Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 22. szám - Közigazgatási bíráskodás. [1. r.]

az államhajót, mig a többség bizalmát birja és mig mással fel nem cseréltetik, éreztette szükségét annak, hogy a legfontosabb állambatalmi functiók, t. i. az igazgatás és jogszolgáltatás a gyorsan egymást követő kormányok által jogtalanul és törvénytelenül ne befolyásoltassanak, azért biztosították a jogszolgáltatás pártatlanságát azon nagy horderejű és fontos politikai elv által, melynél fogva a bíró elmozdithatatlan és független.') Csak az igazgatás terén némely államban még nincs oltalom nyújtva arra nézve, hogy az pártatlan és egyenletes legyen, és az a szerint változik, a mint a parlamenti majoritásból eredt, tőle függő és neki felelős végrehajtó hatalom változik. A parlamenti majoritás mindig pártja érdekében, ennek erősítésére és előmozdítására fog igazgatni, s iparkodni, hogy a minoritást és hozzátartozóit gyengitse és elnyomja; erre az egyént közvetlenül találó igazgatásban számtalanszor nyílik alkalom. Mig a hatóságok felelőssége >forum contentiosum« alapján és contradictorius eljárás segélyével törvényileg szabályozva nem leend, addig az igazgatás párt-igazgatás és a kisebbség a majoritás kegyelmétől fog függni, mit a társadalmi viszonyok és az emberi természet eléggé megmagyaráznak. Több nemzetiségből összealkotott államnál, minő a miénk,5) a közigazgatási bíráskodás behozatalának szükségessége még inkább szembe ötlő, mert egyedül általa érhető el, hogy a közigazgatás a pártszenvedély és pártbefolyásolás alól ki lesz véve és mindenkire nézve a közigazgatás terén is a jogegyenlőség leend elérhető. A hatóság állása azonban azonnal megromlik, a mint már felállítása a többség és kisebbség pártküzdelmének eredménye. Elfogulatlan kezelése lehetetlen, a a' mint minden rendőri intézkedés a választók bizalma megsértésének vagy saját pártja iránt kedvezésnek vagy az ellenpárt elnyomásának tekinthető. A miniszteri rendszer nem maradhat többé döntő közeg az igazgatási jog vitás kérdései tekintetében.3) Minden alkotmányos miniszteri igazgatás pedig pá ^igazgatás; ez a constitutionalis államok dogmájává vált; ez a társadalom természéténél fogva mindenütt áll, hol a társadalom választások utján1) az államhatalom együttes gyakorlásához jutott.5) Azon fonákság s azon viszás állapot támadt — mely alkotmányos államban tovább nem tűrhető —, hogy ugyanazon minisztertanács és departementminiszter, ki egy politikai pártprogramul vivőjeként tekintetik, végső folyamatban döntsön az országos törvények és az országos alkotmány vi') L. 1848. XXIX. t.-cz. =) Feladatunk nem lehet e helyen politikai czikket irni, noha a közigazgatási igazságszolgáltatás kérdése a politika érintése nélkül nem is tárgyalható. ') L. G n e i s t: jogi állam 217. 1. *) L. Gn e i s t: jogi állam 219. 1. 5) L. Eaiserfeld : Verwaltungsgerichtshof und Verwaltungsreform, előszó IX. p. i t á s m a g y a r á z a t a1) f e 1 e 11, mely épen j ! csak a miniszteri igazgatás törvényes kor| látja gyanánt van rendelve. Ezen állitólagos alkotmányos rendszer | feloldotta a nyilván jog minden támaszát ] — ugy mond G n e i s t — s magát az állam alkotmányát is egy precariummá tette./) Találó Unger5) azon megjegyzése, hogy annyi közigazgatási törvényszék létezik, a hány ressortminiszter van, mert minden miniszter maga saját közigazgatási törvényszéke, csakhogy az nem collegiális