Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 31. szám

247

ben, s 5-ik §-a, melylyel a sajtó utján elkövetett, és esküdtszék elébe utalt büntetendő cselekvények felett, és az 1871. évi dec. hó 29-én 646./T.M.E. 1872. sz. a. kir. ministeriumi rendelet, a melylyel a pénzügyekben gyakorolt bírói hatósággal, az idézett §§-ban s illetve rendeletben megnevezett kir. e. törvényszékek felruháztattak, a jelen rendelet 1-ső és 6-ik §-aiból folyó módosításokkal továbbra is fentartatnak.

8.§.

Az 1-ső §-ban felsorolt kir. e. f. törvényszékek mellett felállított kir. ügyészségek 1875. évi sept. hó 30-val szintén megszűnnek.

Minden ezzel ellenkező rendelet 1875. évi September hó 30 val hatályon kívül helyeztetik. Budapest, 1875 julius hó 31-én.

Báró Wenckheim Béla, s. k.

Perczel Béla, s. k.

TÖRVÉNYJAVASLATOK.

Törvényjavaslat

a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában alkotott 1868. LTV. tczikk módosítása iránt. (Dr. Teleszky István, az igazságügyi bizottság előadójának szövegése szerint.)

(Vége.)

228. §.

A birtokháboritásiügyekbenkö- vetendő élj ár ás.

Az 1868. LIV. tczikkben szabályozott tőrv. rendtartás kiegészítéséül a birtokháboritási ügyekben követendő eljárásra nézve a következők rendeltetnek :

1. A ki valamely dolog vagy jog birtokában megsértetett, vagy a birtokból törvénytelenül ki- üzetett, birtokháboritási keresettel folyamadhatik orvoslásért, vagy birtokba való visszahelyezéseér+.

2. A birtokháboritási keresetet azon járásbíróság előtt, a melynek területén a háboritás elkövettetett, három hónap alatt kell megindítani azon naptól számítva, a melyen a sértett félnek a háboritás elkövetése tudomására jutott. Egy év múlva a háboritás tényétől számítva, a birtokháborítás miatt sommás eljárásnak többé helye nincs.

3. A tárgyalás kizárólag az utolsó birtok s a háboritás tényére és bizonyítására szorítkozik. A birtok jó- vagy roszhiszemüsége és a tulajdon kérdése a rendes perutra tartozik. Ugyanez áll a kártérítési igényre is, ha az 500 frtot meghalad, s azt az ellenfél önként be nem ismeri.

4. A tárgyalási határnapot a biró a legrövidebb időre a körülményekhez képest ugyanazon napra, s ha szükséges, a hely színére tűzze ki, és csak úgy halaszhatja el, ha abba mindkét fél világosan beleegyezett, vagy ha a tárgyalásnak el- háritathatlan akadály áll útjában. Egyebekre nézve a sommás eljárás szabályai itt is alkalmazandók.

5. A biró a tárgyalás folyama alatt is tehet ideiglenes intézkedést, a birtok oltalmára és a veszélyeztetett érdekek biztonságára nézve, ha azt egyik vagy másik fél kéri, s a körülmények indokolják.

6. Az ítélet csak a megháboritott tényleges birtokálln pót visszaállítására czélzó ideiglenes intézkedéseket tartalmaz, ennélfogva nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a felek netáni erősb jogaikat rendes per utján érvényesítsék.

7. A biró mind ideiglenesen, mind az Ítéletben szabhat pénzbüntetését a bírói intézkedések megsértőire.

8. Az ítéletet jogában áll ugyan a marasztal félnek felebbezni, de ez által annak végrehajtását nem gátolhatja.

Ha a másodbiróság az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatta: a viszvégrehajtást csak akkor lehet elrendelni, ha a másodbiróság ítélete jogerőre emelkedik.

9. Ha az eljárásban a büntető törvények megsértésének jelei merülnek föl: e miatt az eljárás és ítélethozatal föl nem függesztethetik. A büntető bíróság azonban a tényállásról hivatalból értesítendő.

229. §.

