Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1877 / 22. szám - Közigazgatási bíráskodás. [1. r.]
— 175 — ból csírázott ki az alkotmányos állam és mint ennek legbecsesebb vivmánya a kormány felelőssége, most békés uton egyedül a tudomány vívmányaival és követelményeivel és a jogérzet és jogi meggyőzödésbez való felebbezéssel felfegyverkezve kiséreltetik meg az igazgatás felelőssége eléretni. Épen ez ellen küzdött valamennyi kormány, a meddig csak lehetett, és a küzdelem ily törvényszékek felállítása ellen, melyek az állampolgárt a kormány túlkapásai ellen bivatvák oltalmazni, az absolutismusnak a szabad állampolgársággal való utolsó küzdelme. »A közigazgatási bíráskodás azon institutió, — mondja egy jeles publicista, — mely legutoljára, legnehezebben vívható ki a népek által, de egyúttal a szabad állampolgárság zárkövét képezi*.1) Addig, mig az állampolgár a hatóság azon intézkedései ellen, melyek jogait sértik, oltalommal nem bír,2) addig egy miniszteri felelősség és egy alkotmány keveset használ. Századunk uralkodó eszméje és korunk általános kívánalma, hogy az állam jogi állammá képződjék ki: azaz oly állammá, melyben a népképviseletnek közreműködésével létrejött törvények valamennyi polgárra nézve egyenlően és részrehajlás nélkül alkalmaztatnak. Azonban a divergáló társadalmi érdekek és a pártminiszteriumoknak igyekezete, a közigazgatási törvényeket az uralkodó párttöbbség érdekében részrehajlólag kezelni5), lehetetlenné teszi azt. Ennek egyedüli correctivuma4): az államigazgatási controle jól rendezett systemájának létesitése, mely lehetetlenitette a törvényektől való eltérést. Miben álljon ez ellenőrzés és mik legyenek kellékei a sikeres működhetésre, ezt fejtegetni a következőkben leend feladatunk. A modern államtól követelik,3) hogy nemcsak védje a magánjogokat, melyeket a régi rendőri államban is ápoltak és oltalmaztak, hanem h o g y a nyilvánjog alapján támasztott igények is erős oltalomban részesüljenek. Hogy a jogi állam valósággá legyen, nem elég, hogy a nyilvánjog törvények által meg legyen állapítva, ha') Egy közigazgatási törvényszék létesitése egy lépés az alkotmányszerü institutiók betetőzése és a nyilvánjog kifejlődése felé. (L. : Bericht des Abgeordnetenhauses). a) »Recht und Gesetz können nur da wahre Bedeutung und Macht gewinnen, w o sie einen Richterspruch zu ihrer Verwirklichung béreit finden«. B á h r : Bechtsstaat 12. 1. 3) » Der Verwaltungsgerichtshof ist ein Fels, an dem die politischen Wogen branden und zerschellen werden, denn er steht unter allén Umstanden aufrecht, und er ist es, der auf dem Gebiete des öffentlichen Kechtes den Fundamentalsatz zur Geltung bringt: Fundamentum regnorum justitia !« Dr. U n g e r miniszter 1875. martius 18. tartott képviselőházi beszédéből. — L. még K a u t z : id. m. 441. s k. 1. «)Luthardt stb. 7. s k. 1.— Kaiserfeld: Verwaltungsgericht 8. 1. — K o 11 e r : Bedenken stb. 4. s k. 1. 5)L. Bericht der Commission des Herr e n h a u s e s. Érdekes a b a d e n i második kamara költségvetési bizottsága jelentésének követkéz ő helye : 1. íBeilage zum Brotokolle der 27. öffenlichen Sitzung vom 22. Február 1872* : »Das Institut des Verwaltungsgerichtshofes ist ein wohlthátiges, was sich — abgesehen von der Erfahrung in unserem Lande, schon daraus ergibt, dass seitens anderer Staaten áhnliche Einrichtungen angestrebt werden*. — L. »Verhandlungen des XII. deutschen Juristentages« III. k. 226. s k. 1. nem egy jogszolgáltatásnak is kell léteznie, mely a jogot a concret esetben meghatározza, és hogy ennek viszszaállitására, midőn sértve van, kétségtelen alapot teremtsen. Minden jogi állam czélja, elérni azt, hogy minden az államban előforduló jogsértés ellen, eredjen ez bár egy magánhatalomtól vagy a nyilvános hatalomtól, alkotmányos oltalom legyen nyújtva, akkor a minden jogi államban eléretni akart czél el leend érve. A jogi állam alapja,') hogy a kormány tevékenységének minden pontján legyen felelős. A felelősség érzete a >pouvoir discretionnaire« terén is, arra fogja mindinkább birni az igazgatási hatóságokat, hogy intézkedéseiket és döntéseiket nagyon óvatosan és valamennyi viszony lehetőleges tekintetbe vételével fogják megtenni és jogelvek szerint fognak J cselekedni. A közigazgatási bíráskodás lényege abban áll, hogy az egyes esetben jogoltalmat nyújtson. Ez a doctrina kívánalma, mely a jogszolgáltatásnak az igazgatásban való létesitéséről szól, az egyes eset materiális eldöntését, az egyes jog oltalmát az igazgatás túlkapásai ellen, jognak és törvénynek az igazgatásban való létesitését követeli. Minden oltalom, mely a közigazgatási jogszolgáltatás terén nyujtatik, kell hogy két oldallal birjon: egy államival és egyes jogi vagy individuálissal, vagyis: tárgyilagos és alanyi oldallal.2) Mert az a postulatom, hogy az igazgatást a jog és törvény3) hassa át, más oldalról, hogy az egyes oltalmaztassék, ha jog- és törvényellenesen sértik. E két oldal minden közigazgatási jogszolgáltatás ') elválaszthatatlan feladatát képezi. Az államigazgatás az államszervezet tevékenysége az államczélok megvalósithatása végett. Hogy ez megtörténhessék, a zsalus publica« nevében jogosult az igazgatás az egyes polgároktól bizonyos positiv tevékenység kifejtését vagy különnemű szolgáltatásokat követelni, ép ugy mint a legkülönfélébb törvényes »j u r a q u a e s i t a« 5) gyakorlatának sistálását igényelni jogosult. Azonban itt sem minden korlát nélküli az administratió arbitrar működése és discretion&r eljárása, hanem legnagyobbrészt törvényes rendelkezések által normált. A törvénynek extensiv provisiója az élet legkülönfélébb viszonyzataira mindenkor és mindenütt a közigazgatási jog fejlődésétől függ. Azonban lehetetlen az igazgató orgánumot egészen discretionar hatal') L. G r ü n w a 1 d 91. s k. 1. J) L. Unger miniszter 1875. martius 18. tartott T beszédét a sReichsrath* képviselőházának ülésében. 3) L. még Kautz id. m. 438. 1. «) Szellemes Ungernek következő, más alkalommal tett nyilatkozata is, melyben a közigazgatási törvényszék tulajdonképni feladatát ecseteli. »A közigazgatási törvényszék a törvényes korlátok őre, a jog és törvény oltalmazója, a nyilvános jog találója és mutatója, ő a jogászi lelkiismeret az igazgatásban a »p e n s é e i m m u a b 1 e«, az administratió szabályozója ós a jogcontrole gyakorlója az igazgatás felett*. (L. Sitzung des Herrenhauses am 23. Janner 1875). «) íDass der Einzelne sein Einzelrecht mit oder ohne Entschádigung dem Bedürfniss der Gesammtheit opfern muss, steht fest. Aber doch nur in dem rechtlich anerkannten Umfang*. L. Endemann: Das deutsche Civilprozessrecht (Heidelberg 1868) 9. s k. 1. mától megfosztani,') mert nem képzelhető oly tökélyesbült igazgatási jog, melyről el lehetne mondani, hogy szemben az örökké hullámzó és folyvást változó élettel mindent átkarol; azért igyekeznek is mindenütt, hol az alkotmány biztositékaiuak és az egyéni szabadság védelmére rendelt intézmények létesitése komolyan szándékoltatik — hogy az önkénynyé2) ne fajulhasson és hogy a szabad igazgatás a lehető legszűkebb korlátok közé szorittassék.s) Ha az igazgatás kelletinél tul is semmi törvényes alappal nem biró — azaz közjóléttel nem motiválható — jogsértő intézkedéseket foganatosít, akkor független tribunálnak kell léteznie, mely előtt a hatóság ezen jogsértő intézkedéseért vagy döntéseért felelni tartozik.1) Ezen elv érvényre jutása az alkotmányos állam legnagyobb vívmányainak egyike.5) Az egyes joga nincsen többé kiszolgáltatva az igazgatásnak, mi álta^z államéletben a törvény uralma biztosíttatott. — Az4gazgatási keresetjog az államszervezetben lényeges jog; ez egyike azon nagy elveknek, melyeken az államok jóléte és szabadsága alapszik.6) Unger ) szerint az igazgatásban való jogszolgáltatás az absolut igazgatási államnak constitutionális állammá való tétele óta inkább vesztett, semhogy nyert volna; a biztosság és pártatlanság biztosítékait illetőleg nem nyert, mert: >az absolut igazgatási és hivatalnoki államban az igazgatási hatóságok formatiój a collegiális volt, mert az úgynevezett 2>Gremialverfassung« (testületi szervezet) állott fen. Állandó collegiumokban és zárt grémiumokban döntöttek a legfontosabb ég legnehezebb vitás közigazgatási kérdések felett, és ebben a döntés pártatlanságának nagy biztositéka rejlett, mihez még az egész administratió állandósága járult, mely nem volt ugy mint az alkotmányos államban a pártok gyors változásának alávetve, hanem az absolut hivatalnoki állam igazgatása egy állandó, rendithetetlen, egyenletesen megmaradó volt, mely a létjoggal nem biró politikai pártokra nézve hozzáférhetetlennek mutatkozott. Az alkotmányos államok parlamenti kormánya, mely csak addig irányozhatja >) L. Österreichische Zeitschrift für Verwaltung 1874. évf. 4. szám X. s k. »Zu den Auschauungen über Verwaltungs-Gerichtsbarkeit* : »Der Gegenstand des Streites in Verwaltungssachen liegt in der Veranlassung und in dem Maas des obrigkeitlichen Zwanges, welche die Gesetzgebung immer einem Ermessen nach concreten Umstanden überlassan muss«. a) L. P a u n : 13. s k. B 1 u n t s c h 1 i-B r a t e r : Deutsches Staatswörterbuch, XI. k. 72. s k. 1. — Mert nem létezik a polgárnak oly joga, mely a közigazgatási hatóság döntései által nem lenne sérthető. L. Kautz: id. m. 441.1. 3)L. Commissionsbericht des Herrenhauses. Luthardt: Verwaltungsgerichtshof. 5. 1. » Hiemit im Zusammenhange Bteht denn auch das Verlangen nach richterlicher Garantie für dia Einhaltung dieser Schranke*. >Der Freiheit der Verwaltung gegenüber fordern wir den Richterspruch nur als Schranke*. B á h r : Rechtsstaat 58. s k. 1. •) » Kinek alkalma volt az osztrák kormányzat korszakában a közigazgatási téren tapasztalatokat szerezni, az ezen állításokat bizonyára indokoltnak fogja tartania—L. sjogt. Közlöny* II. évf. (1867) 29. sz. 158. s k. 1. V ü n c s Sándor czikkét: »A municipalis bíráskodás és a közigazgatási igazságszolgáltatás*. — L. »V. d. 12. d. J. t.« III. k. 227. és 225. 1. 5) Elismeri ezt még az uj török alkotmány is 41. articulusában ! 6) L. Grünwald: 84. sk. 1. — Stein : I. 372. sk. 1. ') Sitzung des Herrenhauses am 22. Janner 1875.