Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 30. szám

239

tárnapot rendel, erre az érdekletteket megidézi 8 meghallgatásuk után végzés által csupán azon kérdést dönti el, hogy a lefoglalt ingóságok a zár alul felmentetnek-e vagy nem. Az igénylő és a végrehajtást szenvedő közötti jogviszony külön per tárgyát képezi.

Ha a végrehajtató vagy igénylő az e tárgyban hozott határozattal meg nem elégednék, jogukban áll 20 nap alatt az illető járásbiróság előtt a törvény rendes útját venni igénybe. Ha ezt a végrehajtató teszi, akkor a lefoglalt tárgyak a járásbiróság előtt indítandó per kimeneteléig zár alatt maradnak; ha pedig az igénylő fordul a törvény útjára, az árverés csak azon esetben függesztett fel, ha ő az igényelt tárgyak becsértékét, vagy ha ez a marasztalási összeg és járulékainál több lenne, a marasztalási összeget és járulékait a jelen törvény 219. §-nak megfélőén bírói kézhez leteszi. A letett összeg a követelőnek, ha a jelen törvény 219., illetőleg 113. §-nak megfelelő biztosítékot nyújt, kiadatik; ellen esetben a letett ösz- szeg, vagy a letétel elmulasztása esetében foganatosítandó árverésen befolyt összeg, illetőleg ennek követelést és járulékait fedező része a járásbiróság előtt indított pererejü eldöntéséig ezen járásbírósághoz tétetik át.

221. §.

Az eljárás ezen módjánál a végrehajtás folyamában sincsen jogorvoslatnak helye.

A közigazgatási és bébebirák, úgy a községi előljárósági tagok az ezen törvény által hatáskörükhöz utalt ügyekben való hivatalos eljárásnál akár cselekvés, akár mulasztás, szándékosan vagy vétkes gondatlanságból okozott s a törvény utjának igénybe vételével el nem hárítható károkért teljes kárpótlással tartoznak.

E kártérítés tárgyábani keresetekre, valamint a bírói teendőkben kötelességét hanyagul teljesítő közigaztási tisztviselő, békebiró és előljárósági tag elleni tiszti keresetekre nézve az 1870. XLII. tczikk VII. fejezetének, az 1871. XVIII. VII. fejezetének és az 1872. XXXVI. tczikk VII. fejezetének szabályai alkalmazandók.

222. §.

Az idézett törvény 481. §. helye11:

A várási bíróságot azon királyi járásbiróság gyakorolja melynek területén a vásár tartatik.

223. §.

Az idézett törvény 484. §-a hatályon kívül helyeztetik.

224. §.

Az idézett törvény 489. §. helyett:

A jegyzőkönyvbe a felek nyilatkozata lényeges tartalmuk szerint röviden vétetik be. írásbeli alperesi védelmi iratnak s perbeszédek sajátkezű jegyzőkönyvbe iktatásának helye nincsen.

225. §.

Az idézett törvény 509. §-a helyett

A választott bíróság határozata ellen feleb- bezésnek helye nincsen. Panasz jogorvoslatának használata következő esetekben engedtetik meg;

a) ha a választott bíróság a fél kérelme nélkül hivatalból kezdette az eljárást;

b) ha az ügy a polgári bíróság hatósága alá épen nem tartozik, vagy a választott bíróság oly ügyben járt el, melyben a bírói illetőségtől eltérésnek helye nincsen;

ej ha a választott bíróságnak egy vagy több tagja az 1868. LIV. tczikk 56. §-a értelmében fennforgó érdekeltség daczára járt el;

áj ha a választott bíróság a határozat hozatalaiénál nem volt szabályszerüleg alakítva;

ej ha felperesi vagy alperesi minőségben ön képviseletre nem jogosított fél saját személyében lépett fel vagy idéztetett, s e hiba utólag nem hozatott helyre;

f) ha valamelyik fél nevében egy harmadik felhatalmazás nélkül járt el;

g) ha alperes épen nem vagy nem törvény- szerüleg lett megidézve.

