Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 31. szám - A közös fogsági rendszer ellen

— 231 — változtatik és az elsőbiróság fennebbi számú és keletű Ítélete hagyatik helyben. Indokok. Habár az oszt. általános pt­könyvnek az ideiglenes törvénykezési szabá­lyok 21-ik §-a által fenntartott 440-ik §-a ér­telmében több szerző közt a tulajdonjog azt illeti, a ki jogát a telekkönyvbe előbb beje­gyeztette és a 322. §. szerint a telekkönyvbe bevezetett tulajdonost a birtokjog is illeti; fel­peres keresetét még is el kellett utasítani, mert a 3. sz. alatti szerződés szerint Jelinek János 1867. május 21-én és június 22-én a kereseti beltelki birtokrészt alperesnek eladta, ez azt birtokba is vette s rajta száraz malmot •épített és Weisz József, Koslányi János, Ozo- ' ros Pál, Júznik Ferencz tanúk hit alatti val­lomása szerint Jelinek János, Várady szolga­bíró előtt kijelölte, hogy a belteleknak melyik részét adta el alperesnek s felperesnek, s hogy az alperesnek kijelölt rész karókkal elhatá­rolva is lett; ily tényállás mellett az A. alatti szerződés az alperesnek már eladott beltelek­részre ki nem terjeszthető s habár a fen­nebbi szerződésben ugy a telekkönyvi bejegy­zésből ezen birtokrész kihagyva nem is lett, az alperesnek tett eladás felperes ellené­ben is érvényesnek tekintendő, miért is kere­setét el kellett utasítani. A .budapesti rabsegélyző egylet - alapsza­bályai. Az egylet czime és székhelye. 1. §. Az egylet „Budapesti rabsegélyző egylet" németül „Budapester Gefangnissverein" czimet visel; székhelye pedig Budapest. Az egylet czélja és hatásköre. 2. §. Az egylet czélja: a) A budapesti fenyítő bíróságok elé először került vizsgálati foglyok és elitélteknek, valamint a 16 évet meg nem haladottaknak, ha visszaesők is, erkölcs-nemesités czéljából való látogatása, oktatása; b) ezeknek, ha a fogságból kibocsáttat­tak munkával ellátása és egyéb segélyezése. Az egylet megalakulása. 3. §. Az egylet megalakul mihelyt tagjai­nak száma százra rug. Az egylet pecsétje. 4. §. Az egylet pecsétje köralaku, követ­kező körirattal „Budapesti rabsegélyző egy­let." A belépés feltételei. 5. §. Az egyletbe beléphet mindenki, kor-, nem- és valláskülönbség nélkül, a ki a 6. §-ban foglalt feltételeknek eleget tesz, Egyleti tagok. 6. §. Az egylet tagjai: a) Rendes tagok. Rendes tag mindenki, a ki évenként három forint tagsági dijat vagy egyszer mindenkorra 30 frtot mint alapítványi összeget az egylet pénztárába befizet. A rendes tagok kivétel nélkül cselekvő választó képességgel bírnak. Ellenbeű szenvedő választási képességgel csakis a nagykorú, fedhetetlen előéletű férfi­tagok bírnak. Az egylet női tagjai külön bizottságot alakithatnak, melynek tagjaira nézve az egylet női tagjai kizárólagosan gyakorolják a cselekvő és szenvedő választó képességet. b) Tiszteletbeli tagok: Ilyeneknek az igazgatóválasztmány ál­tal oly egyének választhatók, kik az egylet vagy általában a börtönügy körül különös ér­demeket szereztek. c) Az egylet védnöke és védnöknője valamint tiszteletbeli elnöke, kik mindannyian a közgyűlés által választatnak. Az egylet tiszteletbeli tagjai úgy védnöke és tiszteletbeli elnöke az igazgató választmány üléseiben szavpzati joggal bírnak. Hasonló joggal vesz részt a védnöknő a női bizotnág éléseiben. A tagsági dijak lefizetése. 