Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 2. szám - A magyar közjegyzőségi törvényjavaslat. 2. [r.]

Negyedik évfolyam. 2. szám. Budapest, január 8. 1874 Megjelenik minden csütörtökön: a „magyar jogászgyülés" tartama alatt naponként. A kéziratok a szerkeztőséghez, a megrendelések és reklamátiók a kiadóhivatalhoz intézendők. Bérmentetlen levelek és küldemények el nem fogadtatnak. Szerkesztői iroda: kalap-utcza 6. sz. MAGYAR THEMIS ELŐFIZETÉSI ÁRAK (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel) a „Magyar Themis"-re, az „Igazságügyi törvényjavaslatok és rendeletek tára" és a „Dontvények gyűjteménye mellékletekkel együttesen: egész évre 10 frt félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidékről legczélszerűbben postautalvány utján kéretnek beküldetni. Kiadó-hivatal: nádor-utcza 8. sz. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. A BUDAPESTI, KOMÁROMI, SZABADKAI ÉS KECSKEMÉTI ÜGYVÉDI EGYLETEK, A BUDAPESTI ÜGYVÉDJELÖLTEK ÉS JOGGYAKORNOKOK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE ÉS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. Külön mellékletek: „Döntvények gyűjteménye, " "Igazságügyi rendeletek és törvényjavaslatok tára. " Felelős szerkesztő: Dr. Siegmund Vilmos. Kiadó-tulajdonosok: Légrády testvérek. TARTALOM: A magyar körjegyzőségi törvényjavaslat. Kupp Zsigmondtól. II. — Szemle. — A gyámügy iránti porosz törvényjavaslat. — Telekkönyvi jogeset. „Tárcza" Borsodmegye a fegyházi reform terén. Réső-Enseltől. — „Vegyes közlemények. " Egyleti hirek. Különfélék. — Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből A MAGYAR THEMIS, (mely hetenként egyszer, a jogászgyülés tartama alatt naponként jelenik meg), 1874. évi január l-én kezdi meg negyedik évfolyamát minek folytán kérjük az előfizetéseket mielőbb megújítani, illetve az uj megrendeléseket idejekorán eszközöltetni, miután fölös számokat nem nyomatván, utóbb teljes példányokkal nem szolgálhatnánk. Előfizetési dijak helyben házhozhordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel: ) A „Magyar Themis"-re, az „Igazságügyi törvényjavaslatok és rendeletek tárá"-ra és a „D öntvények gyüjteményé"-re együttesen negyedévre 2 frt. 50 kr., félévre 5 frt. egész évre 10 ft. Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidékről postautalvány utján kéretnek beküldetni A „MAGYAR THEMIS" kiadó-hivatala (Budapest, Lipótváros, nádor-utcza 6. sz. ) A magyar közjegyzőségi törvényjavaslat. Rupp Zsigmond budai kir. törvényszéki biró úrtól Budapesten. II. Recipiáljunk-e és melyik törvényt ? Tudjuk, hogy a kérdéses kormányjavaslaton kivül, mely fejtegetéseinknek tárgyát képezi, eddig még két törvényjavaslat látott napvilágot. Az első Bogdány Lajos ügyvéd úré volt 3), ki 1869. évben Horváth Boldizsár akkori igazságügyminiszter ur részéről azon utasitással küldetett ki, hogy a közjegyzői intézményt általánosan, a francziát pedig különösen tanulmányozva, javaslatot tegyen. A másodikat pedig tudtunkkal Halmosy Endre mostani legfőbb itélőszéki biró úr, mint akkori miniszteri osztálytanácsos és előadó szerkesztette. 4) Mig az első javaslat elégséges ok nélkül majdnem egészen agyonhallgattatott, ugy a második főtárgyát képezte a czikkünk bevezetésében emlitett felette élénk és érdekes tanácskozásoknak. A mostani kormányjavaslat azonban a jogászközönséggel mindeddig még meg nem ismertetett, és így ujabb eszmecserére alkalom sem kinálkozott. 3) Közzétette a „Themis" 1870. évi 1—10. számaiban. 