Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 9. szám - Meg egy kis összehasonlitó igazságügyi statistika

Negyedik évfolyam. 9. szám. Budapest, február 26. 1874 Megjelenik minden csütörtökön: a ˶magyar jogász­gyűlés" tartama alatt naponként. AGYAR A kéziratok a szerkeztöséghez, a megrendelések és reklamátiók a kiadóhivatalhoz intézendők. Bérmentetlen levelek és küldemények el nem fogadtatnak. THEMIS ELŐFIZETÉSI ÁRAK (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel) a „Magyar Themis"-re, az „Igazságügyi törvényjavasla­tok és rendeletek tára" és a „Döntvények gyűjteménye" mellékletekkel együttesen.: egész évre 10 frt., félévre 5 frt. negyedévre 2 frt 50 kr Az előfizetési pénzek bérmentesen és vi­dékről legczélszerübben postautalvány utján kéretnek beküldetni. Szerkesztői iroda: kalap-utcza 6. sz, Kiadó-hivatal: nádor-utcza 6. sz. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. A BUDAPESTI, KOMÁROMI, SZABADKAI, KECSKEMÉTI ÉS UNGVÁRI ÜGYVÉDI EGYLETEK, A BUDAPESTI ÜGYVÉDJELÖLTEK ÉS JOGGYAKORNOKOK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE ÉS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. Külön mellékletek: „Döntvények gyűjteménye, " Igazság ügyi rendektek és törvényjavaslatok tára. u Felelős szerkesztő: Dr. Siegmund Vilmos. Kiadó-tulajdonosok: Légrády testvérek. TARTALOM: Még egy kis összehasonlító igazságügyi statistika. — A magyar közjegyzői törvényjavaslat. Rupp Zsigmondtól. VIII. — Szemle. A jogügyi bizottság tárgyalásai. A német szövetségi tanács jogügyi bizottságának javaslatai. — Az ötödik magyar jogászgyülés indítványai. (Dr. Weinmann Fülöp Véleményes indítványa a hivatalnokok vagyonjogi felelőssége tárgyában. ) — A budapesti bíróságok köréből. — Egyéni nézetek egyes curiai döntvények felett. Po­korny Jenő Armintól. — Vegyes közlemények. — Egyleti hírek. — Különfélék. — Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. Tekintetes dr. Siegmund Vilmos ügy­véd urnak, a Magyar Themis" szer­kesztőjének Bndapesten. Az ungvári,, ügyvédegylet"-nek közgyűlési határozata folytán van szerencsém értesíteni, hogy az egylet a „Magyar Themis"-t hivatalos köz­lönyéül választottá. Ungvárit, 1874 évi február hó 17-én. Fincicky Mihály, az ungvári ügyvédegylet jegyzője. X Meg egy kis összehasonlító igazság­ügyi statistika. (F) A „Pesti Napló" arról értesül, hogy a 21. -es bizottságnak 9 tagú al­bizottsága elfogadta azon indítványt, mi­szerint „bizonyos bagatell - követelések és általában a mezei rendőrségi ügyek a járásbirák hatásköréből kivétessenek és ismét a törvényhatóságok közigaz­gatási tisztviselőire bízassanak. " T. laptársunk maga is elismeri, hogy „en­nek hordereje nem oly kicsiny, minőnek eleinte a fölületes szemlélő tekinthetné", és czikkének további folyamában ki­fejti, hogy ez úton és még a közjegy­zői kényszer behozatala által, az igaz­ságügyminiszterium költségvetésében 4 milliót kiván megtakarítani. Nem fo­gunk ezuttal a közigazgatási bírás­kodás és a közjegyzői kényszer felett elvi vitatkozásba bocsátkozni. Elmon­dottuk már ez iránti nézeteinket és ér­veinket több izben, s a közjegyzői kény­szer ellen épen legutóbbi számainkban. De mivel a napilapok minduntalan hánytorgatják azon kérdést, hogy igazságügyi budgetünk túl-nagy és, hogy államháztartásunk bajain leginkább az igazságügyi budget kisebbítésével kell segítenünk, legyen szabad ezúttal visszatérnünk azon kérdésre, mennyiben felel meg igazságügyi budgetünk ma­gassága az ország anyagi erejének, ösz­szehasonlitva a többi cultur-államok igazságügyi költségvetésével. Már e lapok mult évi 53. és 55. számaiban tettünk ily öszszeha­sonlitást a különböző országok igaz­ságügyi költségvetése és az illető orszá­gok területe és lakossága közt, s azóta ada­taink közvita tárgyává tétettek; sőt azok a 21-es bizottságban is felhozatván, több oldalról azon ellenvetés tétetett, hogy nem egyedül a lakosság száma és a terület nagysága dönti el, hogy meny­nyit szabad bizonyos szükségleti ágra költeni, hanem nagy befolyással kell arra lennie azon momentumnak is, hogy mennyit költ az illető ország az összes szükségletekre, vagyis hogy mily arány­ban állanak bizonyos országnak összes kiadásai az igazságügyi kiadásokhoz. Nem ismerhetjük el ugyan teljes jogo­sultságát ezen ellenvetésnek, mert vala­mely ország összes kiadásai különféle körülmények folytán majd emelkednek, majd csökkennek. Egy nagy háború több évre roppant mérvben emeli a kiadá­sokat, más részről pedig bizonyos ter­hes kötelezettségek lerovása után néha tetemes mérvben kevesbedik a kiadá­sok összege. Ez tehát biztos mérvet sokkal kevésbé képes szolgáltatni, mint az ország területe és lakossága, mert ez utóbbi tényezők rögtönös változásnak leginkább csak akkor vannak kitéve, ha maga az ország nagyobbodik vagy ki­sebbedik, mely esetben pedig az egyes szükségleti ágakra fordított költségek összege is módosul. Mindazonáltal az ellenvetés megtétetvén, ez alkalommal megvilágítjuk a kérdést azon szempont­ból is, valjon Magyarország az igazság­ügyre az összes állami kiadásokhoz ké­pest többet vagy kevesebbet költ-e, mint más cultur-államok. Magyarország kiadási költség­vetése tesz az 1874. évi előirányzat sze­rint 156 millió frtot kerek számban, igazságügyi budgetje pedig 11, 600, 000 frtot; tehát igazságügyi költségvetése összes kiadásainak Vas részét képezi. Lássak már most miként áll ezen arány más országokban. Bajorország kiadásai tesznek 75 milliót és ebből esik az igazságügy­re 6, 220, 000 frt; tehát az igazságügyi költségvetés az összes kiadások 1/1 2 részét, vagyis aránylag két annyit tesz mint Magyarországé. (A P. N. czikkirója azt fogja mondani, hogy Bajorország igazságszolgáltatása nagy luxussal van berendezve. E felett ugyan lehetne vi­tatkozni, de nem is kívánunk mi annyit mint Bajorországnak van, hanem a lakos­ság, a terület és az egész állami költ­ségvetéshez arányositva — fél annyit. ) Poroszország összes kiadásai 210 millió tallért tesznek, igazságügyi budgetje pedig 19 1/2 millió tallért, tehát az igazságügyre összes kiadásainak 1/11 részét fordítja, vagyis aránylag kétszer annyinál többet mint Magyarország. Francziaország igazságügyi költségvetésének viszonyát az összes ki­adásokhoz nem lehet jelenleg normalis­nak felvenni, mivel az óriási nagy hadi kárpotlások Francziaország költségvetésé­nek igen tekintélyes részét képezik és ennélfogva az egyes belszükségletek cse­kély arányban vannak az összes ki­adásokhoz képest. Belgium összes kiadásai 204 millió frankot tesznek; ebből az igazságügyre 16 millió frankot költ, tehát az igazság­ügyi költségvetés az összes kiadásoknak V13 részét teszi, vagyis aránylag csak­nem két annyit, mint Magyarországban. Mindezen felsorolt államokban tehát az igazságügyi költségek nemcsak a terü­lethez és a lakossághoz képest, hanem az összes állami kiadások mérve sze­rint is körülbelül két an nyit tesznek, mint Magyarországban. A dolog ily állása mellett alig szükséges felelnünk a P. N. által fel­állított azon követelményre, hogy igaz­ságügyi költségvetésünk még 4 millióval kevesbittessék. Az igazságügyminiszte­rium 1 milliónyi kevesbitést helyezett kilátásba és minthogy az igazságügyi költségvetés 1/23-át teszi összes kiadá­sainknak, tehát ezen arány megfelel összes kiadásaink olyan reductiónak, mely mellett évenként 23 milliót taka­ríthatnánk meg. Ily nagy megtakarí­tást pedig aligha fogunk állami költség­vetésünkben keresztül vihetni. Tehát az igazságügyi költségvetésnek 1 millióval való leszállítása már túlzottnak mondható a többi kiadási ágaknál kilátásba helyezett megtakarításokhoz képest. Az igazságügynél czélba vett 1 millió megtakarítást azonban 4 millióra emelvén, ez megfelelne négy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom