Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 2. szám - A magyar közjegyzőségi törvényjavaslat. 2. [r.]

Negyedik évfolyam. 2. szám. Budapest, január 8. 1874 Megjelenik minden csütörtökön: a „magyar jogász­gyülés" tartama alatt naponként. A kéziratok a szerkeztőséghez, a megrendelések és reklamátiók a kiadóhivatalhoz intézendők. Bérmentetlen levelek és küldemények el nem fogadtatnak. Szerkesztői iroda: kalap-utcza 6. sz. MAGYAR THEMIS ELŐFIZETÉSI ÁRAK (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel) a „Magyar Themis"-re, az „Igazságügyi törvényjavasla­tok és rendeletek tára" és a „Dontvények gyűjteménye mellékletekkel együttesen: egész évre 10 frt félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr Az előfizetési pénzek bérmentesen és vi­dékről legczélszerűbben postautalvány utján kéretnek beküldetni. Kiadó-hivatal: nádor-utcza 8. sz. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. A BUDAPESTI, KOMÁROMI, SZABADKAI ÉS KECSKEMÉTI ÜGYVÉDI EGYLETEK, A BUDAPESTI ÜGYVÉDJELÖLTEK ÉS JOGGYAKORNOKOK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE ÉS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. Külön mellékletek: „Döntvények gyűjteménye, " "Igazságügyi rendeletek és törvényjavaslatok tára. " Felelős szerkesztő: Dr. Siegmund Vilmos. Kiadó-tulajdonosok: Légrády testvérek. TARTALOM: A magyar körjegyzőségi törvényjavaslat. Kupp Zsigmondtól. II. — Szemle. — A gyámügy iránti porosz törvényjavaslat. — Telekkönyvi jogeset. „Tárcza" Borsodmegye a fegyházi reform terén. Réső-Enseltől. — „Vegyes közlemények. " Egyleti hirek. Különfélék. — Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből A MAGYAR THEMIS, (mely hetenként egyszer, a jogászgyülés tartama alatt naponként jelenik meg), 1874. évi január l-én kezdi meg negyedik évfolyamát minek folytán kérjük az előfizetéseket mielőbb megújítani, illetve az uj megrende­léseket idejekorán eszközöltetni, miután fölös számokat nem nyomatván, utóbb teljes példányokkal nem szol­gálhatnánk. Előfizetési dijak helyben házhozhordással, vagy vidékre bérmentes szét­küldéssel: ) A „Magyar Themis"-re, az „Igazságügyi törvény­javaslatok és rendeletek tárá"-ra és a „D öntvé­nyek gyüjteményé"-re együttesen negyedévre 2 frt. 50 kr., félévre 5 frt. egész évre 10 ft. Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidék­ről postautalvány utján kéretnek beküldetni A „MAGYAR THEMIS" kiadó-hivatala (Budapest, Lipótváros, nádor-utcza 6. sz. ) A magyar közjegyzőségi törvényjavaslat. Rupp Zsigmond budai kir. törvényszéki biró úrtól Budapesten. II. Recipiáljunk-e és melyik törvényt ? Tudjuk, hogy a kérdéses kormány­javaslaton kivül, mely fejtegetéseinknek tárgyát képezi, eddig még két törvény­javaslat látott napvilágot. Az első Bog­dány Lajos ügyvéd úré volt 3), ki 1869. évben Horváth Boldizsár akkori igazság­ügyminiszter ur részéről azon utasitással küldetett ki, hogy a közjegyzői intéz­ményt általánosan, a francziát pedig különösen tanulmányozva, javaslatot tegyen. A másodikat pedig tudtunkkal Halmosy Endre mostani legfőbb itélőszéki biró úr, mint akkori miniszteri osztály­tanácsos és előadó szerkesztette. 4) Mig az első javaslat elégséges ok nélkül majdnem egészen agyonhallgatta­tott, ugy a második főtárgyát képezte a czikkünk bevezetésében emlitett fe­lette élénk és érdekes tanácskozásoknak. A mostani kormányjavaslat azonban a jogászközönséggel mindeddig még meg nem ismertetett, és így ujabb eszme­cserére alkalom sem kinálkozott. 3) Közzétette a „Themis" 1870. évi 1—10. számaiban. 