Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1875 / 40. szám
Ötödik évfolyam. 40. száir\. Budapest, 1875. október 7. Megjelenik minden csütörtökön : a .magyar jogász- gyűlés- tartama alatt naponként. A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendőle Bérmentetlen levelek és küldemények el nem fogadtatnak. Szerkesztői iroda : kalap-utcza 6. sz. MAGYAR TI HAMIS EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. Előfizetési árak (helyben házhoz hordással, vagy vidékre Lérmentve szétküldéssel) a .Magyar Themis“-re, az „Igazságügyi törvényjavaslat tok és rendeletek tára4 és a „Döntvények gyűjteménye mellékletekkel eg' üttesen: egész évre 10 frfc télévre 5 frt, negyedévre 2 fri 50 kr. Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidékről legczélszeríLben postautalvány utján s kéretnek bekiilJetni. Kiadó-hivatal: barátok tere 7. sz. A KOMÁROMI, SZABADKA ÉS UNGVÁRI ÜGYVÉDI EGYLETEK, A BUDAPESTI ÜGYVÉDJELÖLTEK ÉS JOGGYAKORNOKOK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE ÉS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. jfülön mellékletek: „crDöntvények gyűjteménye,“ „Igazságügyi rendeletek és törvényjavaslatok tára.“ Felelős-szerkesztő : Dr\ Siegxmxncl Vilmos. Kiado-tulajdonos az Athenaeum. TARTALOM : A bűnsegédekről szóló tan. Dr. Fayer László egyetemi magántanár úrtól. Budapesten. IV. (Folytatás). — Szemle. (A német birodalmi gyűlés jogi bizottságának tárgyalásai.—Az ausztriai ügyvédgyülés Bécsben.)—Az országházból. (Az igazságügyi költségvetés a képviselőház pénzügyi bizottságában.) — Jogesetek. (Semmiségi panasz váltóvégrehajtás alkalmából. Felebbezési határidő.) — Törvényjavaslatok. (Indokolás az örökség és hagyomány birtokbavételéről s az azzal kapcsolatos jogviszonyokról készített törvényjavaslathoz. Folyt.) — Az ügyvédi kamarából. (A budapesti ügyvédi kamara felterjesztése az ügyvédi könyvek tárgyában. A budapesti ügyvédi kamara ügyforgalma. A kassai, kecskeméti, debreczeni, szegedi és pozsony i kamara köréből.) — Különfélék. — Kivonat a »Budapesti Közlöny»-böl. — Kivonat a »Wiener-Zei-tung«-ból. —Külön melléklet : A »Döntvények gyűjteményének« egy ive. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS A MAGYAR THEMIS, mely hetenként egyszer, a jogászgyülés tartama alatt naponként jelenik meg, 1875. évi október l ém kezdi meg ötödik évfolyamának negyedik évnegyedét, minek folytán kérjük az előfizetéseket mielőbb megújítani, illetve az uj megrendeléseket idejekorán eszközöltetni , minthogy fölös számokat nem nyomatván, utóbb teljes példányokkal nem szolgálhatnánk. Előfizetési dijak (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel :) A s Magyar Themis«-re, az »Igazságügyi rendeletét tárá«-ra és a »Döntvények gyűjteményéire együttesen negyedévre : 2 frt 50 kr., félévre 5 frt, egész évre 10 frt. Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidékről póstautalvány utján kéretnek beküldetni. A „MAGYAR THEMIS“ kiadó hivatala. (Budapest IV., barátok tere 7. sz.) A bűnsegédről szőlő tan, különös tekintettel a külföldi törvényhozásokra és a magyar büntető törvénykönyv javaslatára. IV. (Folytatás.) Harmadik neme a segítés úgynevezett kísérletének akkor áll eld, ha a nyújtott segély minden eredmény és hatás nélkül maradt, a bűntett vagy vétség elkövetésére. A segítés kísérletének ezen neme több követó're talált mint az előbbiek. Vannak irók, kik csak ezen egyet fogadják el; igy többek közt Bemer *) és Bar **) is. Ide igtatjuk azon példát, mely a *) »Hat die Beibülfe keinen Erfolg, so kann doch noch Versuch der Beihülfe strafbar sein, sobald nur das Principale vorhanden ist.« (Theilnahme. 221. 1.) **) »Unter der für jede Bestrafung der Beihülfe erforderlichen Voraussetzung, dass der Urheber bereits eine Versuchshandlung vorgenommen hat, ist der Gebülfe: III. wenn seine Thätigkeit zwar von dem Urheber nicht benutzt, aber in continuirlicher Verbindung von Mittel und Zweck zu der bereits vom ürbeber begonnenen Ausführung von ihm, den Gehülfen, gedacht und gewollt wurde, 1. wegen Versuchs zu strafen, falls entweder a. auch der Urheber nur bis zu diesem gelangte, oder falls b. der verbrecherische "Wille des Gehülfen bis zur Consummatiousbandlung des Urhebers nicht fortdauerte, einerlei, aus welchen Gründen er aufgehoben wurde ; 2. dagegen wegen Vollendung zu strafen, wenn der Urheber das Verbrechen vollendete, und der Wille des Gehülfen bis zur Vollendung des Verbrechens fortdauerte». (Id. m. 73.1.) cselekmények ezen kategóriájára nézve szokott felhozatni: A. gyilkolás! szándékkal üldözi B.