4) E javaslatot külön füzetben a m. kir. igazságügy minisztérium 1870-ben tette közzé. Kapható Ráth Mórnál. Ugy hisszük, fejtegetéseinknek czélját csak előmozdítjuk, ha a fontosabb elvek tekintetében figyelmünket az emlitett két javaslatra is kiterjesztjük, mert ezektől, melyek szinte sok jó eszmét foglalnak magukban, a kormányjavaslat sok tekintetben lényegesen eltér. Oly esetben, ha a törvényhozási munkálkodásnak kész anyag áll rendelkezésére, mely a nemzet jogéletében szokásához és sajátságos felfogásához képest történetileg és természetesen már kifejlődött — mint ezt például az anyagi jognál látjuk, mely csak szakavatott rendező kézre vár — oly esetben azon már nálunk is napirendre kitűzött kérdésnek van értelme: codificáljunk, vagy pedig a gyorsabb reform kedvéért recipialjunk-e? De a közjegyzői intézmény dolgában e kérdés nálunk egyáltalában fel nem merülhet. — mert akármit mondanak azok. kik szerint a közjegyzői intézmény olyannyira elterjedt volt hazánkban, hogy még jelentékeny befolyással is lett volna jogi fejlődésünkre 5) és kik a régi hiteles helyeink és a közjegyzői intézmény közt, ugy a mint ez nyugaton kifejlődött, teljes hasonlatoságot látnak, — 1848 előtti viszonyaink oly idegen és terméketlen talajt képeztek a közjegyzői intézménynek, mint a szikla a növénynek. Csakis a nagyobb városok képezhettek a szabad birtok és élénkebb jogforgalomnál fogva némi kivételt. Nekünk tehát valamely már életben lévő közjegyzői törvényt okvetlenül recipiálnunk kell, és a törvényhozási működés csak arra szoritkozhatik, hogy a számtalan törvények közül egyet válasszon, és azt viszonyainkhoz képest átidomítsa. A continens nyugoti államainak közjegyzői törvényei 6) alapelveik tekin-5) Lásd különösen Szokolay Istvánnak a közjegyzőségről irt jeles müvét, 1858. 6) Az angolországiról, mely a többiekhez távolról sem hasonlít, egyáltalában szó sem lehet. Az ottani közjegyzőt ugyanis nem az állam rendeli ki, hanem rendszerint ketten — hárman közös irodának fölállítására társasági szerződés alapján egyesülnek. Azok tehát közhitelességgel sem bírnak, sőt a magánjog minden ágában (a kereskedelmi utalványok és váltók ovatolásának egyedüli kivételével) egyáltalában teljesen nélkülözhetők is. tétében két rendszer- és pedig a franczia és a német szerint csoportosulnak — és ittott különféle árnyalatokra (melyeket a két rendszer vegyülése és az intézménynek az illető állam speciális viszonyaihoz alkalmazása okozott) ágaznak el. Ezen árnyalatok közül tekintetre méltók előttünk csak a bajor és az osztrák államok törvényei lehetnek. Mennyire tértek, illetőleg térnek el pedig nálunk a nézetek még a választékra nézve is, annak jellemzésére csak azt emeljük ki, hogy Bogdány ur javaslata kizárólag a franczia törvényt recipiálja, a miniszteri előadói javaslat pedig ép oly határozottan a bajor törvényre, az utolsó kormányjavaslat pedig az osztrák törvényre támaszkodik (habár ez utóbbi az indokokban e körülményre nem és utalna). Váljon melyik találta el az igazit? Mindjárt megadjuk a feleletet, habár ezt egyelőre csak általános indokokkal támogathatjuk, a speciálisabb indokokat ismétlés kikerülése végett a hatáskör tárgyalására kelletvén fenntartanunk. Azokat, kik Francziaországról, mint a közjegyzőség eldoradójáról ábrándoznak, leginkább lelkesiti és pedig nem ok nélkül az ottani közjegyzőnek teljes függetlensége mind a kormány, mind a biróság irányában 7), és kizárólagos hatásköre és teljes önállósága a peren kivüli jogszolgáltatásban. Ott a közjegyzőt a király, illetőleg kormányelnök nevezi ki életfogytiglan; — ő fegyelmi eljárás mellőzésével sem el nem mozditható sem át nem helyezhető. (XI. ventose 25-rőli törvény 2. §. ) A fegyelmi hatalmat felette sem a kormány sem a biróság nem gyakorolja, hanem a közjegyzői kamara (chambre des notaires. Lásd fennti törvény III. fejezetét, és az 1843. január 4-rőli törvényt. ) A bíróságtól pedig oly független, hogy ez neki eljárásában semmiféle utasítást vagy meghagyást nem adhat, ha-7) Csak egyetlen egy esetben mozdíthatja el a kormány a közjegyzőt a rendes fegyelmi eljárás mellőzésével, ha az t i. a kormány által meghatározott lakhelyét elhagyja, mert akkor állásáról lemondottnak tekintetik XI. ventose 25-rőli törvény 4. §. -a.