4) E javaslatot külön füzetben a m. kir. igaz­ságügy minisztérium 1870-ben tette közzé. Kapható Ráth Mórnál. Ugy hisszük, fejtegetéseinknek czél­ját csak előmozdítjuk, ha a fontosabb elvek tekintetében figyelmünket az emli­tett két javaslatra is kiterjesztjük, mert ezektől, melyek szinte sok jó eszmét foglalnak magukban, a kormányjavaslat sok tekintetben lényegesen eltér. Oly esetben, ha a törvényhozási munkálkodásnak kész anyag áll rendel­kezésére, mely a nemzet jogéletében szo­kásához és sajátságos felfogásához képest történetileg és természetesen már kifej­lődött — mint ezt például az anyagi jognál látjuk, mely csak szakavatott rendező kézre vár — oly esetben azon már nálunk is napirendre kitűzött kérdésnek van értelme: codificáljunk, vagy pedig a gyorsabb reform kedvéért re­cipialjunk-e? De a közjegyzői intézmény dolgá­ban e kérdés nálunk egyáltalában fel nem merülhet. — mert akármit mon­danak azok. kik szerint a közjegyzői intézmény olyannyira elterjedt volt ha­zánkban, hogy még jelentékeny befo­lyással is lett volna jogi fejlődésünkre 5) és kik a régi hiteles helyeink és a közjegyzői intézmény közt, ugy a mint ez nyugaton kifejlődött, teljes hasonlato­ságot látnak, — 1848 előtti viszonyaink oly idegen és terméketlen talajt képez­tek a közjegyzői intézménynek, mint a szikla a növénynek. Csakis a nagyobb városok képezhettek a szabad birtok és élénkebb jogforgalomnál fogva némi kivételt. Nekünk tehát valamely már élet­ben lévő közjegyzői törvényt okvetlenül recipiálnunk kell, és a törvényhozási működés csak arra szoritkozhatik, hogy a számtalan törvények közül egyet vá­lasszon, és azt viszonyainkhoz képest átidomítsa. A continens nyugoti államainak közjegyzői törvényei 6) alapelveik tekin-5) Lásd különösen Szokolay Istvánnak a köz­jegyzőségről irt jeles müvét, 1858. 6) Az angolországiról, mely a többiekhez távol­ról sem hasonlít, egyáltalában szó sem lehet. Az ottani közjegyzőt ugyanis nem az állam rendeli ki, hanem rendszerint ketten — hárman közös irodának fölállítá­sára társasági szerződés alapján egyesülnek. Azok tehát közhitelességgel sem bírnak, sőt a magánjog minden ágában (a kereskedelmi utalványok és váltók ovatolásának egyedüli kivételével) egyáltalában teljesen nélkülözhetők is. tétében két rendszer- és pedig a fran­czia és a német szerint csoportosul­nak — és ittott különféle árnyalatokra (melyeket a két rendszer vegyülése és az intézménynek az illető állam speciá­lis viszonyaihoz alkalmazása okozott) ágaznak el. Ezen árnyalatok közül te­kintetre méltók előttünk csak a bajor és az osztrák államok törvényei le­hetnek. Mennyire tértek, illetőleg térnek el pedig nálunk a nézetek még a válasz­tékra nézve is, annak jellemzésére csak azt emeljük ki, hogy Bogdány ur javas­lata kizárólag a franczia törvényt recipiálja, a miniszteri előadói javaslat pedig ép oly határozottan a bajor törvényre, az utolsó kormányjavaslat pedig az osztrák törvényre támasz­kodik (habár ez utóbbi az indokokban e körülményre nem és utalna). Váljon melyik találta el az igazit? Mindjárt megadjuk a feleletet, habár ezt egyelőre csak általános indokokkal tá­mogathatjuk, a speciálisabb indokokat ismétlés kikerülése végett a hatáskör tárgyalására kelletvén fenntartanunk. Azokat, kik Francziaország­ról, mint a közjegyzőség eldoradójáról ábrándoznak, leginkább lelkesiti és pe­dig nem ok nélkül az ottani közjegyző­nek teljes függetlensége mind a kormány, mind a biróság irányá­ban 7), és kizárólagos hatás­köre és teljes önállósága a pe­ren kivüli jogszolgáltatásban. Ott a közjegyzőt a király, illetőleg kormány­elnök nevezi ki életfogytiglan; — ő fegyelmi eljárás mellőzésével sem el nem mozditható sem át nem helyezhető. (XI. ventose 25-rőli törvény 2. §. ) A fe­gyelmi hatalmat felette sem a kormány sem a biróság nem gyakorolja, hanem a közjegyzői kamara (chambre des notai­res. Lásd fennti törvény III. fejezetét, és az 1843. január 4-rőli törvényt. ) A bíróságtól pedig oly független, hogy ez neki eljárásában semmiféle uta­sítást vagy meghagyást nem adhat, ha-7) Csak egyetlen egy esetben mozdíthatja el a kormány a közjegyzőt a rendes fegyelmi eljárás mel­lőzésével, ha az t i. a kormány által meghatározott lakhelyét elhagyja, mert akkor állásáról lemondottnak tekintetik XI. ventose 25-rőli törvény 4. §. -a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom