Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 30. szám

238

209. §.

Az előző szakaszban foglalt peres ügyekben a békebirák* is illetőséggel bírnak.

A békebiró hatásköre azon szabad királyi, törvényhatósági joggal felruházott vagy rendezett tanácsú városoknak, illetőleg azon közigazgatási járásnak (szakasznak) területére terjed ki; melyben a békebiró rendes lakását tartja.

A követelő fél választásától függ, hogy követelését a békebiró vagy közigazgatási biró előtt kivánja-e megindítani.

210. §.

A jelen törvény 208. és 209. §§-ai szerint illetékes bíróságok hatásköréhez tartoznak még az összeg vagy értékre való tekintet nélkül:

aj az 1836. évi IX. törvényczikkben elősorolt mezei rendőri ügyek, a mennyiben bűnvádi eljárás alá tartozó cselekvényt nem tartalmaznak azon esetben is, ha a kár hétszeres megtérítésének esete forog fenn;

b) Fogadósok, szállást adók és utazók között ellátási viszonyból támadt keresetek, ha a per az utasnak az ellátás helyen való tartózkodása ideje alatt megiudittatott;

c) Gázdák és cselédek, a mezei ipar, gyári vagy más kézi munkások és a mnnkaadók között felmerülő minden oly kérdések, melyek a felvállalt munka vagy szolgálat teljesítésére, valamint a munkabérek és dijak megfizetésére, úgy a szolgálati és munkabéri viszony megszüntetésére irányulnak, a mennyiben ezen ügyek a jelentörvény 107. §-a szerint a községi bíróság illetősége alá nem

. tartoznak és az 1872. évi Vili. törvényczikk intézkedése alá nem esnek;

d) A becsületsértési ügyek, addig mig ezek iránt külön törvényben intézkedés nem tétetik.

211. §.

A kisebb jelentőségű bíráskodásra utasított ügyeket e bíráskodás alól elvonni, vagy a bíráskodás e nemét egyéb esetekre kiterjeszteni még akkor sem lehet, ha ebbe az érdeklettek beleegyeztek volna. — Váltótörvényszéki illetőség alá tartozó ügyek az előző szakaszok szerint illetékes bíróságok előtt meg nem indíthatók.

212. §.

A bírói illetőség rendszerint az alperes lakhelye vagy ha állandó lakhelylyel nem bír, tartózkodási helye szerint illetékes hatóságot illeti.

Ha a követelés alapját képező okmányban a kötelezettség teljesítésének helye kikötve lett, a pert e hely illetékes hatóságának helye előtt is meg lehet indítani.

A jelen törvény 210. §. a) pontja esetében a kártétel vagy kihágás elkövetése helyének, b) pont esetében az ellátás helyének, a c) pont esetében pedig a munka vagy szolgálat tejesítése helyének illetékes hatósága előtt is megindítható a per.

Külföldön lakók vagy tartózkodók, valamint azok, kiknek lakhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen, csak az illetékes rendes vagy sommás bíróság előtt perelhetők meg.

Bírói érdekeltség esete szabad királyi és törvényhatósági joggal felruházott városokban a polgármesternek, más helyeken az alispánnak bejelentendő, ki a bíráskodással más érdektelen és lehetőleg hasonállásu tisztviselőt megbízni köteles.

213 §.

Ez eljárás a sommás perekre aláirt szabályok szerint történik a következő eltérésekkel:

a) a panasz szóval vagy írásban terjesztendő elő;a keresetekre előirt alakszerűségeket utóbbi esetben sem szükséges megtartani;

b) a felek a tárgyalásra egyszerű rendelvénynyel idéztetnek, melyekbe csupán a felek neve, a követelés tárgya, a megjelenés helye és ideje, foglalandó;

c) a biró a panaszt, a szóval előterjesztendő védelmet, a kipuhatolandó tényállást és bizonyítékokat csupán lényeges részeiben és a lehető rövidséggel vezeti jegyzőkönyvbe. A tárgyalás azon ^esetben is, ha valamelyik fél alapos okoknál fog- ya megnem jelenhetés akadályait bejelenti és igazolja — elhalasztandó :