Mindezen esetekben a másodbiróság az ítéletet, illetőleg az azt megelező eljárást és határozatot feloldani vagy megsemmisíteni van jogosítva. A megrendelt újabb vagy póteljárás folytán ér- demleg a választott bíróság dönt.

Igazolásnak és visszahelyezésnek az általános szabályok szerint helye van; perújítás nem indítható.

226. §.

Az idézett tczikk 516. §. helyett:

Ha a felhívott fél a keresetet megindítja, a törvénykezési rendtartás közönséges szabályai szerint kell eljárni.

Ha pedig a felhívásra felelet adatik, e nyilatkozat elleniratnak, illetőleg alperesi védelmi iratnak tekintetvén, az ügy rendes perben külön jegyzőkönyvben, sommás perben pedig szóbelileg tárgyaltatik, s végzés által döntetik el, van-e felhi- v ásnak helye vagy nincsen.

Ezen végzés ellen panasznak, s ha a másodbiróság megváltoztatólag határozott, további panasznak van helye, melynek elintézéséig az ügy további folyama függőben tartatik.

Ha a felhívásnak hely adatik, egyúttal a felhívottnak az 1868. LIV. tczikk 132. §. szabályai szerint s az 515. §-ban érintett jogkövetkezmények terhe alatt keresetlevelének beadására, illetőleg sommás ügyekben ehelyett panaszának szóbeli előterjesztésére újabb zárhatáridő tűzetik ki.

227. §.

Az idézett törvény 533. §. után:

A ki épitkezni akar, s magát bizonyos személynek magánjogi alapokon nyugvó kifogása ellen biztosítani kívánja, jogosítva van ezt az építkezés helyének járásbírósága előtt indokolt kifogásának előterjesztésére az építkezési terv közlése mellett felhívni. A felhívási kereset folytán a járásbiróság 30 napnál tovább nem terjedhető határidőt szab ki, a kifogás beadására.

Ha a feliivott ezen határidő alatt kifogását beadja, azt a sommás eljárás szabályai szerint kell tárgyalni, s a bíróság az iránt hoz végzést: a felhívó tartozik e per utján jogát érvényesíteni, vagy a felhívott a kifogásokat.

Ha a felhívott kifogását be nem adja, a bíróság a felhívó további kérelmére ítéletet hoz, s abban kimondja, hogy a felhívó fél az építkezési terv szerint építhet, s a felhívott fél a terv ellen többé kifogást nem támaszthat.

Az építkezésekre vonatkozó közigazgatási szabályok ezen törvény által nem érintetnek.

(Vége következik.)

\z ügyvédi kamarákból.

* (H i r d e t m é n y.) A budapesti ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Bakos János ráczkevei ügyvéd és kamarai tag a budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának f. évi april 21-én 32. fegy. sz. a. kelt határozatával az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztett. Budapesten, 1875. julius 12-én. A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bírósága.

* (A kecskeméti ügyvédi kamara fegyelmi bírósága) 1875. év második felére elnökileg következőkép alakíttatott meg : választmányi tagok: Ujszászi József, Papp Sándor, Pacsu Mihály és Magyar László; póttagok: Kiss Lajos és Feliczidesz Sándor.

* (H i r d e t m é n y.) Az aradi ügyvédi kamara által közhírré tétetik, miszerint Jancsovits Imre szarvasi illetőségű elmebeteg ügyvéd elmebetegsége idejére az ügyvédség gyakorlatától fel- függesztetvén, részére gondnokul Jancsovits Péter szarvasi ügyvéd rendeltetett ki.

* (H i r d e t m é n y.) Az eperjesi ügyvédi kamara részéről ezennel köztudomásra hozatik, hogy Czebányi György h. ügyv. Lőcsén, f. é. június hó 25-én elhalt és hátrahagyott ügyeire dr. Kézsmárszky Brúnó Lőcsén lakó h. ügyvéd lett gondnoknak kirendelve.

Különfélék.

