Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 23. szám - Közigazgatási bíráskodás. [2. r.]

Hetedik évfolyam. 23. szarn. Budapest, 1877. június 7. Megjelen minden csütörtökön ; a „magyar jogászgyUlés" tartama alatt naponkint. MAGYAR A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendSk. Szerkesztőség : V. Nagy korona-utcza 14. sz. THEMIS EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. pLOFIZETESI ARAK (helyben házból hordásnál, vagy vidékre bérmento szétküldéssel) a „Magyar Themis"-re, az .Igazságügyi rendeletek tára" éi a „Döntvények gyűjteménye-' czimű mellékletekké együttesen: egész évre 10 forint, télévre 5 forint negyedévre 2 forint 60 kr. Az előfizetési pénzek bérmentesen, vidékről legczélszerűbben p 6 • t a u t a 1 va n y útján küldendők, Kiadó-hivatal: IV. barátok tere 7. sz. A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA, AZ UNGVÁRI ÜGYVÉD-EGYLET, VALAMINT A BUDAPESTI ÜGYVÉDJELÖLTEK ÉS JOGGYAKORNOKOK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. %ulön mellékletek: a „^öntvények gyűjteménye," és az „ügazságügyi rendeletek tára." Kiadó: az ,,.A,tlien.sie-u.m." részvénytársaság. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer Xjászló. TARTALOM: Közigazgatási bíráskodás. G r u b e r Lajostól. - A budapesti egyetem jogi karának jelentése a vizsgarend reformja tárgyában. - A németalföldi büntetö-törvény tervezete. Dr. Nagy Józseftől. — A kiküldő bíróság megsemmisítheti ill. feloldhatja-e a kiküldött végrehajtó eljárását ? Dr. F r i e d Adolf pápai ügyvédtől. — A magan-rendszer avagy az irhoni rendszer fogadtassék-e el hazai börtönrendszerünkben ? R é s ö Ensel Sándor bpesti ügyvédtől — Jogesetik Balzam Emil nagymihalyi ügyvédtől. — A magyar büntető-törvénykönyv tervezetének indokolása a testi sértésekről. — Az ügyvédi kamarákból — Különfélék. - Legközelebbi csődbejelentési határidők. — Kivonat a .Budapesti Közlöny«-ből. - (Csődök. - Csődmegszüntetések. - Pályázatok. — Ieénykereseti felhívások). — Külön melléklet: A » Döntvények gyűjteményéinek egy ive. Közigazgatási bíráskodás. Gruber Lajostól. II. A közigazgatási bíráskodás ellenzői. ) (Az u. n. absolutistiko-bureaukratiai rendszer hivei). Azon függetlenség, melylyel a bíróságoknak birniok kellett, a bureaukratiai államokat mindig arra birta, hogy a justitia terét lehetőleg szűkítsék és hogy minden esetre az igazgatást belőle eximálják.2) Az igazgatás terén való igazságosságot csak mint korlátot tekintették, melynek létesítése ellen a legnagyobb szívóssággal küzdöttek,5) mivel a közjólét tekintetei, ezen az államban lcj-fohh, miuui-u iwuum előző1) elvéi nem férnének meg a lassú pedáns jogi úttal és mert az administrativ hatóságok, melyek tulajdonkép csak a felséget kellene hogy helyettesítsék, ép oly kevéssé mint ez, vonattathatnának cselekvényük miatt a törvényszékek által felelősségre. E nézet az államjog elméleteiben fontos támaszt lelt, a melyek szerint az államhatalom jogainak osztályozásánál a birói hatalmat csak mint a végrehajtás egy nemét fogták fel, legalább egytől egyig e mellé szokták helyezni, a mennyiben az előbbi a jogtörvények végrehajtására szorittatott, miből természetesen magától folyt, hogy ott, hol más törvények végrehajtandók, illetékességük kizárva marad. °) Az administrativ-justiz védői arra nézve, hogy a kormánycselekvények által támadt jogviszályok a kormányi hatóságok elé tartoznak, ezt hozzák fel: 1. e cselekvények a kormányzótól indulnak ki, ez azonban saját törvényszékeinek nem lehet alávetve, és mert 2. e cselekmények nem a jog, hanem ') L. K a u t z : Politika 439. s k. 1. — U 1 b r i c h : 77.sk. 1. . . Á ") L. Heffter: System des römischen und deutschen Prozessrechts 23. és 53. §§-ok. 3) S t a h 1: Eechts- und Staatslehre II. szakasz 609. pag. s 1-. «) Biihrnek azon contrar nézete van, hogy : — »Staat und Eecht sind unzertrennliche Begriffe. — In der Verwirklichung des Rechts verwirklicht der Staat den ersten Keim seiner eigenen Ideen«. Recht sstaat 8.1. s) L. Jordán czikkét (W e i s k e stb. I. k. 140. pag. s k. 1. a politika, az állami közjólét