Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 27. szám - Észrevételek 17. [r.]

— 210 — sérletet fog elkövetni, mert a behatolás már önmagában jogsérelmet és megkezdést foglal magában. A javaslat kísérleti meghatározása ennélfogva nem zárja ki az alkalmatlan eszközökkel és alkalmatlan tárgyon elkövethető kísérletet sem teljesen — miért is az ezen szempontból is sikeresnek mondható. A harmadik és végső kellék az, hogy a bűncselekmény ne létesüljön. Ezen negatív kellékhez, a mely a kísérlet leglényegesebb elemét foglalja magában, a javaslat még azon közelebbi megszorítást is hozzá teszi, miszerint az el maradásnak »a tettes akaratától független körülményből* kell erednie. Hogy ezen feltétel csakis mellékes, a súlypont pedig az elmaradásban fekszik, a melyre az vonatkozik, az kétségtelen, — a kérdés ennélfogva az, váljon szükséges-e azon feltételnek a bünkisérlet fogalmába való felvétele ? vagy ha nem is szükséges, czélszeru-e azt abba belefoglalni ? Nézetem szerint azon feltételnek, vagyis a javaslat 64. szakaszában foglalt eme kitételnek, »a tettes akaratától független körülmény által akadályoztatott meg« a bünkisérlet meghatározásában való felvételére sem szükség nincs, sem annak felvétele nem czélszerfí. A bünkisérlet ugyanis a bűncselekmény be nem következése folytán létesül, — az a czélba vett eredménynek elmaradása által már meg van és fennáll, természetesen a positiv kellékek egyiittleges találkozása mellett. Hogy az eredmény minek következtében maradt el, az már egy távolabbi kérdés, a melyre a bekövetkezhető két rendbeli felelet közül, bármelyiket vegyük is fel, azért a bünkisérlet mint ilyen létezni meg nem szűnik, s csakis büntethetőségére nézve lehet oly intézkedést tenni, a mely azt büntetlennek mondja ki. Ezen két rendbeli feleletek egyike ugyanis az. ha a tettes akaratától független körülmény beállta folytán maradt el az eredmény, a másika a tettes akaratától függő körülmény beállta folytán, vagyis önkénytes visszalépése következtében maradt el az eredmény. A javaslat ezen utóbbi esetet nem veszi kísérletnek, azt kizárja ezek közül s csakis a tettes akaratától független körülmények beállta következtében megakadályozott büntettet jelenti ki kísérletnek. Már pedig azon egyén, ki egy harmadiknak a cassáját felnyitja, hogy abból pénzt lopjon s egyszerre elhatározza magában, hogy még sem visz el onnét semmit: kísérletet követett el, a bűncselekmény megkezdése beállott a pénztárba való benyulása folytán, ezen tényét tehát nem létezőnek mondani nem lehet. A megbánás s megtérés, mely a bűntény véghezvitelét megakadályozta, lehet büntetlenséget maga után vonható, de azért az mégis mint akadály fog jelentkezni a megkezdett bűntényre nézve, a mely kezdetet nem kezdetnek és igy nem kísérletnek mondani nem lehet. A törvénykönyv kísérleti meghatározásába tehát az emiitett kitétel felvétele nem szükséges. Tiszta és helyes a definitió a nélkül is és mindent kifejez, a mit magában foglalnia kell, t. i. a szándékos bünténybeli kezdeményt és annak be nem fejezését. Czélszerú'ség tekintetében pedig épénséggel nem ajánlható annak a definitióba való felvétele, mivel ez által az többet tartalmaz, mint a mi kijelentendő, t. i. azt tartalmazza, hogy a valóban létező kísérlet nem kísérlet, és így a kisebb kimondandó önkénytes elállási büntetlenséget már itt némileg összehalmozva mondja ki. Kifogásom további indokolására szabad legyen ügy a német büntető codex, mint a Glaserléle osztrák büntető tk. javaslatra hivatkoznom. Az első a kísérletet igy határozza meg: »43. §. Wer den Entschlnss, cin Verbrechen oder Vergehen zu \erűben, durch Handlungen, welche cinen Anfang der Ausführung dieses Verbrechens oder Vergehens enthalten, bethatigt hat, ist, wcnndas beabsichtigte Verbrechen oder Vergehen nicht zur Vollendung gekommen ist, üvegen Versuches zu bcstrafen.* A második igy: >Handlungen, durch welche die wirklíche Ausführung eines beabsichtigten Verbrechens oder Vergehens begonnen, aber nicht vollendet wurde, sind als Versuch desselben zu bestrafen.« Sem az egyik, sem másik tehát nem vette fel a magyar javaslatban látható ezen kitételt »a tettes akaratától független körülmény által akadályoztatott meg <, hanem megelégesznek azzal, hogy a bűntény be ne következett legyen. Azon esetben, ha a definitióban minden büntelenségi körülmények felvétele czéloztatik, akkor természetesen a 66-ik szakasz első pontja ellen részben nem lehet kifogásunk, de csakis részben, mert azért fennmarad az, hogy ezen törekvés el nem érhető, legalább a 66 ik szakasz ezt bizonyítja, a hola2-ik pont alatt egy ujabb büntelenségi eset is felhozatik. A franczia bűnt. törvkönyv 2-ik czikkében foglalt ezen kifejezés átment a többi b. t. könyvekbe, s igy került az a magyar javaslatba, azonban a fent idézett német b. t. könyv és osztrák javaslat már elhagyta ama meghatározást a kísérlet definitiójából, a mit mi csak helyeselni tudunk s óhajtandónak tartanók, hogy az a mi javaslatunkból is kihagyassék. Dr. C s u k á s s y Károly, kir. alügyész. Szemle. A német büntetötörvénykönyv revisiója. — A német birodalmi tanács bizottságának tanácskozásai a bűnvádi eljárás javaslata felett. •— Az első orosz jogászgyülés. (F.) A német büntetőtörvényv revisiója a legközelebbi ülésszak alatt keresztülvitetni szándékoltatik. A porosz igazságügyminiszterium részéről e czélra bekivánt és már is beérkezett anyag vonatkozik különösen : 1. azon vétségek iránti szabványokra, melyek csak a sértett fél feljelentése folytán üldözhetők; 2. azon rendelkezésre, miszerint 12 évnél fiatalabb egyének bünvádilag nem üldözbetők; 3. azon rendelkezésekre, melyek az élő szóval vagy Írásban a közrend vagy a vallás ellen elkövetett vétségek megfenyitésére vonatkoznak; 4. az államhatalom elleni ellenállás iránti szabványokra; 5. a testi sértések megbüntetésére vonatkozó szabványokra. A Poroszországban tett tapasztalatok szerint különösen a büntetőtövvénykönyv 61. §-a, mely szerint az érdekelt magánfél által tett megbüntetési indítvány a vád emelése után is. sőt egész az Ítélet kimondásának pillanatáig, visszavonható, igen nagy anomáliákra vezetett, és nevezetesen sokszor azt okozta, hogy a bűntettes és a sértett fél között valóságos üzlet köttetett a büntetés megvásárlása iránt, a mi nép jogérzetét egyenesen megsérti. A mi a büntető törvénykönyv revideálásánál követendő rendszert illeti, az inditványoztatott, hogy a törvénykönyv illető szakaszaihoz olykép csatoltassanak a módositványok, hogy a törvénykönyv rendszere, oekonomiája és a szakaszok száma ne változzék. A német birodalmi tanács bizottsága szorgalmasan dolgozik a bűnvádi elj ár ás javaslatának revisióján. Az ujabb határozatok közt elvileg fontos az, mely az elővizsgálatot megelőző bezárásra csak 8 napi időt enged (a javaslatban foglalt 6 hét helyett), mely idő a bíróság által az államügyész részéről előadott indokok alapján még 8 nappal megtoldható. Ezenkívül töröltetett az államügyész azon joga, miszerint nyomozó leveleket bocsásson ki; szintén a rendőri hatóságnak is megtiltatott a fogságból megszökött egyének után nyomozó levelet küldeni. Tárgyaltatott azon kérdés is, hogy mely esetekben legyen helye a törvényszéki elővizsgálatnak és mily alakot nyerjen az. Az utóbbira nézve két indítvány fekszik a bizottság előtt, melyek némi módosításokkal az angol rendszert kívánják meghonosítani. Határozat e tárgyban nem hozatott, mivel a kérdés tulajdonkép nem volt napirenden, hanem érdemleg azon kérdés tárgyaltatott, hogy mily szabványok vétessenek fel a törvénybe az elővizsgálat esetei iránt. Arra nézve egyetértés uralkodott, hogy a javaslat ide vonatkozó határozmányai elfogadhatlanok. Azon eszme, miszerint az államügyész önkényére legyen bizva annak eldöntése, váljon szükséges-e az elővizsgálat vagy nem, minden oldalról elutasittatott. A szavazás eredménye a következő volt. Mig a javaslat minden bűnös cselekményeknél az államügyésztől teszi függővé, váljon legyen-e elővizsgálat vagy nem, addig az uj szövégezés szerint az elővizsgálat kötelező; 1. minden bűnügyben.mely az esküdtszék elé tartozik. 2. ha a vádlott fogságban van, 3. ha a vádlott az elővizsgálatot követeli és a biróság ezt indokoltnak találja, 4. ha a törvényszék hagyja meg az államügyésznek, hogy vádat emeljen. Az orosz jogász gy ülés hosszas halasztások után végre megtartatott m. hó 18., 19. és 20. napjain Moskvában. Tagjainak száma 198 volt, kik Kalatsew elnöklete alatt üléseztek. Kiemeljük a házasságon kívüli gyermekek iránti tanácskozásokat. Az orosz törvény a természetes gyermekek tekintetében kevésbé humánus mint a legtöbb európai törvényhozás. T)e figyelemre méltó, hogy az orosz nép nézetei az u. n. »mellékgyermekek « iránt épen nem szigorú ; sőt az öröklési jogot is meg adják nekik a népben. A házasságon kívüli születéseket az orthodox népesség közt, a Kaukasust a Turkostant nem számítva bele, az előadó évenkint 200.000-re becsülte. Indítványa oda járult, hogy a jogászgyülés nyilatkoznék a természetes gyermekek törvényesítése mellett a szülők utólagos házassága utján és a természetes gyermekek öröklési joga mellett az atyai vagyon bizonyos részében. A congressus a határozatnak csak első részét fogadta el. — A tárgyalások befejezése után az elnök összegezte a hozott határozatokat, továbbá felszólította a congressust egy bizottság választására a tárgyalások kiadása czéljából, végül kérte a második jogászgyülés idejének megállapítását. A gyűlés elhatározta, hogy a nyújtott állami subventióból 1500 rubel fordíttassak a tárgyalások kiadására, melyek egy kötetbest fognak megjelenni. A gyűlés továbbá azon óhajt fejezte kú hogy a második jogászgyülés Sz»-Pétervárott tar* tassék, és pedig nem később mint 1877-ben.