Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1875 / 31. szám
248 — ugyminiszter tűhöz,' melyben részleteztetnek azon a miniszter ur által kívánt módosítások, melyeket a választmány a közgyűlésnek megállapítás végett a maga részéről is ajánlhatóknak vél, [s azok, melyekre nézve eltérő véleményben van. Az utóbbiak közé tartozik a közgyűlés hatásköréről szóló 1. §-hoz kívánt toldás, melyet a választmány elfogadhatónak nem tart, (és a 63. §-nak kir. ügyész beavatkozási jogának kiterjesztését czélzó módosítása, mely helyett a választmány a következő uj szöveget véli a közgyűlésnek elfogadás végett ajánlhatni : »Ha a panaszlott nem nyilatkozott s a választmány mint fegyelmi bíróság az ügyv. rendt. törv. 73. §., illetve 107. §. szerint jár el, vagy a kamara ügyészének meghallgatásával az ü. r. törv. 79. §. értelmében a fegyelmi eljárás elrendelése iránt hoz határozatot. Ha az ü. r. törv. 79. §. értelmében hozott határozattal a fegyelmi eljárás el nem rendeltetik : a panasz és panaszlott nyilatkozata az illető (kir. ügyészszel betekintés végett s a végzéssel ■egyidejűleg eredetben közöltéinek.« Ezen szövegezés mellett a kir. ügyésznek törvényadta joga legtávolabbról sem csorbittatik, azonban a kamara sem köteleztetik többre, mint mennyit tőle a törvény kíván s igy hiszszük, hogy miután a kamara választmánya különösen az •ügyrend 63. §-ának szándékolt kiterjesztő módosítását ellenezte, s a fentebbi szövegezés alkalmas úgy a miniszter mint a kamara aggályait teljesen eloszlatni, — az ügyrend tárgyában fennforgóit differentiák már most kielégítő megoldást nyerendnek annál is inkább, mert a választmány a, 42. §. 3-ik bekezdése, a 45. §. 1., és 2-ik bekezdésére, a 48. §. 3-ik bekezdésének átalakítására, a 82. §. újabb szövegezésere, a 89. §-ra, valamint a 47. 50. és 60. §§. elhagyására nézve kívánt módosítások elfogadását is ajánlhatni hiszi a közgyűlésnek, miután azok újabb szövegezése az ügynek magának hátrányára nem, sőt részben csak előnyére szolgálhat. * (A budapesti ügyvédi kamara választmánya) múlt heti ülésében 5 ügyvéd igazoltatott, 3 kitörültetett; a kamaránál e szerint eddig 721 ügyvéd jegyeztetett be; figyelembe véve azonban, hogy lemondás, elhalálozás vagy elköltözés folytán eddig 9 ügyvéd a lajstromból kitörültetett, a kamara tényleges tagszáma 712. Ügyvédjelölt 23 vétetett fel, 1 visszautasittatott, más kamara területére történt átköltözés folytán 4 ügyvédjelölt kitörültetett — ennélfogva az ügyvédjelöltek tényleges száma 445. Ügyvédi vizsga . iránti kérvény 1 terjesztetett fel az ügyvédi vizsgáló bizottság elnökéhez. A kamara választmánya mint fegyelmi bíróság által 7 panasz adatott ki panaszlottaknak igazoló nyilatkozatra, 6 panasz visszautasittatott, fegyelmi eljárás 1 ügyvéd ellen rendeltetett el, 2 ügyvéd az ügyvéd gyakorlatától felfüggesztetett, kisebb kötelességszegés miatt 1 ügyvéd megintetett, 1 panasz kérvényilletékte- lenség miatt visszaadatott. *(Am. kir. igazságügy miniszter 21,593. sz. a kelt körrendeleté valamennyi ügyvédi kamarához): Az ügyvédi kamarákhoz intézett beadványok, jegyzőkönyvek stb. bélyegkötelezettsége tárgyában f. ’é. jun. 15-én 16954. szám alatt kelt rendeletem kapcsában, a pénzügyi kir. miniszter úrral egyet- értőleg rendelem : hogy mindazon beadványokat, melyek az ügyvédi kamaránál feljebb idézett rendeletem kiadása előtt netalán bélyeg nélkül nyujtattak be, egy letetkimutatásba tételenkint végye fel, s azt, az illetékes kir. pénzügy igazgatóságnak, az elmaradt egyszeres illetékeknek az érdeklettektöl leendő beszedése végett, haladéktalanul küldje meg; magától értetvén, hogy a jövőben netalán előforduló bélyegtelen beadványokra nézve, az illetéki szabályok 242. és 253. §§-nak tekintetbevétele mellett, a hivatalos leletek felvételének lesz helye: megjegyeztetvén, hogy az illető leletfelvevők az 1873. IX. t. ez. 14. §. értelmében, azon felemelt illetékek felerészére, melyek a leletek következtében behajtattak, jutalékép igényt tarthatnak. * (A szegedi ügyvédi kamara tevékenységi kimutatása.) A szegedi