Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 35. szám

277 XYI. Ha az ügyvéd több ügyvédi könyvet akar egyszerre hitelesíttetni, azok kötetenkint megszámozandók, és a hitelesítést teljesítő ügyvédi kamara a jegyzőkönyvben, valamint a hitelesítési záradékban a lapok számán felül a kötetek számát is említse meg. XVII. Újabb könyvet csak akkor kezdhet vezetni az ügyvéd, ha az előbbi kötet minden lapja igényb^ vétetett, vagy liasználhatlanná van téve. XVIII. A mutatókönyvnek — melyet hite­lesíteni nem szükséges — rovatai a következők: (L. B) mintát.) 1. Megbízó fél és ellenfelének neve. 2. Megbizás tárgya. 3. Ügyvédi könyv kötete és lapjának száma. XIX. Ezen könyv 1. rovatába irassék a megbízó — és ha van ellenfelének is — neve, a 2-ik rovatába a megbizás tárgya és a 3-ikba az ügyvédi könyv azon kötetének és lapjának száma törtszám alakjában — és pedig a kötetre nézve római — a lapot illetőleg gedig arabs számokkal, a melyben — illetve a melyen — az ügy elő­fordul (p. ~ Ha a megbizás tárgyára nézve több lap nyittatott a mutatókönyvben, csakis az első kötet — illetve lap — száma irassék be. Ugyanazon fél által adott különféle megbízások leülőn-külön íras­sanak be. XX. A mutatókönyv tekintet nélkül "az. évekre és az ügyvédi könyvek köteteinek számára addig használható, mig az egészben meg nem telik. XXI. Az ügyvédi könyvek lehetőleg kemény kültáblákkal látandók el. ' Budapesten, 1875. évi aug. hó 16-án. P e r c z e 1 Béla, s. k. A. Minta. II j i Egyezkedés Igé- Kész- t-aS7 Bíróság ál-M egbizó- £ *] ft Sor- "?ján nyelt Átvett pénz-* 1 Termé- j tál megái- „ak kia­Év hó 03 Teljesített cselekmények, lomdija az idő- murj'; eredeti Előleg beli j s£etb?P kiadás munkadij s dottkész- $ & Megjegyzések ö szám vesztés kár- kadij okmá- bev -I bevetí ; C ! köitségekí Pénz | ­pótlása. Ebbéli nyok tel tárgyak __-gj _____________ okmá°-% kelte frt jkr frt'kr. írt kr. frt [ kr. frt 1 kr. frt kr. 5 I I B. Minta. j Ügyvédi Megbizó fél és ellenie- Megbizás könyv köte­lének neve: tárgya te és lap­jának száma JOG-ESETEK. Kártérítési eset. (M. B.) Özvegy Braun Ignáczné, született Hacker Julia felperesnek, Braun Mózes és Blu­menthal Dávid alperesek elleni a gyöngyösi 3232. számú tjegyzőkönyvben A -j- 1140/6 helyrajzszám alatt foglalt ingatlanság tulajdonjoga és járulé­kai iránti rendes perében a gyöngyösi királyi tör­vényszék következő ítéletet hozott: Eelperesnő keresetének azon részével, a mely szerint az 1868. évi mártius 5-én foganatosí­tott árverést megsemmisittetni kérte, elutasitta­tik ; ellenben a Braun Mózes és Blumenthal között létrejött adásvevés érvénytelennek kimondatik. Felperesnőnek tulajdoni joga a kereseti bó­déhoz megitéltetik, tartozván ez utóbbit alpere­sek 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mel­lett felperesnőnek birtokába visszabocsátani. Felperesnö haszonbér iránti kérésével külön útra utasittatik és a perköltségek kölcsönösen megszüntetnek. Valamint tartoznak alperesek felperesnőnek azon esetben, ha ő pót-,illetőleg becslő esküt arra, hogy a kereseti bódé nem hasZnálhatása miatt ha­vonként 50 frt kárt szenvedett, leteendi, 1870. évi april 16-tól havonként 50 frtot szintén 15 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett meg­fizetni. Tartozik tehát felperesnö jelen ítélet jog­erőre lett emelkedésétől számitott 15 nap alatt eskü letétel iránti készségét bejelenteni s azt a ki­tűzendő határnapon letenni, ellenkező esetben a kártérítés iránt indított keresetével elutasittatik, azonban a perköltségek ez esetben is kölcsönösen megszüntetnek s az ügyvédek dijai s költségei sa­ját feleik irányában, és pedig felperesi ügyvédi felperes ellenében 71 frt 80 krban, alperesi ügy­védépedig alperes ellenében 51 frt 98 krban, álla­píttatnak meg. Indokok: 1-ör. Felperesnő árverésmeg- semmisitési kérvényével elutasítandó volt, mert: a viszonválaszhoz hiteles másolat­ban csatolt jegyzőkönyv tanúságaként felperesnő a kereseti bódét maga kérte elárvereztetni és igy saját ténye ellen többé kifogást nem emelhet; a kereseti bódé Gyöngyös város törvényszé­ke, mint akkoriban még gyámhatóságnak végzése folytán árvereztetvén el, külön gyámhatósági jó­váhagyás teljesen felesleges volt. Az árverést jogerőre emelkedettnek kell te­kinteni, mert annak megtörténtét a kihallgatott tanuk igazolják, megsemmisítése pedig még csak egyik fél által sem állittatik s annál kevesbbé czá- foltatik. Ennél fogvást Gyöngyös város törvény­széke, mint gyámhatóságnak végzése folytán fo­ganatosított árverést, melyet különben maga fel­peresnő szorgalmazott, megsemmisíteni nem lehet. 