Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 27. szám - Makacssági határozat ellenében a csödperngyelö, még ha ezen határozat jogerőre emelkedett is, a követelés érdemét illető kifogásokkal élhet - Hasznavehetlen bérleményért - haszonbér nem követelhető

lajdonnal járó minden jogok és igy a haszonvételi jog megosztása iránti kérelmet is magában foglalja ; és mert Luby József azon állitása, hogy az 1873-iki september 29-ével lejárt haszonbéri szerződés hallgatag további egy évre meghosszabittatott volna, megczáfoltatik az által, hogy Luby Mária a haszonbérletnek szerződésileg, minden felmondási határidő kikötése nélkül, megállapított határideje lejártával, zárlatot kért, Luby Józsefnek viszonválaszában felhozott és mivel sem igazolt azon állitása pedig, hogy zárt kérő a félévi haszonbért felvette volna, mint elkésett, figyelembe nem jöhet; a zárt kérő jogai meghiusitathatásának veszélye pedig az által forog fenn, mivel az elvett haszonvételek összegének kideritése s bizonyítása, ha a közös vagyon a per folyta alatt az egyik társtulajdonos által kezeltetnék, a másikra nézve lehetettlenné lenne téve, vagy legalább felette meg lenne nehezitve, ennélfogva eltekintve attól, hogy már az anyagi jog szabálya szerint a társtulajdonosok bármelyike, ha a közös vagyon kezelése iránt megegyezni nem tudnának, kívánhatja a kezelés tekintetében is a bíróság határozatát s esetleg a kezelésnek egy harmadikra, zárgondnokra, — bízását, miután a zárlat elrendelésének a p. t. r. 324-ik §-ában kijelelt összes feltételei zárt kérő által igazolva vannak: a királyi itélő táblai végzés megváltoztatásával, az első bírói végzést kellett helyben hagyni. Makacssági határozat ellenében a csödperngyelö, még ha ezen határozat jogerőre emelkedett is, a követelés érdemét illető kifogásokkal élhet. Mandzenka János oraviczai kereskedő elleni csődperben az oraviczai királyi törvényszék következő ítéletet hozott : A beavatkozó csődhitelező által 1867. évi november 8-án kibocsátott és vagyonbukott által elfogadott váltó alapján, tőke fejében 171 frt 6 kr., az 1868. évi márczius 4-én kiállított váltó alapján pedig tőkében 413 frt 49 kr., összesen 584 frt 55 kr. tőke és a csődmegnyitás napjától számítandó 6 °/0 kamataival együtt a csődtömegből megítéltetik. Egyszersmind a perügyelő részére érdembe hozott munkadíj fejében 17 frt 50 kr. állapittatik meg. A csőd előtti költségek és kamatok iránti bejelentésével, ugy az első váltó alapján tett kérelmi többlettel beavatkozó elutasittatik. Indokok. A perügyelő a beperesitett két váltó, vagyis az azokra alapított követelés ellen csakis azon kifogást tette, hogy az 1867-iki november 8-án kiállított váltóra 319 frt 60 kr., az 1868. évi márczius 4-én kiállított váltóra pedig 200 frtot törlesztett. Az elsőbbi összeg megfizetését igazolja a váltó kelte után kiállított három rendbeli nyugtával, melyekre nézve beavatkozó hitelező állítja ugyan, de semmivel sem bizonyítja, hogy a mondott fizetések nem az előző váltó, hanem más követelésekre tétettek. Ennélfogva a perügyelői igazolást, mely mellett a fizetés jogvélelme harczol, és ennek indokából felperes által ellenbizonyiték utján megerőtlenitendő volna, alaposan indokoltnak és a 490 frt 69 krnyi váltókövetelést 171 frt 6 krra kellett leszállítani. Azon alperesileg tagadott körülmény hogy a vagyonbukott az ellene folyamatban levő bünvizsgálat alatt 800 frtnyi tartozást ismert volna be, a fentebbi bizonyítékokkal szemben mérvadónak nem tekintethetik. A második összegből azonban, miután a mellékelt postavevény mint az illető váltót megelőző keltű okmány arra vonatkozó fizetést nem tárgyazhat, megfizetve semmi sem lévén, a csődtömeg az egész tökekövetelés törlesztésével volt terhelendő. A mellékkövetelésekre nézve tartozott volna beavatkozó keresetlevelében, melylyel követelését bejelentette, annak a beadás napjáig követelhető minden járulmányait is beigtatni és eképpen követeléseinek addigi egész mennyiségét pontosan kiszámítva előadni, de ezt tenni elmulasztotta, tehát átalánosságban bejelentett mellékkövetelései megítélhetők nem voltak, mert végre nem — 213 hajtott makacssági határozatokkal elbírált ügyek a bírói eljárás alatt nem állott ügyekkel egyenlő tekintet alá tartoznak. A perköltségek a csődtörvény 120-ik §-a szerint kölcsönösen kiegyenlittetteknek tekintendők lévén, már a fentebbi okból sem Ítéltethettek meg. Azonban a perügyelőnek dija, minthogy a jelen csődügyben a beavatkozón kivül most más hitelező nem lévén, sorozatnak helye nincs, már ezen ítélet alkalmából volt megállapítandó. Schlesinger L. s fia, kereskedői czég felebbezése folytán a pesti királyi itélő tábla következő ítélet hozott: Az első bíróság neheztelt ítélete megszüntettetik és az első bíróság további szabályszerű eljárásra utasittatik. Indokok. A felperesi követelés a budapesti királyi kereskedelmi és váltótörvényszéknek a periratok között levő jogérvényes határozatai tanúságaként már megítélve lévén, s igy az, valódisági ítélet tárgyát az 1840. XXII. t. cz. 2-ik §-a értelmében nem képezhetvén, az elsőbiróság ítélete megszüntetendő volt. A magy. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék az iratoknak hivatalból történt felterjesztése folytán, következő v é g z é s t hozott: A másodbirósági ítélet feloldatik, és a pesti királyi itélő táblának meghagyatik, hogy a felek által beadott periratok alapján, a Schlesinger L. fia részéről bejelentett követelések felett, hozzon érdemleges határozatot. Mert: Azon esetre, midőn az adós, a megjelenés elmulasztásáért makacssági végzéssel marasztaltatott el, habár az ilyen marasztalás már itélt dologgá vált volna is, de a bírói foglalás a csődület megnyitásakor még végre nem hajtatott, perügyelőnek az 1840. éviXXII-ik t. cz. 68-ik §-a szerint joga van, mindazon kifogásokat és ellenpróbákat előadni, melyek a kereset valóságát érdemileg tárgyazzák. asznavehetlen bérleményért — haszonbér nem követelhető. (M. B.) Matej Jánosnak, Paszternák Salamon eÜeni 28 frt 75 kr. iránti sommás perében, az eperjesi királyi járásbíróság következőleg itélt: Felperes Matej Jénos keresetével elutasittatik és köteleztetik Paszternák Salamon alperesnek 21 frt 20 kr. perköltséget 8 nap alatt végrehajtás terhe mellett lefizetni. Propper Adolf felperesi ügyvédnek munkadija 12 frt 30 kr. és Mosánszky Győző alperesi ügyvédnek 12 frt 20 kr. saját fele ellenében megállapittatván. Indokok. Mert: Hromada András és Danykó János az A. alatti beperelt bérszerződés kötésénél jelen volt és meghitelt tanuk egyhangü vallomása által az 1868. 54-ik t. cz. 190-ik §-a szerint bebizonyíttatott, miszerint felperes az alperesnek az érintett szerződés szerint kibérelt keczerpekléri épületnek romlott létét belátván, szóbelileg lekötelezte magát, azt még a béridőnek belépte előtt kijavítva, bérbevevő alperesnek átadni. Hogy felperes ezen igéretét és illetőleg lekötelezettségét teljesítette volna, azt felperes nem is állítja, sőt Klein Hermann, hit alatt kihallgatott tanú vallomásából egyenesen az derül ki, miszerint felperes kijelentette, hogy anyagi rosz viszonyai miatt, a lekötelezett épület-kijavítást foganatba nem vétetheti. Ezen körülménynél fogva tehát felperest, bérösszeget kívánó kérelmével elutasítani és mint pervesztes felet a perköltség viselésére kötelezni kellett, mert a felperesi bérlemény tárgyának haszonvehetetlen állapota, törvényileg bebizonyíttatott, ilyféle bértárgy után azonban a bérlő bérét fizetni nem köteles Ezen ítélet ellen felperes felebbezvén, a pesti királyi itélő tábla következő ítéletet hozott: A királyi járásbíróság ítélete részben megváltoztatik, és alperes az esetben lesz köteles felperesnek az 1874. év első negyedére járó 28 frt 75 kr. haszonbéri részletet és 17 frt 75 kr. perköltséget 8 nap alatt végrehajtás terhe mellett megfizetni, ha felperes főesküt tesz arra, hogy: felperes a fentérintett haszonbéri szerződés megkötése után nem kötelezte magát a haszonbérlethez tartozó lakházat és kerti sövényt teljesen kijavíttatni, és azokat ugy kijavítva alperesnek átadni, hogy továbbá felperes alperestől a kereseti haszonbéri részlet fejében 10 frtot nem kapott. Tartozik ennélfogva felperes, jelen ítélet jogerőre emelkedése után 15 nap alatt a főeskü letételére határnapot kérni és a főesküt letenni, mert különben keresete ezen részével is elutasittatik és köteles lesz alperesnek 21 frt 20 kr. perköltséget 8 nap alatt végrehajtás terhe mellett megfizetni. Felperes azon további keresetével, hogy alperes 1874. évi január 4-től fogva minden napra eső 1 frt kötbérben marasztaltassék, e helyütt is feltétlenül elutasittatván, e részben az elsőbiróság Ítélete hagyatik helyben. Indokok. Habár azon körülmény, hogy a haszonbérlethez tartozó épület és kertkerités rongált állapotban létezik, a haszonbéri szerződés megszüntetésére törvényes okot nem szolgáltatva, miután alperes azzal is védekezett, hogy felperes a haszonbéri szerződés írásban történt kiállítása után kötelezte magát a haszonbérlethez tartozó házat és kerti sövényt kijavíttatni és azt ily kijavított állapotban alperesnek átadni, ezt azonban nem cselekedte, hogy továbbá alperes a kereseti haszonbérrészletre már 10 forintot fizetett és az előbbi körülmény tekintetében Hanukra is hivatkozott, ezek azonban arról, hogy a szerződés megkötése után felperes ily ígéretet tett volna tudomással nem birnak, a mennyiben pedig Hromada András és Danykó János tanuk, arról tesznek tanúságot, hogy felperes ily szóbeli ígéretet, az írásos szerződés kiállitásokor tett volna, minthogy ily ígéret az írásos szerződésbe be nem foglaltatott, az figyelembe nem vétethetik, — miután továbbá a felperesi beismerés tekintetében kihallgatott Klein Henrik tanú komolyj és határozott beismerésről nem tesz tanúságot: kellett az alperes által a fenti körülményekre felperesnek kínált és ez által elfogadott főesküt felperesnek oda Ítélni és az elsőbirósági ítélet megváltoztatásával alperes marasztalását a haszonbér tekintetében ezen főeskü letételétől függővé tenni. A kötbér tekintetében helyben hagyandó volt az elsőbiróság elutasító ítélete, mert a felek kölcsönös beismerése szerint a bérlemény átadása, illetőleg átvétele még meg nem történt és felperes, mielőtt alperes a bérleménybe lép, a szerződésileg kikötött kötbért követelni nincs jogosítva. A főkövételésben pervesztes félnek ellenfele költségeiben történt marasztalása a polg. törv. rndtrts 251-ik §-án alapszik. Alperesnek az ítélet kihirdetésekor bejelentett és később indokolt felebbezése folytán a magy. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék következő i t életet hozott: A pesti királyi itélő tábla ítéletének megváltoztatásával, az elsőbirósági ítélet hagyatik helyben. Indokok. A dolog természetéből folyik, hogy a bérbeadó a bérleményt használható állapotban tartozik átadni, habár a szerződésben ez világosan ki nem köttetett volna is; hogy ezen kötelességének megfelelt, alperes határozott tagadása ellenében, felperes tartozott bebizonyítani: miután ez nem történt, alperes arra, hogy az iiykép foganatba nem ment szerződés feltételeit maga részéről teljesítse, nem kötelezhető. Ennek folytán a másodbirósági Ítélet megváltoztatásával, az elsőbirósági ítéletet kellett helyben hagyni. TÖBVÉNYJATASLATOK. Törvényjavaslat a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában alkotott 1868. LTV. tczikk módosítása iránt. (Dr. Teleszky István, az igazságügyi bizottság előadójának szövegezése szerint.) (Folytatás.) 168. §. Az idézett törvény 360. §. után: Ha a végrehajtás a marasztalt félnek lakhelyétől különböző helyen teljesítendő, a kiküldött ügygondnokot rendel, a végrehajtást rendelő>