Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 39. szám - Holttá nyilványitás - két tanu vallomása alapján

tokba lépő örökös bizonyos időn belül csak a ha­gyatéki követelések behajtására és az el nem tart­ható ingóságok eladására lenne jogosítva és teljes szabad rendelkezési jogot, csak bizonyos idő le­járta múlva nyerne még azon esetben is, ha azon idő alatt senki zárlatot nem eszközölt ki. Ily ren­delkezés illusoriussá tenné azon jogot, melyet a 21. §. ad, és a legtöbb esetben nem szükséges; azon esetekben, a melyekben ezen rendelkezés az örö­köstársak, hagyományosok vagy hitelezők érdeke kívánatossá tenné, ezeknek a törvény módot nyújt igényeik biztosításáról gondoskodni; ily kivételes esetek miatt tehát az örökös rendelkezési jogát korlátolni annál kevésbé szükséges, mivel a tör­vényjavaslat 21. §. az örökség önhatalmú birtok­bavételét csak akkor engedi meg, ha az örökjog nem vitás; ha az örökjog vita tárgyát képezi, az önhatalmú birtokbalépés nincs megengedve, kö­vetkezve a törvény rendelete ellenére birtokba lépő örökös szabad rendelkezési joggal sem bir. Ha az örökjog azért nem képezi vita tárgyát, mi­vel távollét miatt a törvényes örökös ellenében a végrendeleti örökösnek vagy megfordítva a vég­rendeleti örökös ellenében a törvényes örökösnek még nem volt ideje ellentétes igényével föllépni, ezen esetre a törvényjavaslat 90. §-nak rendelke­zése elegendő, mert e szakasz szerint a hagyatéki vagyonokat csak az örökhagyó hátrahagyott házas­társának, gyermekeinek, ilyenek nem létében a leg­közelebbi rokonoknak kezelése alatt lehet hagyni, minden más esetben zár alá vételnek van helye, zárlat esetében pedig magában érthető, hogy senki önhatalmúlag az örökséget birtokába nem veheti. Ha már most a hagyatéki vagyonok a hátraha­gyott házastárs vagy gyermekek avagy ilyenek nem létében a legközelebbi rokonok birtokában hagyatnak, csak oly távollevő végrendeleti örökös érdekeinek megóvásáról lehet szó, a ki az örökha­gyónak sem házastársa, sem gyermeke, sem leg­közelebbi rokona. Ily igen ritkán előforduló eset miatt korlátolni a szabad rendelkezési jogot nem szükséges, mert ezen esetben alig képzelhető, hogy a végrendeleti örökös a végrendeletről tu­domással ne birjon, jogaira föl ne ügyeljen s a jelen törvényjavaslat 17. §-ánál fogva zárlatot ne kérjen. (Folytatása következik.) Az ügyvédi kamarákból. * (A debreczeni ügyvédi kamara) részéről az ügyv. rdts. 36. §-a értelmében ezennel közhirré tétetik, miszerint Nánássy László debreczeni ügyvéd kir. közjegyzővé lett kinevez­tetése folytán az ügyvédségről lemondott. * (A debreczeni ügyvédi kamara) részéről az ügyv. rdts. 36. §-a értelmében ezennel közhirré tétetik, miszerint Csanády Béla debreczeni ügyvéd kir. közjegyzővé lett kinevez­tetése folytán az ügyvédségről lemondott. * (Máry Pál ügyvéd) a miskolczi ügy­védi kamara tagja, a f. 1875. június hó 27-ik nap­ján elhalt, mely körülmény ez alkalommal azzal hozatik köztudomásra, hogy elhunyt gyakorló ügyvéd nem lévén, gondnok-kinevezésnek szüksége nem fordult elő. * (Az aradi ügyvédi kamara) által közhirré tétetik, miszerint KohányiMór aradi kir. kinetsári uradalmi ügyész saját kérelme foly­tán a kamarai lajstromból kitörültetett. * (A pécsi kamara fegyelmi bíró­sága) részéről közhirré tétetik, miszerint a f. évi 120,11. szám alatt hozott ítélet ellen, melyben vagyonbukott Hiller Gábor előbb pécsi, je­lenleg ismeretlen tartozkodásu ügyvéd a bukás l'olytáni szökés fegyelmi vétségben vétkesnek ki­mondatván, az ügyvédségtől elmozdittatott, E r­dőssy L aj os hivatalból kinevezett védő által folyó evi 124 II. szám alatt felebbezés nyújtatván be, Hiller Gábor az ügyv. rendt. 105 §. 