Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 24. szám - Vélemény és inditvány

190 — ló személyek egyikének — ha ilyenek ninsenek, vagy az elfogadást megtagadják, az ugyanazon házban lakó más valamely felnőtt személynek vagy valamelyik szomszédnak kell kézhez adni, Ha a kézbesítő a fél lakhelyétől különböző helyen lakik; az iratot előleges értesités nélkül azonnal kézbesítheti a felnőtt családtagok vagy cselédek egyikének, s ha ilyenek nincsenek vagy az elfogadást megtagadják, a házban lakó más valamely felnőtt személynek vagy valamelyik szomszédnak. Mindezen esetekben tartozik a kézbesítő a hon nem talált fél lakásnak ajtajára az iránt, hogy a neki szánt iratpéldáuyt kinek kézbesítette, értesitvényt kifüggeszteni s a kézbesítés módját a kézbesítési bizonyítványban előadni. Ha azon fél, kinek kézbesíteni kell, azon községből, vagy azon városrészből, melyben lakik, hosszabb időre eltávozott, és tartózkodási helye tudva van, a kézbesítő ezt jelentse be az őt kiküldendő bíróságnak, mely a kézbesítést a fél tartózkodási helyén tartozik eszközöltetni. Ha fél tartózkodási helye tudva nincs, a kézbesítő a kézbesítendő iratot két tanú jelenlétében fügeszsze ki a fél lakása ajtajára; a per birája pedig a kézbesítő jelentése folytán nevezzen ki a a távollevő fél részére ügygondnokot. 92. §. Az idézett törvény 266. §. helyett: Ha a per folyama alatt valamelyik félnek ügyvéde meghalt vagy lakását változtatta a nélkül, hogy azt a bíróságnak bejelentette, és a kézbesítés elfogadására más megbízottat rendelt volna, a határozat magának az illető félnek kézbesítendő, Ha pedig azon fél, kinek az első végzés szabályszerűen kézbesittetett, a per vagy végrehajtás folyama alatt lakását megváltoztatta vagy eltávozott a nélkül, hogy ujabb lakását vagy tartózkodási helyét bejelentette volna, avagy ha a bejelentett helyen fel nem található, részére ügygondnok rendeltetik. Végre ha azon fél, kinek az első végzés kézbesittetett, a per vagy végrehajtás folyama alatt elhal s az örökösök képviseletére is jogosított ügyvéd vagy magbizott nincsen: a további végzések, ha az örökösök a bíróság előtt ismeretesek, ezeknek kézbesittetnek, ellenesetben az ismeretlen örökösök képviseletére ügygondnok rendeltetik. Hirdetményi idézés ezen esetek egyikében sem szükséges. 93. §. Az idézett törvény 267. §. helyett: A kézbesítő a vétbizonyitványt, s azon esetben midőn ügygondnok rendelendő vagy hirdetvényi idézés eszközlendő, jelentését a bíróságnak 24 óra alatt benyújtani köteles. 94 §. Az idézett törvény 268. §. helyett: Alperes részére ügygondnok rendelendő: a) ha felperes a keresetlevélben helyhatósági bizonyitványnyal igazolja, hogy alperes tartózkodási helyét felfedezni sikerült; b) ha a jelen törvény 91. §-nak utolsó pontja szerint a kézbesítendő első végzés alperes lakásának ajtajára kiszegeztetett; c) ha alperes az országon kivül t artózkodván, a kézbesítési vevény kellő időben be nem érkezett. A keresetlevél egy példányát, mely a b) és c) pontok esetében a végzés vételétől számított 3 nap alatt a kiadóhivatalba utólag szolgáltatandó be, az ügygondnoknak kézbesíteni kell. Az ügygondnok jogai és kötelességei ugyanazok, melyek a fél által rendelt ügyvédéi. 95. §. Az idézett törvény 269. §. helyett: Az előző szakok esetében ugyanazon végzés által, melylyel ügygondnok rendeltetik, a hirdetmény általi idézés is megrendelendő, melynek költségeit a végzés vételétől számított három nap alatt felperes a kiadó hivalba kiszolgáltatni köteles. A hirdetményben a kereset tárgya, az arra hozott végzés tartalmának lényege, s az ügygondnok neve foglaltatik; egyszersmind alperes felhivatik, hogy vagy a részére rendelt ügygondnokot ügyének czélszerű védelme iránt kellőleg utasítsa, vagy más ügyvédet bizzon meg; elleneseiben a mulasztás következményeit magának tulajdonítsa. A hirdetmény a hivatalos lapban, s a körülményekhez képest külföldi lapban is közzéteendő, a bíróság hivatalos helyén kifüggesztendő, s ha alperesnek utolsó lak- vagy tartózkodási helye tudva van, ott szokás szerint meghirdetendő. 96. §. Az idézett törvény 270. §. helyett: Ha rábizonyul felperesre, hogy alperesnek előtte tudva volt lakhelyét elhallgatta, s hirdetményi idézést eszközölt, az egész eljárás semmis és felperes a költségek megtérítése mellett 20 írttól 200 frtig terjedhető pénzbirsággal büntettetik. A z eljárás semmiségének kimondása a végrehajtás teljes befejezéséig bármikor kérhető. E kérelem felett a per bírósága sommás ügyekben szóbeli, rendes ügyekben pedig 3 nap befejezendő jegyzőkönyvi tárgyalás tartása után Ítélet által határoz, s ha az elhallgatás valószínűsége igazoltatik, a főügy folyamát előlegesen is felfüggesztheti, illetőleg, ha az ítélet jogerőre emelkedett, kimondhatja hogy a végrehajtás csak a jelen törvény 113. §-ban megirt módozatok mellett foganatosítható. A végrehajtási eljárás befejezése után alperes jogait külön perrel érvényesítheti. 97. §. Az idézett törvény 271. §. helyett: A kézbesítés a felek kívánatára, keresetekre hozott végzéseknél pedig felperes kívánságára posta utján is történhetik azon esetben ha az idézendő fél lakhelyén posta létezik. Ezen esetben a küldemény boritékára a felczimen felül a bíróság neve, az irat száma és az is feljegyzendő, hogy az irat a fél saját kezéhez adassék. A kézbesítés a bíróság nevét és az irat számát is tartalmazó beadási vevénynek a czimzett fél által sajátkezüleg leendő aláírása mellett teljesíthető. Ellenesetben a küldemény az azon községben itletékes kézbesítő közegnek adatik át, ki a kézbesítést szabályszerűen foganatosítván a vétbizonyitványt, illetőleg jelentést közvetlenül a bírósághoz küldi be. Azidézett t örvény hatodik czimének 1. fejezete helyett; I. FEJEZET. A felebbvitel átalános szabályai: 98. §. A ki magát valamely bírói határozat vagy eljárás által sértve érzi, a mennyiben a törvény ki nem zárja, felebbvitel útján kereshet orvoslást. 99. §. A felebbvitel nemei a felebbezés és a panasz. Azon körülmény, hogy a felebbezés panasznak, a panasz felebbezésnek, vagy a jogorvoslati beadvány átalában felebbvitelnek czimeztetett, vagy más hason jelentőségű kifejezés használtatott, a beadvány el nem fogadásának indokául nem szolgálhat. A jogorvoslat iránti beadvány, a dolog lényege szerint vétetik figyelembe s ha érthetlen, határozatlan vagy homályos lenne, jelen törvény 81. §-ának érteimében hiánypótlás végett visszaadatik. 100. §. Minden felebbviteli beadvány két példányban írásban adandó be. Az első példány a periratokhoz csatoltatik, a másodpéldány az ellenféllel, több és külön ügyvéd által képviselt alperesek közöl az első helyen nevezettel közöltetik. A felebbvivő s esetleg a többi ellenfél is a beadvány felzetén nyernek értesítést. 101. §. Az elsőbiróság tartozik a felebbvítelt és az összes periratokat ugy a felebbvitt határozatnak hivatalból csatolandó hiteles másolatát, azon esetekben pedig, midőn a felebbvitelnek halasztó hatálya nincsen, a felebbvitt kérdésre vonatkozó iratoknak hiteles másolatát legfelebb 8 nap alatt a másodbirosághoz egyszerű kisérő levél mellett fel-. terjeszteni. Ha a felebbviteli beadványban oly panaszpon- tok foglaltatnak, melyek valótlansága vagy valósága a felterjesztett periratokból ki nem tűnik, a felterjesztésben a biróság ezek iránt nyilatkozni, s a mennyiben szükséges a felebbvivő ellenfelének nyilatkozatát bevenni köteles. A felterjesztést és az ellenfél nyilatkozatát a felek vagy képviselőik megtekinthetik, s arról hiteles másolatot vehetnek. 102. §. Ugyanazon perben különböző ügyfelek részéről érkezett felebbviteli beadványok egyidejűleg terjesztetnek fel. Ezen esetben a felterjesztési határidő azon felebbvitel beadási napjától számíttatik, mely legkésőbben jár le. 103. §. A törvényes határidő eltelte után, akár posta útján érkezett felebbviteli beadvány hivatalból utasítandó vissza. 104. §. Olyan körülményekre és bizonyítékokra, melyek^az elsőbiróságnál elő nem fordultak, a felebbvite li biróság nem lehet tekintettel; kivévén ha a határozat a felebbvivő meghallgatása nélkül ellenfelének egyoldalú kérelmére keletkezett. 105. §. A perorvoslatokról átalában vagy a felebbvitelről különösen eleve történt lemondás hatálylyal nem bir; s a törvény által a perorvoslatok tekintetében nyújtott jog igénybevételét nem akadályozza. Az idézett törvény hatodik czimének II. fejezete helyett: II. FEJEZET. Felebbezés. 106. §. Felebbezésnek rendszer:nt minden első- és másodhirósági Ítélet ellen helye van. Ezen szabály alóli kivételeket jelen törvény 52. és 56. §§-ai tartalmazzák. A felebbezés rendes perekben az Ítélet kézbesítésétől 15 nap alatt, sommás perekben pedig az ítélet kihirdetésétől vagy kézbesítésétől 8 nap alatt adandó be. 107. §. Ha az ítélet több pontból áll, a felebbezésben azon pontok, melyek által a felebbező magát terhelve érzi, határozottan kiteendők; ellen esetben az ítélet valamennyi pontja felebbezettnek tekintetik. Ha az ítéletnek csak egy vagy némely pontjai felebbeztetnek, a többi pont a felebbezési határidő lejáratával jogerejüvé válik. A felebbezést okokkal támogatni nem szükséges, azonban magában a felebbezési beadványban az okok előterjeszthetők. Sommás ügyekben a felek az Ítélet meghirdetésekor vagy ezután a felebbezési határidő lejártáig felebbezésöket a bírónak élőszóval bejelenthetik. A bejelentést a biró a perbeli jegyzőkönyvbe vezeti. Ezen esetben a 8 napi határidőn belől külön felebbezési indokok adhatók be. 108. §. Ha több pertárs közöl nem mindnyájan felebbeztek: az iiélet a felebbezési határidő elteltével a nem felebbezőkre nézve rendszerint teljes jogerőre emelkedik. 109. §. Az előbbi §-ban megállapított átalános szabály alól kivételnek van helye : a) ha a pertársak egy közös képviseletben vagy védelemben részesültek; b) ha a pertársak egy és ugyanazon követelés vagy kötelezettség által vannak az ítéletben érdekelve; c) ha a követelések vagy kötelezettségek érvénye egy közös jogalap vagy főkötelezettség eldöntésétől függ, a mennyiben e joglap vagy főkötelezettség tekintetében valamelyik pertárs felebbezéssel élt.