•Jegyzet: A békebirák szervezése külön törvényben határozandó megd) községi bíróság előtt indított perekben ügyvéd általi képviseletnek helye nincsen. Egyéb esetekben az ügyvéd általi képviselet megengedtetik ugyan, de a perbeli költségek csak azon mérvben ítélhetők meg, mintha a fél személyesen vagy nem ügyvéd megbízott által lett volna képviselve. Ha valamelyik fél az illetékes hatóság területén kivűl lakik, a hatóság területén lakó megbízott által köteles magát képviseltetni, ellen esetben a felmerült költségtöbblet az ellenfél ellen meg nem ítéltethetik. Mezei rendőri ügyekben az elmarasztalt alperes ellen az ügyvédi képviselet által okozott ügyvédi dijak is megítélendők;

e) ha a biró tanuhallgatásnak, szemlének, vagy szakértők meghallgatásának szükségét látja, ezt alakszerű végzés hozatala nélkül teljesiti, a tanukat és szakértőket azonnal és szóval is maga elé rendelheti. A bíráskodási területen kívül lakó tanuk hihallgatása végett az illetékes hasonhatás körű hatóság keresendő meg;

f) eskü általi bizonyításnak, illetőleg a vitatárgy eskütől feltételezett eldöntésének helye nincsen. A felek azonban jogosítva vannak eskütől függő egyezséget kötni; mely esetben az egyezségben eskü szövege, és az is megállapítandó, hogy melyik fél tartozik az esküt letenni. — Ez esetben a biró, ha az esküt tenni köteles fél személyesen jelen van, őt az eskületételre felszólítja, tőle, ha erre késznek nyilatkozik az esküt kiveszi, s ennek megtörténtét vagy az eskü letételének elmulasztását a jegyzőkönyvbe megjegyzi; ellenkező esetben pedig az eskületételre hivatalból tűz határnapot, vagy ha az esküt tenni köteles fél más bíróság területén lakik, az illetékes hasonhatáskörü bíróságot keresi meg;

g) egyezségek jogérvényességéhez megkiván- tatik, hogy azt a felek önkezűleg aláírják, vagy ha írni nem tndnak, egy névaláiró tanú jelenlétében kézjegyükkel ellásák;

h) az ítéletben, mely rövid indokaival együtt a jegyzőkönyvbe igtattatik, — a kötelezettség teljesítésére rendszerint 8 napot meg nem haladó határidő tűzendő. Ha azonban alperes a követelés valóságát beismeri, az ellen semmi kifogását nem tesz és csupán fizetési halasztást kér, jogában áll a bírónak a a fennforgó körülmények méltányos figyelembe vételével a kötelezettség teljesítésére legfeljebb 2 hónapra terjedő határidőt kitűzni. — Az ítélet a meg nem jelent félnek nem kézbesit- tetik ;

i) ha a kötelezettség teljesítésére 8 napnál hosszabb határidő szabatott, felperes szóbeli kérelmére a biztosítási végrehajtás azonnal elrendelendő és foganatosítandó;

*) a kielégítési végrehajtás az ítéletben rendeltetik el, s annak foganatosítására kiküldött rendeltetik, illetőleg az illetékes hasonhatáskörü hatóság kerestetik meg. A nyertes fel szóbeli vagy írásbeli jelentkezésere a végrehajtás foganatosítandó ; még pedig ha a végrehajtásnál jelen lenni vagy magát képviseltetni nem akarja hivatalból;

l) a biró az ítéletet a felek szóbeli kérelmére 24 óra alatt indokok nélkül, indokokkal együtt pedig 8 nap alatt eredeti kiadványban kiadni köteles.

214. §.

Az eljárás ezen módja szerint hozott ítélet ellen felebbvitelnek, igazolásnak, visszahelyezésnek és perújításnak helye nincsen. Egyezség eseteit kivéve azonban szabadságában áll azon félnek, ki az ítélettel meg nem elégszik az ítélet meghirdetésétől számított 30 nap alatt azon járásbíróság előtt, melynek területén az illető biró székhelye van, sommás per utján keresni orvoslást. Ha ilyen kereset mindkét fél által inditatott, ezek együttesen tárgyaltatnak és döntetnek el.

215 §.

A végrehajtás a sommás és rendes perekre előirt szabályok szerint történik, s annak fogana- to-itása végett rendszerint az illető községi vagy közjegyző küldetik ki.

Oly ingóságok, melyek sommás rendes vagy váltó perben már korábban befoglaltattak, vagy melyek mások tulajdonának lenni állíttatnak, csak akkor foglalhatók le, ha a végrehajtást szenvedőnek másnemű ingóságai vagy követelései a marasztalási összeget nem fedezik.

