Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 1. szám - Az iparvédjegyek körüli hamisítások jogi kérdése

Hetedik évfolyam. 1. szárr\. Budapest, 1877. január 4. Végjeién minden csütörtökön ; a „magyar jogászgyűlés" tartama alatt naponkint. MAGYAR A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendSk. THEMIS muar 4. ÁRAK vidékre bérmentes I) Szerkesztőség : V. Nádor-útcza 13. sz. ELŐFIZETÉSI ÁRAK (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentei szétküldéssel) a „Magyar Themis"-re, az „Igazságügyi rendeletek tára" es a „Döntvények gyűjteménye" czi,nű mellékletekkel együttesen: egész évre 10 forint, félévre 5 forint, negyedévre 2 forint 50 kr. Az elSfizetési pénzek bérmentesen, vidékről legczélszerűbben postautalvány útján kUl.lendSk. Kiadó-hivatal: IV. barátok tere 7. sz. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA, AZ UNGVÁRI ÜGYVÉD-EGYLET, VALAMINT A BUDAPESTI ÜGYVÉDJELÖLTEK ÉS JOGGYAKORNOKOK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. 'l{ülön mellékletek: a „"ÍD öntvények gyűjteménye," és az „igazságügyi rendeletek tára." Felelős szerkesztő: IDr. Fayer László. Kiadó: az ,,^.tlierLa,eia.m" részvénytársaság. TARTALOM: Az iparvédjegyek körüli hamisítások jogi kérdése. — Néhány szó a váltóeljárásról. — Az anyagi magyar magánjog codiflkátiója. Dr. Dell' A d a m i Rezső budapesti ügyvédtől. — A franczia igazságügyminiszter körirata a borhamisítás kriminális üldözése tárgyában. — Egyleti ügyek. — Az ügyvédi kamarákból, (ítélet fegyelmi ügyben. Ügyvédvizsgáló bizottság 1877-re. A beszterczebányai és brassói ügyvédi kamarák évi jelentései.) - Legközelebbi csődbejelentési határidők. — Kivonat a » Budapesti Közlöny«-ből. (Pályázatok. — Csődök. — Csődmegszüntetések. — Igénykereseti felhívások.) — Külön melléklet: A »Döntvények gyűjteményéinek egy ive. Előfizetési felhívás MAGYAR" THEMIS 1877-iki első évnegyedére. A szerkesztőség akülmunkatársakegyes értekezéseinek és különösen a gyakorlati irányt szem előtt tartó dolgozatainak közlése mellett — ugy mint eddig, ezentúl is — különös gondot fordit a lap állandó rovatainak minél érdekesebb és változatosabb összeállítására és az ügyvédi érdekek képviseletére. Állandó rovatok: a „Szemle", mely kritizáló modorban rövid és szabatos értesítéseket nyújt a bel-és külföld jogéletébe vágó eseményekről, valamint a bazai és külföldi lapok érdekesebb czikkeiről; a „bel- és külföldi jogesetek" rovata, mely a gyakorlat terén felmerülő érdekesebb peresetek ismertetésére és egyes kiválóbb esetekben a keletkezett birói határozatok tudományos és tárgyilagos birálatára van szánva ; a „könyvészet", melyben ugy a bel-, mint a külföldi jogi irodalom termékei beszéltetnek meg; az „ügyvédi és közjegyzői kamarákból" czimü rovat, mely a kamarák bivatalos közleményei mellett a kamarai ügykör összes mozzanatait felöleli és különösen a fegyelmi tárgyalásokra fő figyelmet fordit; az „egyleti közlemények", melyek a jogi egyletek működésének teljes és kimerítő képét nyújtják ; a „különfélék" rovata, mely a hazai és külföldi jogélet kisebb horderejű eseményeinek tárházát képezi, és végre a„tárcza", mely akönynyebb genreban tartott munkálatoknak van fentartva. A - Budapesti Közlöny« igénykereseti, csőd- és pályázati hirdetményeinek ügyvédi használatra összeállított kivonatán kivül e lap a döntvények gyűjteményében egy önálló, külön beköthető mellékletet nyújt, melyben a semmitöszéknek és a legfőbb itélöszéknek (ez utóbbinak ugy polgári-, mint kereskedelmi, váltó-, csőd-, úrbéri és bűnügyekben hozott) elvi határozatai, különösen pedig az ügyvédek ellen felmerülő fegyelmi esetekben hozott legfőbb itélöszéki határozatok mellett az illető jogesetek gondosan összeállított vázlatban is közöltetnek. Szintén külön beköthető mellékletül kapják előfizetőink az igazságügyi rendeletek tárát. Előfizetési dijak (helyben házlioz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel): „a Magyar Themis" az „Igazságügyi rendeletek tára" és a „Döntvények gyűjteménye" együttesen negyedévre 2 frt 50 kr., félévre 5 frt, egész évre 10 frt. Az előfizetési pénzek bérmentesen éavidékő 1 postautalvány utján kéretnek beküldetni. A „Magyar Themis" kiadó-hivatala, az »Athenaeum« Budapest, IV., barátok-tere 7. sz. -Az iparvédjegyek körüli hamisítások jogi kérdése.*) (F. A.) Az osztrák-magyar vámszerződés honunkat oly védjegytörvénynyel gazdagította meg, mely az 1858-iki absolutistikus kormány által hozatott és melyben Magyarország érdekei a legkisebb figyelemre sincsenek méltatva. De ez még a legcsekélyebb baj ; a törvény nemzetgazdasági hátrányai eltűnnek annak minden theoriát arczul csapó jogi határozmányai mellett, melyek értelmében a védjegy vagy minta hamisitója nemcsak érzékenyen megbüntettethetik, de az utánzott vagy hamisított áru le is foglaltatik, s még a gépek is megsemmisíttetnek, melyek által ezen védjegyek előállíttattak. Noha e törvény határozottan nem használja a >hamisitás« kifejezést, mégis annak azon rendszabálya, mely szerint a pénzbírság a legroszabb esetben 500 frtig terjedhet, valamint az, hogy az áru lefoglalása még határozathozatal előtt is megtörténhetik : drákói szigoránál fogva azt engedi sejtetni, hogy a lajthántuli tisztelt törvényhozók a védjegyek utánzásában hamisítást találtak. Megegyezik-e azonban a tény a hamisítás definitiójával? A magyar 1843-iki törvényjavaslat a legkimeritőbben értekezik a hamisításról s a hamisításnál mindenekelőtt csalási szándékot keres; de követeli egyszersmind azt is, hogy e gonosz szándék párosulva legyen vagy vagyonszerzési vagy mást károsítani törekvő szándékkal, s felsorolja egymás után a hamisítások különféle fő- és alfajait, j melyek a következők : közokmány, magán| okmány, állampapir, részvény, szelvény j magánbankjegy, kereskedői könyvek, bizo| nyitványok, fémjegyek, mérték, magánpej csét és magánbélyegek hamisítása. Az álj lami bankjegyek-, papir- és pénzek hami| sitása mint külön bűntény némelyek által i az állam elleni bűntényekhez soroztatik, s | a 1843-iki törvényjavaslat sem foglalja őket a hamisítások rovatába. *) T. munkatársunk által megpendített kérdés — különösen magyar szempontból — kiváló fontosságú. A czikkben foglalt némely ténybeli tévedések helyreigazítását ezúttal mellőzhetni véljük, minthogy közelebb magunk is visszatérni szándékozunk a kérdésre. Szerk. Az osztrák büntető-tőrvény a hamisítást a csalás alfajának tekinti, s igy minden hamisításnál követeli >másoknak ravasz előadások általi gonosz szándékkal párosult tévesztésbe ejtését*, de különösen követeli a kárositási szándékot. A csalás további de initiójában e törvény még mellékszándékokról beszél, de ezek a hamisításra nem vonatkoznak, A »Code pénal« nem nevezi a védjegyek körüli bűntetteket hamisításnak; magát a hamisitást is csak csalásnak tekinti, s róla >Liv. III. Séction II. Banqueroutes, escroqueries et autres espéces de fraudes* j czikkben értekezik. A francziák ismert ver| senygyülöletükben a védjegyek utánzását szigorúan büntetik, ámbár a »Code pénal< soha sehol e szót»védjegy* nem használja; hanem a törvény cumulative beszél követ! kező képen: »Toutes violations des réglements \ d'administration rélatifs aux produits de ; manufactures francaises qui s'exporteront á l'etranger, et qui ont pour objet de garantir la bonne qualité etc, etc. sera punie d'une amende de 200 francs au moins, de 3000 francs au plus et de la confiscations de marchandises.* Bizonyos, hogy e körülírásban a védjegyek is foglaltatnak; azonban kérdéses marad az, vajon a törvény csak a kézmü! ipar terményeire vonatkozik-e avagy a í gépipar terményeire is ? Ámbár a >manu1 factures« szó az ellenkezőt engedi sejtetni, mégis azt lehet következtetni a törvény következő §§-aiból, hogy a gépipar is beufoglaltatik e szigorú szabályzatban, mert hisz a 418. §. minden gyárigazgatót, segédet vagy munkást, ki valamely franczia gyár, gép vagy gyártmány titkát külföldinek elárulja, 2—5 évi börtönnel, eshetőleg 500—20000 franknyi pénzbirsággal sújtja. Afranczia törvények szigorú határozmányai bizonyitják leginkább, hogy ily rendszabályok hozatalánál nem a >jogi tekintetek* voltak irányadók. A német büntető-törvénykönyv a hamisitást szintén a csalás alfajának tekinti, és itt a tévedés kizsákmányolása, habár harmadik egyén javára is csalásnak tekintetik. A porosz büntető-törvénykönyv nem Mai számunkhoz van mellékelve Dr. Apáthy István által irt > Kereskedelmi Jog< tartalmi jegyzéke.