-t; C., ki ezt tudja, a nélkül, bogy A. által láttatnék, az üldözött B.-t megragadja azon szándékkal, bogy őt feltartóztassa ; ez azonban nem sikerül neki, mert B. őt a földre teríti és tovább fut.*) Nem kívánjuk kétségbe vonni, bogy itt valóban forog fen kísérlet; ámde nem segítés kísérlete, hanem magának a gyilkosság cselekvésének kísérlete. Nézetünk szerint ugyanis ezen példa roszul van választva, mert C. nem segitő cselekményt kísérlett meg véghez vinni. Tegyük, hogy sikerült volna neki feltartóztatni B.-t; ennek következése az lett volna, hogy A. odaérvén, egyszerűen a C. által tartott B.-be döfi a kést. Ha azonban igy történik a dolog, akkor C. általános felfogás szerint nem segéd, hanem épugy tettes (Mitthäter) mint A. ’Ezen példa tehát nézetünk szerint a segítés kísérletére nem igen alkalmazható. Legyen szabad tehát egy másik példát felhoznunk, mely talán jobban állítja szemeink elé a segítés kísérletének azon nemét, mely a fenebbi esetben felmutattatni kivántatnék. Éjjeli időben A. ismert tolvaj egy utczaajtó feltörésén dolgozik lopási szándékkal ; barátja B. az átelleni korcsmából kijövet, látja ezt és azonnal tudja, miben töri fejét A. Eszébe jut azonban, hogy az ugyanazon korcsmában iddogáló éjjeli őr épen kijövő félben van az utczára. A jó bajtárs tehát, anélkül hogy A.-nak szólna, visszamegy a korcsmába, hogy az éjjeli őrt beszéddel tartsa addig mig A. bevégzi a lopást. Ez azonban B.-nek nem sikerül; az őr kimegy épen midőn A. a lopott tárgyakkal kijön a házból. Itt B. segitő cselekményt vitt véghez. Psycbikai segély nem foglaltatik a cselekményben, mert A. nem tudta, hogy B. segíti őt a lopás elkövetésében, de a B. által elkövetett cselekménynek nem volt eredménye a bűntett elkövetésére. Tagadhatatlan, hogy az ilyen eseteknél, mint az előadott, még leginkább volna indokolható a segítés kísérletének felvétele, és pedig a kísérlet azon nemének analógiájára, mely a tett teljes elkövetésében áll, de az eredmény elmarad. Mindazonáltal nézetünk szerint itt sem a segités kísérlete, hanem valóságos segités forog fen. A segités fogalmához ugyanis nem kívántatik meg szükségkép, hogy a segéd cselekményének bármi eredménye is legyen. Még a közönséges élet szólama sem köti a segités fogalmához az eredmény beállását. Igaz ugyan, hogy ha valaki azt mondja: »segítettem rajta,« ez alatt az eredményes segítést érti, és ha nem áll be eredmény, akkor az mondatik: »megkísértettem rajta segíteni.« De midőn azt mondjuk: »segítettem neki ezt meg ezt véghez vinni,« ezalatt 1. értethetik az, hogy eredmény által kísért segélyt nyújtottam neki, de 2. az is értethetik, hogy csakactióba léptem, azonban közreműködésemnek nem volt eredménye. Például valaki elbeszéli, hogy a sárban egy kocsi fenakadt, melyet az összecsődült emberek nem bírtak előre taszitani, és hozzá teszi: »én is segítettem, de bizony a kocsi nem mozdult helyéből.« Ennek van értelme. Ellenben, ha ugyanazon elbeszélő azt mondaná: »én is megkísértettem segíteni«, ennek világos értelme nem igen volna, de ha mindenkép akarnánk ezen kifejezésbe értelmet tenni, talán még leginkább azt lehetne belőle kivenni, hogy a sok összetódult ember miatt nem férhetett a kocsihoz, tehát még actióba sem léphetett. Hasonlag nem kívántatik meg az eredmény beállása a segítésnek jogilag körülirt fogalma szerint sem. A segítésről szóló tan értelmében ugyanis — mint már fenebb is láttuk — azon egyén, a ki tudva valamely segitő cselekményt követ el, segéd; ebben megvan a segéd bűnösségének minden követelménye, megvan a dolus és megvan a cselekvés. Éhez sem hozzáadni, sem belőle elvenni nem szükséges és nem szabad, s lia idegen és hozzá nem tar- tizó feltételeket keverünk a fogalomba, ezzel kivetköztetjük valóságából és teljességéből. Ezenkívül a kivihetőség kérdésén is hajótörést szenvedne azon törekvés, miszerint ezen területkörön belül a segitő cselekmények egy része kiszakittassék a segités *) Buri. Id. m. 66. 1. — Bar. Id. m. 71. és 72.1.
