Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1875 / 29. szám
Felelős-szerkesztő : Dr. Siegrrvurul Vilmos. Kiadó-tulajdonos az Athenaeum. TARTALOM: A bűnsegédről szóló tan. Dr. Fayer László egyetemi magántanár úrtól Budapesten. —Szemle. (A két magyar egyetem 1874-ben. A Ducbesne-törvény szövege A jogi és kereskedői ellen közötti súrlódás Németországban és Ausztriában. Végrehajtható-e egy hírlap tulajdonjoga ?) A jogreform Aegyptomban. Tárcza. (Az osztrák fegyliázak.) — Jogesetek. (Bűnügyekben a sértett félnek kárkövetelés tárgyában a felebbezési jog a legfőbb itélőszékig áll nyitva. Örökösödési eset. A prts. 592. szakasza s a hagyományosok és hitelezők érdeke, Rési-Ensel Sándor ügyvéd úrtól Budapesten.) — Elvi határozatok az ügyvédrendtartás tárgyában. A belügy- és igazságügyminiszter rendelete a kézbesítőkről szóló 1875. évi X. t. ez. végrehajtása tárgyában. — Az ügyvédi kamarákból. — A közjegyzői kamarák székhelyei. — Különfélék. — Kivonat a »Budapesti Közlönyéből. — Kivonat a »Wiener Zeitungból.« — Külön melléklet. Az »Igazságügyi rendeletek tárának« egy ive. A bűnsegédről szóló tan különös tekintettel a külföldi törvényhozásokra és a magyar büntető törvénykönyv javaslatára. Minthogy a magyar büntetőtörvény- könyv javaslatának tárgyalása a jövő törvényhozási szak egyik legelső feladatát fogja képezni, kivánatos, hogy a szakirodalom a mostani időközt felhasználja arra, miszerint behatóan megbeszélje a törvény- javaslatot és tisztázza az abban letett eszméket. E sorok Írója ugyan nem titkolhatja el maga előtt, hogy nem támaszkodhatik sem széles körű elméleti képzettségre, sem nagy praxisra ; ha mindazonáltal bátorkodik hozzászólni a tárgyhoz, teszi ezt azért, mivel, a bár talán tévedésen alapuló eszmék súrlódása is alkalmas az igazság kiderítésére. A törvényjavaslat egésze felett átalá- nosságban felesleges szólanunk. A józan kritikára nézve meghaladott álláspontot képez, hogy a törvényjavaslat nagy szakértelemmel és gonddal van dolgozva s hogy a külföldi törvényhozások, valamint a büntetőjogi doctrina magaslatán áll. Azt pedig, hogy ezen munkálatban igen alkalmas sub- stratumot kapott a szakközönség és a törvényhozás a magyar büntetőtörvénykönyv elkészítésére, ma már mindenki elismeri. Tárgyaljuk ezúttal csupán a bűnsegédről szóló pontot, mivel e kérdésben úgy a doctrina mint a praxis nagyon ingadozik, és mivel a magyar törvényjavaslat nézetünk szerint itt kivételesen sok kívánni valót hagy fenn. I. A segéd definitióját illetőleg több módozat követtetik. Ezek között a két végpontot foglalja el egyrészről a subjectivitas, más részről objectiv okozatosság elve. Asubjectiv itas, elvén alapuló definitió a segéd működésének főmomentumát abban találja, hogy nem a segédben fogamzik meg a bűnös cselekmény elkövetésének elhatározása, hanem a tettesben. A tettes és a segéd közti különbség tehát e szerint abban áll, hogy a tettes az önmaga által, a segéd pedig a más által czélba vett bűnös cselekmény elkövetésében működik közre, vagy máskép kifejezve: a tettes saját érdekében jár el, a segéd pedig más érdekében.*) A körülírás ezen módja azonban igen nevezetes hiányban szenved ; mert azon fontos körülményt, hogy valaki tettes-e avagy segéd, egyedül a czélzat, az akarat minőségétől, illetőleg az érdektől teszi függővé. Már pedig ezen tisztán belső mozzanatok igen gyakran a csak külső tényekre szoritható bizonyítás lehetősége alól kivonják magukat, és igy nem fogadhatók el a kétféle minősités és a kétféle büntetés megkülönböztető jeléül. Megtörténhetik az is, hogy valaki nem önmaga vette czélba a bűnös cselekmény elkövetését, de azért mégis oly fontos szerepet viselt az elkövetésnél, hogy reá a puszta segitésbő! eredő enyhités épen nem alkalmazható, hanem ő valóságos tettesnek lesz mondandó; és megfordítva: megeshetik, hogy valaki önmaga vette czélba a bűnös cselekmény elkövetését, de csak oly másodrendű vagy előkészítő tevékenységet fejtett ki, hogy semmiesetre sem lehet őt azért, mivel czélba vette a bűnös cselekmény elkövetését, tettesnek mondani , hanem igenis ő csak segéd lesz. Pl. A. és B. közakarattal megállapodtak abban, hogy X.-et jó lesz meggyilkolni; A. tehát az illető ház kapujának kulcsáról egy lenyomatot szerez B.-nek, és B. erre X.-en gyilkosságot követ el. Váljon A. a tettesre megszabott büntetéssel **) fog-e illettetni ? Nem, mert A. a tettnek csak előkészítéséhez járult, és felbujtónak sem vétethetik, mivel nem lehet mondani, hogy ő »bírta rá« tettest a tett elkövetésére. Már pedig a subjectivitas theoriája szerint A. tettes, mert mindkettejökben, egyszerre fogam- zott meg a bűntett eszméje és A. közre is működött az elkövetésnél. A mi pedig különösen az érdeket illeti mely némelyek szerint eldöntené a kérdést, ez sem fogadható el mint megkülönböztető jel a segéd és a tettes közti határvonal megállapítására, mert helyesen mondja többek közt Geyer: »Wer das lebhafteste Interesse an dem Zustandekommen des Ver*) Bővebben szól ezen kérdésről irodalmunkban Dr. Selinierer Aladár egyetemi tanár Hoffmann »Jog- és államtudományi folyóirat«-ában. 1871. I. 81. és köv. 1. **) Halállal, vagy ha az enyhítő körülmények túlnyomók (89. §.) —a mi azonban itt nem forog fenn — életfogytiglani fogházzal, vagy pedig ha az enyhítő körülmények igen nagy számmal forognak fenn (90. §.), 15 évi fegy házzal. brechens hat, dieses aber nur durch eine beihelfende Handlung bethätigt, kann wegen jenes Interesses allein, welches eine blosse innere Gesinnung ist, nicht zum Thäter werden, und wer das Verbrechen selbst vollführt, selbst den tödt- lichen Streich führt, kann nicht behaupten, dass er bloss einem Andern (vielleicht ganz unthätig Geblienen) geholfen habe, »wenn er nur in dessen Interesse gehandelt hat. (Holzendorfs R. Lexicon. I. 526. 1.) A szász büntetőtörvénykönyv — eltérő- leg minden egyéb büntetőtörvénykönyvvek - tői — elfogadja a subjectivitas elvét és ennek alapján a segédet az 53. §-ban következő szavakkal definiálja: »Als Gehülfe ist zu betrachten, wer zu einem nicht von ihm, sondern von Anderen beschlossenen Verbrechen vor oder bei der Ausführung mitgewirkt, oder Rath und Anschlag gegeben hat, ohne jedoch den Entschluss zur That zu dem seinigen zu machen.« E szerint tehát a fentebbi példában A. nem segéd, mert hiszen a tettre való elhatározás az övé is volt. Meg kell itt említenünk, hogy Dr. Sc linier er Aladár a »Jogt. Közi.« f. é. 2. számában a büntető törvénykönyv javaslatáról irt bírálatának II. czikkébenaz alanyi momentum figyelembe vételét ajánlja és e tekintetben a szász büntetetőtörvénykönyv ez iránti szövegezését tartja legmegfelelőbbnek. Hogy a t. tanár ur ezen nézetét részünkről nem fogadhatjuk el, az a fentebbi dedictióból következik. A másik elv, mely szerint a segéd fogalma körüliratik, az objectiv okozatosság elve. E szerint a segéd közreműködésének csak objectiv momentumai vétetnek fel a definitióba. Kimondatik egyedül, hogy a bünszerző működése az elkövetett bűnös cselekmény főokát, a bűnsegédé pedig annak mellékokát képezi. Ez azonban szintén nem fogadható el. Jól jegyzi meg ezen felfogás ellenében többek közt Glaser: »Man macht den Menschen mit Recht für bestimmte von ihm herbeigeführte Veränderungen in der Aussen- welt verantwortlich, und man wird bei der Beantwortung der Frage, ob eine solche Veränderung in solcher Art auf einen solchen Menschen zurückzuführen sei, nicht gyűlés“ tartama alatt naponként MAGYAR ]Előfizetési árak (helyben házhoz hordással, vagy vidékrj térmcnte3 r I 1 I W V ""Bk /W W~ a .Magyar Themis^-re,'az^igar'ságügyi törvényjavasla“ kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és I BEI. I » ' mell^VrteuItí*e*g™ü ttes’^"''egész evre^To"« eclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendő. P.érmentetlen ■ H---------H ^ wft B§ Jg félévre 5 írt, negyedévre 2 írt 50 kr. levelek és küldemények el nem fogadtatnak. ■ B IS B ‘ W& B §1 L Az előüzetési pénzek b é r m e n t e s e n és vili f§J !§§' ÉK Á I n B B B W dékről legczélszerűbben postautalvány utjáne------------ fi Mt 5|j| JE Á l W flU B p. / kéretnek beküldetni. Szerkesztői iroda : kalap-utcza 6. sz. Kiadó-hivatal: barátok tere 7. sz. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. A KOMÁROMI, SZABADKAI ÉS UNGVÁRI ÜGYVÉDI EGYLETEK, A BUDAPESTI ÜGYVÉDJELÖLTEK ÉS JOGGYAKORNOKOK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE ÉS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. Tfülön mellékletek: „crDöntvények gyűjteménye,“ ,,Igazságügyi rendelctek és törvényjavaslatok tára.“ Ötödik évfolyam._____________________________29. szarp.______________________Budapest, julius 22.1875.
