Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1875 / 37. szám
292 Ergo A.-rial. 30C0 frt nyeresége van B. kárára. Ergo ternót csinál, kit a hitelező elsőnek megtámad, mert a közös tartozás reá eső részét is megveheti máson — az osztrák polg. törvénykönyv 896. §-a s a végrehajtási jkv. alapján. »The rest is silence«, mond bölcs Hamlet. Dr. Dell' A d a m i Rezső, ügyvéd. Viszonkereset. (M. B.) Yidiz Victor felperesnek, Tamásy Adolf alperes elleni 495 frt 39 kr. iránti perben az aradi királyi törvényszék 1874. évi május 13-án 8157. sz. a. következőleg Ítélt: Felperes keresetétől elmozdittatik, ellenben alperesi viszonkereset folytán kötcleztetik alperes részére 93 frt 19 krnyi összeget és 74 frt 99 krnyi perköltséget jelen Ítélet kézbesítését követő naptól számítandó 15 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett lefizetni. Felperesi ügyvéd dijai saját fele irányában 84 frt 74 krban állapittatnak meg. Indokok, a) Felperes irányában alperes a keresethez mellékelt okmány szerint azon kötelezettséget vállalta magára, hogy 900 frt rendes díjazáson felül a tiszta nyereségből félévenként fizetendő 10 százalékot, de legroszabb esetben 600 frtot biztosit. Felperes alperes üzletében két és félévig lévén alkalmazásban, rendes fizetés fejében 900 írttal járul ........................................ 2250 frt a minden esetre biztosított évi 600 frt nyereség fejében pedig .... 1500 frt összesen tehát . . 3750 frt. A hivatolt okmány 2-ik pontja értelmében azonban, ha a tiszta nyereség a 6000 frtot meghaladja, minden 100 írton felüli összeg után 10 °0 tiszta nyereség czimén felperest illeti, mindenek előtt tehát azon ténykörülménynek megállapítása szükségeltetik, volt-e felperes alkalmazása idejében, vagyis 1870. évi október 26-tól 1873. évi april 26-ig oly óv, melyben 6000 írton felüli tiszta nyereséget tüntet elő. A felperes által egyszerű, alperes által pedig az elleniratnál hitelesített másolatban felmutatott, különben tartalomra egyező könyvkivonat, de különösen alperes részéről mellékelt nyereményi és veszteségi számla szerint kiderül, hogy alperes üzlete csakis 1872-ik évben haladta meg a 6000 frtnyi tiszta bevételt, ez évben ugyanis befolyt a becsatolt kimutatás szerint és pedig az első félévben 102 frt 78 kr., a másodikban 6680 frt 78 kr, összesen tehát 6783 frt 50 kr., mely összegből felperes javára a biztosított 600 írton felül járul 78 frt 35 kr., e szerint a két és fél évre felperest, nyereség czimén járó 10 százalék fejében a biztosított 600 írttal.............................. 1500 frt — kr. évi fizetése ugyanazon időre . . 2250 » — » és az 1872-ik évre 6783 frt 50 kr. után, a 6000 frt után biztosított 600 frt levonásával .... 78 » 35 » vagyis összesen 3828 frt 35 kr. illeti. S minthogy felperes is beismeri, hogy 3921 frt 54 krt vett fel, kétségtelen, hogy 93 frt 19 krral alperes illetéktelenül terheltetett. b) Felperes a keresetbe vett s válaszában 464 frt 1 krra leszállított összegre akként intézi számítását, hogy az 1 évre garantirozott 600 frtot félévenként felvéve, ha a tiszta nyereséget kitüntető bevétel félévenként meghaladta a 3000 frtot, a 10 százalékot tiszta nyeremény czimén azon összeg után is igénybe veszi, mint ez az 1871. évi deczember 30-ról kelt tételből kitetszik. Ugyanis, habár az egész évi nyeremény a becsatolt kimutatás szerint 4272 frt 4 krt tesz, felperes 427 frt 20 krt vett fel, s ugyanazon év első felére, vagyis 1871. évi január 26-tól azon évi julius 26-ig terjedő időközre, a junius 30-án keltezett tétel szerint, félévi fizetés fejében 450 frtot félévi, tiszta nyeremény czimén pedig 300 frtot, vagyis összesen 750 frtot már alperes terhére irt, ezen elvnél fogva, hogyha a félévenként felvenni megengedett nyeremény a 3000 frtot meghaladja, a bevett ösz- szcg után, a másik félévben pedig, habár a 3000 írton alól is áll a nyeremény, a 600 írttal biztosított összeg felére van jogosítva, holott ezen fogalom tisztán szerződés-ellenies, mert alperes csakis 600 frtot, még pedig az egész évre, habár félévenként is íelvehetőleg, biztosított az okmány 2-ik pontjának és az üzlet természetének szigorü és következetes értelmezése szerint oly formán, hogy a mennyiben az egyik félévben több is a nyeremény, mig a másikban összevéve a két félévet nem haladja meg a 6000 frtot, felperes 600 írtnál többet nem követelhet, e szerint alperes a fennebb hivatolt első tételnél 127 frt 20 krral károsittatott; igy van az 1872. évi junius 30-ról kelt tételnél is, hol a biztosított félévi nyeremény 300 írtban már felvétetett, és mégis deczember 31-én a második félévre kimutatott 6680 frt 72 kr. után 668 frt 7 krral terkeltetik alperes, holott az első félévi 102 frt 78 krnyi nyereménynyel együtt felperest csak az egész évi 6783 frt 50 krnyi tiszta nyeremény után illette 678 frt 35 kr s csakis ezen összeg lett volna felszámítandó, tehát alperes ezen tételnél is 289 frt 72 krral rövidittetett meg. Az 1872. évi junius 30-án kelt Lux-féle 1000 frt nyeremény után számított 100 frt és az 1873. évi april 26-ról keltezett Reichen-féle 300 frtnyi nyeremény után járó 10 százalék, vagyis 30 frt, szintén levonásba veendő, az első azért, mert az 1872. évi deczember 31-ről keltezett 6680 frt 72 kr s illetőleg az egész évi 6783 frt 50 krnyi nyeremény és tiszta bevételben, az utóbbi pedig, mivel az 1873 évi april 26-ról kelt és biztosított nyeremény czimén beigtatott 191 frt 66 krnyi ősziéiben már bennfoglaltatik. És igy a fennebbi négy tételt összefoglalva, 546 frt 92 krral terheltetett alperes, mely összlet- ből az alperesi 93 frt 19 krnyi viszkövetelést leszámítva 453 frt 73 kr. képezné tulajdonképpen a válaszban 464 frt 1 krra leszállított keresetet, mely azonban a fenntebbiek szerint, a törvényes alapot nélkülözvén, helyt nem állhat. c) Midezeknél fogva felperest helytelen keresetétől elmozdítani, s tekintettel azon körülményre, hogy felperes beismeri, miként évi fizetés és nyeremény czimén 3921 frtot és 54 krt felvett, a fennebb előadottak szerint pedig csak 3828 frt 35 kr járul, kétségtelen hogy felperes alperestől tartozatlan követelés fejében 93 frt 19 krral többet vett fel, minél fogva a prdtrts 77-dik §-ához képest az elleniratban felterjesztett viszonkereset alapján, annak megfigyelésével, hogy az alperesi viszonkövetelés a felperesi keresettel ugyanazon jogalapból származik, a prdtrts 76-dik §-a értelmében felperest az alperesi 93 frt 19 krnyi követelés megfizetésében marasztalni kellett. ti) Felperes mint pervesztes félnek az alperesi költségekben való marasztalása a prdtrts 251-ik §., és a felperesi ügy -véd dijainak megállapítása saját fele irányában a prdtrts 252-dik §-ában találja indokolását. Felperesnek felebbezése folytán a budapesti királyi ítélő tábla 1875. évi február 8-án 56086. sz. alatt következő ítéletet hozott: Az első bírósági ítélet részben megváltozta- tik, s tartozik felperes alperesnek az ez által vi- szonkövetelésbe vett 93 frt 19 krnyi összeget 15 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett megfizetni, de csak azon esetre, ha felperes a főesküt arra, hogy ő felperesnek sem a Lux-szal megkötött ügylet nyereségéből, sem a Reichen-féle ügyletből származó 300 írtból az évi nyereségbe be nem tudható külön 10 % jutalmat nam kötelezett, —- leteszi. Tartozik tehát alperes ezeu ítélet jogérvényessé válta után 15 nap alatt az eskü letételére jelentkezni s azt a kitűzendő határnapra annál bizonyosabban letenni, mert különben annak, mire esküdnie kellene, ellenkezője fogna valónak vétetni, s köteles lenne alperes felperesnek végrehajtás terhe alatt 36 frt, 281 frtot megfizetni. A perköltségek minden esetben kölcsönösen megszüntetnek. Indokok. Alperes a keresettel felmutatott okmány szerint azon kötelezettséget vállalta magára, hogy felperesnek 900 frt évi rendes fizetésén felül az évi tiszta nyereségből 10 százalékot lekötött, mely nyereség-jutalékot félévi részletekben fizetendő évi 600 írttal biztosított. Ebből tehát önkényt folyik, hogy a nyereségi osztalék kulcsául nem a félévi, hanem az egész évi jövedelem veendő, mert nem a nyereségi osztalék, hanem a biztosított 600 frt volt félévenként fizetendő. Felperesnek az osztalék megítélése iránti kérelme tehát az elsőbirósági ítélettel, indokainak ezen módosításával, helyesen lett elutasítva, ép úgy helyesen indokoltatok az elsőbirósági ítélet az alperesi viszonkeresetre vonatkozólag. Ellenben a Lux- és Reichen-féle provisio iránti kérelemre vonatkozólag meg kellett változtatni az elsőbirósági iteletet, mert az ezen czimek alatt felszámított 100 és 30 frtnyi tételekre vonatkozólag felperes határozottan állította, hogy azok a közönséges nyereségi 10 százalékon kívül igértettek alperes által. Miután azonban felperes ezen állítását csak főesküvel volt képes bizonyítani, alperes pedig az ezen két körülmény iránt kínált tagadó főesküt elfogadta, azt neki oda Ítélni s a per e tekintet- beni kimenetelét az eskü le, vagy le nem tételétől feltételezni kellett. A perköltségek a per körülményeinél fogva lettek kölcsönösen megszüntetve. Alperesnek ezen Ítélet elleni felebbezése folytán a magy. kir. Curia mint legfőbb itélőszék 1875. évi junius hó 2-án 4652. sz. a. következő ítéletet hozott: A budapesti királyi ítélő táblának ítélete a per érdemére nézve mint nem felebbezett érintetlenül hagyatik, a perköltséget illetőleg mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztatik, s az alperesnek oda ítélt főeskü letétele esetére felperes alperesnek még 65 frt 49 kr. perköltséget is tartozik 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett megfizetni. A főeskü le nem tétele esetére azonban a perköltségek szintén kölcsönösen megszüntetnek. Indokok. Mert ha alperes a főesküt leteszi, felperes nem csak saját keresetére nézve lesz pervesztes, hanem még alperest viszonkeresetére nézve is kielégíteni tartozik, felperes tehát aptkts 251-ik §-a értelmében alperes perköltségeiben marasztalandó volt; a főeskü le nem tétele eseté- ban a perköltségek megszüntetése mindkét fél veszteségén alapul. Örökösödési eset. (M. B.) Horváth Erzsébet férjezett Ber- náth Sándorné és Szirádi Mária, Szirádi József felpereseknek Horváth József elleni örökösödési perében a kecskeméti kir. törvényszék következőleg ítélt: Tartozik alpeaes a kún-szent-miklósi 1444. számú tjknyvben 2944. és 3723. hr. sz. alatti szántó és tanyaföldnek, valamint a kun-szent-mik- lósi-kerekegyháza pusztai 104. számú tjknyvben 180. és 207. hr. sz. alatti szántó- és rétbirtoknak 2/3-át felperesek részére, 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett átbocsátani; felperesek a haszonvételekre vonatkozó keresetükkel eluta- 8ittatnak, a perköltségek kölcsönösen megszüntetnek, az ügyvédek munkadija azonben saját feleik irányában külön-külön 30 írtban megállapit- tatik. Indokok. A keresetbe vett ingatlan javak tulajdonjoga a keresethez csatolt hiteles telekkönyvi kivonatok, de alperes beismerése szerint is, peres felek, mint közös telekkönyvi birtokosok nevén határozatlan arányban állván; tekintve, hogy alperes maga beismeri, hogy az 1831-ik évben elhalt közapa, Horváth Sándor után peres felek egyenlően örökösödtek, következőleg a jelzett s nevükre telekkönyvezett ingatlanokból a tulajdonjog őket, mint a közapa egyenlő örökjoggal bíró jogutódait fejenként, illetve tors szerint 3 egyenlő arányban illeti: ez okból alperest a per tárgyát képező s minden érvényes jogezim nélkül és ekép jogtalanul birtokában levő ingatlan javak s/j-dának felperesek, mint beismert és igazolt telekkönyvi tulajdonos örököstársak részére leendő kibocsátására kötelezni kellett. Felperesek azonban a per alatti birtok után szintén követelésbe vett haszonvételek iránti keresetükkel azért voltak elutasitandók, mert az e részbeni követelési összeg mennyiségét keresetükben számszerűleg, a prdtrts 64-ik §-a rendeleté, nek megfelelőleg szabatosan és határozottan ki nem fejezték. A perköltség a per körülményeinél fogva és mert felperesek részben vesztesek a prdtrts 251-ik §-a szerint volt kölcsönösen megszüntetendő.