Nagyobb városokban az 1868. LIV. törv- czik hatályba léptekor fennállott, vagy azután

alkotott külön lakbérleti szabályok a lakbérlet ügyek tárgyalásánál és eldöntésénél a bíróságoknak is szabályul szolgálnak, ha azok a bel- és igazságügyi miniszterek által helybenhagyattak s a hivatalos közlönyben szabályszerűen kihirdet- tettek.

230. §.

Addig, mig az örökösödési eljárást külön törvény szabályozni fogja, az örökösödési eljárásban hozott végzések ellen panaszszal lehet élni, melynek halasztó hatálya rendszerint nincsen. Azon végzés ellen, mely által az ingatlanoknak az örökösök nevére való bekeblezése elrendeltetik, vagy az elrendelés megtagadtatik. további a perre utasító végzés ellen halasztó hatálylyal biró panasznak, s ha a másodbiróság az elsőbiróság végzését megváltoztatja, ugyanilyen hatálylyal biró további panasznak van helye.

Életbeléptetési és átmeneti intézkedések.

231. §.

Azon napot, melyen a jelen törvény hatályba lép, az igazságügyminiszter állapítja meg.

232. §.

Az igazságügyminiszter felhatalmaztatik, hogy az 18714IX. tczikk 1. §. a) pontjának és 12. §-ának alkalmazása mellett a magyar kir. curia legfőbb itélőszéki és semmitőszéki osztályai helyett magyar kir. curia név alatt újabb legfelsőbb bíróságot szervezzen. Ezen legfőbb biróság 1 elnökből, 1 másodelnökből, .. . tanácselnökből és .... bíróból, úgy a szükséges segéd- és kezelőszemélyzetből áll.

233.. §.

Jelen törvény hatályba léptének napjától kezdve a törvény intézkedése a folyamban levő perekre is megfelelően alkalmazandó.

A felebbviteli bíróságok azonban az ezen törvény hatályba léptének napját megelőzőleg beadott felebbvitelek elintézésénél a korábbi törvény szerint járnak el.

A jelen törvény hatályba lépte előtt a korábbi törvény által szabályozott bírói hatáskör és illetőségnek megfelelően indított perek azon eljárási mód (sommás vagy rendes per) szerint foly- tatandók le, mely a korábbi törvényben megállapítva volt.

234. §,

Jelen törvény hatályba léptekor a magyar királyi curia semmitőszéki osztályánál elintézetlenül levő ügyek, a mennyiben a semmiségi panasz elsőbirósági határozat vagy eljárás ellen adatott be, az illetékes kir. Ítélőtáblához, amennyiben pedig a semmiségi panasz másodbirósági vagy har- madbirósági határozat vagy eljárás ellen adatott be, a magyar kir. curiához tétetnek át. A harmad- biróság határozata és eljárása ellen emelt semmiségi panasz az előbbi határozat hozatalában részt nem vett elnök vagy tanácselnök s 8 bíróból alakítandó ülésben intéztetik el.

235. §.

Mindazon ügyekben, melyek által a magyar királyi curia semmitőszéki osztályának hatásköréhez külön törvény által utasittattak, a magyar kir. curia jár el ugyanazon módon, a mint eddig a semmitőszék eljárt.

236. §.

Az 1874. XXXIII. tczikk 50. §. 2. bekez- dési" oda módosittatik, hogy a választói jogosulság felett ítélő tanácsnak elnökei a curia elnöke, a curia másodelnöke és kineveztetésök sorrendje szerint a curia tanácselnökei.

237. §.

Az 1874. VIII. tczikk 33., 34. és 35. §§. oda módosíttatnak, hogy azon fegyelmi ügyekben, melyekre a legfőbb itélőszék fegyelmi bírósága volt illetékes, a magyar királyi curia fegyelmi bírósága ruháztatik fel illetőséggel. E biróság a curia elnökének, szükség esetében másodelnökének elnöklete alatt a curiának 8 bírói tagjából áll. Ezen curiai fegyelmi bíróságnak első fokban hozott határozatai a hivatolt törvény 35. §-a szerint alakított külön fegyelmi bírósághoz felebbezhetők.

238. §.