* (A budapesti kir. közjegyzők) következő körözményt küldötték szét:

Tisztelettel alólirotak mint Budapest székhelyre kinevezett kir. közjegyzők, f. évi. augusztus: hó 1-én — mint a közjegyzői intézmény hatályba lépésére törvényhozásilag megállapitott határnapon — kezdjük meg működésünket.

Kötelességünknek ismerjük ez alkalommal — összhangban a m. kir. belügyminiszter úr utasi- tásával, melyet a közjegyzői intézmény előnyeinek ismertetése végett az ország öszes törvényhatóságaihoz intézett, — közjegyzőség czélját, közvetlen feladatait és hatáskörét a t, közönség tudomására hozni.

A kir. közjegyző hivatása abban áll, hogy a hatásköréhez utasított teendőket mint a közforgalom jogosult és nyilvános közege pártatlanul, titoktartás, felelősség és anyagi biztosíték mellett, közhitelességgel teljesítse.

A kir. közjegyző hatásköréhez pedig a következők tartoznak:

I. Jogügyletekről es tényekről közokiratok felvétele.

Jelesül

1. bárminemű kötelezettségekről és egyoldalú nyilatkozatokról okiratok felvétele;

2. végrendelkezések felvétele;

3. tanúsítványok kiállítása, úgymint: másolatok hitelesitése, kereskedelmi és üzleti könyvek kivonatainak hitelesitése, fordítások, névaláírások hitelesítése, okirat előmutatása időpontjának bizonyítása, közgyűlési vagy választmányi határozatok hitelesítése, tények bizonyítása, mindennemű érte- sítvények s közlemények tartalmának és elküldeté- sének bizonyítása és váltóóvások.

Mindezen okiratok mint köziratokat teljes ■$

bizonyító erővel bírnak.

Ezenfelül az 1. alatt felsorolt közjegyzői okiratok még azon előnynyel is vannak felruházva, hogy a törvényben megállapitott feltételek mellett minden megelőző peres eljárás nél- »4

kül végrehajhatók.

Sőt vannak bizonyos jogügyletek, melyeket a törvény kényszer-hatálylyal kizáróan a kir. közjegyzők hatáskörébe utal s mely ügyletek fölötti szerződések ennélfogva, ha kir. közjegyző előtt nem köttetnek, föltétlenül érvénytelenek. Ilyenek :

a) házassági vagyoni viszonyokat szabályozó összes szerződések, különösen házassági szerződések, házastársak közt kötött adásve vési, csere-, élet- járadéki s kölcsönszerződések és oly ajándékozási szerződések, melyeknél az ajándékozott tárgy át nem adatott;

b) a hozomány átvételéről kiadott elismer- vények;

c) minden jogügylet, melyet vakok, olvasni ft

nem tudó siketek vagy Írni nem tudó némák és si- ketnémák kötnek.

II. Okiratok és értéknemitek őrizete.

Az eddig I. és II. alatt felsorolt esetekben a közjegyzői működésért járó dijak mérsékelt arányban a törvény és igazságügyi miniszter ur által vannak szabályozva.

III. A felek képviselete hatóságok és peren kívül

bíróságok előtt.

Jogosítva és hivatva van a kir. közjegyző ugy- magánosoknak, mint testületeknek és társulatoknak jogi tanácsadójaként működni, hatóságokhoz általában, bíróságokhoz pedig minden peren- kivüli ügyben beadványokat intézni és feleket képviselni. Ily nem peres ügyek p. o. a telekkönyvi, örökösödési, hitbizományi, örökbefogadási, törvé- nyesítési, önkéntes árverési és becslési, kereskedelmi és bejegyzési stb. ügyek, melyek közül különösen az uj kereskedelmi törvénynél fogva szükséges czimátjegyzési és a fővárosban folyamatban levő telekkönyvezési eljárást emeljük ki.

Végre:

IV. a bíróságok által a kir. közjegyzőkre ruházott bírói megbízások tetjesitése és a hagyatéki ügyekkörüli eljárás.

Ezek képezik főbb pontokban a közjegyzői intézmény lényegét és közvetlen feladatait.