Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 16. szám - A magyar váltótörvényjavaslat. 2. [r.]

Negyedik évfolyam. Megjelenik minden csütörtökön: a, magyar jogászgyűlés" tartama alatt naponként. A kéziratok a szerkeztöséghez, a megrendelések és reklamátiók a kiadóhivatalhoz intézendök. Bérmentetlen levelek és küldemények el nem fogadtatnak. Szerkesztői iroda: kalap-utcza 6. sz. 16. szám. Budapest, április 16. 1874 MAGYAR THEMIS ELŐFIZETÉSI ÁRAK (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel) a „Magyar Themis"-re, az „Igazságügyi törvényjavaslatok és rendeletek tára" és a „Döntvények gyüjtemények mellékletekkel együttesen: egész évre 10 frta félévre 5 Irt, negyedévre 2 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidékről legczélszerübben postantalvánv utján kéretnek beküldetni. Kiadó-hivatal: nádor-uteza 6. sz. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. A BUDAPESTI, KOMÁROMI, SZABADKAI, KECSKEMÉTI ÉS UNGVÁRI ÜGYVÉDI EGYLETEK, A BUDAPESTI ÜGYVÉDJELÖLTEK ÉS JOGGYAKORNOKOK Külön mellékletek EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE ÉS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. „Döntvények gyüjteménye, u „Igazságügyi rendeletek és törvényjavaslatok tára. Felelős szerkesztő: Dr. Siegmund Vilmos. Kiadó-tulajdonosok: Légrády testvérek. TARTALOM: A magyar váltótörvényjavaslat. Dr. Herich Károly kereskedelmi miniszteri titkár urtól Budapesten. II. - Esküdtszékeinkről. Dr Fayer László urtól Budapesten. - Szemle. (Esküdszéki tárgyalás Kassán és Pozsonyban. ) - Némi észrevétel a fizetési meghagyásokra vonatkozó törvényjavaslat felett Csanády István kir. aljárásbiró urtól Tasnádon. -- Az ötödik magyar jogászgyülés indítványai. Dr. Weinmann Fülöp pesti kir. táblai pótbiró ur véleményes indítványa a hivatalnokok vagyonjogi felelőssége tárgyában. (Folytatás. ) — Általános indokolás a magyar csődtörvény tervezetéhez. Dr. Apáthy István egyetemi jogtanár urtól Budapestén. — Fegyelmi eset. Kaan Ágoston ügyvéd úrtól Budapesten. — Vegyes közlemények. Egyleti hírek. — Különfélék. — Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. — Külön melléklet: a „Döntvények gyüjteményének" egy ive, az „Igazságügyi rendeletek tárának" egy ive. A MAGYAR THEMIS, (mely hetenként egyszer, a jogászgyülés tartama alatt naponként jelenik meg), évi április kezdette meg negyedik évfolyamának második évnegyedét, minek folytán kérjük az előfizetéseket mielőbb megujítani, illetve az uj megrendeléseket idejekorán eszközöltetni, miután fölös számokat nem nyomatván, utóbb teljes példányokkal nem szolgálhatnánk. Előfizetési dijak (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel: ) A „Magyar Themis"-re, az „Igazságügyi törvényjavaslatok és rendeletek tárá"-ra és a „Döntvények gyüjteményé"-re együttesen negyedévre: 2 irt. 50 kr., félévre 5 frt. egész évre 10 ft. Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidék ról postautalvány utján kéretnek beküldetni. A „MAGYAR THEMIS" kiadó-hivatala. A magyar váltótörvényjavaslat. y 11. Az 1840. évi XV. t. cz., mely az addig ismeretlen váltórhtéiniényt hazánkban meghonositá, nagyban és egészben visszatükrözi az akkori váltójogtudomány vívmányait és méltó helyet foglal el a civilizált államok akkori váltótörvényei közt. Mindazáltal az e téren ishoszszabb idő óta sürgetett reformot a közvélemény súlyos megsértése nélkül elodázni nem lehetett. Oka ennek egyrészről azon tény, hogy lényeges intézkedések tekintetében, u. m. a szenvedő váltóképesség, az elfogadás megtagadásainak következményei, a névbecsülés, a részletes fizetés, a viszkerestt feltételei- és idejére nézve éles s a forgalomra nézve felette hátrányos ellentétek léteznek váltótörvényünk és azon orazágok rokontörvényei közt, melyekkel közvetlen és folytonos kereskedelmi összeköttetésben állunk. Másrészről váltótörvényünk sok felesleges és a váltóintézmény természetéből nem indokolható intézkedést tartalmaz, az egyes intézmények valódi jelentőségét félreismeri s azokat helytelenül és czélellenesen szabályozza, végre némely nevezetes kérdést teljesen megoldatlannl hagy, :) másokban pedig oly álláspontot foglal el, melyet nemcsak a tudomány, de maga az élet is már rég meghaladott. Az uj váltótörvényjavaslatnak alapul csak ') így pl. nincs intézkedés váltótörvényünkben a másodlatok (duplicatumok) jogi természete- és azok mikénti megszerzése- a váltóösszegben mutatkozó eltérések mikénti magyarázata- és a kelet vagy lát után fizetendő váltók lejáratának kiszámítására nézve; ha a fizetési határidő napokban, hetekben vagy hónapokban van kifejezve, nincs intézkedés az érték mikénti kiszámítására nézve, ha a váltó pl. sterlingekről szól, végre a fizetési határidő m e g h o s zízabbitására nézve. I az általános német váltórendszabály szolgálhat. Ezt, miután a kereskedelmi törvény kidolgozásánál a német kereskedelmi törvény vétetett alapul, javallja azon belső összefüggés, mely a váltó- és a kereskedelmi törvény közt létezik. Azután a német vtrsz. Erdélyben és Horj vátországban jelenleg is érvényben van és tizenegy é en át nálunk is kötelező erővel birt, tehát egyáltalán nem oly ismeretlen, hogy annak tanulmányozása akár a birói, akár az ügyvédi karnak különös nehézséget okozhatna. Végre az általános német váltórendszabály nemcsa • hogy a hasonló európai törvények közt kétségen felül a legtökéletesebb, hanem emellett főbb elveiben cosmopoliticus jelleggel bir: intézkedéseiben nem egyedül a német érdekeket védi, hanem oly alaptételekből indul ki, melyek a világ minden ruivelt nemzeténél érvényben és szokásban vannak.2) Mindazáltal a magyar váltótörvény nem lehet az ált. német váltórendszabály egyszerű másolata: főbb elveit válto?atlanul kell átvennie és e mellett őrizkednie keli az egyes intézmé nyek olynemü megváltoztatásától, mely a czélbavett harmóniát legtávolabbról is megzavarhatná ; de azért a magyar törvény szerkesztésénél tekintettel lehet, sőt kell is lenaie a szerzőnek arra, hogy a német vrdsz. rendszere ki nem elégítő,3) hogy az abban felállítottabstract jogelvek túlságosan rövidek4) és végre hogy bizonyos kérdések szabályozása a particuláris törvényhozásnak hagyatott fenn.6) A törvényjavaslat általános indokolásában foglalt ezen szavakra egyelőre igen kevés megjegyzem valóm van. Az eltérő rendszert illetőleg a tanácskozmányok befejezésekor, az egyes pótlások és kiegészítések tekintetében pedig az illető czikkeknél fogom nézetemet előadni. Apáthinak törvényjavaslatát az egybehívott szaktauácskozmány vita nélkül elfogadta tárgyalásainak alapjául. ,;) Hangsulyoztatott ugyan, 2) L. a javaslat általános indokolását és H a r tm a n n előszavát III. 1. a) Rendszere nem csak hogy a tudomány igényeit teljesen ki nem elégíti, hanem a kevésbbé tájékozottakra nézve az eligazodást is lényegesen megnehezíti, mert nem követi mindenben híven a váltóügylet természetes lefolyását. (L. a t. javasl. ált. ind. 13. 1) ") Olyannyira, hogy az egyes jogtételek helyes alkalmazása nemcsak a váltójog elméletének, hanem azon szempontoknak kellő ismeretét is feltételezi, melyekből a lipcsei tanácskozmány kiindult. És daczára a kiterjedt német literaturának, és judicaturának a fennforgó számos controversiát még a nürnbergi novellák sem bírták teljesen megszüntetni. (Ált. ind. 14. 