Az igazságügyminiszter felhatalmaztatik, hogy jelen törvénynek a végrehajtásokra vonatkozó szabályait ideiglenesen és a czélnak megfelelő módon, a mennyiben szükséges, a jelenben érvényben levő 1869. ápril 8-iki igazságügyminiszteri rendelet intézkedéseinek megváltoztatásával, a váltóvégrehajtásokra is kiterjeszsze; továbbá, hogy a belügyminiszterrel egyetértőleg a községi, köz- igazgatási és békehirák illetőségéhez tartozó ügyekre nézve az ügyviteli szabályokat megállapítsa.

239. §.

Jelen törvény végrehajtásával az igazságügy- és belügyminiszterek bízatnak meg.

Az ügyvédi kamarákból.

(* A budapesti ügyvédek név-és lakjegyzéke) tárgyában a »Pesti Napló«-ban egy ügyvéd következő nyílt levelet tette közzé:

»T. szerkesztőség! A Budapesten székelő ügyvédek név- s lakjegyzékét egy törvényszéki szolga szokta volt évenkint összeállítani s nyomtatásban kiadni.

Egy kis keresetforrás volt ez rá nézve. A baj csak az volt, hogy a jegyzék rendesen igen hiányosan készült, és az oly újdonsült ügyvéd kinek tudomása nem volt, hol s ki által gyártatik a jegyzék, s ennek folytán valahogy elmulasztotta alázatos tiszteletét tenni az illető szolgánál s a jegyzékbe leendő felvételért kérelmezni, az ugyan soha sem került bele, s miután a bíróságok is majdnem kizárólag azt használták, szegények existentiája mély titok maradt úgy a közönség, mint a bíróságok előtt.

Az ügyvédi rendtartás életbeléptetése óta az ügyvédi lajstromot a kamara állítja jegyzékbe s közli a bíróságokkal.

De a nagy közönség részére legalább tudtommal ily név- s lakjegyzék nyomtatásban meg nem jelent.

Kérdem tehát, nem volna-e jobb s czélsze- rübb, ha szolgák megbizhatlan összeállításai helyett az ügyvédi kamara vállalná magára tagjainak pontos név- és lakjegyzékét nyomtatásban közzétenni, és pedig tekintettel a fővárosban előforduló gyakori lakváltoztatásokra, és az újonnan belépő kamarai tagokra, félévenkint.

Jó szolgálatot tenne vele a közönségnek és maguknak az ügyvédeknek is, sőt azt hiszem, a jegyzék elárusitásából befolyó pénz nemcsak fedezné a nyomtatási költségeket, hanem még jövedelmet is eredményezne.

Igen ajánlható volna ez az ország valameny- nyi ügyvédi kamarájának is; mert nagyon megkönnyítené az ügyvédek közti érintkezést. Netn ritka eset ugyanis, hogy az ügyvéd távoli vidékeken végzendő teendők iránt nem tudja, kihez forduljon, s napokig tartó utánjárásba kerül, mig valami ismerősétől egy odavaló ügyvéd nevét s czi- mét megszerezheti.«

(Ezen felszólalás első részét illetőleg, megnyugtathatjuk a felszólaló urat, hogy a budapesti ügyvédi kamara tagjainak név- és lakjegyzéke az év végével mindenesetre megjelenend nyomtatásban s addig is egyes tagok kivonatára — mig a készlet tart — a kamara irodája szívesen szolgál a jegyzékek kőnyomatu példányaival.

Az ország összes kamaráinál bejegyzettügyvéde név- és lakjegyzékét illetőleg megjegyezzük, hogy az országos statisztikai hivatal ily egyetemes jegyzék összeállításán fáradozik, s a kamarákat egyenként megkereste lajstromaik és azok időnkénti kiegészítésének közlésére; a budapesti ügyvédi kamara e megkeresésnek pontosan eleget tesz, s hiszszük, hogy a többi kamarák sem késnek bejelentéseikkel; lesz tehát országos ügyvédjegyzékünk mint egy nagyobb névtár kiegészítő része a tudtunkkal ezen ügyvédjegyzék külön lenyomatban is kapható leend; addig is azonban az összes kamarák tagjainak név- és lakjegyzékei a budapesti ügyvédi kamara irattárában kamarai tagok által bármikor betekinthetők.)

* (A budapesti ügyvédi kamara ügyrendé) tárgyában junius 8-án kelt igazságügyminiszteri rendelet következtében a választmány újabb felterjesztést intézett az igazság-