ügyvédi kamarának f. évi julius hó 25-én tartott közgyűlésén az elnök a kamara választmányának eddigi tevékenységéről a következő jelentést terjesztette elő: A szegedi ügyvédi kamara alakulása alkalmával a kamra területén levő gyakorló ügyvédek közül fölvételre jelentkezett összesen 146 ügyvéd. Ezek közül igazoltatott minden észrevétel nélkül 117, igazolási vizsgálat után pedig 20, összesen: 137 ügyvéd. Az alakulás után részint fölvételért való folyamodás folytán, részint az utólagos igazolási eljárási folyamán igazoltatott utólag 11 ügyvéd s igy a szegedi ügyvédi kamara tagjainak összes száma: 148. Elutasitta- tott az ügyvédi lajstromba leendő fölvétel iránti kérelmével ez ideig összesen 3 ügyvéd, kik közül egy a hozott határozatban megnyugodott, kettő azonban a kamara választmányának határozata ellen fölebbezett. — A szegedi ügyvédi kamara területén levő gyakorló ügyvédjelöltekről vezetett lajstromba leendő bejegyeztetésért folyamodott összesen 45 ügyvédjelölt. Ezek közül fölvétetett 40, elutasittatott 1 végzett jogász, ki ezen határozat ellen fölebbezéssel élt; a beterjesztett kérelem hiányossága miatt nem vétetett föl a lajstromba 4 ügyvédjelölt. Ügyvédi vizsgatétel iránti kérelem fölterjesztetett a budapesti ügyvéd-vizsgáló bizottsághoz : 4. Ezek közül ügyvédi vizsgára terminust nyert egy, elintézés alatt van kettő, időelőttiség miatt vizsgára nem bocsáttatott egy, ki is a budapesti ügyvédvizsgáló bizottság eme határozata ellen fölebbezett a 7-es fólebbezési bizottsághoz. Fegyelmi följelentés egy ügyvéd ellen tétetett, de fegyelmi vizsgálat még nem fordult elő. — A közgyűlés tárgya az ügyrend módosítására vonatkozó miniszteri leirat lévén, elnök kijelenté, hogy a költségvetést illető része a megállapított ügyrendnek helybenhagyatott, s igy az alakulási költségekre fejenként 15 frt, az első félévi s már lejárt 12 frt 50 kr, valamint a szintén esedékessé vált második félévi 12 frt 50 kr., összesen 40 frt ez évi járandóságokat a hátralékosoktól a kamara követelheti. * (Hirdetmény.) Törös Kálmávolt edelényi lakos ügyvéd és a miskolezi ügyvédi kamara tagja, f. év és hó 7-én elhalálozván, az ügyvédségnek ez okbóli megszűnése azon megjegyzéssel ho- zatik köztudomásra, miszerint gondnokul S z a f k a Pál edelényi ügyvéd rendeltetett ki. Különfélék. * (E lapok szerkesztője) egy hónapra elutazván, ezen idő alatt őt Dr. F a y e r László egyetemi magántanár ur fogja helyettesíteni. * (A bírák áthelyezése) tárgyában az 1875. XXXVI. t. ez. felhatalmazza a kormányt annyi biró áthelyezésére, illetőleg nyugdíjazására, a hány létszám a megszüntetendő törvényszékeknél összesen rendszeresítve volt, de az áthelyezés és nyugdíjazás természetesen nemcsak a megszüntetendő, hanem egyúttal a fennhagyandó törvényszékek tagjaira is — az érintett létszám keretén belül — kiterjeszthető. Arra nézve, hogy az összes bírói kar azon tagjai közül, kik az első folya- modásu bíróságokhoz — tehát a járásbíróságok és királyi ügyészségekhez is — tartoznak, kik legyenek nyugdijazandók és kik áthelyezendők, az adatok az igazságügyminisztei’ium kebelében már szorgalmasan gyüjtetnek s erre nézve részint törvényszéki elnökök, részint főispánok, részint bizalmas kiküldöttek véleményei kéretnek be. Az érintett törvény szerint a disponibilitás több mint 200 bírósági tagra kiterjeszthető, eddigelé azonban az igazságügymi- niszterium előmunkálatai sokkalszükebb körre terjednek ki. * (A m. kir. pénzügyminiszter) 1875. évi augusztus hó 2-án 41626. sz. a. kelt körrendeleté valamennyi magy. királyi pénzügyigazgatósághoz : »A királyi, közjegyzők könyvei után járó bélyegilleték lerovási módja iránt« : A pénzügyi közlöny 34. számában és a hivatalos lap 171. számában közétett 38,411. számú itteni körrendelet 13. pontjára vonatkozólag a bélyeg lerovási módja iránt felmerült kételyek eloszlatásául és az említett szabály egyöntetű alkalmaztatásának czéljából ezennel kijelentetik, hogy a kir. közjegyzőknek az idézett pontban felsorolt könyvei után járó bélyegilleték akként rovandó le, hogy az illető ügykönyv ivről-ivre a használt papír nagyságának megfelelő bélyegjegygyel láttassák el, mely bélyegjegyet a könyv minden egyes ivére a használatba vétel megkezdésekor kell felragasztani, és az illető ivre vezetett szöveg első - szavaival keresztül Írni. Miről az érdekelt közjegyzők alkalmazkodás végett azonnal értesitendők. Kivonat a Jájesti Kózlf-1. Kitüntetés. Földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar miniszterem előterjesztésére dr. Herich Károly miniszteri titkárnak az osztálytanácsosi czimet díjmentesen adományozom. Kelt Ischlben, 1875. évi julius hó 25-én FERENCZ JÓZSEF, s. k. Báró Simonyi Lajos, s. k. Kinevezés. Igazságügyi magyar miniszterem előterjesztésére Móricz Lajos székelyhídi járásbirót a szathmár-né- metii törvényszék elnökévé nevezem ki. Kelt Ischlben, 1875. évi julius hó 24-én. FERENCZ JÓZSEF, s. k. Perczel Béla, s. k. Igazságügyi magyar miniszterem előterjesztésére albiróvá a verseczi járásbírósághoz Seehorsch Fere n c z ottani törvényszéki jegyzőt nevezem ki. Kelt Ischlben, 1875. évi julius hó 24-én. FERENCZ JÓZSEF, s. k. Perczel Béla, s. k. Pottyondy Ágoston Sopronba kinevezett egyik közjegyző ezen állomásáról lemondván, helyébe a k. igazságügyminiszter Sopronba kir. közjegyzővé Gallus Sándor soproni ügyvédet nevezte ki. A kir. igazságügyminiszter a lippai kir. járásbírósághoz végrehajtóvá Gyertyánffy Béla torontál- megyei tiszteletbeli aljegyzőt nevezte ki. Áthelyezés. Ő cs. és Apostoli kir. Felsége f. julius hó 24-én kelt legfelsőbb határozatával Bodroghy István, szolnoki kir. törvényszéki elnöknek saját kérelmére a pozsonyi kir. törvényszékhez leendő áthelyezését legkegyelmesebben megengedni méltóztatott. Ő cs. és Apostoli kir. Felsége f. é. julius hó 24-én kelt legfelsőbb határozatával Veress Antal temesvári albirónak a vingai járásbírósághoz leendő áthelyezését legkegyelmesebben megengedni méltóztatott. A kir. igazságügyminiszter Ági István óbudai kir. járásbirósági végrehajtót a vágbeszterczei kir. járásbírósághoz helyezte át. Névváltoztatások. Pöschl Károly szegedi lakos vezetéknevének »P a- tak i«-ra kért átváltoztatása folyó évi 37319. számú belügyminisztériumi rendelettel megengedtetett. Stern Lipót szegedi lakos vezetéknevének »C s i I- 1 a g«-ra kért átváltoztatása f, évi 37320. sz. belügyminisztériumi rendelettel megengedtetett. Moravicz Béla érsekujvári lakos vezetéknevének »U j v á r i«-ra kért átváltoztatása folyó évi 36,592 számú belügyminisztériumi rendelettel megengedtetett. Szlujka Lajos radváni lakos vezetéknevének »S z i 1- v a i«-ra kért átváltoztatása f. évi 36833. számú belügyminisztériumi rendelettel megengedtetett. Csődök. Földváry és Costend ellen, a nagy-szebeni kir. tszék által, bej. hat. oct. 1., perü. Papa János, helyett, Altrichler János. (170) Deutsch Jakab ellen, a budapesti keresk. és váltó tszék által, bej. hat. sept. 1, 2, 3., perü. és id. tmgk. Dr. Darázsy Albert. (170) Gr. Csáky N a n d i n e ellen, a kassai kir. tszék által, bej. hat. oct. 4, 5, 6., perü. és id. tmgk. Horváth Vincze. (169) Bory Iván ellen, az egri kir. tszék által, bej hat. oct. 8, 9, 10., perü. és id. tmgk Imre Miklós. (169) Kathonay Kornélia ellen, a kolozsvári kir. tszék által, bej. hat. sept. 15 perü. és id. tmgk Ferencz Miklós, helyett. Deák Pál. (169) Timko György ellen, a kassai kir. tszék által, bej, hat. sept. 2, 3, 4., perü. és id. tmgk Fedák Ignáoz. (169) Kocsis Mihályné ellen, a soproni kir. tszék által, bej. hat. sept. 27, 28, 29., perü. Füry László, id. tmgk Hampel Tivadar. (159) Bran Emanuel ellen, a szegszárdi kir. tszék által, hej. hat. aug. 29, 30, 31., perü. Schwartzkopf Alajos, id. tmgk Villiuger Márton. (169) Schüller István ellen, a pesti kir. tszék által, bej. hat. sept. 8, 9, 10., perü. és id. tmgk Síró József. (169) Csődmegszüntetés. Wechsler Salamon ellen, a pancsovai kir. tszék által, végzéssel. (169) Deutsch Izsák ellen, a szegedi kir. tszék által, a tömegnek a hitelezők közti elosztása folytán. (169) Nyomatott az »A t h e n a e u m« Írod. és nyomd, részv. társ. nyomdájában.
