Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 9. szám - Meg egy kis összehasonlitó igazságügyi statistika

Negyedik évfolyam. 9. szám. Budapest, február 26. 1874 Megjelenik minden csütörtökön: a ˶magyar jogászgyűlés" tartama alatt naponként. AGYAR A kéziratok a szerkeztöséghez, a megrendelések és reklamátiók a kiadóhivatalhoz intézendők. Bérmentetlen levelek és küldemények el nem fogadtatnak. THEMIS ELŐFIZETÉSI ÁRAK (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel) a „Magyar Themis"-re, az „Igazságügyi törvényjavaslatok és rendeletek tára" és a „Döntvények gyűjteménye" mellékletekkel együttesen.: egész évre 10 frt., félévre 5 frt. negyedévre 2 frt 50 kr Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidékről legczélszerübben postautalvány utján kéretnek beküldetni. Szerkesztői iroda: kalap-utcza 6. sz, Kiadó-hivatal: nádor-utcza 6. sz. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. A BUDAPESTI, KOMÁROMI, SZABADKAI, KECSKEMÉTI ÉS UNGVÁRI ÜGYVÉDI EGYLETEK, A BUDAPESTI ÜGYVÉDJELÖLTEK ÉS JOGGYAKORNOKOK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE ÉS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. Külön mellékletek: „Döntvények gyűjteménye, " Igazság ügyi rendektek és törvényjavaslatok tára. u Felelős szerkesztő: Dr. Siegmund Vilmos. Kiadó-tulajdonosok: Légrády testvérek. TARTALOM: Még egy kis összehasonlító igazságügyi statistika. — A magyar közjegyzői törvényjavaslat. Rupp Zsigmondtól. VIII. — Szemle. A jogügyi bizottság tárgyalásai. A német szövetségi tanács jogügyi bizottságának javaslatai. — Az ötödik magyar jogászgyülés indítványai. (Dr. Weinmann Fülöp Véleményes indítványa a hivatalnokok vagyonjogi felelőssége tárgyában. ) — A budapesti bíróságok köréből. — Egyéni nézetek egyes curiai döntvények felett. Pokorny Jenő Armintól. — Vegyes közlemények. — Egyleti hírek. — Különfélék. — Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. Tekintetes dr. Siegmund Vilmos ügyvéd urnak, a Magyar Themis" szerkesztőjének Bndapesten. Az ungvári,, ügyvédegylet"-nek közgyűlési határozata folytán van szerencsém értesíteni, hogy az egylet a „Magyar Themis"-t hivatalos közlönyéül választottá. Ungvárit, 1874 évi február hó 17-én. Fincicky Mihály, az ungvári ügyvédegylet jegyzője. X Meg egy kis összehasonlító igazságügyi statistika. (F) A „Pesti Napló" arról értesül, hogy a 21. -es bizottságnak 9 tagú albizottsága elfogadta azon indítványt, miszerint „bizonyos bagatell - követelések és általában a mezei rendőrségi ügyek a járásbirák hatásköréből kivétessenek és ismét a törvényhatóságok közigazgatási tisztviselőire bízassanak. " T. laptársunk maga is elismeri, hogy „ennek hordereje nem oly kicsiny, minőnek eleinte a fölületes szemlélő tekinthetné", és czikkének további folyamában kifejti, hogy ez úton és még a közjegyzői kényszer behozatala által, az igazságügyminiszterium költségvetésében 4 milliót kiván megtakarítani. Nem fogunk ezuttal a közigazgatási bíráskodás és a közjegyzői kényszer felett elvi vitatkozásba bocsátkozni. Elmondottuk már ez iránti nézeteinket és érveinket több izben, s a közjegyzői kényszer ellen épen legutóbbi számainkban. De mivel a napilapok minduntalan hánytorgatják azon kérdést, hogy igazságügyi budgetünk túl-nagy és, hogy államháztartásunk bajain leginkább az igazságügyi budget kisebbítésével kell segítenünk, legyen szabad ezúttal visszatérnünk azon kérdésre, mennyiben felel meg igazságügyi budgetünk magassága az ország anyagi erejének, öszszehasonlitva a többi cultur-államok igazságügyi költségvetésével. Már e lapok mult évi 53. és 55. számaiban tettünk ily öszszehasonlitást a különböző országok igazságügyi költségvetése és az illető országok területe és lakossága közt, s azóta adataink közvita tárgyává tétettek; sőt azok a 21-es bizottságban is felhozatván, több oldalról azon ellenvetés tétetett, hogy nem egyedül a lakosság száma és a terület nagysága dönti el, hogy menynyit szabad bizonyos szükségleti ágra költeni, hanem nagy befolyással kell arra lennie azon momentumnak is, hogy mennyit költ az illető ország az összes szükségletekre, vagyis hogy mily arányban állanak bizonyos országnak összes kiadásai az igazságügyi kiadásokhoz. Nem ismerhetjük el ugyan teljes jogosultságát ezen ellenvetésnek, mert valamely ország összes kiadásai különféle körülmények folytán majd emelkednek, majd csökkennek. Egy nagy háború több évre roppant mérvben emeli a kiadásokat, más részről pedig bizonyos terhes kötelezettségek lerovása után néha tetemes mérvben kevesbedik a kiadások összege. Ez tehát biztos mérvet sokkal kevésbé képes szolgáltatni, mint az ország területe és lakossága, mert ez utóbbi tényezők rögtönös változásnak leginkább csak akkor vannak kitéve, ha maga az ország nagyobbodik vagy kisebbedik, mely esetben pedig az egyes szükségleti ágakra fordított költségek összege is módosul. Mindazonáltal az ellenvetés megtétetvén, ez alkalommal megvilágítjuk a kérdést azon szempontból is, valjon Magyarország az igazságügyre az összes állami kiadásokhoz képest többet vagy kevesebbet költ-e, mint más cultur-államok. Magyarország kiadási költségvetése tesz az 1874. évi előirányzat szerint 156 millió frtot kerek számban, igazságügyi budgetje pedig 11, 600, 000 frtot; tehát igazságügyi költségvetése összes kiadásainak Vas részét képezi. Lássak már most miként áll ezen arány más országokban. Bajorország kiadásai tesznek 75 milliót és ebből esik az igazságügyre 6, 220, 000 frt; tehát az igazságügyi költségvetés az összes kiadások 1/1 2 részét, vagyis aránylag két annyit tesz mint Magyarországé. (A P. N. czikkirója azt fogja mondani, hogy Bajorország igazságszolgáltatása nagy luxussal van berendezve. E felett ugyan lehetne vitatkozni, de nem is kívánunk mi annyit mint Bajorországnak van, hanem a lakosság, a terület és az egész állami költségvetéshez arányositva — fél annyit. ) Poroszország összes kiadásai 210 millió tallért tesznek, igazságügyi budgetje pedig 19 1/2 millió tallért, tehát az igazságügyre összes kiadásainak 1/11 részét fordítja, vagyis aránylag kétszer annyinál többet mint Magyarország. Francziaország igazságügyi költségvetésének viszonyát az összes kiadásokhoz nem lehet jelenleg normalisnak felvenni, mivel az óriási nagy hadi kárpotlások Francziaország költségvetésének igen tekintélyes részét képezik és ennélfogva az egyes belszükségletek csekély arányban vannak az összes kiadásokhoz képest. Belgium összes kiadásai 204 millió frankot tesznek; ebből az igazságügyre 16 millió frankot költ, tehát az igazságügyi költségvetés az összes kiadásoknak V13 részét teszi, vagyis aránylag csaknem két annyit, mint Magyarországban. Mindezen felsorolt államokban tehát az igazságügyi költségek nemcsak a területhez és a lakossághoz képest, hanem az összes állami kiadások mérve szerint is körülbelül két an nyit tesznek, mint Magyarországban. A dolog ily állása mellett alig szükséges felelnünk a P. N. által felállított azon követelményre, hogy igazságügyi költségvetésünk még 4 millióval kevesbittessék. Az igazságügyminiszterium 1 milliónyi kevesbitést helyezett kilátásba és minthogy az igazságügyi költségvetés 1/23-át teszi összes kiadásainknak, tehát ezen arány megfelel összes kiadásaink olyan reductiónak, mely mellett évenként 23 milliót takaríthatnánk meg. Ily nagy megtakarítást pedig aligha fogunk állami költségvetésünkben keresztül vihetni. Tehát az igazságügyi költségvetésnek 1 millióval való leszállítása már túlzottnak mondható a többi kiadási ágaknál kilátásba helyezett megtakarításokhoz képest. Az igazságügynél czélba vett 1 millió megtakarítást azonban 4 millióra emelvén, ez megfelelne négy-