Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 23. szám - Közigazgatási bíráskodás. [2. r.]

— 182 viszonyban áll, mint talán a hitelező az adós ellenében. Minden nyilvános jog az államban, melyet az egyes bir, csak az államban és az állam által képződik, de sohasem szabad maga az állam ellen irányulnia. ') A közigazgatási hatóságokat nem lehet e czélra alkalmazandónak tartani, mert — eltekiutve a már előbb többször hangsúlyozott hiányoktól, mint páratlanság, részrehajlatlanság, bírói eljárás és formák stb. stb. hiányától — ancp nem bizik a kormányban s a hatóságokban.2) Ezen specificus bizalmatlanság történelmileg gyökeret vert; ez még az absolut fejedelmi hatalom idejéből datálódik, melyben a nyilvánjogi törvényeket ad libitum használták s mellőzték. Ez időben a justitiát mint a rendezett és korlátolt, a politikát, mint a korlát nélküli s azért irtózatosabb hatalmat tekintették. s)4) Ki mai nap vitás jogi viszonyokban konokul kerüli a birói ítéletet, azon gyanúnak teszi ki magát, hogy nem egészen j ó hi sz e m ü 1 e g jár el. Azért tehát a bizalom megnyerése s a net a 1 á n i gyanúsítások para 1 yzálása végett a közigazgatási bíráskodást létesíteni kell. Ha a kormányok ez által hatalmuk terjedelmét veszítik, szolgáljon vigasztalásukra, hogy erkölcsi erőben sokkal inkább gazdagodnak.5) Ki ma az eddigi már csekély kivétellel superált álláspontot még mindig védi, az »vagy gonosz lelkiismeretű, vagy botor«.6)7) t.y ioco^jxujjrJi: oa^5.jale.<i.E)2iJi!^cjft: a következőket jegyzi meg: •— >Wennwir das Verhaltniss des Kindes zu seinem Vater, des Vereinsmitgliedes zu seinem Vereíne, des Bürgers zu seiner Gemeinde, als ein des Rechtsschutzes fahiges erkennen, so ist in aller Welt nicht abzusehen, warum nur das Verhaltniss des Staatsbürgers zur Regierungsgewalt des Staates ein lediglich dem Ermessen der letztern anheimgestellt sein und bleiben müsste«.s) Ha a vitás közigazgatási ügyek felett ') L. W a g e n e r stb. I. k. 2) L. Holtzendorf: Prinzipien der Politik 109. p. s k. 3) Idem, ibidem p. 114. *) L. még Gneiit, K—0. előszó p. IV. 5) L. B á h r : 107. 1. 6) L. K i s s 1 i n g többször idézett müvét. ') Bá h r : 57. 1. : Ha az administratió döntene, mindig közel feküdnék a veszély, hogy saját tekintélye avagy hatalmának kiszélesítésére csábittathatnék el. Az eldöntendő concret esetnél a törvényszék maga más érdekkel nem bir, mint csak azzal, hogy jog szerint döntessék el, és ha dönt, az ítélet logikai functióját, és nem az akarat egy actusát gyakorolja. Az administratió ellenben rendszerint a nála előforduló eseteknél csakugyan érdekelve van, azaz a döntésnél administratió czéllal bir, s ennek kimondása, ha tőle ered, egyúttal egyszersmind az akarat egy actusa is. L. Kott e c k-W e 1 c k e r stb. VIII. k. 18. i. 8) Hasonló értelemben nyilatkozik : K ü b e 1 és Sarwey: »Würtembergiaches Archív für Recht und Staatsverwaltung mit Einschluss der Administrativjustiz«. XIV. k. 185. 1. és XV. k. l. s k. 1. — »Man wird bei einem niiheren Eingehen auf die bisherige Begründung der Verwaltungs-Justiz, durch eine Vergleichung der einzelnen Verwaltungsjustizsae.hen zu dem Ergebniss gelangen, dass die Theorie von der Unvereinbarkeit der Anerkennung einer r i c h t e r 1 i c h e n Gewalt auf dem Gebiete des öffentlichen Rechts mit dem Begrifte der Staatsgewalt die als Verwaltungsreehts-Streitigkeiten zu bezeichnenden Gegenstande nicht triffw. — Idézi: »Österreichische Zeitschrift fürVerwaltung* VII. évfolyam (1874) 5. szám s k. a közigazgatási hatóságok döntenének, akkor a közigazgatás egészen absorbeálná a jogot, a mennyiben a közigazgatási kérdés tekintetnék mindig fődolognak s a jogi kérdés csak alárendelt, másodrendű szerepet játszana, a »hamu pipőke« szerepére lévén mindig kárhoztatva, minek visszás hatását az egész administratióra ecsetelni az előbbiek feladata volt. Jordán J) találó erre vonatkozó megjegyzésével akarom e szakaszt befejezni. 0 ugyanis azt mondja: — — — »Ein Rechtsprechen durch Regierungs-Verwaltungsbehörden kann daher nur als ein Eingriff in ein fremdes, einer anderen Technik angehöriges Gebiet, als eine Rechtspfuscherei erscheinen, und ist ebenso unstatthaft, als eine JustizRegierung sein würde, wenn namlich die Gerichte2)s) Regieruugshandlungen vornehmen wollten«. Szükségesnek tartom e helyütt megjegyezni, hogy századunk első felében keletkezett művek szerzői, midőn törvényszékről beszélnek, ellentétben az igazgatási hatósággal, nem gondolnak külön szakbiróságokra még, mert ilyeneket akkor még csak nem Í3 sejtettek.4) III. A rendes bíróságok hivei.s) Nincs civilizált állam, mely azon elvet nem ismerte volna el, hogy az igazgatás egyes törvény-, vagy jogsértő actusai miatt nem a felsőbb közigazgatási hatóságnak többé, hanem független bíróságnak tartozzék felelni. Tehát negativ eredményre jutottak, mert hogy a köz• „ —; •, v- ' 1 í-Jwo K;-7QoaAV, arra nézve eltérés mutatkozik a nézetekben nemcsak az elmélet, dc cv Syai™,.iQé ^„z™ is, és ez a nyilvánjog legvitásabb kérdéseinek egyike, hogy a vitás közigazgatásjogi ügyek számára külön jurisdictio létesittessék-e, vagy pedig a rendes biróságokra bizassék-e inkább az ezen ügyek feletti ítélethozatal; mindkét nézetnek és iránynak az lévén egyedüli czélja, hogy az igazgatásban a törvény és jog maradandó uralmát biztositsák. ') L.Weiske: Rechtslexikon I. k. 146. s k. 1. ») L. még hasonló szellembeni nyilatkozatot R o tt e c k-W e 1 c k er stb. VIII. k.-ben 18. p. s k. — »Igazgatási bíróság ép legszorosb értelemben oly fonák valami, mint megfordítva birói igazg. volna, azaz olyan, mely akaratnélküli Ítéletekkel akarna administralni«. s) Jordán (töbször idézett czikkében) 149. 1. az administrativ-justiz természetét illetőleg következőié" okoskodik : »Diese Justiz kann nur eutweder mit der eigentlichen Justiz in der anderen Hemispháre identiscb oder von dieser wesentlich verschieden sein; im ersten Falle ist sie aber eben wegen ihrer Identitat von der eigentlichen Justiz durchaus nicht trennbar, und dürfen daher auch die dahin gezáhlten Falle nicht anders als die übrigen Rechtssachen behandelt, alsó nicht vor Administrativbehörden gezogen werden ; denn sie ist mit einem Worte keine Administrativ-, sondern reine Justiz ; im zweiten Falle dagegen höitsieauf Justiz zu sein, weíl der Gattungsbegriff wegen der wesentlichen Verschiedenheit nicht mehr auf sie passt, und kann sie daher mit der Justiz nichts Anderes gémein habén, als den leeren Namen, den Schein ; sie ist mit einem Worte nur Administration. An diesem Dilemma muss daher auch jeder Versuch scheitern, der Administrativ-Justiz einen festen Botién in der Wissenschaft zu verschaffen. Wissenschaftlich ist und bleibt die Justiz der Administrativbehörden ein Zwittergeschöpf das weder Justiz, noch Verwaltung ist, eben weil sie beides zugleich sein will*. «)L. Pratobevera: Materialien für Gesetzeskunde und Rechtspflege. I. k. Bécs 1814. e) L. K a u t z : Politika 440. s k. 1. — U 1 b r i c h • 77. 1. — »Gerichtshalle« 1809. évf. 38. sz. meg Kissling: ll.sk. 1. Ludwig Grünwald:9.1. GrúnwaldBéla: 113. 1. — P a u n : 23. 1. — Lechn e r : közigazgatásjogi előadásai. Két irányt kell az ujabb német theoria mai álláspontja szerint megkülönböztetni. Mindkét irány élén nagy jelentőségű tudós áll személyiségének autoritásával; mindkettő Németország (a >német« collectiv kifejezésben Ausztria is benne foglalva) politikai generatiójára oly fontossággal bíró befolyást gyakorolt, hogy a legnagyobb törvényhozási munkák elméletükön nyugszanak. Az egyik systema (a régibb) az igazgatás egész terén szeretné a jogi controle-t létesíteni, ajogi államot az alkotmányos igazgatás biztosítékaiban leli fel. E systema a vitás közigazgatási bíráskodás valamennyi tárgyait egész rendes eljárással1) a rendes2)3) bíróságok elé szeretné hozni és a mennyire lehetséges az administrativ hatóságokat a keresetjognak szeretné alárendelni. Annak bizonyításán, hogy ily határozatok csakugyan a rendes bíróságok elé tartoznak, könnyen túlteszik magukat azon tétel felállítása által, hogy a bíróságok hivatvák a »jog« minden megsértése felett ítélni és hogy jogszolgáltatás csak egy lehet (Feuerbach). Ezen érv felületességét már Pfizer megrója (98. 1.): »kétségkívül csak egy igazság létezik, de az igazságnak általános ismérvei mégis különböző nemekre oszthatók, miként azt polgári és büntető bíróságaink tanusitják«.4) E systemának nagy megszorításokkal pártolója Stein,5) ki az igazgatási jog egész elméletét a törvény és rendelet közötti különbségre fektette és a közjog feletti iurisdictiót kettős irányban véli gyakorknaönaK, a szerint a mint egy törvény (jog) vagy rendelet (érdek) sértetett meg, vagy a törvényszéknél keresetjogot, vagy az administrativ instantiáknál panaszt enged. Ez elmélet ellen azonban az a kifogás tehető, hogy a törvény és rendelet közötti különbség csak esetleges, hogy a közönséges állami életben törvény és rendelet egyaránt kötelezők az alattvalókra nézve, és hogy e külső differentiából nem vonható le a közigazgatási instantiák differentiáj a. ») Stein I. 1. 387. !)Pann (id. m. 26. s k. 1.) helyesen jegyzi meg, hogy a. continens legtöbb államában a birói állás nézetei a nyilvánjog kérdéseiben még nem tisztultak oly alaposan, ugy, hogy ellenkezőleg e nézetek fokonkinti tisztázása végett szükségesnek találták az igazságszolgáltatásnakteljes elkülönítését az igazgatástól csak az uj korban létesíteni. — Ha ez országokban a vitás közigazgatási ügyeket a rendes biróságokra ruháznók, akkor ez hibás fogás volna, mely csak egykönynyen károsíthatná a tiszta igazságszolgáltatást hatáskörében. 3) »Das Ansehen des Richterstandes, die Unabhángigkeit seiner Stellung, die d.-inn, wenn er mit Verwaltungssachen gar nichts zu thuu hat, in viel pragnanterer Weise zum Ausdrucke gelangt, spricht unserer Meinung nach entschieden dafür, í h n mit Ver wVl tünéss a c h e n auch im contentiosen Wege nicht z u bes chaftige n«. Idem ibidem. 4) L. G n e i s t: Rechtsstaat stb. 211. s k. 1. 5) L. Stein: Verwaltungslehre (2. kiad 1869 ) I k. 1. 403. és 447. s k. 1. E felfogáshoz hajolnak: R o 11 e c kW e I c k e r, G r ü n w a 1 d Béla és L e c h n e r. Ez utóbbi azonban nem föltétlenül. - Az osztrák képviselőházban a közigazgatási törvényszékről szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával K r o n a w e 11 e r lelkesen védte Stein I nézeteit e tárgyat illetőleg s azokat meglehetős extensivitással idézte is számtalanszor. (L. különben: Sitzung des Abgeordnetenhauses am 17. Marz 1875. I st/"°graphische Protokolle 4660. s k. 1.) L még Kautz: i. m. 442.1.3. jeo-yz