1. §. Az évenkénti tagsági dij befizeté­sére az egylet rendes tagjai, kik alapítványként 30 frtot egyszer s mindenkorra le nem fizettek három naptári évre vállalnak kötelezettséget! Az alapítványi összeg vagy az első évi tagsági dij lefizetése alkalmával minden tag az elnök, pénztárnok és ellenőr által aláirt felvételi jegyet kap, mely a közgyűlésekben — évenként fizető tagoknál, a folyó évi járulék lefizetésének feltétele alatt — szavazati igazol­ványul szolgál. Az egylet jövedelmei. 8. §. Az egylet jövedelmei: a) az egyleti rendes tagok évi járulé­kai (6. §.) ; b) ugyancsak a rendes tagok által egy­szer mindenkorra lefizetett alapítványok. Ezen alapítványok tőkésittetnek, évi kamatjaik pe­dig az egylet czéljaira fordíttatnak; c) önkéntes adakozások magánosok és testületek részéről. Ezek az adakozó nyilatko­zatához képest vagy tőkésittetnek, vagy pedig közvetlenül az egylet czéljaira fordíttatnak. Nyilatkozat elmaradása esetében az igaz­gató választmány az összeg hová fordításáról hbtároz; d) jótékony czélu előadások, hangver­senyek és estélyekből bejött összegek. Az egylet kormányzása. 9. § Az egylet kormányzása a közgyű­lés, az elnök és az igazgatóválaszmány által gyakoroltatik. Jogában áll azonban az igazgató választ­mánynak tágabb választmányt vagy külön bizottságot és egyes tagokat is kirendelni, valamint női bizottságot is alakítani és ezek ügykörét megállapítani. Ugy az elnök mint az igazgatóválasztmány a közgyűlés által 3 évi időtartamra választatik meg. Közgyűlés. 10. §. Minden év első negyedében az elnökség által rendes közgyűlés hivatik egybe, melyre a hazai hírlapok utján minden tag oly megjegyzéssel hivatik meg, miszerint a megjelentek, ha legalább 20 egyleti tag a választmányi tagokat beleértve együtt lészen, minden esetre érvényesen fognak határozni. Rendkívüli okoknál fogva valamint az igazgatóválasztmány határozatából az elnök rendkivüli közgyűlést hivhat egybe. A közgyűlés tanács k o zási tár gy ai. 11. §. A közgyűlés tanácskozási tárgyai: a) az igazgatóválasztmány és számvizs­gáló bizottság évi jelentése, e feletti határozat, esetleg a végfelmentvény megadása; b) a védnök, védnöknő, tiszteletbeli elnök, elnök, és igazgatóválasztmány válasz­tása. Az elnök közfelkiáltás vagy 10 egyleti tag Írásbeli kérelme folytán titkos szavazás utján szavazati jegyek használása mellett vá­lasztatik. Ez utóbbi esetben általános szavazat többség kívántatik, A védnnb; védnöknő és tiszteletbeli elnök csak is közfelkiáltás utján és élethossziglan választatnak. Az igazgatóválasztmány áll 40 tagból, melyek az egylet rendes tagjai sorából tit>o§ szavazás utján szavazati jegyek; használása mellett választatnák. A kilépett tagok újból választhatók. Szükség esetében az igazgitó választ­mány magát azon egyleti tagok közül, kik választás alkalmával a megválasztott 40 vá­lasztmányi tag után legtöbb szavazatot nyer tek, esetleg pedig a tágabb választmány tag­jaiból is kiegészetheti. c) Az egylet hatáskörébeeső indítványok és javaslatok tárgyalása és azok feletti hatá­rozathozatal. Az egyleti tagok által a közgyűlés elé terjeszteni kivánt indítványok legalább 3 nap­pal a közgyűlés előtt az elnökségnek átadan­dók. Később vagy a közgyűlés folyama alatt beadott indítványok a legközelebbi közgyűlés napi rendjére tüzendők. d) Az alapszabályok módosítása feletti határozat az igazgatóválasztmány javaslatára, vagy ha az erre vonatkozó indítvány a fen­nebbi pont értelmében bármelyik egyleti tag által idejében beadatott. e) Szavazatszedő bizottság kiküldése. Ezen bizottság 5 tagból áll, melyeket az elnök jelöl ki. Ezen