4. pontja értelmében az ügyvédség gyakorlatától ielfüggesztetett. Különfélék. * Lapunk szerkesztője) külföldi út­jából visszatérvén, a lap vezetését ismét átvette. * (A revideált magyar büntető­törvényjavaslat) már a minisztertanácsban is elfogadtatván, most várja ő felségének előleges jóváhagyását, melynek kinyerése után a képviselő­ház elé fog terjesztetni. * (A győri kir. jogakadémián az 1875—76. tanévre a beiratások f. évi october hó első 8 napján fognak eszközöltetni; az alapvizsgá­latokra kötelezettek pót- és ismétlési vizsgálatai pedig oct. hó 4-ik napján veendik kezdetüket. * (A n.-váradi jog-és államtudo­mányi karnál) a beigtatások és beiratások az 1875—76. tanévre f. évi octóber hó 1-től 8-ig történnek, a pót- és ismétlő vizsgálatok 15-ig tar­tatnak, a nyilvános előadások pedig october 16-án kezdetnek meg. Kelt Nagyvárodon, 1875. évi sept. hó 16-án. Az igazgatóság. * (A váltótörvényjavaslat), mely a törvényhozó testület utolsó ülésszaka al­kalmával előterjesztetett, de idő rövidsége miatt tárgyalás alá nem volt vehető, a képviselőház leg­közelebbi összejövetele után ismét elő fog terjesz­tetni. Az igazságügyi minisztérium továbbá a csödtörvényjavaslat megvitatása czéljából oct. 10-ike körül szakbizottságot hiv össze, hogy ezen törvényjavaslatot is mielőbb a képviselőház elé terjeszthesse. * (A pozsonyi k i r. j o g a k a d é m i á n.) illetőleg ujon szervezett s négy évi tanfolyammal ellátott jog- s államtudományi karnál a beiratások az 187 ' 6-ik tanévre október hó első nyolez nap­jain belől fognak az akadémia épületében levő igazgatósági irodában eszközöltetni. A fentjelölt határidőn tul csak fontos okok alapján s csupán a jog- s államtudományi kar határozata folytán történhetik meg a felvétel. A pót- és ismétlési vizsgálatok f. évi október hó első felében fognak megtartatni. * (Az uj fővárosi törvénykezési palota tervezete ügyében) az igazság­ügyi minisztérium és a főváros küldöttjeiből álló értekezlet tanácskozását f. hó 1-én megtartván, ennek alapján az igazságügyminiszter a napokban leirt a főváros közönségéhez, melyben hangsú­lyozván azt, hogy a fővárosi törvényszék elhelye­zésére most már elodázhatlanul szükséges tör­vénykezési palota mielőbb felépitendő, s hogy a törvényszék büntető tanácsa fontos okok miatt külön épületben és a főváros dunántúli (jobbparti) részében fog elhelyeztetni, — a törvényhozáshoz e részben teendő javaslatának előterjesztése czéljá­ból felhívta a fővárosi hatóságot, váljon a) haj­landó-e a dunáninneni részen építendő palotához alkalmas telket vagy helyiséget s hol — viszteher nélkül az állam tulajdonába bocsátani ? b) haj­landó-e továbbá a dunántúli részen a büntető ta­nács elhelyezésére emelendő épülethez szükséges telket, esetleg pedig a Fortuna-épületet szintén viszteher nélkül átengedni, s ez utóbbihoz még a két szomszéd, Wolheim- és Kár-féle házakat is saját költségén megszerezni ? c) hajlandó e végül a főváros által már 1871-ben törvénykezési pa­lota építésére felajánlott 150,000 frthoz még 150 ezer frtot megszavazni, s azt az államnak azonnal rendelkezése alá bocsátani? IM a „MajGSti üzlif-H Kitüntetések. Személyein körüli magyar minisztériumom vezeté­sével megbízott magyar miniszterelnököm előterjesztése folytán, Torma István, a deési törvényszék elnöké­nek, nyugdíjaztatása alkalmából hosszú, hü és hasznos szolgálatai elismeréséül a királyi trnácsosi czimet díjmen­tesen adományozom. Kelt Schőnbrunnban, 1875. évi september hó 15-én. FERENCZ JÓZSEF, s. k. Perczel Bíla, s. k. Kinevezések. Igazságügyi magyar miniszterem előterjeztésére magyar Curiám legíőub itélöszéki osztályához rendes bí­róvá Bre-er József budai törvényszéki elnököt ne­vezem ki. Kelt Schőnbrunnban, 1875. évi septemher hó 22-én. FEHENCZ JÓZSEF, s. k. Perczel B é 1 a, s. k. A m. kir. igazságügyminister a székelyhídi kir. já­rásbírósághoz III. oszt. telekkönyvvezetővé B r e m Já­nos ottani II. segédtelekkönyvvezetöt nevezte ki. A m. kir. igazságügyminiszter a bonyhádi kir. já­rásbírósághoz írnokká Blesz József szegszárdi tör­vényszék dijnokot nevezte ki. A kir. igazságügyminiszter a késmárki kir. járásbi­rósághos III. osztályú telekkönyvvezetővé Schweiger József ottani II. oszt. segédtelekkönyvvezetót neve­zem ki. A magy. hír. igazságügyminiszter legifjabb Mu ra­közy László pesti törvényszéki joggyakornokot a pé­csi törvényszékhez, — és Fischer Ferencz pécsi törvényszéki joggyakomokot a siklósi járásbírósághoz al­jegyzővé nevezte ki. Áthelyezés. A ni. kir. igazságügyminister a budai kir. törvény, szék megszűnte folytán ühlár Pál, Buzáii lit­ván 8 Prettner József ottani törvényszéki írno­kokat a budapesti kir. tszékhez helyezte át. A magy. kir. igazságügyminiszter H e r m a n n János vaskóhi járásbirósági végrehajtót a belényesi kir. járásbírósághoz helyezte át. A magy. kir. igazságügyminxszter Petöcz De­zső esztergomi törvényszéki jegyzőt a kaposvári törvény­székhez helyezte át. A magy. kir. igazságíígyminiszterium V a v r e k K á 1 m á n hajdúböszörményi törvényszéki jegyzőt a pé­csi törvényszékhez helyezte át. Névváltoztatások. Tschuck Gyula, Moór községi származásn, ez idő szerint bécsi lakos vezetéknevének »M o ó r i«-ra kért át­változtatása folyó évi 47291. sz. belügyminisztériumi ren­delettel megengedtetett. Steinfeld Soma szabadkai lakos vezetéknevének 'Szikla i--ra kért átváltoztatása folyó évi 47,030. számú belügymiuistfriumi rendelettel megengedtetett. Pospisil] Károly budapesti lakos vezetéknevének »M o 1 n á r«-ra kért átváltoztatása folyó évi 46,980. ezámu belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Kohn Dávid budapesti lakos vezetéknevének »K ü r z r e«-re kért átváltoztatása f. é. 46626 ezámu bel­ügyministeri rendelettel megengedtetett. Deutsch M ó r budapesti lakos vezetéknevének »D é c h ií-re kért átváltoztatásai, é. 46624. számú bel­ügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Csődök. Glasel Sámuel ellen, a budai kir. tvszék ál­tal, bej. hat. oct. 25., 26., 27, perü. s id. tmgk Csiliéry Dá­vid. (218) Schnur Vilmos kulai kereskedő ellen, a zom­bori kir. tszék által, bej. hat. oct. 19., perü. Dr. Alföldi Gedeon, tmgk Krob Károly. (220) Ehvenl'elil Mór helybeli bejegyzett kereskedő ellen, a budapesti kir. keresk. és váltótvszék által. bej. hat. decz. hó 20., 21., 22., idegi, tmgk és perü. Dr. Környey Ede. (217) Steiner Lipót vegyeskereskedő ellen, a nagy­becskereki kir. tvszék által, bej. hat. oct. hó 18., 19., és 20. id. tmgk a zichifalvi község bírája, perü. Georgievits István. (216) Csiki Miklós szerdahelyi kereskedő ellen, a nagyszebeni kir. tvszék által, bej. hat. decz. 1. peTÜ. Dr. Konrádt Károly, helyettes : Frühbeck Ferencz. (216) Kohn Károly veszprémi lakos ellen, a vesz­prémi kir. tvszék által, bej. hat. decz. 20, 21, 22., id. tmgk Kadelburger Emil, és id. perü. Rikóhy Ede. (216) Bárány Ferencz asztalosmester ellen, a pesti kir. tvszék által, bej. hat. november 24, 25, 26., ideigl. tmgk és perü. Becsághy Miksa. (216) Csödmegsziintetés. P. o d h o r á n y i J o s e f a ellen, a temesvári kir. tvszék által, bírósági határozat folytán. (215) Löflev Ma n dl kávés csődtömege ellen, a pesti kir. tvszék által, a hitelezők között történt kiegyezés foly­tán. (217) Quittner Sámuel hagyatéki vagyona ellen elrendelt csőd. a balassa gyarmati kir. tvszék részéről, hite­lezők teljes kielégítése folytán. (219) Engel Imre bej. kereskedő ellen, a budapesti kir. keresk. és váltótvszék által, hitelezőkkel! barátságos kiegyezése folytán. (219) Kivonat a „Wiener Mm"-! Csőilök. Macher Ferdinánd ellen, a klagenfurti orsz. tszék által, bej. hat. october 31., csödb. Kies Antal, tmgk Dr. Huber. igaz. tárgy. nov. 20. (218) Novinnast A. kereske'ő ellen, a tarnovi ker. tvszék által, bej. hat. october 31., csödb. Taliewic, tmgk Dr. Pfarsky, igaz. tárgy, november 22. (213) Stubenvoll Hugó csemege-kereskedő ellen, a bécsi orsz. tvszék által, bej. hat. nov. 16. csödb. Schnel­ler Gusztáv, tmgk Dr. Schneider Mór, igaz. tárgy. decz. 2. (217) Wall Mihály bécsi kocsmáros ellen, a becsi orsz. tvszék által, bej. hat. november 16., csödb. Michael Schober, tmgk Dr. Kolbe Adolf. (214) Nyomatott az »Athenaeum« írod. és nyomd, részv. társ. nyomdájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom