Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 1. szám - Telekkönyvi jogeset. Somogyi illetve Ertl contra Fleischl örökösök

5 — y( Telekkönyvi jogeset. Somogyi illetve Ertl contra Fleischl örökösök.*) Perlaki Somogyi Lajosnak, néhai Fleischl Dav'd örökösei, névszerint Fleischl Ágoston, Fleischl Mattersdorfer Berta, Fleischl Emil örökösei helyett, Fleischl Adolf és Fleischl Eugénia alperesek szerződés megsemisitési s annak folytán a Pest terézvárosi 3g2 sz. tjk felvett háznak Vs-ra , a jelenleg bekebelezett tulajdoni jog kitörlése s részére leendő bekebelezése iránti perében felperes 1871 évi martius 7-én 10286 sz. a. beadott keresetében előadja: Felperes édes atyja néhai Somogyi Ferencz —felp. testvérje Somogyi Józseffel ugyancsak felperes nagyatyjának testvére Ferencz által elidegenithetlenség feltétele mellett végrendeletileg hagyományozott, 1I3 részben felperest illető, a Pest terézvárosi 392 sz. tjk.ben foglalt házatfelperes beleegyezése és tudomásán kivül, aláírása nélkül, részben zálog — részben kierőszakolt .adásvedés jogczimén Fleischl Dávid izraelitának elidegenité, sőt mi tőbb Fleischl Dávid az adósságokkal terhelt elidegenítőknek szorongotott helyzetében kicsikart A. alatti okmány alapján az akkor katona s még kiskorú felperes jogainak kizárásával, az 1IS részben tulajdonát képező hazát nevére is irattá. Felperes a roszhiszemü hamis bekeblezés jogtalanságát következőkben mutatja ki : I. Helytelen és alaptalan volt a tanács-és ennek alapján a helytartótanácsnak átíratást rendelő végzése, mert sem a szerződő felek alanyi képességére, sem pedig a birtok szerzés módjának törvényben gyökeredzett jogviszonyaira figyelmet nem fordított; a) az alanyi képességet tekintve, az izraeliták i846, de még 1856 évben sem voltak ingatlan birtok szerzésére feljogosítva. E szerint a hivatkozott hatóságok törvény félretétele nélkül tulajdoni jog átkebelezésének elrendelésére jogosítva nem voltak, minek folytán azok végzései az 1856. évben nyitott hiteltelekkönyvbei átkebelezésre — felperes és érdektársai kihallgatása nélkül jogalapul nem szolgálhattak b.) a birtokszerzés módját tekintve, senki másra több jogot nem ruházhat, mint a mennyivel maga bir, így felperesnek sem atyja, sem testvére az érintett házból őt illető részt sem el nem zálogosíthatták, szm el nem idegenithették, következőleg a vevő szerzési módjának jogalapja nincs és a joghátránynyal járó veszteség a vigyázatlan vevőt terheli. A fennthivatkozottvégzések az i856 évi telekkönyvi átkebelezésnek jogalapul ezért sem szolgálhattak. — 2. A pesti birtokjogok az i855 évi l5/12 kelt pátens szerint telekköuyvezve nem voltak, következőleg azok a fennállott magyar törvények szerint a bekövetkezett i856-ki telekkönyvezés alkalmával kihallgatás nélkül hiteltelekkönyvileg át nem kebeleztethettek; a per tárgyát képező pedig annál kevésbé, minthogy felperes Fleischl Dávidot birtokba soha nem vezette, birtokba vezetéssel soha senkit meg nem bizott, miből önként következik, hogy Fleischl Dávid a kérdésben forgó ház "felperest illető hányadának birtokába roszhiszemüleg lépett anynyival is inkább, mert az átadási okmányban határozottan ki van téve, hogy a kérdésben forgó egész házat Somogyi Ferencz — József és Lajos testvérek idegenittették el, kiket vevő személyesen ismert, tudta, hogy a házból felperest V3 illeti, melyre a felperes által fel nem jogosított szerződő felekkel szerződési vi- 1 szonyba lépni jogosítva nem volt, a menyiben J azt tette, a szerződés semmis, felperes jogait í nem érintheti. 3. A tulajdonszerszés módjait tekintve, felperes V3-dát illetőleg, a betáblázási okmány alapján vevőnek nincs *) Ezen jogesetnek a legfőbb Ítélőszék által lett eldöntése méltó feltűnést okozott.miért is érdekesnek tartjuk a jogeset kimerítő közlését, és helyén látjuk a legfőbb itélörzék ilélctének kritikai megbeszélését, S z e r k. jogczime, mert sem a városi tanácsi végzésben sem a helytartó tanácsi intézményben nem foglaltik, hogy felperes őt illető Vs-dát akár Fleischl Dávidnak, akár örököseinek eladta, sőt a betáblázási okmányban határozattan ki van téve, hogy felperes helyett József testvére megbízása nélkül kötötte a terhes szerződést, minélfogva felperest a zálogváltási költségek sem terhelhetik. — 4. Téves és törvénytelen a 1870 évi október í-én Fleischl Dávid nevére szóló átíratást megengedő városi tanácsi és helytartósági végzés, melyben ez áll: „Somogyi Ferencz, József és Lajos testvérektől 1870 nov. 19-én kelt zálog illetőleg adásvevési szerződés mellett megvásárolt házat saját nevére íratni," mert Somogyi Ferencz — felperesnek nem testvére, hanem atyja volt. Innen ismét kitűnik, hogy a vevő roszhiszemüleg kívánta felperest illető ház V3-ra az átíratást, illetve bekebelezést kieszközölni, minthogy pedig magyar törvényeink szerint a jogtalan szerzés módjára nézve szerződés megsemmisítésének van helye, — ugy az i85Ó. évi telekkönyvi rendelet az elidegenítés módjait tekintve — ha roszhiszemü vevő által tétetnek — a roszhiszemüleg bekebelezett jogok kitörlésének van helye : Mindezeknél fogva kéri már az idéző végzésben kimondatni, hogy alperesek az őt is illető, tehát közös okmányt képező eredeti végrendeletet felmutatni tartoznak — s a tárgyalás után a záloglevél s adásvevési jogczimén alapuló betáblázási okmányt, mint reá nézve más által kötött terhes szerződést itéletileg semmisnek kimondatni s az öt illető V2 rész háztulajdoni jogát nevére bekebeleztetni, s végre az elmaradt hasznokkal együtt költségeit megítéltetni. Alperesek e 11 e n i r atu k b a n előadják: Helytelen felperes ama állítása, mintha alperesek édes atyja által Somogyi Ferencz és Józseftől ugy is mint felperes meghatalmazó ttjától megvett ház tulajdona elidegenithe tlen lett volna, határozottan tagadják alper esek, hogy ebből felperest 1/2 rész vagy bármi is illette. — Felperes keresetének alapt alanságát kimutatandók, alperesek Somogyi Ferenczneka kérdéses házhozi tulajdoni jogát mindeneklőtta polg. törvénykönyv és telekkönyvi rend. előtti törvények szempontjából birálandják meg. Felperes elismerte, hogy a kérdésben forgó ház egy részét Somogyi Ferencz végrendelet utján örökölte. Azon állitás pedig, hogy fennti ház néhai Somogyi Ferencznek elidegenithetlenség feltétele mellett hagyományoztatott megdöntetik az 1833. évi martius 23. 283. sz. a. hozott végzéssel, mely szerint néh. id. Somogyi Ferencz által végrendeletileg felállítani szándékolt hitbizomány érvénytelennek és fenn nem állhatónak nyilváníttatott, s igy fennti ingatlan a szerzett vagyon cathegoriájába tartozván, a tulajdonos a felett minden megszorítás nélkül rendelkezhetett. De ezen ingatlan feletti szabadrendelkezési joga kitűnik még abból is, hogy felperes atya i832. sept. 5-én Bécsben 8000 ftot kölcsön felvévén, ezt ugyanazon évi nov. hóban valamennyi, Pest városában fekvő ingatlanaira elöjegveztette. Ebből következik, hogy néhai Somogyi Ferencz a kérdéses háznak feltétlen tulajdonosa volt azt elzálogosíthatta, miből ismét következik hogy felperest 1/6-ad részbeni tulajdonjog nem illethette, de feltéve, bár meg nem engedve, hogy illette volna is, az édes atyjának mint felperes akkori term. és törv. gyámjának azon rendelkezése, által hogy szükségesnek találta elidegenítését, — magától megszűnt; ehez járul még, hogy Somogyi József mint felperes megbízottja a kérdéses ház elzálogosításába, illetőleg eladásába beleegyezett. Hogy pedig Fleischl Dávid jóhiszeműleg és jogosan jutott a fennti ház tulajdonába, kitűnik a következőkből: A szerződés minden