Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 30. szám

vénykezés a fennforgó viszonyok közt pro­blematikusokká ne tegye a törvény üdvös intézkedéseit és czéljait. Könnyen felfogható, mennyire szen­ved ily állapotok közt igazságszolgáltatá­sunk hitele, melynek dolgában különösen jól úgysem állottunk soha, pedig nagyon ránk fér, hogy törekedjünk e tekintetben megszerezni magunknak a külföldnek, de a magunk adófizetőinek is bizalmát, mert eleget terjesztik különféle lapok a be nem avatott közönség közt a véleményt, hogy Magyarországon pert kezdeni annyi, mint roppant perköltségek árán ügyét panasz- lőtt jóakaratának és esetleg önkényének szolgáltatni át. Kétségbe kelleni esnünk törvényal­kotási hivatásunkon, ha a polg. törvényke­zés terén égetően szükséges intézkedéseket egyhamar megtenni képesek nem volnánk és közel feküdnék ez esetben a gondolat, hogy inkább tudunk compilatió utján újat teremteni, mint a meglévőt a mutatkozó szükség­letek kívánalmaihoz képest át­alakítani. Fel kellene már hagyni az anyaggyűjtéssel; mikor mindennapi ke­nyérről van szó és mindenek felett erős akarattal a czél felé törekednünk, mely nem a távolban keresendő, de annál mesz- szebb távozik tőfttnk, mennyivel inkább haladunk — hátrafelé. Megvagyok győ­ződve , hogy a törvénykezési rendtartás kérdéseiben radikális állást elfoglaló refor­merek is a helyzet méltánylásával conces- siókra készek, kivánalmaikat a legégetőbb bajok orvoslására mérsékelvén. A radikális- | mus zászlóját magasan lobogtató tisztelt | szerkesztőség ennek valószínűleg ellent- | A fenyitő intézetekben letartóztatott fe- gyenczek egész száma kitesz: 1869- ben.........................14659 1870- ben.........................14762 1871- ben.........................14599 1872- ben.........................14589 1873- ban.........................15104 Ezek közül: 1869- benférfiak : 12386, nők: 2309. 1870- ben » 12415, » 2347. 1871- ben » 12298, » 2301. 1872- ben » 12274, » 2315. 1873- ban » 12786, » 2318. Yagyis percentekben kifejezve: 1869- ben 84'3 Oj0............15'7 °/0. 1870- ben 84’i »..........15-9 » 1871- ben 84'3 ».............15'7 » 1872- ben 84'i ».............15’9 » 1873 ban 84-e ».............15’4 » Nálunk*) látszólag kedvezőbb e viszony. Nem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy Ausz­triában a nőnemnek az Összes népességbeni szám- tulsulyozása 5°/0-al nagyobb, mint nálunk, mi ál­tal a látszó agos aránykedvezmény, mely hazánk nőnembeli bűntetteseire nézve fennforog, sokban kiegyenlíttetik, sőt tekintettel a nőnembeli népes­ség általános számviszonyára, a magyarországi bűntettes nők számarányát kedvezőtlenebbnek kell mondanunk, mint a lajtántulit, hol e tekin­tetben a múlthoz képest tetemes javulás állott be; ezen arányviszony Ausztriában a hatvanas években még 16—17°/0 közt ingadozott. A porosz birodalomra vonatkozó legújabb adatok csak a vádlottak és nem az elitéltek nemi | különbségét tüntetik fel, és azok nyomán a nőnem 18—20°/a-al van képviselve, jelesen volt *) L. Kőnek Sándor : Újabb adataink Magyarország bűnvádi statistikájából. ) S73. Athenaeum. ‘ mond, *) de nézetem szerint a törvényke­zés módosítása egyelőre máskép mint com- promissum, vagy hogy divatosabb elneve­zéssel éljek: fusió utján nem valósítható. Legyen tehát vége a habozásnak és halogatásnak, mert elég ok van arra hogy caveant consules, nequid detrimenti res- publica capiat. Dr. Spitzer Adolf. T O a-E S E T E Átkeblezési eset. (M. B.) Keresztes Jakabnak, Glück Jakab és neje Franki Rachel elleni 4410 frt átkeblezése iránti perében a gyulafehérvári királyi törvény­szék következő Ítéletet hozott: Felperes Keresztes Jakab azon keresetével, hogy a követelt 4410 frt o. é. követelés erejéig szerzett zálogjog a gyulafehérvári 19. összeirási sz. a., a gyulafehérvári 412. számú telekjegyző- könyvben A -f- 1. rendszám alatti, 851 helyrajzi szám alatti egész beltelekre átkebeleztessék, el- utasittatik. A perköltségek kölcsönösen megszün­tetnek. Ügyvéd Roth Keresztély dijai 42 írtban, ügyvéd Halász Jakab dijai 42 írtban állapíttat­nak meg. Indokok. Felperes Keresztes Jakabot az egész telekre kért átkeblezési kérésével azért kel­lett elutasítani, mert maga beismeri, hogy az 1867. évi április 15-én felvett biztosítási végrehaj­tás alkalmával Glück Jakab és neje ezen teleknek 3/4 részét már megvásárolta volt, sőt a végrehaj­tást a hátralékos vétel árra kérte, ennélfogva ezen 3/4 részre a zálogjog megszerezhető nem volt. Azonban igenis hatályos ezen zálogjog a még akkor megvásárolva nem volt 1/4 részre, mert a hol valóságos telekkönyvek, nem léteztek ott nem volt okvetlenül szükséges a végrehajtási végzések, illetőleg határozatok betáblázása, hanem csakis *) A mennyiben félrendszabályokról lenne szó — mindenesetre. 8 z e r k. a bűntett vétség miatt vádoltak közt 1869 19.7 °/o-al nő 19., °/0-al nő 1870 20.7 » » 19.2 » » 1871 21.1 » » 20.o » » 1872 18.7 * » 18.2 » » 1873 18.i » » 17.: » » Különben ezen, mint minden egyéb büntettes- ségi viszony, jóval helyesebben hosszabb időre vo­natkozó adatok átlagábólismerhető fel. L e g o y t, Oettingen és mások összeállításai szerint a nőnemnek bűntettekben való részesülésére Euró­pában jóformán 16 °/0 mint átlagos arány viszony vehető fel, jelesen Angol- és Bajorországban 25, Francziaországban, Belgiumban és Németalföldön 18, Badennhgben 16, Porosz és Szászországban 15, Spanyolországban 12, orosz birodalomban 11 % mutatkozik mint az 1856—63-ki évig terje­dő időszakra sarkaló átmérő arányszázalék, úgy hogy Magyarország szemben ezen államokkal kedvezőbb viszonyt tüntet fel, és csak az orosz birodalommal sorakozik egy vonalon úgy, hogy szemben legtöbb európai állam átlagával a ma­gyarországi viszony határozottan kedvezőnek mondható, mert mig átlag az elitéltek közt a nő­nem a finemhez úgy aránylik, mint 1: 5.3hoz, ná­lunk az arány úgy áll mint 1: 8-hoz- de a nőnem­nek a fülemmel való számbeli egyensúlyozása is hazánk népe közt nagyobb mint számos európai államban. Áttérve a beszolgáltatott és elbocsátott fe- gyenczek személyes viszonyaira, különös figyel­met kell mindenekelőtt fordítanunk a visszaesők számára. Beszolgáltatott a férfi fenyitő intéze­tekbe : 1869- ben 3719 férfi közül 2238 vagyis 60., °/o 1870- ben 3322 > » 1903 » 57.2 » 1871- ben 3335 » » 1972 > 57.7 » 1872- ben 3387 » » 2046 » 60.4 » 1873- ban 3772 » » 2267 * 60.! » a volt ideigl. telekkönyvi rndtrts 501-ik §. értelmé­ben, az összeírás. Ennek hatályát annál kevésbé tagadhatják alperesek, mert e tekintetben még jóhiszeműsé­get sem állitnak, sőt a foglalás alkalmával első al­peres is jelen volt. A mi alperesek azon kifogását illeti, hogy az Ítélet, melynek alapján a biztosítás adatott, felol­datott, annak ellenkezőjét már az általuk bemuta tott okmányok igazolják. Ugyanis a felperest keresetével elutasító íté­let Gyulafehérvárott 1866. évi September 21-én 1466. szám alatt kelt, mig a biztosítási végrehaj­tási kérés 1867. évi martius 12-én 315. szám alatt adatott be. Az előbbi ítélet által későbben nyert zálog­jog tehát el nem enyészhetett. A marosvásárhelyi királyi Ítélő táblának 1868. évi augusztus hó 27-én 8059/868. szám alatti végzése által pedig az elrendelt zárlat és nem a biztosítási végrehajtás lett feloldva, illetőleg en­nek feloldása helyben hagyva. Miután részben felperes kérésének elég té­tetett, részben pervesztes lett, a perköltségek köl­csönösen megszüntetendők voltak a trk. rts. 251-ik §-a szerint. Az ügyvédi dijak a törv. rndtrts. 252-ik §-a szerint voltak megállapitandók. Mindkét fél felebbezése folytán a marosvá­sárhelyi királyi ítélő tábla következő Ítéletet hozott: Az első folyamodási királyi törvényszéknek fentidézett keletű és számú Ítélete meg, és oda változtatik, miszerint felperes Keresztes Jakab keresetével egészen elutasittatik. A perköltségek egymás irányában kölcsö­nösen megszüntetnek. Felperes felebbezés költségei az ügyvédi munkadijt illetőleg 4 frt, alperesé 6 írtban állapít­tatnak meg. Indokok. Mellőzve azon kérdésnek vita­tását, ha váljon felperes az 1867. april 15-én fo­ganatosított biztosítási végrehajtás alkalmával az egész telekre avagy annak csak 1j4 részére nyert zálogjogot, felperes keresetével egészen el­utasítandó volt, mert az elsőfolyamodásu törvény­széknek 1866. évi September 21-én 1466. szám alatt kelt ítélete, mely szerint Jelacic Albertnő és ér­Az elbocsátottak közöl : 1869- ben 2814 férfi közül 1849 vagyis 65.70/<, 1870- ben 2971 » » 1894 » 63., » 1871- ben 2878 » » 1593 » 55.3 » 18 i 2-ben 2786 » » 1436 » 51.s » 1873-ban 2956 » » 1682 » 56., » A nőfegyintézetekben voltak visszaesők a beszolgáltatottak közül : 1869- ben 739 nő közül 400 vagyis 54.3 °/0 1870- ben 777 » » 390 » 50. » 1871- ben 740 » i 409 » 53., » 18/2-ben 775 » » 443 » 57., » 1873-ban 744 » » 399 » 53.6 » Az elbocsátottak közt: 1869- ben 671 nő közül 385 vagyis 57.3°/6 1870- ben 697 » » 342 » 49. » 1871- ben 645 » » 377 » 58.4 » 1872- ben 654 » » 836 » 51.4 » 1873- ban 713 » » 429 » 60., » A visszaesők tehát még mindig több mint felét teszik a bűntetteseknek. Nálunk*,) az elit éltek közt: 1873. 1872. 1867—71. büntetve soha sem volt 15,559 74., % 74.,0/0 71., */0 kihágás miatt büntetve volt 1725 8.2 » 8.5 » 11., » hasonnemű bűn­tett miatt bün­tetve volt 2362 11.3 » 11.6 » 11.0» másnemű bűntett miatt büntetve volt 1330 6.3 » 5.5 » 6., » az ugyanazon nemű bűntett miatt ismételve fenyí­tés alá kerülök számaránya tehát egyformán mint­egy 11 "/„-át teszi az elítélteknek, és bűntett miatt *) L. Kőnek i. m. * — 235 --

Next

/
Oldalképek
Tartalom