Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 22. szám - Közigazgatási bíráskodás. [1. r.]

— 177 denki előtt tudva levő dolog, hogy az utolsófokbau végleges döntés a megtámadott hatóság hivatalos tudósításának alapján fog tör-; t é n n i.') — Tehát igazgatási törvények j tartalma ily módon lesz magyarázva: már j pedig a törvény tartalmát illető kérdés so- j hasew igazgatási, hanem mindig jogi kérdés, eltekintve attól, hogy hamis törvén y i n t e r p r e t a t i ó által a tör-] vényt áthágják. A vitás igazgatási ügyeknél is a sér- I tettek magánjoga forog szóban, melyet I sérteni az államhatalomnak, melynek egész j tevékenysége a magánjogok oltalmára kell | hogy irányozva legyen, épen legkevésbbé j sem lehet joga. Minden igazgatásijurisdictio — Gneist | angol államjogi felfogása szerint — azon alapelven nyugszik,2) hogy az á 11 a m hatalom maga magáért az igazgatási jog törvényszerű s pártat- j lan kezelését akarja. Egy »prae- , sumtio juris et de jure«-n alapszik, hogy i az államban a legfőbb hatalom mindig jogot akar szolgáltatni, ha netalán uralkodó tévedésből törvényellenes parancsokat osztott volna is ki. Gneist ideális nézete szerint az ál- | 1 am nyilvános jogainak gyakor- j latában sohasem követhet e1| jogsértést, hanem alkalom-adtán az ad- ! ministrativ jogi vitában hozott döntés mindig csak egy önkénytelenül elkövetett jogsértés kiigazitását involválja.5) Ez oly optimistikus nézet, ') mely ró- | zsás üvegen keresztül tekint le az administratióra, és mely annál meglepőbb Gneistuál,5) ki legfáradhatatlanabb hirdetője azon dogmának, hogy a constitutionális államok igazgatása mindig pártigazgatás, és ebből vezeti le egyik főargumentumát a külön közigazgatási törvényszékek felállítása szükségességének demonstrálására. Ha mindezek után kérdezzük, mi a közigazgatási törvényszékek t ulajdonképeni feladata, következőket kell erre következetesen az eddigiekhez képest válaszolnunk. Mindazon esetekben, midőn egy kényszerrel foganatosítandó intézkedés által az | egyes állampolgár törvényes joga az ezen I intézkedést, ellene elrendelő igazgatási ha- ! tározat által sértetik, ez jogosult fellépni | s k. 1. — W eiske : Rechtslexikon E k. 146. 1. — L emay er a G r ü n h u t-féle folyóiratban L k. IV. füzet 738. s k. 1. ' •)Holtzendorff ibidem : » Irrthümlich oder wahr, gleichviel die Vermuthung regiért, dass eine stillschweigende Interessengemeinscbaft der Aintsautoritát, die Hierarchie der Behörden zusammenhált,«. Erre vonatkozólag gúnyosan jegyzi meg Jordán (U Weiske: ibidem); »Wer sollte über die administrative Willkür und Bedrückung oder über Verweigerung der Recbtsbülfe gegen die Regierungsgewalt mit Grund Klage fübren, da die Administration selbst so g efaliig i s t eine Art von Kicbtermantel umzuwerfen, um als Riehterin über die von ihr selbst zugefügten Rechtsverletzungen zu entscheiden« «) L. Gneist czikkét Holtzendorf : Recbtslexikon II. k. 3) L. Pa u n : 12. 1. 4) U n g e r miniszter (többször idézett beszédében) szintén minden »praesumtio malae fidei«-t az államigazgatással szemben visszautasított következő nyilatkozatával. »— Man mag der Verwaltung einen Erkenntnissfebler, einen Verstandesfehler vorwerfen, aber n i emals darf man von der Voraussetzung eines Willensfehlers a u s g e h e n. Másutt »Die innerste Natúr der Staatsgewalt beruht darauf, dass sie stets dasRechtewill, dass sie überall Recht ertkeilen will«. 5) L. Verwaltungs-Justiz, Rechtsweg pag. 201.sk. és Jogi állam pag. 217. Kaiserfeld: előszó pag. IX. és a közigazgatási bíróságok segélyét igénybe venni; ilyenkor a közigazgatási törvényszék dönt, és ez van hivatva az állampolgáron segíteni, hogy törvényesjogát az állam végrehajtó hatalma ellenében érvényesíthesse, az a közigazgatási törs'ényszék tulajdonképi feladata1). A közjog feletti jogszolgáltatásnak e végczélja nem helyezi a bíróságokat, (abureaucratia kedvelt kifejezése szerint) az igazgatás fölé, de igenis a királyt és a törvényhozó testületeket a koronkinti miniszterek fölé.2) Egy közigazgatási törvényszéknek fenállása és tevékenysége legmélyebben ható visszahatást fog gyakorolni egy igazságos jogszolgáltatásra, az államigazgatásnak rendezett és biztosított menetére valamennyi ágában, mindenek felett pedig a materiális népjólétre, az adófizető nép anyagilag legfontosbb javaira. *) Közigazgatási bíráskodás létesitése által lehet csak egy biztos közigazgatási jog4) alapját is vetni, s ennek egyöntetű, politikai fluctuatióktól érintetlen kezelését lehetségessé tenni. A közigazgatási törvényszék legfontosb feladatai egyikének látszik lenni, hogy az egyes eset eldöntésével egyidejűleg az alaki valamint anyagi közjog világos alaptételeit felállítsa, és hogy ezeket ugy motiválja, hogy a gyakorlati élet emberei, közigazgatási hivatalnokok és ügyvédek ennekhelyességéről meg legyenek győződve és hogy ezeket mint vezér-normákat más eseteknél is elismerjék és alkalmazzák.a) Elvi döntések által cynosura nyeretik mindazon esetekre nézve, melyeknél a törvényalkalmazást illetőleg kételyek állanak fen, minőkre minden ressortban találunk.6) Ugyauily(/ értelemben nyilatkozik Gneist is.7) 0 ugyanis azt mondja: >Es bedarf, wie für das Privát- und Strafrecht, so auch für das öffentliche Recht noch einer Stelle, um die Einheit des »jus in thesi« zu wahren. Die wechselnde Stellung eines constitutionellen Ministers kann diese Einheit und Stetigkit nicht mehr gewahren«. Hasonló nézetet fejeznek még ki : L u t h a r d t és U n g e r.b) >) A közigazgatási bíróság feladata megvizsgálni, bogy a nyilvános hatalom részérül forog-e fen jogaértés. Mivel azonban a nyilvános hatalomnak az egyes polgárhoz való viszonya kizárólagosan közigazg. törvények által szabályoztatik, ennek következtében a közigazg. tszék feladata legelőször és közvetlenül megvizsgálni, hogy egy közigazg. törvény sértése forog-e fen vagy sem. Egy ily törvénysértés akkor az egyes polgár jogsértését vonja maga után. (L. az osztrák képviselőház alkotmán y-b izottságának jelentését, »a bírói hatalomról szóló törvény« felett R. G. Bl. Nr. 21. v. J. 1867). L. P a u n : id. m. 13. s k. 1. L. még Herczegh: 9. s k. 1. «) L. G n e i s t : A jogi állam 230.1. — Luthardt 107. 1. 4. j. : »Findet man es unpassend, dass der Gerichtshof eine Instanz über dem Ministerium bilde, so vemeise man die Entscheidungen vom Ministerium an die einschlágige Centralstelle, was auch sachlich besser seiu wird«. 3) Herrenbaus-Sitzung am 22. Jánner 1875. Stenographische Protokolle Seite 432—457. Freiherr von H y e. *) Ha a közigazgatási vitás ügyekkel csak ugy mellesleg foglalkoznak, nem képződhetik egy közigazgatási jog. — A közigazgatási jog fejlődése csak nyerhet, ha vitás közigazgatási ügyekben a nyilvános igazgatás kérdéseire való tekintettel történik a judicatura. L. a badeni közigazgatási bizottság naplóit az 1867. évről. s) L. K i s s 1 i n g : Beitrage zur Theorie des Ver\valtungsrechtes.<* (Bécs 1876.) előszó IV. 1. — »Gerichtsh a 11 e« 1869. évf. 37. sz. ü) L. La 8 ser idézett beszédét. ") Kreisordnung 203. s k. 1. s) L u t h a r d t 18. 1. 4. j. szerint egy közigazgatási Az igazgatási biráskodás nem uj foglalásként, hanem a jogi állam tovább fejlése- és bővítéseként sorakozik a fenálló biróságok mellé. A közigazgatási törvényszékek döntenek mindenütt, hol magánjogi czim jő az igazgatási joggal összeütközésbe.')2) Ha a közigazgatási biráskodás létesítéséről szólunk, akkor nem az administratió, sem a közigazgatási jog reformját kívánjuk létesíteni, mert ehhez évtizedekkellenek, hanem csak azt akarjuk elérni, hogy I a legislativák által már nyújtott jogok s [ szabadságok bírói ítélet alá hef lyeztessenek.s) A hol a közigazgatási bíróság létesül, ott ezután csak jogok és kötelességek fognak létezni, azonban >h a t a 1 o m r ó 1« j többé szó nem leend. ! — Az ókorban a közigazgatási birásj kodás nyomára nem akadhatunk, mert többj nyíre törvényhozás, végrehajtás és biráskodás ugyanazon személyekben összponI tosult.1) A közigazgatási biráskodás a germáI noknak az állam és jogról való felfogás i szülte nemzeti teremtése.°) Ez az államhatalom kötelező törvények általi szabályozása. Ha megvizsgáljuk, hogy a politikai pártok mily állást foglalnak el e kérdésben, akkor6)7) azt tapasztaljuk, hogy a franczia felfogásban tulnyomólag a közigazgatási czélszerüség szempontja, mig a németben az alkotmányosságé érvényesül.s) ( [

törvényszék létezése a törvények világom szövegezésére nem erkély befolyást gyakoroland : »Wenn ein Richter urtheilen soll, so muss er auch ein das Urtheilen ermöglicbendes Gesetz haben«. Dr. TJ n g e r miniszter. »Nagy előny az, mit Ausztriában a közigazgatási törvényszékkel el akarunk érni, t. i. hogy egy törvényszéket nyerünk, mely mintegy a közjog tizenkét tábláját állítja fel az administratió számára. J) L. Gneist: Jogállam 192. 1. 2) Gneist jelentésében azt mondja : »Die Verwaltungsgerichtsbarkeit ist nur ein neuer Name für eine a 11 e 6ache«.L. »V. d. 1 '2. d. J. t.« III. k. 325. 1. 3) L. Luthardt 6. 1. ') L. P a u n : 137. s k. 1. Ss a bevezetésnél mondottakat. 5) L. Gneist czikkét (Holtzendorff: Rechtslexikon II. k.). 6) L. S t a h 1 : Rechts- und Staatslehre. W a g e n e r : Staats- und Gesellscbaftslexikon I. k. 7) Megemlitendőnek tartjuk, hogy a canoni jurisdictio legnagyobbrészt közigazgatási jurisdictio. L. »V. d. 12. d. J. t.« 223. és 325. 1. A lengyeleknél a »sztaroszta« intézményben véli Mészáros a közig, jogszolgáltatást látni. L. »Közig. Lapok« I. évf. 4. sz. 8) L. még Jordán czikkét (W eiske: Recbtslexikon I. k. 140. 3 k. 1.). Wagener következő szellemes párhuzamot von a mondottat illetőleg a franczia és a német szabadelvüség között: »Stahl találó megjegyzése szerint a határozott ! franczia liberalismus az administratió mellett — az igazságszolgáltatás korlátolása (1790) épen a forradalmi mozgalomból indult ki —, a német liberalisI m a s ellenben a jogút mellett nyilatkozik. Ezt nagyon , könnyen magyarázhatjuk. A népsouverainitás: tanon (Rousseau) nyugszik a franczia liberalismus, a I sokaság, az üsszakarat kizárólagos jogán, melyben az egyes j feltétel nélkül felolvadjon, épen azért a despotismus, melyet a nemzet vagy az állam a közjóért gyakorol, szeméj ben nem is valami sértő. i A német liberalismus ellenben a természetjogi társasági elméleten (Kant) nyugI szik, az egyes jogán, melynek még maga az állam is szol! gál. Ez elmélet szerint az egész állam nem egyéb, mint i igazság-szolgáltató intézet, úgyhogy Pfeiffer is igen I jellemzően a justitiát mint >justitiát szorosb értelemben^ | jelöli meg, mert tulajdonképen minden az államban justi | tia, és azért a jogiut nem terjesztethetik ki eléggé tágasanc" I L. még Gneist: K—O. 118. s k. 1.