Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 4. szám - Telekkönyvi jogeset. Folytatás

- 30 — ten, 1874. évi január i8án Dr. Siegmund Vilmos, egvleti titkár. * (Értesítés) A negye d i k magyar jogász gyűlés évkönyvének második kötete megjelent és szétküldése már megkezdetett, még pedig közvetlenü 1 az egyes tagokhoz czimezve: a jogászgyülés vidéki tagjainak és taggyüjtöinek nagytöbbsége az ugyanis évkönyvek és tagjegyeknek a taggyüjtö urak uiján eszköziött kézbesítése ellen felszólalván, az évkönyvpéldányok ezentúl minden egyes tagnak külön "küldetnek meg, és pedig minthogy a szétküldés ezen módozata az eddiginél sokkal költségesebb, bérmentlenül. Az évkönyvért magáért e szerint dij nem jár és csak is az esedékes postabér fizetendő. A tagdijak eddigi beszedési módozatának a nyilvánult óhaj értelmébeni mellőzése tolytán azonban az alapszabályok 3. §-a értelmében az 1874-ik évi tagdijilletmény utánvéttel lévén beszedendő, a kezelés egyszerüsitése végett, ezúttal az évkönyvküldemény 5 frtnyi utánvéttel terheltetett. Aküldemény visszautasít a az alapszabályok értelmében a kilépés kijelentésének tekintetik. Az évkönyv, mely minden tagnak a mult évben befizetett tagdija fejében jár, mindamellett utólag keresztkötés mellett a kilépett tagnak újból megküldetik. Különfélék. * (A m. kir. semmit ősz ék részéről a fegyelmi bíróság tagjaivá kijelöltettek: Tóth Lőrincz, Szabó Imre, Vértessy Sándor és Szloboda Ferencz semmitőszéki bírák; ugyanannak póttagjaivá: Manojlovich Emil, Mersich Miklós, Nagy Sámuel és Oszvald Sándor semmitőszéki birák. A sajtóügyekben ez év folytán a semmitőszéki bíráskodást gyakorolni fogják az elnökön kivüi: Tóth Lőrincz, Soltész Albert, Vértessy Sándor, Babos Kálmán, Manojlovich Emil és Ráth György urak; — az alapítványi ügyekbeni intézkedésre megbizattak: Szabó Imre és Pápay Károly, mint rendesj", Mersich Miklós és Oszvald Sándor mint póttagok. — A legfőbb kegyelmi tanács tagjaivá végre az igazságügyminiszter által ez év folyamára kijelöltettek: Herbert Ede, Vértessy Sándor, Dietrich Rezső és Masirevits Samu semmitőszéki birák, mint rendes, és Láday Ágost, Beke János, Szloboda Ferencz s Nagy Sámuel, mint póttagok. * (Bukások 1873-ban.) A lefolyt válságos esztendőt a csődesetek rendkívül nagy száma is szomorúan jellemzi. A monarchiái egész területén 1877 csőd jelentetett be s ebből, fájdalom, majdnem fele 676, Magyarországra esik. Különösen nagy contíngest szolgáltatott Budapest, t. i. 167 esetet a megelőző évi 97 ellen. A vidéki városok között első helyre jutott Temesvár 19 bukással, aztán következik Kassa 17, Soprony i4, Debreczen i4, Mhkolcz i3, Szeged i3, Győr 12, Brassó 1 1, Makó, Pápá 10, Zágráb, Marosvásárhely, Ungvár 9, Arad, Nagy-Kanizsa, Újvidék, Veszprém 8, Eszék, Nagyvárad, Pozsony 7, Eger, Kolozsvár,Szabadka 6, Nagy-Szeben, Torda, Nagy-Szombat, S.-A.-Ujhely 5, Pécs, Nyitra 4, Karolyváros, Eperjes, Esztergom, Pancsova, Szamosujvár, Sz.-Fehérvár, Zombor 3 bukással stb. 1872-ben Magyarország területén összesen 491 bukás fordulván elő, e föntebbiek szerint tavaly a szaporodás 175, tehát igen jelentékeny volt. * (A magy. tud. akadémia) által a Sztrokay Antal alapítványból 1873. decz. 3i-ére kitűzött határidejű jogi pályázatra következő pályamunkák érkeztek: I. A bizonyítás elmélete, stb. Jelige: Verkannte Wahrheit spricht: „Mich tragt der Meinungstrom, Jetzt heiss ich Ketzerei Und kiinftig Axiom.'1 (J. A. Seuffert.) II. A bizonyítás elmélete stb. Jelige : ,Quid argumenta ad quem modum pro- I bandae cuique rei sufficiant, nullo certo modo definire potest." L. 3. §. 2. D. de testibus (22. 5.) A rendben talált jeligés levelek, közös boríték alatt, az irattárba, maguk a pályamunkák pedig a II. osztályhoz tétettek át, megbiráltatás végett. * (Ötvenéves j u b i 1 a e u m.) A kir. curia semmitőszéki osztálya a mult héten szép és ritka örömünnepet ült. Ugyanis annak alelnöke Lipovnitzky Vilmos ezelőtt 5o évvel, 1824. évi január i5-én kezdette meg közpályáját mint Barsmegye tiszti alügyészc. A kitűnő szakképzettségű alügyészbol csakhamar alispán és követ lett, míg a fejedelem bizalma öt előbb i84o. évben a váltótörvényszék birájává, később legfőbb törvényszéki biróvá, belső litkos tanácsossá s a m. királyi curia semmitőszéki osztályának alelnökévé emelte Tehetségei, rendkívüli munkássága, szigorú részrehajlatlansága őt a közbecsülésben oly helyre emelték, hogy az őt a teljes-ülés előtt felköszöntő országbíró szerencsekivánatához örömmel hozzájárul az egész jogászvilág. *(A perkivonatok) tárgyában a magyar királyi igazságügyminister ur egy rendeletet bocsátott ki, melyben a törvényszékeket következő pontok iránt hívja föl véleményadásra: a) egyáltalán szükséges és előnyös-e a perkivonatok készítése vagy nem, és miért? b) ha szükségtelen, minden ügyre nézve megszüntessék-e ezen intézmény? c) ha terjedelmes és bonyolodottabb ügyekre nézve a perkivonat szükséges, ily ügyek kijelölése az illető előadókra bizassék-e, vagy arra nézve a tárgyalások befejezte s az ügyiratok alapos átvizsgálása után az elnök intézkedjék-e? * (A vallás-és közoktatási min i s z t e r) a hazai egyetemekhez következő körrendeletet intézte: Tekintve a magyar közjognak nemcsak tudományos, hanem a gyakorlati életre is kiható fontosságát ezennel elrendelem hogy a magyar közjog a tervezetben lévő uj szigorlati rendtartás megállapítása előtt a jogtörténeimi tanszakokból való szigorlat egyik önálló tárgyává e folyó tanévtől kezdve felvétessék. Budapesten, 1874. jan. i4-én Trefort Ágoston s. k. * (Igazságügyminiszterirendelet.) Á katonai határőrrendszer megszüntetésével a volt szerb-bánsági ezred némely részei, ugy a volt német-bánsági ezred első tíz százada, vagyis a pancsovai, újfalvi, alibunári, antalfalvi és perlaszi járások, az 1873. évi XXVII. t. cz. 6-a folytán Torontálmegyébe kebeleztetvén, sezáltal az 1870. évi XLII. t. cz. 8. §-ban megállapított árva- és gyámhatóság gyakorlására a most idézett törvény 9. §-a értelmében hivatott megyei központi árvaszék hatásköre a fentebb megnevezett szolgabírói járásokra is kiterjesztetvén, a pancsovai, újfalvi, alibunári, antalfalvi és perlaszi szolgabírói járásokra né/ve az 1872. évi október hó 8-án 31,720. sz. a. kelt rendeletem XII. csikkének 2-lk pontját, s a mennyiben kiskorúak érdeke forog fenn, ("t-ik pontját is. natálvon kívül helyezem, mi ezennel közzététetik. Budapesten, 1874. jan i5-én, Dr. Pauler Tivadar, s. k. * (Magyar magánjogi tervezet czim alatt Dr. Báttaszéki Lajos köz- és váltóügyvéd úrtól egy terjedelmesebb munka első füzete jelent meg Aignernél; ára 80 kr. Báttaszéki ur e törvénykönyvi tervezet beosztásában eltért minden eddigi európai törvénykönyvtől « csak három részben adja elő a magánjogot il'ető összes törvényes szabványokat. Szól pedig e törvénykönyvi tervezet : I. Az általános meghatározásokról. II. A vagyonjogról III. A családi jogról — így tehát a kötelmeket és az öröklési jogot külön főrészeknek nem vévén, az előbbiekről a vagyonjogban, az utóbbiról a családi jogban intézkedik, és pedig azért, — úgymond szerző — mert az öröklési | jog, kevés kivétellel ,a családi életből veszi 1 eredetét. Ha a munka egészben megjelent, j nem késendünk azt bővebben ismertetni. * (Ügy k i m u t a t á s. i A pestvidéki kir, törvényszék egé<z területén elintézendő volt összesen 1 oo.445 ügydarab ; ezekből elintéztetett összesen 96.899 ügydarab; hátrálékban maradt összesen 3546 ügydarab; polgári természetű volt 82.38o ; fenyitőügyi i8.o65 darab. Ezekből a törvényszékre esett összesen 3o.593 ; a járásokra esett összesen 69.852 darab. Ezekből elintéztetett: a törvényszék által és pedig 1874-ik év január í-éig 24.698, január í-től 15-éig 845, összesen 25.443 polgári, és 1874-ik év január í-éig 4770 fenyitő-ügyi hátralék összesen 280 darab. A járásokban I874. január í-éig és pedig: a ráczkevi járásbíróság által 7776 polgári és 2018 fenyítő, bátraié* összesen 566 darab; az ócsai járásbíróság által 5282 polgári és 2176 fenyítő, hátralék összesen 320 darab; a váczi járásbíróság által 13.869 polgári és 2011 fenyítő, hátralék összesen 1373 darab; a nagy kátai járásbíróság által 57.55 polgári és 1743 fenyítő, hátralék öszszesen 9 darab; a gödöllői járásbíróság által 14.489 polgári és 2523 fenyítő, hátralék összesen 309 darab, a monori járásbíróság által 7240 polgári és 1 ~o4 fenyítő, hátralék összesen 689 darab. *(A porosz igazságügyminiszter) dr. Leonhardt a Berlinben székelő cs. és kir. nagykövet gr. Károlyi Alajos közvetítése mellett, megküldött a magvar kir. igazságügyminiszternek egy példányt azon törvényjavaslatból, melyet a gyámsági ügy tárgyában ez év elején a poroszországi kégviselőházna'c benyújtott. Ezen javaslatot lapunkban már ismertettük. *(A lapunkban már többször említett Tisch borne-per) költségei egy angol lap szerint i5-,ooo font sterling* be vagyis másfél millióba kerültek. Ez öszszegböl 26-000 ft. esik a jurv részére. 20 ezer a gyorsírókra. 4o.ooo nyomdai költségekre. A vádló ügyvédek nem kevesebbet követeitek mint i4o,ooo fontot. * (Legújabb csődök a budapesti keresk. és váltótörvényszékné! Fiedler József ellen, bej. hat. idő april i4, i5, 16, perügyelő Frivaldszkv Sándor. \ — A pesti kir. törvényszéknél Petrinvi A. ellen, bej. hat. idő april i5, 16, 17. perügyelő Puchert Ervin, tömeggondnokválasztás febr. 16. (BekUldetett.) A „Themis" 1870. évfolyamának 7.22. 23. és 26. heti számait czimlappal együtt és a 3. és 5. napi számait -továbbá azi87i. évfolyam 1. 2. 3. 4. 8. i3-32, 29. ésaz 1871 évi ,,Magy. Themis" 6-i: számátvalamint az 1872. évfolyam 3-ik szák mát,keresi Kugler János ügvvéd úr Budapesten vácziút 6. sz., kész levén azokért a kétszeres árt megfizetni. Kinevezések. Bírákká: a karczagi törvényszékhez Szilágyi Gábor ottani k. alügyész és a verseczi törvényszékhez Urb án Adolf pesti kir. táblai segédfogalmazó; továbbá albirákká: a kassai járásbírósághoz Kádas Miklós kassai pénzügyigazgatósági fogalmazó s a szeniczi járásbírósághoz Mártényi Sándor bártfai jarásbirósági segédtelekkönyvvezetö; a bazini k. járásbírósághoz végrehajtóvá Schmidt József ottani köz- és váltóügyvéd; A lévai kir. járásbírósághoz írnokká Szőke István ottani járásbirósági dijnok; a szeniczi kir. járásbírósághoz írnokká B e r e n c s yLázár ottani kir. törvényszékidijnok ; a n.«enyedi kir. ügyészséghez hivatalszolgává Muzsnai István nagy-enysdi börtönőr. Jager Károly nagybecskereki törvényszéki írnok ugyanazon törvényszékhez II. osztál yu irodatisztté. Paul Kálmán ügyvédjelölt a mohácsi járásbírósághoz aljegyzővé; a soproni kir. tötvényszékhez jegyzővé F üzy Ödön kapuvári járásbirósági aljegy.