1.) 6) Mi már onnan is kiviláglik, hogy a német rendszabálynak 1850-ben történt behozatalakor a magyar t. 20. g a érvényben tartatott. 8) A törvényszöveg 120 czikkből áll és 14 fejezetre van felosztva 48 czikk lényegesen összehangzó a német vtrsz. illető cikkeivel. 49. czikkben pótlás vagy eltérés foglaltatik. 23. czikk uj, a mennyiben a német vrdsz-ban nem találtatnak. Ezek közt több czikk eddigi törvényünkből vétetett át, mások a svéd vagy olasz váltótörvény után készültek és néhány egészen uj. hogy a német váltórendszabály annak idején, midőn nálunk is érvényben volt, két oknál fogva nem birt népszerűségre vergődni. Az adósság miatti börtön egyrészt s a nők teljes váltóképessége másrészt a legborzasztóbb visszaélések dús forrását képezték. Napjainkban ezen két ok többé fenn nem állván, nincs kifogás az ellen, sőt számos igen fontos körülmény javalja, hogy a magyar váltótörvény alkotásánál a német ált. vrdsz. fogadtassék el alapul. 1. cz. Szenvedő váltóképességgel bir mindenki, ki a köztörvény szerint terhes szerződéseket köthet.*) A tanácskozmány a tervezet 1. czikkének első bekezdését az idézett szövegben változatlanul elfogadta. A cselekvő váltóképességet, mely a minden embert megillető általános jogképességgel azonos, külön meghatározni feleslegesnek Ítéltetett. A szenvedő váltóképesség pedig megegyezőleg a német vrsz. intézkedésével állapíttatott meg. 7) A tervezet második bekezdése, mely a kiskorú kereskedők, gyárosok és iparűzők szenvedő váltóképepsége iránt kivánt intézkedni, elhagyatott, mivel az érintett intézkedés nem kivétel gyanánt jelenkezik, azonfelül pedig az 1872. évi ipartörvény a kérdést már teljesen megoldja és nem lehet kétség az iránt, bo:»y azon kiskorúakat, kik önálló üzlettel birnak, a szenvedő váltóképesség teljesen megilleti. Továbbá a köztörvénynek hagyatott fenn határozni az iránt, mily feltételektől függjön a nem önálló ipart folytató kiskorúak, azután a vakok, siketuémák, olvasni és irni nem tudók, papok, katonák tékozlók, részegek, a jogi személyekés a bukottak általános szerződési képessége és ebből folyólag szenvedő váltóképessége. Csak a nőkre nézve — miután e tekintetben magánjogunk felfogásánál eltérő nézetek uralkodnak — külön törvényezikknek alkotása ment határozatba, mely szerint minden teljeskoru nőt a teljes szerződési képesség megillesse. 8) *) Német vrdsz. 1. cz. „Wecbselfahig ist Jeder, welcher sich durch Vertragé verpflichten kann." ') Valamint eleinte csak a szabadalmazott czéhek tagjai, az u. n. mercatores és cambiatores, birtak szenvedő váltóképességei, ugy később is a törvény e képességgel, csak a kereskedőket ruházta fel, mig a Code de Commerce-, az angol és amerikai jogban az absolut váltóképesség elismertetett és most már alig van állam, melyben a szerződési képesség a szenvedő váltóképességet magába nem foglalna. 8) Eddigi törvényünk szerint a szenvedő váltóképesség idegen és saját váltók szerint különbözik : idegen váltók által kötelezheti magát minden teljeskorú, ki terhes szerződéseket köthet, vagy bíróilag nagykorúnak nyilváníttatott. Asszonyok és hajadonok azonban csak ha mint kereskedők vannak bejegyezve. Ellenben saját váltókat csak kereskedők, gyárosok és kézművesek adhatnak ki, kik 20. évöket elérték s magukat a váltótörvényszéknél bejegyeztették. Közvetlenül általán nem váltóképesek a papok, szerzetesek és valóságos szolgálatban levő katonák.