törv. kellékekkel bir, azon a szerződő felek és pedig egyrészről Somogyi Ferencz saját és gyermekei, tehát felperes is és Somogyi József pedig saját (felperes) Lajos testvére nevében mint haszonbérbeadók és elzálogosítok, másrészről Fleischl Dávid mint haszonbérbe vevő két tana jelenlétében vannak aláírva. Felperes helytelennek találja Pestváros tanácsa, ugy a helytartó tanácsnak azon végzését, melyben a ház átiratá sát Fleischl Dvjd részére megengedi; annak alaposságáról felperest meggyőzendő, csatoltatik azon végzés 2. sz. a., melyre következett Pest városának mindennemű földek bevallására és az átiratások eszközléséré tanácsilag rendelt bizottságának 3. sz. a. csatolt jelentése, mely szerint i846. évi oct. 1. a perben álló házra nézve Fleischl Dávid részére a bevallás és átíratás megerősíttetett. Azonban ezen 3. sz. a. okmányba azon hiba csúszott be, miszerint a dohány-utczai 378. sz. a fekvő ház i84o évi nov. 25-én perlaki Somogyi Ferencz, József és Lajos testvérek nevére Íratott át. Ezen hibának alapja a következőkben rejlik : ugyanis Fleischl Dávid i84o, évi novemb. 21-én beadott, az A. alatti záloglevél alapján egy kérvényt 78,000 frt. betáblázása iránt Somogyi Ferencz örökösei ellen, ezen kérvény azonban eluttasitattott azon okból, mert kérdéses ház akkor még nem volt az örökösök nevére irva, ugyanazon évi nov. 25. az örökösökre való átíratás eszközlése után ujolag 4. alatt kérte a betáblázást Somogyi Ferencz örökösei: Somogyi Ferencz, József és Lajos ellen, mely kérvénynek hely is adatott. Ezen kérvényben az örökösöknek egymáshozi családi viszonya nem tüntettetett ki, mert az eléggé kitűnt az ahoz csatolt záloglevélből, ugy az ehez alatt csatolt telekbirói bizonyítványból, ebből folyólag tévedésből lettek testvéreknek tekintve. Hogy felperesnek rokonsági neme és foka néh. Somogyi Ferenczhez Pestváros tanácsa előtt tudva volt, kitűnik az 5. sz. aj. zárt bizonyíts ványból. Felperes azon állítása, hogy 1855 előtt a pestvárosi birtokjogok telekkönyvezve nem voltak, maga magában megdől, minthogy ellenkezője köztudomású tény. i855-ben a kérdéses alperesi házra 6. sz. a. csatolt h. telekkönyvi kivonat szerint semmi átkeblezés nem történt, mert az már i846-ik évben át volt irva alperesek atyjára, s miután ez az i85o. évben a felszólamlási jog igénybe vételére indíttatva magát nem érezte, az változatlanul maradt. Evvel elesik a bevezetés szükségessége is, mert a záloglevél 5-ik pontja értelmében a bevezetés megtörtént egyszersmindenkorra. De Fleischl Dávid a kérdéses ingatlanhoz a szerzési módot és a jogczimet is kellően igazolta, mint ez a 2/. alatti hitlevél szövegéből kiviláglik. — Az ujabb törvények szerint sincs azonban joga felperesnek, alperesek tulajdonát megtámadni a kérdéses házon, mert azok szerint a magán pecsét alatt történt örökbevallások azon erővel birnak, mint a hiteles pecsét alatt felállítottak, és az ausztr. polg. tvkönyv 1467. §. szerint: a kinek nevére az ingatlanok a nyilv. könyvben be vannak keblezve, — az azok teljes jogát elbirtokolja 3 év alatt. Fleischl Dávid i846. év óta tulajdonoskép van a kérdéses házra bejegyezve, felperes pedig 25 évvel később indit keresetet, tehát alperesek atyja a tulajdonjogot el is birtokolta. Az előadott okoknál fogva kérik tehát felperest keresetével elutasittatni és a felszámítandó költségekben elmarasztaltatni. Felperesek válaszképen előadják: mind a keresetből, mind az elleniratból kitűnik, miszerint a dohány- utczai 392. sz. a. fekvő ház i84o. évi nov. 25-én ifjú Somogyi Ferenczre s ennek fiaira Somogyi Józsefre és felperesre egyenlő arányban lett átirva. Ebből folyólag Somogyi Lajost a fennti ingatlanból Vs T^sz tulajdonul megillette, ezen résznek tulajdonjoga bárkire, tehát alperesek jogelődjére is, csak