szempontjából itélendők meg.') A csupán külső s azért5) esetleges különbség, mely a sértő alanytól (államkormány vagy magánszemély) vétetett, belső (lényeges) alkatát a dolognak nem változtathatja meg. A vitás közigazgatásjogi ügyek végre mégis csak justiz-ügyek, azon minden esetre — mint láttuk — csak külső különbséggel, hogy eredetük okát az igazgatásban lelik; tTválásártto'gy a törvényszékek az administrativ hatóságoknak csak coordináltak legyenek.3) Találkozunk egy nézettel, mely az administrativ jurisdictio kizárását nem kevesebbnek, mint 1 ogikai szükségnek nyilvánítja.4) A mennyiben az állam nem mint magánszemély, mintíiscus, hárem nyilvánjogi jelentőségében mint állami hatalom fellép, nem lehet sem vádló, sem vádlott a maga által alkotott törvényszékek előtt, mert azok magok is állami hatalmat képeznek, ugy hogy itt fél és biró ugyanazon egy személyben találkoznának.5) Államaink fejlődése6) szerint az államfő nem többé biró személyére nézve. A jurisdictio önállóan arra képesített férfiak7) által gyakoroltatik, kik nem a kormányzó mindenkori akaratát, hanem csupán jogot s törvényt tekintenek tevékenységük ') L. Ahrens-Bihari 336.1.: ^Azonban egészen téves a biráskodás elvéül a jogot, s a közigazgatásnak a czélszerüséget vagy általában a jót jelölni ki, minthogy a jog az államnak s működésének lelke, következőleg a közigazgatásuak is a törvények jogszabályai szerint kell vezettetnie«. 2) L. Jordán ibidem 145. 1. 3) Idem ibidem pag. 140. s k. ') E nézet képviselője B ü f f : »Das Verháltnis3 der Gerichte zu Staats- und Regierungssachen*, a »Z e i tschrift für Civilrecht und P r o c e s s«-ben XII. k. 1 — 92. 1. 5) Idézi B á h r : Rechtsstaat 74. s k. 1. 6) Idem ibidem 75. p. ') Az executiva vivői szintén gyengékkel biró emberek, kik — nem kutatjuk mily mindenféle okoknál fogva — határozottan a törvény korlátain túlhaladhatnak többnyire a közérdekkel motivált extravagáns követeléseik vagy tilalmaik által. Ezeknek sokkal készségesebben fogja magát az egyes polgár alávetni, ha tudja, hogy — habár utólagosan is — a jogait korlátoló orgánumot egy független törvényszék előtt beperelheti. A polgárok és a (jogi vagy erkölcsi) személyek egyes jogainak oltalma az executiva túlkapásai ellen a közigazgatási bíráskodás tulajdonképiczélja. L. Pann 13. 1. alapjaként. S ezzel megszűnt amaszemélyLegki rálóbb') szószólója ez iskolának a német Stahl,2) kinek gondolatmenete a következő: — »Nach der Natúr des Staates als eines sittlicben Reichs, dem die Eínzelnen als Glieder angehören, kann nur er selbst seine eigene beherrschende Macht, sohin die Regierung, das Urtheíl über die derselben erst die Entscheidung der Gerichte als einer dritten Macht bedürfen, noch weniger kann sie selbst der Macht der Gerichte, derén Verurtheilungs-Befehl und Vollstreckung unteriiegen«. Szépen jegyzi meg erre vonatkozólag: Bahr3): >Auch für dasHöchste ist es keine Herabwürdigung, wenn es, ebenso wie das Geringste, dem Rechte unterliegt, — so wenig wie die Erhabenheit des Weltenbaues darunter leidet, dass das Gesetz, welches den Sternen ihre Bahn weist, das namliche ist, welches auch den Apfel zur Erde fallen macht*. Csodálatos, hogy U n g e r 4) nemes idealismusában épenséggel találkozik Stahl absolutistikus nézetével. Unger t. i. határozottan tiltakozik azon nézet ellen, mely megengedné, hogy az administratiót e törvényszék előtt be lehessen panaszolni, és mondja, sohasem lesz Ausztriában kormány, mely az igazgatásnak a jogszolgáltatás alá való rendelését engedélyezné. E nézet, e felfogás — ugy mond Unger — nemcsak, hogy nem államférfias, de még épenséggel államellenes. Az állam lényege és legbensőbb természete ellen irányult. Az állam felségjogainak gyakorlatában sohasem lehet fél. Az állam joga és az egyes joga, ki sértve érzi magát, nem egynemű jogok. Az államhatalom az alattvalóhoz más ') L. K a u t z : Politika 442. 1. 1. j. és 439. 1. ') Rechts- und Staatslehre II. szakasz 607. 1. — Idézik B á h r (84) Ulbrich (77) és Kautz (442. 1. 1. j.) 3) L. 84. 1. 7. jegyzet. *) L. Sitzung des Herrenbauses am 22. Jánner 1758.