bizottság a szavazás ered­ményéről valamint a beszedett szavazatok szá­máról jegyzőkönyvet vezetni tartozik. f) Három tagu számvizsgáló bizottság választása, mely az évi számadásokat megvizs­gálván, eljárása eredményéről jelentést tesz. Ezen jelentés az évi jelentés kapcsában a közgyűlés elé terjesztendő és ennek alapján a közgyűlés az egyleti pénztárnokot, ellenőrt és az igazgatóválasztmányt a felelősség terhe ) alól feloldja vagy felelősségre vonja. g) A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesité-I sére 3 tagu bizottságnak kiküldése, elnöki ki­jelölés mellett. Érvényes határozathozatalra a jelen­levők többsége kívántatik. Minden itt fel nem sorolt teendők, a közgyűlés elé terjesztendő utilagos jelentés kötelessége mellett, az igazgató választmányra ! bízatnak. Az egyleti tisztviselők jogai és kötelességei. 12. §. a) Az elnök képviseli hatóságok I és harmadik személyek irányában az egyletet, | a havi vagy esetleg a rendkivüli igazgató i vagy választmányi üléseket összehívja, azok­| ban és a közgyűléseken elnököl. Utalványozási joga és annak határa az igazgatóválasztmány által külön szabályren­! deletben lesz szabályozandó. b) Az igazgatóválasztmány a maga l kebeléből két alelnököt, ellenőrt, pénztárnokot, gazdát és jegyzőt választ. c) Az alelnök az egylet elnökének se­gédkezet nyutván, őt minden jog- és kötelessé­gében helyettesíti, és akadályoztatása eseté­ben a választmányi ülésekben, esetleg a köz­gyűléseken is felváltva elnökölhet. d) Az ellenőr az egylet kiadásai és i bevételei felett őrködni tartozik ; ő ellenjegyzi I a kiállított fizetési utalványokat. e) A pénztárnok a bevételeket nyugtat­ványozza és az egyleti vagyont kezeli. Tarto­zik az elnöknek, ellenőrnek és igazgatóvá­lasztmánynak, valahányszor az követeli, a pénztár állapotáról számot adni. Főpénztárt tart, melyben az értékpapírok és más, nem a folyó kiadásokhoz tartazó pénzösszegek el­helyeztetnek, ezenkívül kézi pénztárt, melyből a folyó kiadásokat fedezi. A kézi pénztárban elhelyezett pénzkészlet az igazgatóválaszt­mány által meghatározott összeget tul nem i haladhatja. A főpénztár ellenzár alatt tartatik, az egyik kulcs a pénztárnok, a másik egy e végett havonként felváltva kiküldendő választ­mányi tag által őriztetik. f) A gazda az egyleti helyiség berende­zését és a szükséges beszerzéseket látja el. g) A jegyző szerkeszti a közgyűlés- és választmányi ülések jegyzőkönyvét. Utóbbiak az elnök és jegyző aláírása által hitelesít­| tétnek . h) Az alelnökök, ellenőr és pénztárnok gazda és jegyző a többi bizottmányi taggal egyetemben az egyleti igazgatóválasztmányt képezik; ez vezeti az egylet ügyeit, eljár az egv'.M czéljaiban és havi, valamint esetleg rendkivüli Illésekben mindazon ügyek felett szótöbbséggel határuJ, melyek a közgyűlésnek fenntartva nincsenek. Határozathozatalra az elnökön kívül legalább 6 tag jelenléte kívántatik, eljárása külön módozatait és tanácskozási rendjét saját maga által alkotott szabályrendeletben áíla­pitja meg. Az igazgatóválasztmánynak jogában áll az egyleti tagok sorából tágabb választmányt, valamint külön bizottságokat, különösen női bizottságot is alakítani. Ezen választmány és bizottságok tagjainak számát, működési körét, szervezetét meghatározza, szóval mindazon in­tézkedéseket megteszi, melyeket úgy az egy­let körén belül, mint azon kívül az egylet fel­virágzása érdekében szükségeseknek tart. Jo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom