Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1875 / 35. szám
276 A közjegyzői intézmény fog hazánkban azon fontos tényezővé válni, mely a bírói és ügyvédi intézmények feladatának megoldását előkészítve, elősegítve, megkönnyítve, a jogállam nagy czéljai elérését — a mi véghetetlenül nehéz, — hazai viszonyaink közt is lehetővé fogja tenni. A közjegyzői intézmény lesz azon tényező, mely jogbiztonsági állapotaink javítását előmozdítani fogja. Előmozdítani, mert üdvös működésével elejét fogja venni oly pereknek, melyek ed- digelé aggasztó számban növekedve, fájdalom, népünk anyagi és némileg talán itt-ott erkölcsi sü- lyedésének is voltak okozói, s bíróságainkat sisi- pliusi munkára kárhoztatták, nem ritkán az alapos bírói elintézés nagy érdekének rovására. Uraim! nem folytatom azon ezer előnyöknek részletezését, de hogy ezen ünnepélyes perczben ez eszméknek kifejezést adtam, történt azért, mert ez őszinte szavakban önökhöz közéletük testvére: a biró kívánt szólni, hogy biztosítsa önöket arról, miként önök nemes működését teljes öntudattal és meleg rokonérzetével elősegíteni óhajtja, hogy önök nemes bizalmi állása azon méltó elismerésben részesüljön a közvélemény előtt, melyet önök, mint a feleknek pártatlan tanácsadói, a keletkező viszályok jóakaró kiegyenlítői, a végrendelkezők hű meghízottjai, szóval a közéletnek tisztelt, keresett, úgyszólván nélkülözhetlen közegei — méltán megérdemelnek. És ezzel a budapesti kir. közjegyzői kamara alakuló közgyűlését megnyitottunk jelentem ki. (Hosszas élénk éljenzés.) Az elnöki tisztet Sárkány G o r o v e Antal pest-lipótvárosi közjegyzőre ruházta át ezután s kijelenté, miszerint az igazságügyminiszteri határozat értelmében a mai nap jegyzőkönyve hozzá felterjesztendő. Gorove meleg köszönetét mond a közgyűlést egybehívó elnöknek, kinek élénk éljenzések közt történt távozása után elfoglalta elnöki székét. Körjegyzővé dr. Halász Orbán monori közjegyző választatott, ki is felolvasá a miniszteri leiratot, mely leginkább a közjegyzők levelezéseinek díjmentességéről szól; ugyanis a közjegyzők által a »Budapesti Közlöny«be beadott hiv. hirdetmények díjmentesek, a küldemények, levelek, melyek hivatalból hivatalba küldetnek, portomentesek ; a hagyatéki eljárási levelezések nem portomentesek stb. Ezután Kupp Zs. budai közjegyző indítványára Perczel Béla igazságügyminiszternek és Paulernek, mint kiknek ezen intézmény életbeléptetése körül legtöbb érdemük van, jegyzőkönyvileg köszönet mondatik, s azt egy küldöttség személyesen is közölni tartozik nevezettekkel. A választások eredménye a követkéző : Elnökké : Gorove Antal, vál. rendes tagokká: S t e i n h a c h I s t v á n, Kupp Zs., dr. G r u b i- c z y László és 0 k r ö s s Bálint, póttagokká: J e- szenszky Dániel és W e i n m a n n F. urak választattak meg. A debreczeni közjegyzői kamara tagjai augusztus 15-én tartották az alakulási közgyűlést, melyet a debreczeni törvszék elnöke hivott Össze. Nánássy László, debreczeni közjegyző korelnöksége alatt ment véghez a választás; megválasztattak : elnökké Paksy Imre, rendes választmányi tagokká : Nánássy László, Somogyi Gyula nyíregyházi, Domahidy Sándor szatmári és Vedel Károly püspökladányi; póttagokká Csanády Béla karczagi és Csanády Kálmán nagyváradi közjegyzők. Az erdélyrészi közjegyzői kamara f. hó 19-én megalakult Kolozsvártt. E gyűlésre Erdély különböző helyeiről megjelent tizenhárom közjegyző. A gyűlést Bírói Pál kir. törvényszéki elnök nyitotta meg. A gyűlés megnyitása után a kamara elnökét és választmányát választotta meg; elnökké Schilling Rudolf kolpzsvári közjegyző; a választmány rendes tagjaivá: Érsek Elek tordai, dr. Lincz Eerencz brassai, Dulia Gerő szamosujvári, Tompa Gyula marosvásárhelyi közjegyzők; póttagokká pedig: Mager Józsefmedgyesi,ésEólyóvits Sándor enyedi közjegyzők választattak meg. Az ügyvédi könyveli. A m. kir. igazságügyminiszter az ügyvédi könyvek vezetésére nézve valamennyi ügyvédi kamarához, valamennyi e. f. kir. bírósághoz és valamennyi kir. ügyészséghez, a mai hiv. lap szerint a következő rendeletet intézte: Az 1874. XXXIV. t. ez. 59-ik§-ában nyert felhatalmazás erejénél fogva az ügyvédi könyvek vezetésére nézve a következő szabályzatot állapítom meg: I. Azon ügyvéd, ki az 1874. XXXIV. t. ez. 59. §-ában említett előnyt esetleg érvényesíteni akarja, két könyvet köteles vezetni. A) az ügyvédi könyvet, és ennek kiegészítéséül B) a mutatókönyvet. II. Az ügyvédi könyv mindenik lapja folyó számmal látandó el, az egész könyv zsinórral átfőzendő, és hitelesítés végett azon ügyvédi kamarának mutatandó be, a melynek lajstromába az ügyvéd akkor, mikor az ügyvédi könyv vezetését megkezdeni óhajtja, bejegyezve van. III. Az ügyvédi kamara az ügyvédi könyv hitelesítésekor jegyzőkönyvet vegyen fel, szerezzen meggyőződést arról: hogy a könyv lapjai f. számokkal rendesen el vannak látva, az átfüző zsinór végeit a könyv első vagy utolsó lapján a kamara pecsétjével oly képen pecsételje le, hogy a könyv egyes lapjainak felcserélése a pecsét megsértése nélkül lehetetlen legyen, és a hitelesítési záradékot, melyben a hitelesített könyv lapjainak száma betűkkel és a hitelesítési cselekmény kelte pontosan felemliteadö, a könyv azon lapjára Írja fel, a melyben a zsinór végei lepecsételtettek. A hitelesítési záradék szóról szóra a felvett jegyzőkönyvbe is beírandó, és a kamara elnöke, valamint titkárja által Írandó alá. IV. Mindenik ügy számára, a melynek keresztülvitelével az ügyvéd megbizatott, külön lap nyittassák. Y. A lap közepére irassék a megbízó fél, s ha van, ellenfelének is családi és mellékneve, valamint lakhelye, a megbízás tárgya, és ha meghatározható pénzérték képezi a megbízás tárgyát, ez is számokban. VI. Az ügyvédi könyv lapjai azon 2 sorba beosztandó térségen felül, mely az V. pontban fél- roroltak beírására szolgál, egész szélességben megvonalazandók és a következő rovatokba osz- tandók be: (L. A) mintát.) 1. Év. 2. Hó. 3. Nap. 4. Sorszám. 5. Teljesített cselekmények. 6. Egyezkedés utján meghatározott juta- lomdij és az idővesztés kárpótlása. Ebbéli okmány kelte. 7. Ügyvéd által igényelt munkadij. 8 Átvett eredeti okmányok. 9. Előleg. 10. Készpénzbeli bevétel. 11. Természetben bevett tárgyak. 12. Készpénzbeli kiadás. 13. Bíróság által megállapított munkadij és költségek. 14. Megbízónak kiadott készpénz. 15. Megbízónak természetben kiadott tárgyak. 16. Megjegyzések. VII. Az 1., 2. és 3-ik rovatba irassék azon éy, hó s nap, — és pedig a hó betűkkel — a melyben, illetve melyen a megbízott ügyvéd megbízója érdekében valamely cselekmény teljesítését az ügyvédi könyvbe beírja. A 4-ik rovatba mindenik cselekmény elé az évre való tekintet nélkül a f. sorszám irassék. Az 5-ik rovatba irassék az ügyvéd által a megbízó részére teljesített cselekmény, (p. a tényállás felvétele, meghatalmazás kiállítása, kereset- levél, folyamodváuy szerkesztése, keresetlevélnek több példányban leiratása, a keresetlevél mellékleteinek lemásolása, az ügyben harmadik személlyel való értekezés, egyezkedés, alkudozás, a kereseti összeg törlesztésére teljesített bevétel, a megbízónak, vagy annak érdekében irt levél, tárgyalás, az N. N. bíróságnak . . . keltű végzésével megállapított munkadij, végtárgyaláson részvétel, védelem, végrehajtás, megbízónak kiadott készpénz, tett utazás, az ellenfél által ajánlott egyezség közlése, megbízónak a természetben behajtott tárgyak kiadattak stb. stb.) A G-ik rovat arra szolgál: hogyha az ügyvéd a jutalomdij és az idővesztés kárpótlására nézve a megbízóval az idéz. t. 74-ik §-a alapján kiegyezett: a megállapított pénzösszeg vagy szol- gálmány — illetőleg az utóbbinak pénzértéke —- valamint az egyezkedésről felvett okmány kelte abba beirassék. Ha ily egyezkedés az ügyvéd és megbízója között létre nem jött: az ügyvéd a teljesített cselekményekért igényelt munkadijt minden cselekmény után a 7-ik rovatba azon sorban írja ki pénzösszegben, a melyben a teljesített cselekmény leírása az 5-ik rovatban végződik. A 8-ik rovatban az átvett eredeti okmányok röviden — de félreérthetetlenül — megnevezen- dők, a mennyiben pénzértéket képviselnek, ez és az okmányok kelte pontosan beírandó. A 9-ik rovatba írja be az ügyvéd a nyert előleg pézértékét. A 10-ikbe a készpénzbeli bevételt. A 11-ikbe a természetben bevett tárgyakat lehetőleg körülírva és pénzbeli értéküket is kitéve. A 12-ikbe a készpénzbeli kiadást. A 13-ikba a bíróság által megállapitott munkadijt és költségeket. A 14-ikbe a megbízónak kiadott készpénzt és tárgyakat, oly módozatok mellett, mint a 11-dik rovatba a természetben bevett tárgyakat, mindig azon sorban, a melyben a teljesített cselekmény leírása az 5-ik rovatban végződik. A 16-dik rovat a megjegyzések beírására szolgál. Az átvett eredeti okmányok kiadása ezen rovatba írandó. Vili. Ha a megbízás tárgyában több cselekmény teljesítendő, sem hogy azok az 5-ik rovatba beírhatok lennének: az ügyre nézve újabb lap nyittassák. Ily esetben a megtelt lap zárassák le, a 9., 10., 12., 13. és 14. rovatokban kiirt pénzösszegek adassanak össze, és az eredmány a lezárt lap alján, az újon nyitott lapon pedig első —illetőleg a lezárt lap folytatólagos — sorszáma alatt irassék ki. A lezárt lap 16-ik rovatába irassék be a folytatásra szolgáló lap, — és az újonnan nyitott lap ugyanazon rovatába a lezárt lapnak száma. IX. Ha a megbízás tárgya teljesittetett — illetőleg a felvállalt ügy végleg befejeztetett — és az ügyvéd megbízóját, valamint ez az ügyvédet kielégítette: az ügy számára nyitott lap a VIII. pont alatti módozatok szerint zárassák le, a 16-ik rovatba a szükséges megjegyzések Írassanak be és a lapnak üresen maradt része huzassék tentával keresztül. X. Ha a megbízó az ügyvédet, a megbízás tárgyának teljesítése után, jutalomdija és egyéb követelésére nézve ki nem elégítette, és az ügyvéd követelését per utón érvényesíti: az illető lap ugyanazon módozatok mellett, mint Vili. alatt, szintén lezárandó, a lapnak üresen maradt része azonban az ügyvéd által saját érdekében teljesített cselekmények beírására felhasználható, de a 4-ik rovatba 1-en kezdve újabb sorszámok irándók. XI. Ha a megbízó fél a képviseletet elvonta, vagy a megbízott ügyvéd a képviseletet felmondotta : az ügyvédi könyv illető lapja a VIII. pont szerint lezárandó.. XII. Az ügyvédi könyvnek használhatlanná vált, vagy igénybe venni nem akart lapjai el nem távolíthatók, de azok, a mennyiben részben még használhatók volnának, tentával húzott rézsútos vonás által egészben használhatlanokká teendők. XIII. Az ügyvédi könyvbe a beírást csak az ügyvéd, vagy az illető kamarának lajstromába bevezetett — nála joggyakorlaton lévő — ügyvéd- jelölt teljesítheti, ki is minden bejegyzés után a 16-dik rovatba nevét vagy annak kezdőbetűit írja be. XIV. Ha a cselekmény nem a teljesítés napján, hanem egy későbbi cselekmény beírása* után iratik be, az 5-ik rovatba a cselekmény teljesítésének napja is beirassék, ha pedig a beírás a későbbi cselekmény beírása után teljesittetik, ezenfelül a 16-ik rovatban a késedelem oka irassék be_ XV. Az ügyvédi könyvbe tett beírásoknál vakarás, törlés, javítás, sor fólibe irás vagy közbe- szui’ásnak nincs helye. Ha a beírásnál hiba követhetett el, teljesittessék a helyes heirás a legközelebbi sorszám alatt és a hibás beírás úgy \ onas- sék minden rovatban keresztül, hogy az könnyem olvasható legyen.