A végrehajtás ingatlanokra nem foganatosítható ; s ha ingóságokra vezetett végrehajtás folytán a követelés kielégítése eszközölhető nem lenne, az összes iratok a végrehajtás alá veendő ingatlanok telekkönyi számának megjelölése mellett az illetékes telekkönyvi hatósághoz, illetőleg birtokbirósághoz tétetnek át. — A telekkönyvi hatóság, ha akadály nem forog fenn a megjelölt ingatlanokra a kielégítési végrehajtást hivatalból megrendelni, s a zálogjog bekeblezését eszközöl- telni köteles, ha pedig akadály forog fenn az iratok áttételéről s a fennforgó akadályokról a nyertes felet értesíti, s a további eljárást ennek kérvénye folytán teszi folyamba. Nem telekkönyvezett ingatlanokra a birtokbiróság a végrehajtást az áttett iratok alapján szintén hivatalból rendeli meg.

A további eljárás a végrehajtásra előirt átalános szabályok szerint történik, azon különbséggel, hogy ha a per áttételekre a jelen törvény 190. §-a értelmében a becsérték megállapítására szükséges adatok is átküldettek, a végrehajtási zálogjog bekeblezése tárgyában hozott végzésnek a marasztalt fél részére való kézbesítésétől számított 15 nap után, ha addig a kitörlés nem kéretik, az árverési feltételek hivatalból állapíttatnak meg.

Egyébiránt szabadságában áll a félnek az Ítélet eredeti kiadványára vezetett bizonyítványt kérni arról, hogy az ingóságokra vezetett végrehajtás követelése egészen vagy a bizonyítványban szám szerint kiteendő részben kielégítést nem nyert, s ennek alapján a kielégítési végrehajtásnak ingatlanokra leendő elrendelését az illetékes telekkönyvi vagy birtok’biróságnál kérelmezni.

217. §.

Ha oly ingóságokra vezettetik a végrehajtás, melyek sommás, rendes vagy váltóperben hozott végrehajtást rendelő végzés alapján korábbi végrehajtató részére lefoglalva vannak: akkor a foglalás és becslés megtörténte után az iratok további eljárás végett azon bírósághoz tétetnek át, mely a korábbi, több ilyen végrehajtás esetében pedig az első végrehajtás eszközlésére kiküldöttet rendelt.

Ha ilynemű végrehajtás ugyanazon ingóságokra később vezettetik, az árverés megtartandó, s csak a vételár maradvány teendő fentemlitett bírósághoz át.

218. §.

Ha alperes ellen a per folyama vagy a marasztalt fél ellen a végrehajtás folyama alatt csőd rendeltetik, az iratok illetékes csődbírósághoz áttétetnek ; s erről felperes, illetőleg a nyertes fél azon utasítással értesittetik, hogy követelését a csődbíróságnál be kell jelentenie.

' 219. §.

A törvény utjának igénybevétele a végrehajtást nem akadályozza.

Ha azonban a marasztalt fél a törvény útját igénybe vette, a nyertes fél kielégittetést csak azon esetben követelhet, ha a jelen törvény 113. §-nak megfelelő biztosítást nyitott. Ezen biztosítás vagy azon bírónál teendő le, a ki az Ítéletet hozta, vagy azon járásbirónál, ki előtt a törvény útja igénybe vétetett. Előbbi esetben a biztosíték az illetékes járásbírósághoz tétetikát, utóbbi esetben pedig a járásbíróság azon birót, mely az Ítéletet hozta, hivatalból értesíteni tartozik.

Ilyen biztosítás nem nyújtása esetében a marasztalt fél a marasztalási összeget készpénzben leteheti; ellenesetben a kielégítési végrehajtás foganatosittatik; de a megindított sommás per jogerejü eldöntéséig az összeg a végrehajtató félnek ki nem adatik. A letett vagy végrehajtási utón behajtott marasztalási összeg ezen esetben az illetékes járásbírósághoz tétetik át.

220. §.

A jelen törvény 202. §. értelmében a tudva nem levő igénylők hirdetmény utjáni idézése nem szükséges. A végrehajtási eljárás alkalmával kipuhatolt, vagy a végrehaj ás napjától számított 8 nap alatt szóval vagy Írásban jelentkező igénylők igényének tárgyalására a per bírója vagy ha a végrehajtás megkeresés utján történt, a megkere- sett községi közigazgatási vagy békebiró rövid ha216. §.