Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 4. szám - Telekkönyvi jogeset. Folytatás

— 29 -tudta, beleegyezése és megbízása nélkül, ki kiskorú és H. szerint mir.t katona távol volt. Fleischl Dávid az I. alatti felségi folyamodványában, a háznak nevére leendő átíratásáért folyamodván, e kérvényt a Helytartó Tanács L. a. leiratával véleményes jelentés tétel végett Pest város tanácsához küldte le, minek folytán a tanács a. K. alatti véleményes jelentést megtévén, az M. a. helytartótanácsi leirat szerint Fleischl Dávidnak a haszonbérben és zálogban birt háznak saját nevére leendő átirathatását megengedte, — ezzel azonban Fleischlnek a tulajdonjog nem adatott meg, hanem czupán politikai engedély, mint héber vallásunak az ingatlant nevére átirathatni, de ezzel a törvény által, tulajdon szerzésre rendelt kellékek alól felmentve nem lett, hanem a tulajdonjogot a törvényekértelmében kellett \olna megszerezni, és a birtokba vételt a törvények alapján eszközölnie, mit elmulasztván, a zálogviszony fennmaradt, s az átíratás által csakis a zálogos birtokot íratván a nevére, aiperesek. mir.t utódai sem szereztek több jogot mint elődjük. Somogy i Lajos részére azonban Fleischl Dávid az A. alattiban sem zálog, sem tulajdoni jogot nem szerzett, mivel ő G. szerint kiskorú távollévő katona volt és bátyja József őt nem képviselhette, mivel sem gyámja, sem tőle meghatalmazása nem volt, sem az elidege nitésre gyámhatósági jóváhagyás kieszközölve nem lett, — következőleg, tekintettel az N. alattira, ha a Lajos illetménye átíratott, ezen átirás roszhiszemüséggel eszközöltetett, az <5 illetménye, mint zálogba adott ingatlanság, a H. T. K. II. 82. cz. szerint el nem birtokolható, és a zálogbirlokot kiadni tartozik. Az oszt. polg. törv. 1467. §. bekeblezés utján szerzett jogokra alkalmazandó, jelen esetben pedig fassió utján szerzett jogról van szó, és igy az osztr. p. t. 1467. §.nem alkalmazható annál kevésbé, mert semmiféle átmeneti intézkedést szabályozó törvény nincs, mely által a fassió a bekeblezéssel azonosnak, egyenlőnek nyilvánitattott volna. A Lajos birtokpótlékáról nevére történt íráskor kiállított házlevél alperesek birtokában van, már pedig a házlevél egy példányban egyszer adatik ki, és igy világos, hogy Lajos az átíratásról tudomást soha nem szerzett, miért az 7t háza-és telekrésznek tulajdonát, ugy a megszűnt hasznokat itéletileg megállapítani kéri. Az ellenbeszédben aiperesek tiitakoznak a G. és N. alatti okmányok csatolása ellen, ez irányban való kiegészítés el nem rendeltetett, ezek uj bizonyítékok és csak perújítás tárgyát képezhetik. Az ügy érdemét illetőleg' felhozzák, hogy a bekivánt uj csatolmányok által joguk legkevésbé sincs megingatva, az ügy érdeme nem változott. Az F. a. végrendelet 3-ik része 1. pontja szerint az örökhagyó id. Somogyi Ferencz a házat fivére, ifj. Somogyi Ferencz és leszármazó örököseinek elidegenithetlenül. hitbizományi birtokul rendelte; miután a hí bizomány felállításához kir. jóváhagyás nem adatott, ennek szükségképeni következménye az lett, hogy ifj. Somogyi Ferencz, ki mint első hitbizományosvan a végrendeletben megnevezve, valóságos tulajdonosává lett a háznak s arról szabadon rendelkezhetett, következőleg Lajosnak a hitbizományilag biztosítani szándékolt joga önmagától megszűnt; az például, hogy ő mégis tulajdontársul lett atyjával és Józseffel együtt ugyanazon jogalapon bekeblezve, az álnokul kicsinált machinatió volt. Sem Józsefnek sem Lajosnak nem volt semmi jogczime a tulajdonjog bekeblezéséhez, semmi joguk a házhoz és igy felperesnek kereseti joga sincs; felperes a végrendelet által mi jogot sem nyert, azt pedig, hogy a ház '/s részét máskép szerezte volna, nem igazolta, az egyedüli és korlátlan tulajdonos mégis csak ifjú Somogyi Ferencz maradt, ki a kérdéses házat A. szerint Fleischl Dávidnak eladta. De téve tagadva, ha Lajos az háznak tulajdonosa is lett volna, még akkor sincs kereseti joga, mivel Fleischl Dávid a tulajdont a kérdéses házra nézve elbirtokolta. A kiegészítés folytán csatolt okmányok az elbirtoklás jogalapját nem gyengítették meg. Az A. a. szerződés feltételes adásvevési szerződés voit, melyek egyedüli feltétele az volt, hogy Fleischl Dávid ingatlan tulajdon szerzési képességet nyerjen: ezt az M. szerint megnyerte, teljesült tehát a feltétel, s az A. a.szerződés valóságos adásvevési szerződéssé vált; ezen szerződéskötésénél pedig felperest nem Somogyi József maga, hanem édes atyja ifjú Somogyi Ferencz is képviselte. Felperes következőkben válaszol: A G. és N, alattiak a legfőbb ítélőszék által jelzett irányban szolgáltatnak kiegészítésül szánt bizonylatokat. Somogyi Lajos akép jutott a ház tulajdonához, hogy az 5 ./• a. házlevél szerint, a végrendelet hitbizományi intézkedésére nézve a tanács által 1833. június 17-én 46oo. sz. a. végzéssel érvénytelennek nj üvánittatott, és ő atyjával s Józsefiéi együttes tulajdonosoknak kijelenteteti s bekebleztetett. A házra nézve nemcsak atyja hanem, ö és József is szerzett tulajdonjogot, mint a végrendelet e szavai „communio juris" fejez ki, és atyját csupán az eladástól és a birtok túlterheltetéséről tiltja el : és a királyi jóvánem hagyás miatt Somogyi Ferencz egy maga nem vált a ház tulajdoncsává, mivel 5 ./• szerint a tanács máskép intézkedett, és a 46oo. számú végzés jogerőre emelkedett; az átíratást maga Fleischl Dávid eszközöltette mindhármuknak nevére, tehát ifjú Somogyi Ferencz egymaga a házról nem intézkedhetett, ő csak a maga illetőségéről szerződhetett, de ha az egész házat eladta volna, is ezen elidegenítés érvénytelen volna, mivel az akkor törvényeink szerint az ősi vagyonnak elidegenítésével a vérbeli rokonoknak elővásárlási joga vtlt. Az elbirtoklás sem ad az alpereseknek tulajdonjogot; az ez ügyben keletkezett I. és II. bírósági ítéletek azért oldattak fel, mivel a harmadbiróság az elbirtoklásra a kellő jóhiszemű és jogszerű birtoklást nem találta fennlevőnek, ez okból kivánt kiegészítést is. Tagadtatik, hogy az A. alatti feltételes adásvevési szerződés lenne, de haaz volna is, Lajos részére egyáltalán meg nem áll, mert megbízás nélkül az ő jutaléka iránt jóhiszeműleg avagy követlezóleg senki sem szerződhetett. Az M. a. által az A. a. zálogszerződés adásvevési szerződéssé nem vált, ujabb szerződés nélkül a ház zálogbirtok maradt, s mint ilyen a II. 82. értelmében el nem b rtokolható, Lajos része épen, mert ez birtokrészét zálogba sem adta. Szerződésnél a szerzési képességet feltételül kitűzni nem lehet, az M. alatt alapján jogosítva lett Fleischl Dávid az átvételt létesíteni, de nem a házat tulajdonul megtartani. Az elbirtoklásról szó sem lehet, mert hiányait a tulajdon szerzési képesség, és e nélkül nincs adásvevési szerződés; a birtokba Fleischl Dávid zálogczimén jutván, azt tulajdonul meg nem tarthatja II. rész, 82. czim és oszt. pt. i3Ő2. 1371. §. értelmében, sem el nem birtokolhatja (p t. k. i4Ő2, §.), ekép jogszerű birtokot nem szerzett, minthogy megbízás nélkül senki vagyona át nem ruházható és meg nem szerezhető: a megbízás nélküli képviselővel szerződő fél pedig jóhiszeműleg nem járt el, főleg midőn az. állítólagos megbízó kiskorú és távollevő katona, és minthogy Fleischl Dávid fassió utján jutott a birtokba, nyilvánkönyvi bekeblezés jogosultságaival nem élhet; az ellenirathoz 3 •/. alatt csatolt okmányokból kitűnik, hog, Fleischl Dávid egymaga vallotta be önmagának a bizottság előtt a kérdéses ingatlant, a Somogyiak egyike sem vett részt a bevallásnál. Az elbirtoklási törvényes idő nem telt le, mert fassió utján szerzett jogra az elbirtoklás 32 év, még a bekeblezés utján eszközlött jogszerzésre a ptk. i468., 1470., 1477. §-a, ugy a telekkönyvi pátens 149. és i5<>. §. értelmében 3o év azelbirtoklásra szükséges idő ez. pedig i846 év óta el nem telt. Az M! alatt a szerzési képességet a múltra meg nem adhatta és a 78000 pft zálogsomma maradt, a mi eredetileg volt, mint ezt az A. alatti és 6'/- a. telekkönyvi kivonatigazoija. Kéri ezeknél fogva alpereseket marasztalni. Alperesek viszonválaszolják: A G. N. alatti okmányok a Curia által elrendelt kiegészités értelmének meg nem felelnek, s a kivánt felvilágosítás körébe nem tartoznak. A Communis juris csak az ifj. Somogyi Ferencztől leszármazó örökösöknek jogközösségben leendő birtoklására vonatkozik, a hitbizomány felállítása esetében, minthogy pedig ez fel nem állíttatott, leszármazóinak a házra vonatkozólag joguk nem is keletkezett. Tagadják, hogy felperes Fleischl Dávid által vezettetett volna be a telekkönyvbe. Nem igaz, hogy a ház ősi birtok lett volna, hanem szerezményi, és igy arról ifj. Somogyi Ferencz szabadon rendelkezhetett. Fleischl Dávid szerződött A. szerint, hogy zálogba veszi 78000 ftért a kérdéses házat, de egyszersmind kiköttetett, hogy az esetre, ha Fleischl Dávid ingatlan tulajdonszerzési képességgel fog birni, az A. alatti megszűnik zálogszerződés lenni, hanem lesz adásvevési szerződés, és a Fleischl Dávid által lefizetett sommá vételára; Fleischl Dávid ekkor jövőre való tekintettel szerződött, mint midőn valaki jövendőbeli termését eladja. Fleischl Dávid jóhiszeműleg szerződött; az A. a. szerződés adásvevési, tehát alkalmas jogalap ; felperes kiskorúságáról Fleischl Dávidnak tudomása sem volt, miután az a telekkönyvben kitüntetve sem volt, sőt a szerződésben Somogyi József a testvér szerepelvén megbízottként, ez még inkább félre vezethette Fleischl Dávidot. Ragaszkodva a perben felhozottakhoz, kérik felperest keresetével elutasítani. Az eként betejezett feleselések alapján a pesti kir. törvényszék 1873. évi ápril 2Q-én 282. sz. a. következőleg ítélt: „Felperes keresetével elutasittatik, és köteles alpereseknek 3oo frt perköltséget i5 nap alatt végrehatás terhe mellett megfizetni, és az ítéleti dijt viselni. Felperesi képviselő munkadija saját fele irányában szinte 3oo írtban állapittatik meg. Mely Ítélet mindkét félnek kézbesítendő, a percsomóhoz csatolandó, és jogerőre emelkedése után a központi m. kir. dij- és illetékszabási hivatallal közlendő. (Folyt, kőv.) Vegyes közlemények. Egyleti hirek. * (A budapesti ügyvédi egylet negyedik szakosz t'ály a) f. hó 16-án tartott ülésében hosszabb eszmecsere után Dr. Spitzer Adolf ur indítványára Dietrich Ignácz ur perrendtartási törvényjavaslat-vázlatának részletes vitájába mélyebben nem bocsátkozván, a tervezet további tárgyalását elejtette. E részben a rendes üléshez indokolt jelentés határoztatott intéztetni, melynek szerkesztésével indítványozó Dr. Spitzer Adolf ur bizatott meg. A mult évben a szóbeli és közvetlen eljárás alapelveinek kidolgozására kiküldött 7 tagu bizottság, Dr. Spitzer Adolf és Weitzenfeld Illés urak megválasztása által két taggal szaporittatván, mielőbb egybehivatni rendeltetett; ezen bizottsághoz utasíttatott Dr. K ö rn ye i Ede urnák két rendbeli, eljárásunk hiányainak orvoslását czélzó indítványa is. * (Meghívás) a budapesti ügyvédi egylet igazgató-választmánya által f. évi január 23-án esti 6 órakor tartandó ülésre. Napirenden áll a költségvetés megállapítása és belkezelési ügyek. Kelt Budapes-