Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 27. szám - Közös tulajdonosok is kívánhatják egymás ellenében a zárlat elrendelését

- 212 — legi törvényjavaslat tárgyal, ezen veszély sokkal kisebb, és megbízhatunk biróságaink bölcseségében és tapasztalataiban. Végül a bizottság azon kérdéseket vette fontolóra, melyek a szóbeli ajánlatok elfogadásához fűződnek. Két tag azon véleményt fejezte ki, hogy a szóbeli ajánlat vagy indítvány elfogadása büntetlen maradjon, ha ez nem kisértetik ajándék által; logikátlan, mondák ők, az elfogadást megbünteni ott, a hol aasonló körülmények közt az ajánlat és az indítvány sem büntettetik; a finom jogi s itt talán felállítható megkülönböztetések a nagy közönség előtt nem volnának érthetők s a közönség a megbüntetett elfogadót szemben valamely czélba vett bűnös cselekmény tulajdonképeni bünszerzőjével érdemetlenül megbüntetettnek fogja tekinteni. Ezen módósitvány azonban elvettetett. A törvény I. czikkének első §-a tehát megbünteti a halállal vagy kényszermunkával sújtott bűntett elkövetése iránti ajánlat vagy indítvány tevőit még azon esetben is, ha sem az egyik sem a másik nem fogadtatott el. Megbünteti továbbá azokat is, kik az ajánlat vagy az indítvány elfogadása által az abban foglalt erkölcstelenséghez csatlakoznak és abban résztvesznek. Nem tesz különbséget az elfogadott és az el nem fogadott ajánlat közt, valamint az egyszerű és világos és valamely feltételtől függővé tett indítvány közt sem. A biróságnak azonban meg van engedve, hogy a speciális körülményeket számba vegye. Az I. czikk 2. §-a csak reproductiója a büntető törvénykönyv 331. §-ainak : Bűnös ajánlatok és javaslattételek a mellékbüntetések alkalmazását is előidézhetik. A 3. §. a szóbeli ajánlat és indítvány tekintetében megszorítja az 1. §. általános kifejezéseit, a mennyiben annak ajándék és igéret általi kisérését vagy az arra való igényt követeli meg. Az ily ajánlatok írásbeli vagy szóbeli elfogadása hasonló módon büntetendő. A II. czikk az előbbi czikkben emiitett törvényszegéseket azokhoz sorozza, melyeknél a kiszolgáltatásnak helye lehet, és az 1874. mártius 15-iki törvényhez azon határozmányt is adja, hogy ily megbüntetésnek akkor is legyen helye, ha a meszelvék, világosak, ablakaik utczára nyílnak, a börtönök ablakai egy része pedig a sétaudvarra, másik a megyeház udvarára szolgálnak. A folyósókon egy-egy őr van felállítva, kik az oda nyiló börtönajtók szemle lyukain figyelnek az elzártakra. Az első emeleti lépcsőházban van a harang, melylyel a felkelés és az étkezés stb. jelentetik. A börtönszobák, kivéve néhányat, nem nagyok, többnyire padozottak, tisztán tartva. A felszerelés azonban kissé hiányos, mert a pricscsek nincsenek kellő számban és az ágykészletek, melyek szalmazsákból és pokróczból állanak, nappal egymásra rakvák, és éjjel a padozatra helyeztetnek el. A pricscseket állítólag a férgek kipusztítása végett távolították el. A bútorzathoz tartozik még 1 fogas, 1 fedeles ládába helyezett ürítő csöbör, melyet naponta reggel és este visznek ki. A fejtáblákon a fegyenczek nevei, életkora, stb. vannak írva. Azonkívül minden szobában ki van függesztve a házszabályzat. Az ablakok vasrácscsal vannak ellátva. Hibájuk az, hogy ellenzővel nem lévén ellátva, külön felügyeletet igényelnek, nehogy a rabok a külvilággal jelzés vagy más módon érintkezhessenek. A második emeleten találjuk az úgynevezett »Sóhajok hidját«, mely ezelőtt átjárást képezett az ügyészi helyiségekhez. Ezen elnevezés csak a múltra nézve bir értelemmel, midőn a rabok, miként a börtönök mutatják, földalatti homályos üregekre kárhozatattak, melyek most raktárakul szolgálnak. A fegyenczek nemzetiségre nézve leginkább tótok, vallásra nézve katholikusok. A bűntény leggyakoribb neme a lopás. A visszaesők számasak. Az összes létszám 1874. május 18-án 93-at tett ki, kik közt 19 nő volt. Elitélt 44, többi részint a vizsgálat alatt volt, részint a határidős. A főfelügyeletet Csenkey kir. ügyész és Prónay alügyész urak kellő tapintattal vezetik. Közli uti naplójából Réső Ensel Sándor. vétség belga polgár által a külföldön követtetett el. Egy nem rég elkövetett cselekmény, mely átalános felháborodást szült, mutatja, hogy a törvény, egész összefüggésében tekintve, valóságos szükségnek felel meg. Egy sajnálatos hézag lett kimutatva, és a kormány azon meggyőződésben, hogy kötelességét teljesiti, iparkodott azt betölteni. Ha a törvényhozás a javaslatot a bizottság által ajánlott módositásokkol elfogadja, el lesz érve a czél, a nélkül, hogy büntetőjogunk csak egyetlen egy lényeges elve is megsértetnék, s a nélkül hogy csak egyetlen egy biztosíték is megtámadtatnék, a melyre egy sabad ország polgárai jogosan igényt tarthatnak. Maga a büntetőtörvénykönyv, azáltal hogy előkészítő cselekményeket büntet és ezeket mint speciális bűntetteket veszi fel, több ízben megváltoztatta a büntető törvénykönyv 51. és 67. §-ait. A mi szavazatunk csak egy ujabb esetet fog csatolni a törvényhozó által már vád alá helyezett előkészítő cselekmények lajstromához és tenni fogjuk ezt a közvélemény helyeslésével, mely nem akarja, hogy erkölcstelen cselekmények, melyek egyszersmind a közrendet és a nemzetközi viszonyokat megzavarhatják, a törvényt fegyvertelenül és az igazságszolgáltatást tehetetlenül találják. JOG-ESETE TZ. Közös tulajdonosok is kívánhatják 'egymás ellenében a zárlat elrende lését. (M. B.) Ifjabb Keszlerffy Jánosné született Luby Máriának, Luby József elleni zárlati perében a gyöngyösi királyi törvényszék következő végzést hozott: A zárlat elleni kifogások elvettetvén, ifj. Keszlerffy Jánosné született Luby Mária részére az 5155. számú végzéssel elrendelt és annak alapján a most hivatkozott végzésben elősorolt ingatlanokra, jelesen a bene-pusztai 2673. számú telekkönyvben A -f- 6376, 637 7. helyrajzi szám alatti malomházra, a N.-Réde puszta kis-rédei 37-ik számú telekjegyzőkönyvben A. I. 1—5. sorszám alatt, a n.-rédei 173. számú telekjegyzőkönyvben A. I. 1. 3, 4, 5, 7, sorszám, végre a gyöngyösi 747. számú telekjegyzökönyvben A -\- I. 1—17. sorszámig terjedő fekvőségekre és azoknak haszonvételére a kiküldött végrahajtó által 2164/874. szám alatt bemutatott jegyzőkönyv szerint foganatositott zárlat továbbra is eddigi érvényben fenn hagyatni rendeltetik, Györky Imre kirendelt zárgondnok eddigi ebbeli minőségében megerősíttetik s egyúttal a jegyzőkönyv alapján kijelentetik, hogy ezen zárlat folytán a zárt szenvedőre nézve netalán bekövetkezhető minden károkra nézve biztositékül a zár alá vett vagyonságoknak zároltatót illető rész, hasznaival együt szolgálván, Györky Imre zárgondnok a zár alatti vagyonok jövedelméből, zároltatót illető fele résznek ezen királyi törvényszékhez leendő beterjesztésére utasittatik. Mert: a zárlat elrendelésének érveléséül a zárt-kérő által felhozott és a zárlatot rendelő 5155/873 számú végzésben is kifejtett indokok, hogy t. i. a fentebb előszámlált ingatlanok felerészben zároltató Luby Máriát tulajdonjogilag illető résznek, az eddigi közösség megszüntetése mellett leendő ki- és átadása iránt zártkérő keresete folyamattan van, hogy továbbá ugyancsak ezen részt Luby József 1873. évi Szentmihály napjáig birván haszonbérben, a bérleti idő 1873. évi september 29-én lejárt, következve ezen naptól kezdve a haszonélvezet Luby Máriát illetendő, kifogást tevő által semmikép meg nem czáfoltattak; nem volt figyelembe vehető zárlatszenvedettnek abbeli kifogása, hogy a haszonbérlet 1873. évi september 29-től hallgatag megujittatott s következve, hogy azok hasznaihoz zárt szenvedettnek erősebb joga volna, mert zártkérő tagadása ellenébe ezen körülmény semmikép sem igazoltatott és a bemutatott haszonbéri szerződés ilyes megújításról nem is intézkedik, az határozott időtartamra szól, záraltató annak lejárta előtt 1873. martiusban saját vagyonának ki- és átadása iránt a keresetet már megindította, sőt a szerződés lejárta után 10-ed napra már a zárlat iránti kérvényét is beadta, hogy a haszonbért 1873. september 29-én utáni időre is zárt szenvedett befizette volna, vagy hogy azt zároltató elfogadta volna, semmikép igazoha nincs. És minthogy az előszámlált összes vagyon Luby József és Luby Mária nevére közösen vannak telekkönyvezve s hogy annak melyik fele része illeti egyik vagy másik felet, tudni épen nem lehet. Luby Mária zároltatót illető fele haszonrész mennyiségének biztos kitudása és biztosítása csakis az előszámlált összes ingatlanoknak zár alá vétele és zárgondnok általi kezelése által lehet eszközölhető. A mi a végrehajtó által zároltató kérelme folytán kirendelt zárgondnok Györky Imre személye ellen tett kifogásokat illeti, tekintve, hogy zártszenvedő a zároltatónak abbeli állítását, hogy a zárgondnok hites ügyvéd, de egyszersmind Jutkán közbirtokos is lévén, a gazdasagot maga kezeli, továbbá hogy vagyonos és jelleme fedhetetlen, kétségbe nem vonta, azon törvényes vélelem áll elő, hogy a kirendelt zárgondnok a zárgondnoki tisztség betöltésére mind jogi, mind gazdasági tekintetben kellő készültséggel bir; a mi a zártzártszenvedőnek e tekintetbeni egyéb kifogásait s különösen a zárlati tárgyak évi jövedelmeinek a zárgondnok kezeinéli biztosságát illeti; azok, mint nem kellőleg indokoltak és semmikép nem igazoltak annál kevésbé vehetők figyelembe, mert a zárgondnok évenként számolni tartozván, zároltató a jegyzőkönpbe adott nyilatkozata szerint megengedi, hogy kölcsönös kiegyezés folytán a jövedelem fele részét zártszenvedő is felvehesse, ellenkező esetben az a bíróság kezéhez lesz beszolgáltatandó, a netalán felmerülhető hiányokat és károkat illetőleg pedig a zárlatot kérő is szintén, zár alatt levő fele vagyon iránt kellő garantiát nyújt. A fentebbi okokból Luby József által a zárlat elrendelése és foganatosítása, ugy a zárgondnok személye ellen tett kifogásokat is elutasítani s a zárlatot eddigi érvényében továbbra is fenntartani kellett. Miről felek képviselői helyben, valamint a zárgondnok is végzésileg értesítendő. Luby Józsefnek ezen végzés elleni felebbezése folytán a pesti királyi itélö tábla következő végzést hozott: Ifjabb Keszlerffy Jánosné — Luby Mária sem a kifogások feletti tárgyalás alkalmával nem mutatta ki, hogy az osztály iránt beadott keresetével érvényesíttetni kívánt jogok, zárlat alkalmazása nélkül veszélyeztetnének, mert tulajdoni joga a bemutatott telekkönyvi kivonatok szerint kellőleg biztosítottnak mutatkozik, azt pedig nem is állította, hogy az 1873. évi september 29-én lejárt haszonbéri idő eltelte után Luby Józsefet a bérlemény kibocsására csak fel is szólította volna is, mert különben is a haszonvételeknek Luby József általi visszatartásából eddig származhatott kár, tekintettel azon körülményre, hogy zárlatot kérelmező Luby Mária állítása szerint is ezek csak 1873. évi september 29-től, Luby József állítása szerint pedig 1874. évi september 29-től, Luby Józsefet illető rész által eléggé biztosítottnak mutatkozik. Mely okokból az elsőbiróság végzése megváltoztatván, a gyöngyösi királyi törvényszéknek 1873. évi október 15-én 5155. szám alatt hozott végzésével elrendelt és 1874. évi január 24-én és több következő napokon foganatosított zárlat megszüntettetik. a lefoglalt javak a birói zár alól felmentetnek s a királyi törvényszék a törvénykezési rendtartás 336-ik §-a értelmében intézkedésre utasittatik. Ezen végzés ellen zárlatkérö felebbezvén, a magy. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék következőleg végzett: A pesti királyi ítélő tábla fentebbi számú és keletű végzése megváltoztatván, az eljáró kir. törvényszéknek 1874-iki 1826. szám alatt hozott végzése hagyatik helyben felhozott indokaiból és különösen azért, mert a becsatolt telekkönyvi kivonatok szerint a zár alá vétetni kért javak fele részben Luby Mária, fele részben pedig Luby József nevén állanak, továbbá, mert a vagyonközösség megsemmisítése iránt indított kereset, a tu-