2- or. Ellenben a Braun Mózes és Blumen­thal Dávid közt létrejött jogügylet megsemmisí­tendő volt, mert: Veisz Móricz és Kiss Ferencz hit alatt kihallgatott tanuk egybehangzólag vall­ják azt, hogy az 1868. évi martius hó 5-én tartott árverés alkalmával a kereseti bódét nem saját, hanem felperesnő részére vette meg, a midőn te­hát ekképen Braun Mózes tulajdonjogot a kere­seti bódéhoz nem szerzett, sőt nem is szerezhe­tett, azt másra át sem ruházhatta s igy a közte és Blumenthal Dávid között létrejött adásvételi jog­ügylet érvénytelenítendő volt. 3- or. Meg volt ítélendő felperesnek tulajdon­joga a kereséti bódéra, és annak visszabocsátásá- ban alperesek marasztalandók voltak, mert: azon körülményt, hogy a kereseti bódé az árvérés al­kalmával felpei’esnő részére vétetett meg, Veisz Móricz és Kiss Ferencz tanuk egybehangzó hit alatti vallomásukkal igazolták. 4 er. Az pedig, hogy felperesnő a kereseti bódé nem használása miatt havonként mintegy 50 frtnyi kárt szenvedett, Veisz Márton tanúnak vallomásával fél próba erejüleg igazoltatik, a melynek kiegészítése végett felperesnőnek a pót-, illetőleg becslő eskü megítélendő. 5- ör. Felperesnő haszonbér iránti kereseté­vel elutasítandó volt, mert kártérítést és haszon­bért együtt nem követelhet, mert a kereseti bódét alperesek nem haszonbérben bírták, és igy felpe­resnőt csakis a vesztett hasznokért tartoznak kár­pótolni. 6- or. A perköltségek a per körülményeinél fogva voltak kölcsönösen megszüntetendők a prd- trts 251-ik §-a alapján. Az ügyvédek dijai és költségei pedig a prdtrts 252-ik §-a alapján voltak megítélendők. Mindkét fél felehbezése folytán a budapesti királyi ítélő tábla következő Ítéletet hozott: A felebbezett elsőbirósági ítélet megváltoz- tatik és felperesnő keresetével elutasittatik, a per­költségek pedig másodbiróságilag is kölcsönösen megszüntetnek. Indokok. Felperesnő keresetét arra ala­pítván, hogy 1-ső rendű alperes visszaélvén bizal­mával, megbízatása ellenére a gyöngyösi 3232. számú telekjegyzőkönyvben foglalt ingatlanságot nem az ő, hanem saját részére vásárolta meg, ezen tényállásnál fogva csak az ebből eredet! kárait követelheti ellene, de a különben is saját kérelme folytán elrendelt és megtartott árverés érvényte­lenítést nem, mert erre csak a szerződő feleknek van joguk, nem pedig egy harmadiknak is. Tekintve tehát azt, valamint azt is, hogy felperesnő válaszában a keresetlevéllel ellentétben felhozott azon állítását, hogy a kérdéses árverés joghatályában fenn sem állana, vagyis hogy a meg­tartott árverésre nézve a jóváhagyás megtagadta- tott, vagy azon árverés megsemmísittetett volna, nem igazolta, annak az időszerinti érvényben lé­tét tehát feltételezni kellett: azelsőbirósági ítélet megváltoztatandó és felperesnő keresetével eluta­sítandó volt. A perköltségek megszüntetése a törvényke­zési rendtartás 251-ik §-a értelmében a per kö­rülményein alapul. Felperesnek felebbezése következtében a magy. kir. Curia mint legfőbb itélőszék követke­zőleg ítélt: A pesti királyi Ítélő táblának felhívott ke­letű és számú ítélete megváltoztatik, és a gyön­gyösi királyi törvényszék idézett Ítélete, a meny­nyiben az által az árverés megsemmisisése iránti kérelemnek hely nem adatott, de az alperesek kö­zött létrejött adásvevési jogügylet semmisnek ki­mondása mellett a kereseti fabódé tulajdonjoga felperes részére megitéltetett és annak visszabo- csátására alperesek köteleztelek, hagyatik helyben. Az elvont használat és húsmérésí nyerésség czimén keresetileg követelt! 50 frt és 75 frt havi

Next

/
Oldalképek
Tartalom