Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 18. szám - A törvényes házasságon kivül született gyermek polgári magánjogainak szabályozásáról 9. [r.]

- 140 — Mert: a bemutatott okmány határozott összegről szólván, azon körülmény beigazolása, hogy a felperestől átvett földek minő vetést, illetve aratást adtak, felesleges volt. A pesti királyi ítélő tábla alperes felebbezése folytán következő Ítéletet hozta : Miután alperes kétségbe nem vonta, hogy a 40 fit alapítványi tartozás tekintetében az egyházi gondnok, mint hitelező, alperest, mint adóst el nem fogadta s igy a bemutatott okiratban a 40 frtra vonatkozó utalvány létrejöttnek nem tekinthető: az eljáró biróság Ítélete ezen és az ott felhozott indokból a töke és kamat tekintetében helyben hagyatik, a perköltségek tekintetében azonban akként módosittatik, hogy azok felperes kiadásához mértten 12 frtra leszállittatnak. Alperesnek ezen ítélet kihirdetésekor szóval bejelentett felebbezése folytán a magyar királyi curia mint legfőbb ítélőszék következő Ítéletet hozta: A pesti királyi ítélőtáblának fenntebbi keletű és számú ítélete felhozott és felhívott indokainál fogva, annynal inkább helyben hagyatik mivel alperes keresetbeli tartozását a bemutatott levél által is valónak elismerte és ép annálfogva, hogy még ezen beösmerése ellenére is az irányában egybehangzó Ítéletek ellen felebezéssel minden alap nélkül élt. az 1870. XIV. t. cz. értelmében hivatalból behajtandó és szabályszerüleg kezelendő 15 frt birság fizetésére köteleztetik. Alperes ezen harmadbirósági ítélet ellen semmiségi panaszt adván be, a magyar királyi euria mint semmitőszék következő határozatot hozott: A semmiségi panasz elvettetik. Indokok. Mert: a jogorvoslattali visszaélés miatt alkalmazott birság kérdésében a legfőbb ítélőszék saját körében belátása szerint és a törvény korlátain belől véglegesen határozván, az e kérdésben kelt végzés a prdtrts 297-ik §-a értelmében semmiség! panaszszal meg nem támadható. Község-elöljárók előtt elkövetett szóbeli sértés — becsületsértés és nem hamis vádaskodás. (M. B.) Janovicsek János felperesnek Jorik Márton alperes elleni becsületsértési perében a szeniczei királyi járásbíróság következőleg itélt : Felperes keresetének hely adatván, alperes, felperes keresetében elmarasztaltatik, köteles a 40 írtról 20 forintra leszállított becsületsértési birságnak két harmadát a helybeli magyar királyi adóhivatalba, egy harmadát pedig, valamint 14 frt 40 krban megállapított perköltséget felperesnek 8 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett megfizetni, alperesi ügyvéd munkadija, saját fele irányában 11 frt 60 krban állapittatik meg. Indokok. Mert a hit alatt kihallgatott Rizek Márton és Mudroch György tanuknak vallomásából határozottan kiderült, hogy Jorik Márton alperes, Janovicsek János felperest a keresetlevélben kitett becstelenitő szavakkal becsületében megsértette, miért is őt törvényeink értelmében, elmellőzve nemcsak Janovicsek Márton nevü tanúnak, de még az alperes által hivatkozott s hit alatt kihallgatott Kifka Anna és Kifka Brener József tanuknak vallomását is. a felperest megillető becsületsértési dijnak, valamint a prts 251-ik §. értelmében a felmerült költségeknek megfizetésében, mint pervesztest elmarasztalni kellett. Az ügyvédi munkadíjnak megállapítása a prdtrts 252-ik §-ában leli alapját. Ezen ítélet nyomban kihirdettetvén, felperes által elfogadtatott, alperes pedig felebbezését jelentette be. Ezen felebbezés alapján a pesti királyi itélő tábla következő Ítéletet hozta: Az első bírósági ítélet megváltoztatásával, felperes keresetével elutasittatik és a perköltség kölcsönösen megszüntetik. Felperesi ügyvédnek munkadija és kiadásai saját fele irányában 14 frt 40 krban megállapittatnak, az alperesi ügyvéd munkadijának megállapítására vonatkozó első bírósági ítéleti rész pedig helyben hagyatik. Indokok. Mert a felperes által nevezett tanuk összhangzó vallomása szerint, alperesi keresetben felhozott szavakat, felperes irányábani panasza alkalmával, a tanuk, mint községi elöljárók előtt ejtvén ki, azok ily körülmények között, becsületsértést nem képeznek, a netaláni hamis vádaskodásnak elbirálása pedig, ez útra nem tallózik, ennélfogva a felperes keresetével el volt ugyan utasítandó, minthogy azonban alperes panaszának előadása közben a községi elöljáróság előtt felperes irányában elég durva kifejezésekkel élt, a per ezen körülményeinél fogva a perköltséget kölcsönösen megszüntetni, és az ügyvédeknek munkadiját, a prdtrts 252-ik §-a alapján megállapítani 'kellett. Felperesnek ezen másodbirósági ítélet elleni felebbezése folytán a magyar királyi curia mint legfőbb Ítélőszék következő Ítéletet hozott: A pesti királyi itélő táblának Ítélete, az alperesi ügyvéd munkadiját illető, nem felebbezett részében érintetlenül hagyatik, egyéb részében azonban megváltoztatván, az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben, indokain felül, ínég azért is; mert : egyrészt a község elöljárósága, mint illetéktelen biróság előtt emelt alperesi panasz, oly vádemelésnek, mely felperesnek ez utoni kereseti jogát gátolná, nem tekintethetik ; mert: másrészt alperes épen az egyszerű panasz emelésen túlterjeszkedve az által követte el felperes ellenében a becsületsértést, hogy azt az elöljáróság előtt pénzének eltolvajlására vonatkozó gyanúsítást magában foglaló sértő szavakkal külön illette. Az ügyvéd visszatartási joga a kezében lévő pénzekre nézve Ausztriában. (X. y.) Dr. H. ügyvéd kineveztetett egy a helytartóság által feloszlatott egylet gondnokává, mely minőségben az egylet pénzeit beszedte. Minthogy azonban ugy a gondnok, valamint a fenyitőtörvényszék által eszközlött vizsgálat alapján kitűnt, hogy az egylet passivái meghaladják az activákat, Dr. H. az egylet vagyona felett csődnyitást kért; egyidejűleg pedig kérvényt nyújtott be az iránt,hogy afeloszlatottegyletképviseletében tett költségei és munkadija törvényszékileg állapitassanak meg, s felhatalmaztatni kérte magát arra, hogy a megállapított költségeket az általabeszedett és kezében lévő pénzekből levonhassa. A törvényszék megengedte a csőd megnyitását és megállapította a költségeket, de Dr. H. ügyvédnek utóbbi kérelmét visszautasította, és pedig tekintettel arra, hogy ugyanazon napon, a melyen a költségek megállapítása iránti kérvény benyujtatott, egyszersmind a csőd megnyitása is bekövetkezett. A másodfolyamodásu törvényszék ezen végzést helybenhagyta. Erre Dr. H. a törvényszékileg megállapított költségek levonásával átszolgáltatta a nála lévő pénzeket a csődtömeg-gondnoknak Dr. W-nek és egyszersmind felszámítást nyújtott át neki és költségeinek visszatartását az osztrák ügyvédrentartás 19. §-ával indokolta. Ezzel azonban Dr. W. nem elégedett meg, hanem a visszatartott összeg kiadását kérte. Ennek nem tétetvén elég, keresetet nyújtott be Dr. H. ellen a visszatartott öszszeg iránt. A keresetet azzal indokolta, hogy az ügyvédrendtartás 19. §-a a jelen esetben nem alkalmazható, mivel a gondnokság alatt lévő személy nem tekinthető oly félnek, a milyen ezen §-ban értetik, tehát visszatartási jognak helye nem lehet. Alperes ez ellen felhozta, hogy minden személy kinek érdekében az ügyvéd közreműködik, félnek tekintendő, tehát teljesen közömbös, hogy az ügyvédnek kirendelése magától a féltől, vagy pedig a törvényszéktől ered-e. Kéri tehát felperes elutasítását. Áz illetékes biróság felperest elutasította keresetével. Indokokül ugyanazok hozattak fel, amiket alperes érvényesített. Ezenkívül pedig felhozatott, hogy az ügyvédnek a törvény által nyújtott azon joga, miezerint költségeit a befolyó pénzekből fedezze, azon perezben támad, midőn az illető pénzek nála befolynak. A megszerzéshez uj cselekmény az ügyvéd számára nem szükséges. Minthogy pedig az alperes a viszszatartott pénzt már a csődmegnyitás előtti napon kapta, misem akadályozhatja őt abban, hogy költségeit vsszatartsa. A másodfolyamodásu biróság helyben hagyta ezen ítéletet. Az örökösök fizetési kötelezettsége. (M. B.) Schambach Jánosnak, Koós Kálmánné született Melczer Róza, Soltész Gáborné született Melczer Mária, Szentiványi Lászlóné született Erdélyi Vilma és kiskorú Erdélyi Imre gondnoka, Szentiványi László alperesek elleni 258 frt 56 kr. tartozás és járulékai iránti perben Kassa szabad királyi város volt egyes birósága következő ítéletet hozta : Alperesek, ugy mint elhunyt Erdélyi Jánosné örökösei, nevezetesen Koós Kálmánné született Melczer Róza, Soltész Gáborné született Melczer Mária, Szentiványi Lászlóné született Erdélyi Vilma és Szentiványi László mint kiskorú Erdélyi Imre gyámja, — kötelesek felperes Schambach Jánosnak, a néhai Erdélyi Jánosnétól örökölt vagyon erejéig, a keresetbe vett 258 frt 56 kr. tőkének 1H69. évi mártius 1-től járó 6% kamatait, valamint a felperesnek méltatlanul okozott 18 frt 77 kr. perbeli költséget jelen ítélet kihirdetésétől számítandó 8 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett megfizetni, alperesi ügyvéd munkadija saját felei irányában 3 frt 67 krban állapíttatván meg. Indokok. Mert alperesek a tárgyalás folyama alatt felperes által felmutatott okmány és a kereset tárgyát képező összeg valódiságát és mennyiségét kétségbe nem vonván, sőt az azon előforduló aláírásukat hallgatag beismervén, habár az általuk mellékelt végzés szerint az elhunyt Erdélyi Jánosnétól mint örökösök semmit sem örököltek, miután felperes azonban ezen állításokat tagadta és fenntartja jogát az elhunyttól fennmaradó és az örökösök által birtokba vett hagyaték kipuhatolására, ennélfogva őket a felperesi követelésnek az alperesek által egyenként a nevezett örökség erejéig leendő megfizetésében végrehajtás terhe mellett elmarasztalni kellett; mert : alpereseket mint pervesztes feleket, felperesnek méltatlanul okozott perköltség megfizetésében a prdtrts 251. és 252. §§-ai értelmében elmarasztalni kellett. Alpereseknek ezen ítélet elleni felebbezése folytán a pesti királyi itélő tábla következőleg ítélt : Az első biróság ítélete megváltoztatik, felperes keresetével elutasittatik, a perköltség kölcsönösen megszüntetik. Indokok. Felperes alpereseket, ugy mint néhai Erdélyi Jánosné örököseit az utóbbinak tartozásáért perelvén be, ugy alperesek örökösi minőségét, mint az egyenként reájuk háromlott örökség mennyiségét is tartozott kimutatni. E kötelezettségnek azonban felperes eleget nem tett, a mennyiben alperesek tagadásával és a bemutatott okirat világos tartalmával szemben sem azt, hogy alperesek nevezett Erdélyi Jánosné után tettleg örökösödtek volna, sem a reájuk eső örökség mennyiségét a per során bizonyítani meg nem kísérletté. Az örökösödésnek, valamint az örökség mennyiségének felderítése nélkül pedig végrehajtásra alkalmas Ítélet nem hozathatván: felperest keresetével az okból elutasítani kellett. A perköltség kölcsönös megszüntetése a határozatok különbözőségében találja indokát. Felperesnek azon másodbirósági Ítélet elleni felebbezése folytán a magyar királyi curia mint legfőbb Ítélőszék következő ítéletet hozta: A pesti királyi itélő táblának fenntebbi számú ítélete megváltoztatván, az első birói Ítélet hagyatik helyben, felhozott indokain kivül azért: mert: felperes a bemutatott törvényszéki okirattal igazolta azt, hogy néhai Erdélyi Jánosné után ingóságokban, az ingatlanok fizetetlen vételárában és haszonbéri követelésekben öszszesen 17,846 frt 50 kr. értékű vagyon maradt hátra, s ezen vagyonban az örökösödés alpereseket egyenlő arányban illeti. Felperes tehát kereseti követelése valódiságának birói elösmerését és kielégítietését csak alperesek, mint az adós örökösei ellen követelheti és ezek örökségük erejéig egyetemlegesen kötelezvék az örökhagyó jogelőd tartozását kielégíteni. Azon körülmény hogy a fenntemlitett hagyatéki vagyonon a bemutatott végzés szerint feles, t. i. 18784 frt 91 kr. terhek feküsznek, nem gátolhatja azt, hogy a felperesi kereseti követelés