ellen bizonyos esetekben felfolyamodásnak van helye, mely a végI zés kézbesítésétől vagy kihirdetésétől számított 8 nap alatt adandó be. A biróság a maga nyilatkozatán felül, a mennyiben szükségesnek látja, a felfolyamodó ellenfelének nyilatkozata beadására 8 napnál tovább nem terjedő határidőt tüz és ez esetben az ellenfél által beadott nyilatkozat is felterjesztendő. Felfolyamodás esetében a másodbiróság az elsőbiróság által eldöntött kérdést rendszerint maga érdemileg intézi el és az alaki sérelmek miatt a végzést egyszerűen megsemmisiteni csak akkor van jogosítva, ha e megsemmisítésen kivül semmi más intézkedés szüksége fen Dem forog; ha a végzést illetéktelen biróság hozta vagy pedig a végzés hozatalát megelőző eljárást is megsemmisítendőnek találja. A mennyiben a körülmények szükségessé teszik, a másodbiróság a végzés feloldása mellett az elsőbiróságot esetleg a felek meghallgatása után ujabb határozat hozatalára utasíthatja. Az elsőbiróság mindazon esetekben, midört a másodbiróság a megrendelt ujabb vagy további eljárást illetőleg utasítást ad, ezen utasítás szerint köteles eljárni. Az elsőbiróságnak a per folyama alatt a kereset indításától az ítéletig hozott s a per előkészítésére vonatkozó végzései ellen, továbbá előleges bizonyítás tárgyában, habár a per megindítása előtt hozott végzések ellen, nem különben kérvényekre tárgyalást vagy az ellenfél meghallgatását rendelő végzések ellen felfolyamodásnak nincs helye. A per és előleges bizonyítási eljárás folyamában felmerült ezen sérelmek orvoslása az ügy érdemében hozott itélet elleni felebbezésben szorgalmazható, mi végből jogfentartással élni nem szükséges. Az előző szabálytól eltéröleg következő esetekben helye van e felfolyamodásnak : 1. Rendes perekben a birói illetőség vagy érdekeltség kérdésében hozott végzés ellen, akár adatik hely a kifogásnak, akár pedig nem; sommás perekben pedig a kifogásnak helyt adó végzés ellen; 2. a bíróságnak az eljárás folyamatba tétele iránti, beadványt visszautasító, vagy a folyamban levő perbeli eljárást beszüntető vagy felfüggesztő végzések ellen; 3. a felfüggesztett eljárás folytatólagos folyamatba tétele iránti beadványt visszautasító végzés ellen; 4. a tanút vagy szakértőt pénzbirságra, vagy fogságra, ugy az ügyvédet vagy megbízottat pénzbirságra marasztaló végzés ellen. Felebbvitel esetében az iratok felterjesztését, a felebbvivö ellenfelének meghallgatását és a felsőbírósági határozatok közlését rendelő végzések ellen felfolyamodásnak helye nincsen. A pertárnok ugy a bizonyítási eljárás felvételével megbízott bírósági hivatalnok eljárása és intézkedése által okozott sérelmek miatt a fél az eljárás befejezésétől számított 15 nap alatt, minden esetre azonban az elsőbirósági itélet hozatala előtt, a per bíróságánál kereshet orvoslást. A biróság, ha az e tárgyban előterjesztett kérelmet indokoltnak találja, a sérelem orvoslása vagy a törvényellenes eljárás helyreigazitása iránt intézkedik. Az e tárgyban hozott végzés ellen felfolyamodásnak helye nincsen. A felfolyamodásnak halasztó hatálya rendszerint nincsen. Rendes perekben azonban a biróság illetéktelensége vagy érdekeltsége miatt emelt kifogást elvető végzés elleni felfolyamodás elintézése előtt az elsőbiróság az ügy érdemében nem hozhat ítéletet. Halasztó hatálylyal nem biró felfolyamodás esetében azon ügyiratok, melyek a főügy tovább folytatására szükségesek, hivatalból hitelesített másolatban terjesztetnek fel. A másodbiróságnak végzései ellen további jogorvoslatnak rendszerint helye nincsen A birói illetőség kérdésében a másodbiróság végérvényesen határoz, s ennélfogva sommás ügyekben, ha a birói illetőség kérdése az ügy érdemével együttesen itélet által döntetik el, az itélet azon része ellen, mely a birói illetőség kérdését tárgyazza, további jogorvoslat nem használható. Az előző intézkedéstől eltéröleg a másodbiróság végzése ellen további felfolyamodásnak van helye: 1. Ha a másodbiróság az eljárást végzés által azon okból szünteti be, mivel az ügy a polgári biróság hatásköre alá nem tartozik. 2. Ha a másodbiróság a perrendtartás 9. és 10. §§. alapján, vagy azért mert nem birói hatóság elé tartozó kérdés előzetes eldöntésének látja helyét, avagy más okból az eljárást felfüggeszti vagy megszünteti. 3. Ha a másodbiróság a felfüggesztett eljárásnak ujabb folyamba tétele iránti kérelmet elutasítja. A másodbirósági végzés elleni felfolyamodásra ezen esetekben az elsőbirósági végzés elleni felfolyamodásra nézve megállapított szabályok megfelelően alkalmazandók. Ha a másod- vagy harmadbiróság afelfolya-*