Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 5. szám - A magyar közjegyzőségi törvényjavaslat. 4.[r].

Szemle. Budapest, ].m lár 27. A huszonegyes bizottságból. — A jogügyi bízott * s fg tárgyalásai. (— r.) A. huszonegyes bizott­ság által tartott általános tárgyalás folya­mában a mult számunkban emiitetteken kivül mé; kél szónok reflectált bővebben az igazságügyre. Az első ezek közül Hor­váth Boldizsár volt, ki beszédének nagyobb részében az igazságügygyei foglalkozott és bőven kifejié, mit kell tenni és mit nem kell renni igazságüg/ünk terén. A mi az igazságügyet illeti — mond Horváth Boldizsár — két panaszt hallott ellene. Az első az, hogy költséges, és a másik, hogy az igazságszolgáltatás igényei­nek meg nem felel. Az első ellenvetésre vonatkozólag, a „Magvar Themis" m. é. decz. 2.5-iki szá­mának „Szemleu-jében közlött adatokkal ki­mutatta, hogy ha Bajorországot vennők mérvül, akkor területünkhez képest 33, népességünk arányában pedig 23 milliót fordíthatnánk igazságügyi czéljainkra. Ha Poroszországot vennők mérvül, igazság­ügyi budgetünk a terület arányában 25 millióra, a népesség arányában pedig 20 millióra emelkedhetnék. Belgiumhoz ké­pest területünk arányában 44 millióra népességünk arányában pedig 19 millióra, emelhetnők fel igazságügyi budgetünket. Ausztria területe valamivel nagyobb, mint a mienk, és az igazságügyre 19 milliót költ és ennek mérvéhez képest mi költ­hetnénk területünk arányában 21 milliót, népességünkhez képest pedig 16 milliót. Azon panasz tehát, hogy a mi igazságügyi költségeink, melyek csak n*/a millióra mennek, túlságosak volnáaak, nem igazolt. De a mellett kétségtelenül kiderül az igaz­ságügyi költségek egybevetéséből az is, hogy a kincstárnak a törvénykezésre ma több kiadása van ugyan, mint volt az ad­minisztrátiótóli elkülönítés előtt, de magá­nak az országnak terhei e czim alatt alig emelkedtek, de semmi esetre sem emelked­tek csak oly mérvben is, mint pl. Ausz­triában. A magyar igazságügy bajai közé tar­tozik először: a terüleikörök hibás beosz­tása; másodszor: anyagi törvények hiánya; harmadszor : az alaki törvények hiányos­sága; negyedszer: a pereknek véghetetlen nagy száma; ötödször: a bíráknak részint numerikus, részint pedig szellemi elégte­lensége; hatodszor: hogy az ügyvédi kar egy része nem áll hivatásának magaslatán. A területi körök hibás beosztását nézete szerint okvetlenül meg kell változ­tatni. A mi az anyagi törvényekéi illeti, azok codificatiója már megindult, de hamar nem fog befejeztetni. Addig azonban, mig az anyagi törvények elkészülnek, fősúlyt kell fektetnünk az alaki törvényhozásra. E téren első sorba helyezi a polgári perrend­tartást. Meggyőződése szerint a jelenlegi perrendtartás, nagyban, egészben véve, se jobb, se roszabb, mint a világon bármely polgári perrendtartás, mely Írásbeli rend­szeren alapul. A polgári perrendtartás Írásbeli rendszer alapján tökéletes nem lehet, és azért az igazságügy rendszere terén a legdöntőbb és legüdvösebb lépés volna: a szóbeliség, nyilvánosság és köz­vetlenség behozatala. Ha jó birói kart akarunk alkotni, el kell törülnünk az 1869. IV. tczikk azon szakaszát, mely az igazságügyi miniszter kezét a birák kinevezésében megköti, és első sorban a megyei elemekre utalja. Szükségesnek tartja továbbá megtoldani a birói fegyelemről szóló törvényt azzal, hogy a hanyagságért többszörösen fenyí­tett biró, vagy pedig a nyilvánvaló tudat­lan biró hivatalából elmozdítható legyen. Fölsoroltatott a személyzet apasztása. Ezt szóló czélt tévesztett lépésnek tartaná. Most a hagyatéki ügyeknek letárgyalása, a ha gyatéki illetékeknek kivetése úgyis igen lassan történik. Fölhozatott a semmitöszék megszün­tetése. Ezt szintén rósz rendszabálynak tartaná. Általában bajunk az, hogy egy \ rendszer alapját megvetettük, ennek alap­elveit a törvényhozás elfogadta, és midőn tovább akarunk építeni, akkor munkaszüne­telés áll be, sőt arról gondolkozunk, váljon a letett alapokat ne forgassuk-e fel és jus­titiankat ne állitsuk-e ujabb alapra. Midőn a justitia reorganisatióját meg­kezdettük, kimondotta a kormány azt, hogy a szóbeli rendszert tartja szem előtt. Es azért ideiglenes alkotásait a szerint intézte, hogy ezen alkotások azután későbben a végleg felállítandó rendszer keretébe beül­jenek, így hozatott létre a semmitöszék. Föladatának tulajdonképen csak akkor fog megfelelni, ha az Írásbeli rendszer meg­szüntetettik és behozatik a szóbeliség, a köz­vetlenség rendszere. De mostani eltörlése és egy ujabb provisorium felállítása véghetet­len bonyodalmakat vonhatna maga után. A semmitöszéknek legalább meg van azon előnye, hogy a perek lefolyását gyorsítja az által, hogy a közbe eső kérdések a per folyama alatt eldöntetnek. Szükségesnek tartja e mellen azt, hogy magasabb igényű qualificatiók állít­tassanak fel az ügyvédekre nézve, hogy az ügyvédi szigorlatok szigorittassanak, min­denek fölött pedig hozassék ügyvédrende­zési törvény, mely felállíttatván, az ügyvédi kamrákat, az ügyvédi kar erkölcsi reputa­tiója, becsülete feletti őrködést első sor­ban magának az ügyvédi karnak kezei kö­zé tegye le. A perek apasztása közvetlenül sem­miféle drastikus eszközök által nem érhe­tő el; ezt csak közvetett uton lehet elérni. El fogjuk érni, ha jó birói karra teszünk szert, mely mind jogi tudományáról mind pe­dig jellemének megvesztegethetlenségéröl a közönséget megnyugtatja; ha oly ügyvé­di kart sikerül idők folytán teremteni, mely hivatását nem a jogfogalmak elferdítésé­ben, a jog bizonytalanságának kiaknázásá­ban, hanem a jog védelmében keresi; ha jó anyagi törvények lesznek, melyek a jog bizonytalanságának, a jogfogalmak határo­zatlanságának véget vetnek; ha behozatik a szóbeli rendszer, mely nem teszi ki a pert haszontalan, czél nélkül való huza­vonának, mely az igazságot nem áldozza fel a formaságoknak és rubalistikának, és végre na életbe léptettetik a közjegyzői intéz­mény es ez által lehetővé teszik, hogy hiteles okiratok keletkezhessenek, mert eddig a pe­rek legnagyobb száma részint ilyen okira­ratok nem létezéséből, részint hiányosan formulázott okiratokból vette eredetét. Pa­liativ szereket nem tart alkalmazhatóknak-Ezek közé tartozik az, hogy a baga- ( teli ügyek utaltassanak át a szolgabirák- [ hoz. Szóló ezen eszmét nem pártolhatja, mert ez megtámadná és felforgatná az 1869. IV. t. czikket, tehát az ország egyik alaptörvényének sarkalatos alap elvét, a mely szerint az igazságügy a közigazga­tástól elkülönittetik, és fölforgatná annak egy másik paragraphusát, mely azt mondja, hogy az igazságügy kiszolgáltatása az ál­lamhatalom kezébe tétetik le, tehát Ítéletet csakis egy, ő felsége által kinevezett bíró hozhat. De nem is érnénk ezzel semmi gya­korlati czélt. A bagatell ügyek kétféle ter­mészetűek: vagy olyanok, melyek már ér­téküknél, tárgyuknál fogva nem érdemlik meg azt, hogy a felek utána fáradjanak a bírónak, vagy pedig olyanok, melyek már természetüknél fogva sürgetős, gyors elin­tézést igényelnek. Ha tehát a bagatell ügyek a szolga­birákhoz áttétetnek, czél nem éretik el vele, mert ha már a fél nem találhatja helyben a birót, akkor sokkal könnyebben megtalálhatja a törvénykezési járasbirót, mint a ki fix helyhez van kötve, nem ugy, mint a politikai szolgabíró. Ha pedi" a politikai szolgabirókat ellátjuk fix helyek­kel, ugy hogy ugyanazon helyen legye­nek, a hol a járásbirák, akkor nincs 'ok ezen ügyeket cda áthelyezni, annyival ke­vésbé, mert a jogtudós törvénykezési bíró­ban mégis több biztosíték van, mint a nem jogtudós politikai szolgabiróban. Szóló a semmitöszék fentartását any­nyival inkább kívánja, mert nem akar le­tenni azon reményről, hogy közel van az idő, midőn a szóbeliség rendszerét behoz­hatják. Azon irányelvek, melyek szerint szóló a magyar justitiát organisálni kívánná, a következők : A bagatell ügyekre nézve a békebirót intézményt hozza javaslatba, sajátszerű I hazai viszonyainkhoz idomítva. A békebirákat azok közül, kiket a j megyei bizottság az intelligentia és birto­| kos osztály soraiból fölterjeszt, ö fölsége a király nevezné ki. A politikai szoiga­birákra nézve külön fölterjesztést nem volna szükséges tenni. A békebirák ingyen teljesítenék tisztjöket. Hatáskörükhöz uta­| sitaná a bagatell ügyeket. Hogy ösztön nyújtassak a békebirói 1 díjtalan tisztség elvállalására, kimondaná 1 törvényben, hogy minden békebiró egyut­j tal a megye bizottság tagja, sőt még több ! ösztönt is kellene nyújtani, csak azért, hogy ezen institutiór meggyökereztesse a ! haza földében. Azt hiszi, hogy az egész társadalmi i rend átalakításának alapja épen a béke­bírói intézmény behozatala által tétet­nék le. A járásbíróságok száma nálunk arány­talanul kevés, a törvényszékek száma arány­talanul sok. A járásbíróságokat és a tör­vényszékeket meghagyná jelenlegi helyü­kön és számukban mindaddig, mig a me­gye területi beosztásnak rectificatiója be nem következik, és akkor annyi tőr­vényszéket állítana fel, a hány megyei ha­tóság, járásbíróságot pedig annyit, a hány politikai, illetőleg financzialis járásbíróság lesz. Hozna egyidejűleg illetékességi tör­vényt és a pereknek zömét a járásbírósá­gokhoz utasítaná, és csak a perek legfon­tosabb részét hagyná föl civil ügyekben a törvényszékek számára, büntető ügyek­ben pedig azon bűntényeket és vétsége­ket, a melyeket előbb-utóbb az esküdtszéki intézménynyel akarna kapcsolatba hozni. A telekkönyvi hivatalok szaporítását egyelőre ajánlhatja. A szóbeli rendszer behozatalával szük ségesnek tartja, hogy a kir. tábla feloszlat­tassék. Ausztriában van 9 főtörvényszék nálunk talán hatban lehetne megállapodni., A szóbeliség behozatalával a kir. cu­ria két osztálya egyesítendő volna egy sem­mitőszékké, a mely csupán a törvény ál­tal meghatározott semmitö esetekben in­tézkednék, magától értetődvén, hogy a kir. tábla ítéletei ellen meritorialis kérdések­ben további felebbvitelnek nem volna helye. A kir. curia két osztályának egyesí­tése által nagymérvű megtakarításokat esz­közölhetnénk, mert a kir. curia két osztá­lyánál jelenleg alkalmazott személyzetnek legalább felét, sőt talán kétharmadát nél­külözni lehetne. A másik szónok Lónyay Menyhért gr. volt, ki szintén ugy mint a mult szá­munkban emiitett tagok nagyobb reductió­kat óhajt tétetni az igazságügyi költség­vetésben. De ő már 'nem oly módon kí­vánja ezt keresztül vitetni, mint az első szónokok, hogy t. j. a szolgabírói bírásko­dás hozassék be, hanem rendszerének egé­szen európai szint tud kölcsönözni. A tár­sasbiróságok helyett egyes- bíróságokat kiván behozatni, mivel szerinte a felelős­ség, mely több egyén közt oszlik meg, megszűnik felelősség lenni; a törvényszé­kek számát pedig felére reducáltatnia. Be akarja továbbá hozatni a béke birói intéz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom