Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 24. szám - Vélemény és inditvány

— 189 — oknál fogva niegváltoztatik és vádlott az ellene emelt vád és ennek következményei alól ez uton felmentetik. Panaszos Popovits Vazulnak ez ítélet elleni felebbezése folytán a magy. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék következő végzést hozott: Az ügy alapos elbirálására a következő körülmények kiderítése találtatik szükségesnek: 1- ször. Miután vádlott kihallgatása alkalmával a neki terhére rótt vádbeli tettet azzal akarja igazolni, hogy arra panaszos helybeli lelkész vonakodása következtében lett volna kényszerítve ; erre való nézve a feljelentő lelkész, körülményesen lészen kihallgatandó. 2- or. Hasonlóképen kihallgatandó azon, vádlott vallomásában felemiitett csókái szolga, ki vádlott felhívására állítólag a lelkészt a hulla eltemetése végett megkereste. 3-or. Azon körülményre, váljon vádlott tett-e lépéseket a közigazgatósági hatóságnál ez ügyben, a vizsgálat szinte kiterjesztendő. Miért, mindkét alsó bírósági Ítélet feloldásával, a vizsgálat fentebbi irányban leendő kiegészítése és a kifejlendőkhez képest, uj itélet hozatala rendeltetik el. Perujitási eset. (M. B.) Szabó- Martin Karoláinak Czinner Mór — s iCzinner és Hock« czég, ugy Fridmann L. elleni újított elsőbbségi igényperében az első tárgyalásnál felperes megjelent, de mivel alperesek idézéséről bizonyítvány nem érkezett, uj határidő tüzetett ki, erről azonban felperes nem lévén értesítve, ujabb tárgyalás rendeltetett el, melynek befejeztével az egri királyi törvényszék következő végzést hozott: Az 1874 évi október 1-ső napjára kitűzött határidőben felperes meg nem jelent, ámbár megbízott ügyvédének a határidőt kitűző végzés 1873 évi september 19-én kézbesittetett, ennél fogva felperes meg nem jelenése miatt alperesek a kereset alól felmentetnek s részökre 13 frt költség s ügyvédi dijak megállapittatván, azt felperes 24 óra alatt alperesek részére végrehajtás terhe mellett megfizetni köteleztetik. Ezen felmentő végzés ellen felperes semmiségi panaszt emelt, melyet a királyi itélő tábla vissza utasított a vtk. II. rész, 134. §. c pontja alapján ; a legfőbb Ítélőszék azonban azt elfogadván, arra következő végzést hozott: Tekintve, hogy a vtk. II. R. 134-ik §-a és az abban előforduló egyes pontok egyedül csak folyamodásra vonatkoznak és így semmiségi panaszra nem alkalmazhatók, a pesti királyi itélő táblának visszautasító végzése az 1844. évi Vl-ikt. cz. 14-ik §-a alapján megsemmisíttetik, a mult évi november 22-én törvényes határidőben beadott semmiségi panasz elfogadtatik és a nevezett másodbiróság ezen semmiségi panasz megvizsgálására és ennek folytán ujabbi határozat hozatalára utasittatik. Ezen végzés alapján a pesti királyi Ítélőtábla ujabb tárgyalás alá vévén a kérdéses semmiségi panaszt, következőleg végzett: A semmiségi panasz elvettetik. Mert: Felperesnő azért, mivel a tárgyalási nap állítólag izraelita ünnepre esett, és alperesek állitólag izraeliták volnának, a neheztelt végzés megsemmisítését jogosan nem kérheti, mert továbbá felperesnő abbeli előadása, hogy 2-od rendű alperes a tárgyalásra törvényszerüleg megidézve nem lett volna, a periratok által megczáfoltatik; mert végre a neheztelt végzés hozatala körül, semmiséget maga után vonó alaki sérelem egyébként sem követtetett el." Felperes a semmiségi panaszt elvető ezen másodbirósági végzés ellen felebbezéssel élvén, a magyar királyi Curia mint legfőbb ítélőszék következő végzést hozott: A pesti királyi itélő tábla végzése megmásittatik és az első bíróság végzése ellen felperesileg emelt semmiségi panasznak hely adatván, a felhívott első bírósági végzés megsemmisíttetik, s az eljáró bíróság utasittatik, hogy a perujitási keresetlevél és az 1873-iki október 1-én felvett tárgyalás alapján az ügy érdemét mellőzve, a perújítás kérdésében határozzon. A költségre és az első bíróságnak felelőssé tételére vonatkozólag, újító felperes felfolyamodási kérelmével elutasittatik. Indokok. Előre bocsátva, hogy jelen elsőbbségi váltó-igényper megbirálásánál az 1869-iki april 8-án kiadott miniszteri rendelet 74-ik §-ánál fogva mind az eljárásra, mind a per orvoslatokra nézve, a váltó törvény illető szabályai szolgálnak sinórmértékül, jóllehet újító felperes az 1873-iki september 16-án hozott s részére az iratokhoz csatolt vétbizonyitváuy szerint azon hó 19-én kézbesített végzés által 1873-iki október l-re kitűzött tárgyalást elmulasztotta, minthogy azonban a keresetlevél folytán 1864 évi augusztus 4-ére rendelt előbbi tárgyalásnál megjelent s az eljáró bíróság még is a helyett, hogy a perujitási keresetlevelet, a mennyiben azt a vtk. II. R. 85-ik §. ellenére újító felperestől az augusztus 4-iki tárgyaláskor nem vette át, tőle utólag bekivánta, és ennek s az október 1-én történt tárgyalásnak alapján, a vtk. II. R. 96. §. és az 1844-iki Vl-ik t. cz. 12-ik §-a alkalmazása mellett, a vtk. II. R. 198-ik §-a világos rendeletéhez képest, az ügy érdemét mellőzve, kizárólag az ujitás kérdésében hozott volna határozatot, újító felperest, mint általában meg nem jelenttet tekintve, ujitott alpereseket egészben felmentette és ez által az alaki törvényeket a vtk. II. R. 140.§-ábaütközőlegmegsértette: ezek alapján a másodbirósági végzés megmásitásával, az első bírósági végzés ellen közbevetett semmiségi panasznak helyt adva, ezen végzést megsemmisíteni s az eljáró bíróságot törvényszerű eljárásra utasítani kellett. A költségre és az első bíróságnak felelőssé tételére nézve újító felperes kérelmével azért utasíttatott el; mert a mennyiben ezen kérelem jogorvoslati költség megtérítését tárgyazza, az illető bíróság a vtk. II. R. 140 §-a második bekezdése végpontja alá eső nyilván való vétséget nem követett el, a mennyiben pedig e kérelem kártérítésre és a bíróság felelőssé tételére van irányozva ez iránt tekintettel az 1871-iki VlII-ik t. czikkre s jelesül ennek 68-ik §-ára, ez uton és e helyen határozat különben sem hozathatik. A csödperügyelö feleobvitelre van jogosítva a csödnyitás előtt jogerőre emelkedett végrehajtási végzések ellen is. (M. B.) Weisz Mórnak Kohn Dávid elleni váltóvégrehajtási ügyében az aradi e. folyamodási királyi törvényszék következő v é g z é s t hozott: Folyamodó Veisz Mór pesti lakos felperesnek a biztosítási végrehajtáshoz a V. V. R. §. pontja értelmében joga lévén részére az 1874 évi 18458. szám alatt indított keresetébeni eredeti váltó, ide csatolt óvás és D. alatti biztosítást rendelői 4968/874. sz. alatti végzés alapján 10400 frt váltó tőke, ennek és pedig 6000 frt után 1874. évi május 31-től, 4400 frt után 1874 évi november hó 6-dik napjától járó 6°/0 kamatai, jelenlegi 28 frt 85 kr. és a még igazolandó költségek erejéig Kohn Dávid alperesnek Aradon találtató, a kérvényben megemlített ingóságaira a biztosítási végrehajtás elrendeltetik és ennek Robitsek Ágoston ügyvéd vagy helyettesének közbenjöttéveli foganatosítása végett jelen folyamodvány II. és III. példányának közlése mellett, Duzsek István királyi végrehajtó, jelentése beváratván, kiküldetik. Kohn Dávid időközben csőd alá esvén, a csődperügyelő mind a biztosítást rendelő, mind a • végrehajtásról felvett jegyzőkönyvet elintéző első bírósági végzést magának kézbesittetni kérte és ennek megtörténtté után mind két végzés ellen semmiségi panaszszal kapcsolatos folyamodást adott be. A budapesti királyi itélő tábla ezen felfolyamodás alapján következőleg végzett: A pesti királyi itélő tábla Veisz Mórnak Kohn Dávid elleni 10400 frtos váltó ügyben, elsőbiróságilag hozott végrehajtási végzést alperesnek a végrehajtási jegyzőkönyv tanúsága szerint folyó évi november 9-én kézbesítettnek látva, és így az a november 14-én alperes ellen elrendelt csőd előtt jogérvényre emelkedvén, a csödperügyelö által folyó évi deczember hó 4-én, az emiitett végzés ellen beadott semmiségi pana3z és felfolyamodás, mint elkésett, hivatalból vissza utasittatik, Egyébiránt az aradi királyi törvényszéknek végzése, a semmiségi panasznak formasértés, hiányábani elvetése mellett, tekintve: hogy a végrehajtás kellő időben kezdetvén meg, az a váltó végrehajtási rendelet 15-ik §-a szerint, a követelés teljes fedezéséig szakadatlanul folytathatóés hogy az összeirt tárgyak kellőleg körülírva,, szabályszerűen foglaltattak le, helyben hagyatik. Ezen másodbirósági végzés ellen perügyelő ujabban semmiségi panaszszal és felfolyamodással élvén, a magyar királyi Curia mint legfőbb ítélőszék következő végzést hozott: A pesti királyi itélő tábla végzése, a mennyiben a biztosítási végrehajtást elrendelő első bírósági végzés ellen közbevetett jogorvoslat visszautasittatott, megmásittatván, ezen jogorvoslat elfogadtatik; a másodbirósági végzésnek a végrehajtásról felvett jegyzőkönyvet elintéző elsőbirósági végzésre vonatkozó része pedig megszüntettetik és a királyi tábla utasittatik, hogy perügyelő által beadott jogorvoslatok alapján egyidejűleg hozzon további határozatot. Indokok. Mert: csődtömeg perügyelője, mintáz 1840 iki XXH-ik t. cz. 68 és 99. §§-ai világosan kimondják, jogosítva van, a csödnyitást megelőzött időben, az adós ellen hozott és irányában jogerőre is emelkedett határozatok ellen jogorvoslattal élni. Minthogy pedig az 18 74-iki november 9-én, 18459. szám alatt hozott elsőbirósági végzés a fenntebb említett határozatokkal egy tekintet alá esik: kétséget nem szenved, hogy a felhívott végzés ellen perügyelő által törvényes időben közbevetett jogorvoslat azon okból, mivel az időközben csőd alá esett Kohn Dávid azon végzést maga. irányában jogerőre emelkedni engedte, az idézett 68. és 99. §§-oknak alapúi szolgáló jogelv alkalmazása mellett, vissza nem utasítható. Ezeknél fogva a királyi táblai végzést a jogorvoslat visszautasítására nézve megmásítani s ezen jogorvoslatot elfogadni; de miután a végrehajtási eljárás iránti kérdés annak elhatározása, előtt, váljon a biztosítási végrehajtás elrendelésének volt-e helye vagy sem ? alaposan el nem dönthető, egyszersmind a királyi tábla végzését, a mennyiben az eljárásra vonatkozik, megszüntetni és ezen másodbiróságot további határozat hozatalára utasítani kellett. TÖRVÉBÍYJAVASLATOM. Törvényjavaslat a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában al* kotott 186S. LIV. tczikk módosítása iránt. (Dr. Teleszky István, az igazságügyi bizottság előadójának szövegezése szerint.) (Folytatás.) 90. §: Az idézett törvény 264-ik §-a helyett: Ha a fél a kézbesítendő iratot elfogadni, vagy a vétbizonyitványt aláírni vonakodik, az irat nála hagyatik, s e körülmény a vétbízonylaton megjegyeztetik. Az ilyképp a félnél hagyott irat szabályszerűen kézbesítettnek tekintetik. Ha első végzés kézbesítése forog fent, akkor ezen esetben a jelen törvény 89. §-nak megfelelően egy tanú alkalmazandó. 91. §. Az idézett törvény 265. §. helyett: Ha azon fél, kinek első végzést kell kézbesíteni, sem lakhely én, sem üzleti helyiségében nem található, a nélkül azonban, hogy azon községből vagy nagyobb városokban azon városrészből, melyben lakása vagy üzleti helyisége van, hosszabb időre eltávozott volna, a kézbesítő azon esetben, ha a féllel ugyanazon községben vagy városban lakik, irást hagy nála, melyben tudósítja, hogy bizonyos meghatározott napon és órában kézbesítés, végett nála megjelenend, és ha őt akkor sem találná otthon, az iratot az ugyanazon házbau lakó felnőtt családtagok, vagy szolgálati viszonyban ál-