módon van összetéve, és természetesen nem contradicI torius eljárás szerint dönt, hanem ugy ma] gyarázza a törvényt, amint hiszi, hogy azt | interpretálni szükséges. De épen azért, j mert ő nem csalhatatlan, mert vallása nem I mindig a helyes, e téren kell controle-nak < léteznie. Unger a miniszter rendelethozási jogát szellemesen 1 o v a s s á g i t á m adásnak és a concreí esetben való döntési jogát tüzérségi t á m a d á snnk nevezi, ' melynek még sokkal nehezebb ellcntállani. Ha ma egy ressortminiszter egy ren! deletet bocsát ki, akkor az alsóbb hatóságok, kiknek intézkedése ellen a panasz történik, joggal fogják mondhatni: nem dönthettünk másként, mert igy szól a rendelet, minket pedig a rendelet köt. Most az admi: nistrativ hatóságnak ezen a rendelet alapján történt intézkedése ellen a miniszterhez , recurrálnak, azaz ahhoz, ki maga aj rendeletet hozta. Könnyű már most ! előre is meghatározni, minő leend a döntés, j Tökéletesen igaz, a mit egy kiváló né- j ( met író1) mondott : »Der Miníster aber ist | ein Einzelner, der noch dazu durch seine | Entlassbarkeit, keine G e w a h r f ü r ír- j gend welche Dauer der von ihm vertretenen Grundsatze darbietet. Die ganze Interpretation des öffentlichen Rechtes ist demnach in den heutigen Staaten auf zwei Augen gestellt«.5)6) A felekre nézve megnyugvásul szolI gál, hogy egy az illető igazgatási ágakres- | sortminisztereitől lehetőleg független szervhez segitségért folyamodhatnak; továbbá némely esetekben még az illető szakminiszterre nézve is előnyösb, ha pártérdekek feletti itélethozásnál a felelősséget magától 1) »Welchen Rechtssinn kann es befriedigen, wenn • bei vorhandenem Streite die Entscheidung nur durch die Machtstellung der streitenden Factoren, alsó im Zweifel immer zu Gunsten der gewaltigen Regierung bestimmt I wird ?« Kérdi B á h r : Rechtsstaat 49. 2) i>Nach meiner Meinung sollte auch die Ver- I waltnng auf dass sie nur dem öffentlichen Wohle diene hoch über den Streit der Partheien auf eine sichere Stelle gehoben und gegen den Missbrauch geschützt w érden, den der Parteigeist von ihr zu machen nur zu sehr versucht ist. Das ist der Gedanke, welcher der Idee des Verwaltungsgerichtshofeszu Grundé liegt«. L. Eaiserfeld : ibidem. L. még E a u t z : Politika 438. 1. 3) L. Sitzungdes Abgeordnetenhauses am 18. Harz 1875. <) L. B á h r : Rechtsstaat 70. s k. 1. 5) Idézik : G n e i s t és Unger. 6) »Mit den Mitgliedern des Cabinets wechselt in Oesterreich, wie auch in den übrigen constitutionellen Staaten, so ziemlich das ganze öffentliche Recht. Ich frage, kann das dem Wohle des Staates entsprechend sein ? denn das ist gewiss : auf dem Gebiete der Verfassung mag es Parteistreit gebén, auf dem Gebiete der Verwaltung darf es unmöglich Parteistreit gebén. Diese grosse politische Bedeutung hatnun eben der Verwaltungsgerichtshof; er ist wenn ich so sagen darf »der ruhende Pol in der Flucht der Erscheinungen«. Mögen dieMinister wechseln, das öffentliche Recht bleibt fest und intact. L. Unger beszédét: Sitzung des Herrenhauses am 22. Jánner 1875. — Eaiserfeld: Verwaltungsgerichtshof und Verwaltungsreform, előszó IX. p. elháritja s a döntést befolyásától független személyek belátására bizhatja.1) Ez idő szerint még igen sok államban, hol a k zigazgatási bíróságok kérdése még nem lett napirendre kitűzve, administrativ hatóságok intézkedései, döntései vagy végzései által elkövetett törvényes jogok sértése eseteiben nem részrehajthatlan fórum, hanem az administrativ hierarchikus cadren belül ugyancsak közigazgatási hatóság itél s működik mint biró és fél ugyanazon személyben") — »Aliquis non debet judex esse in propria causa, quia non potest esse judex et pars«. Ez az igazság legprimitívebb követelményeinek és a jogszolgáltatás legelső alapelveinek egyike, melynek még a leg| kezdetlegesebb államokban is sikerült már érvényre jutni. Csak idő' kérdése ezen elv általánosítása, mert az előbb t eseteit állapot immár tarthatatlanságáról minden jogi állam egyaránt meggyőződött, mert kezdik átlátni, hogy olyas valamit jogszolgáltatásnak hirdettek, a mi ilyen sohasem lehetett ;5) azért tökéletesen igaza van egy magyar jeles puplicistának,4) midőn mondja: »Az egyenes megerősítése s szentesítése a hatósági önkénynek, ha a közigazgatási, habár felsőbb hatóság itél a felett, vajon a közigazgatási hatóság törvényt és jogot sértett-e. ha a végrehajtás szervezete vádlott és biró egy személyben. A valódi liberalismus hivei egész Európában teljesen eg yetértenek arra nézve, hogy ki ne bíráskodjék közigazgatási ügyekben elkövetett jogsérelmek felett. A szabadság0) minden őszinte barátja egyetért arra nézve, hogy e bíráskodás nem bizható közigazgatási hatóságokra*.J) A közigazgatási hatóságoknak az igazságosság egy második lényeges alapföltétele: t. i. a birói függetlenség is hiányzik. A miniszter minden döntést dictálhat nekik a nélkül, hogy ez ellen oltalmazó jogorvoslattal lehetne élni ;7) mert a mit használhatni, az csak egy processuális jogorvoslattal nem hasonlítható össze. Tökéletesen hiányzik a bizalom, hogy az ügy magasb instantiában elfogulatlanul még egyszer meg fog vizsgáltatni;") mert min') L. L a s s e r belügyminiszter beszédét ugyanott, ugyanakkor. 2) Egy közigazgatási per egyesek között nem is támadhat, azért csak az állam vagy egy autonóm testület lehet a közérdek képviseletében a neki engedett nyilvános hatalom gyakorlatában a panaszemelő ellenében alperes. L. K a u t z : Politika 437., 438. és 442. 1. 4. jegyi. Pfeiffer: Praktische Ausführung stb. — Schmitt: »Badisches Centralblatt« 2. 1868. — Báhr: Rechtsstaat 69. s k. 1. szintén beismeri: »Wir können die Entscheidung der Verwaltungsbehörden nicht als Richterspruch gelten lassen, weil bei ihnen in der That kaum weniger als a 11 e 6 arantien f eb. len, welche man als Bedingung einer Rechtsprechung anzusehen gewohnt ist«. — Paun: id. m. 3) L. Weiske: Rechtslexikon I. k. 147. s k. 1. *) L. G r ün w a 1 d Béla 113. s k. 1. 5) Az administrativ igazságszolgáltatás által nyer a szabadság, mert az administrativ hatóságok gyámkodása az igazgatási bíróságok által gyakorolt jog-védelemmé változik át. L. Bluntschli: Staatswörterbuch XI. k. 72. 1. Idézi E a u t z : id. m. 441. 1. 6) Szépen jegyzé meg K a u t z erre vonatkozólag : » A kormány- és igazgatási hatalom jogkörének szertelen kiterjesztéséből indulva ki s a polgárokat szembeu az államigazgatással puszta lelketlen anyagnak tekintve sem a jog, sem a szabadság követeléseit nem elégíti ki; a monarchiái vagy miniszteri omnipotentia megörökítésére vezet ; s korunk alkotmányi iránylataival az államélet terén kiegyeztethetetlen ellentétben álU. (Politika 440. 1.). ~) L. B a h r : Rechtsstaat 6:i., 69. és 78. lapok. — L. »J ogtud. Közl.« II. évf. 29. sz. i. cz. 8)L. Holtzen dorff: Principien der Politik 116