Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 16. szám - Esküdtszékeinkről

— 122 — 2. cz. Külföldiek válióképessége rendszerint azon ország törvényei szerint Ítélendő meg, melyhez mint alattvalók tartoznak. Azonban a saját hazája törvényei szerint váltóképességgel nem biró külföldi a belföldön elvállalt váltói kötelezettségért felelős, ha őt a belföldi törvény izerint a váltó képesség megilleti. **) A külföldiek jog- és cselekvő-képessége, az n. n. jura status, azon országok törvényei szerint itélendők meg, melyekhez az illető külföldiek mint alattvalók tartoznak ; a nemzetközi magánjognak ezen alapelvét már a lipcsei tanácskozmány is szentesitette. Azonban valamint már azelőtt Franczia-, Angolországban ós Amerikában, úgy Németországban is szükségesnek tartatott ezen elv alól azon kivételt megállapítani, hogy a belföldön váltóügyletet kötő külföldi ezen ügyletre nézve „sulnlitus temporarius"-nak tekintendő, eltérőleg azon elvtől: „Quisqne debet gnarus esse eondi'íouis ejus, eum quo contraxit."8) 3. cz. Ha a váltón aláírások fordulnak elő. melyek o.y személyektől erednek, kik terhes szerződéseket nem köthetnek, ugy ez által a többi váltóadósok kötelezettsége, kik terhe? szerződések kötésére jogositvák, változást nem szenved. *') Ezen czikknek bevezetése szorosan összefügg az 1. czikkel és a köztörvénynek feladata marad kijelölni azon okokat és körülményeket, melyeknél fogva bizonyos személyek a szerződési képességből kizárvák. Az egész czikk abban találja általános indokolását, hogy az egyes váltócselekmények, feltéve, hogy a váltó alapja helyes, egymástól egészen függetlenek. Ily szempontból indult ki a német s utána a svéd****) törvény is. A tanácskozmány a javaslat 3. czikkét több tekintetben kifogás alá eshetőnek találta és helyébe a svéd törvény intézkedését fogadta el, kihagyásával a hamis aláírásokra való vonatkozásnak. 4. cz.10) , Ezen czikknek tárgyalása függőben tartatott a 88. czikk megvitatásáig, miután a tanácskozmány csak ott fogja eldönteni azon fontos kérdést, vájjon a német törvény nyomán az exceptiones personae cohaerentes helyt álljanak-e vagy nem. Készemről e helyütt csak annyit jegyzek meg, hogy kétségkívül a váltójog a eausa debendi kizárására és az exceptiones doli megszorítására törekszik, de nem hiszem, hogy cz éls ze rü volna ily fontos kérdésben valamennyi fennálló váltótörvénytől eltérni. Különben ha a 88. cz., illetőleg a német vrdrsz. 82. czikke, ugy a mint van,-elfogadtatnék, **) Német vrdsz. 84. cz : „ Die Fiihigkeit eines Auslánders, wechselmiissige Verpflichtungen zu übernehmen, wird nach (len Gesetzen des Staates beurtheilt, welchem derselbe angehört. Jedoch wird ein nach denGesetzen seines Vaterlandes nichtwec'-selfiihiger Auslander durch Ueberuahme von Wechselverbindlichkeitcn im Inlaude verpflichtet, insot'ern er nach den Gesetzen des Inlandes wechselfáhig ist." — Eddigi törvényünk nem ismer kivételt: „idegenekre nézve a váltóképességet saját honi törvényeik szerint kell elhatározni." 9) Apáthi ezen ideiglenes alattvalóság fictióját cosmopoliticus érvényre akarta hozni, kimondván, hogy a váltóképességre nézve egyáltalán ha a kötezettnek állami illetősége meg nem állapitható, azon hely törvényei szolgálnak irányadóul, a hol a kötelezettség keletkezett. - A tanácskozmány azonban ezen kiegészítést feleslegesnek találta. ***) Német vrdsz. 3. cz.: „Finden s'ch auf einem Wechsel Unterschriften von Personcn, welche eine Wcchselverbindlichkeit überhaupt nicht mit vollem Erfolge eingehen können, so hat dies auf die Verbindlichkeit der übrigen Wechselverpflichteten keinen Einfiuss." — A tanácskozás alatt hangsulyoztatott, hogy a czikk ezen szavai: „überhaupt nicht mit vollem Erfolge" nem eléggé világosak. Eddigi törvényünk ez iránt nem intézkedik. ****) Svéd vrdrsz. 93. cz: „Kommen auf einem We .hsel falsche Unterschriften oder Unterschriften von Peisonen vor, die keine sie bindende Uebereinkunft eingehen kőimen, so erleidet die Verbindlichkeit der übrigen Wechsclschuldner, dercn Unterschriften richtig, und welche solche Uebereinkunft einzugehen berechtigt sind, dadurch keine Yeránderuug." 10) A javaslat4. czikke: A. váltóadós az elvállalt kötelezettségért, tekintet nélkül az annak alapul szolgáló jogviszonyra, egész vagyonával felelős." ugy ezen 4. czikk kihagyandó lesz, mert egyrészről ellentétben állana a 88. czikkel, másrészről pedig feleslegest mondana ki, ha annak bevallására szorítkoznék, min senki sem kétkedik, hogy t. i. az adós a kötelezettségért egész vagyonával felelős. 5. cz *****) „Az idegen váltó lényeges kellékei a következők: 1) a „váltó" elnevezés, vagy ha a váltó idegen nyelven állíttatik ki, az elnevezésnek megfelelő ki fej e z és magában az okirat szövegében; 2) a fizetendő pénzösszeg kitétele. Ha a váltóösszeg mellett kamatok köttettek ki, ezen kikötés nemlétezőn ok tekintetik; 3) a rcndelvényes (i n t é z v é n y es), vagyis azon személy neve vagy azon czég, melynek részére vagy rendeletére a fizetés teljesítendő; 4) a fizetés ideje, mely az egész I v ál t ó ös szegr e nézve csak egy és I ugyanaz lehet. A fizetési idő csak: határozott napra, látra, lát vagy kellet után bizonyos időre vagy valamely v á s ár r a szólhat; 5) a kibocsátó fintézvényező) aláírása nevével vagy czégével; 6) az intézvényezett vagyis azon személy neve vagy azon c z <• g, mely által a fizetésnek történni kell; 7) a fizetés helye. Az intézvéjnyezett neve vagy czégje mellett ! előforduló hely, ha magában a vál-I tóban külön fizetési hely kijelölve ! nincsen, fizetési helynek 8 egyszersmind az intézvényezett lakhelyének is tekintendő; 8) a kiállítás helye, éve, hónapja és n apj a. Az értekezlet tárgyalásai alkalmával a 2. pontnál indítványba hozatott, hogy a fizetendő I pénzösszeg minden esetre betűkkel legyen kiirva a váltó szövegében, mi által a későbbi (8.) czikkben felállított prásumtiók feleslegetekké vál! nán ik. t,z indítvány azonban, mint a jelenlegi ; gyakorlattal ellentétben álló, nem fogadtatott el. A pont mégis oly monlattal egészíttetett *****) Német vrdsz. 5. cz.: „Die weseutlichen Er-i fordernisse eines gezogeneu Wechsels sind : 1) die in ! den Wechsel selbst aufzunehmende Bezeichnung als '• Wechsel, oder wenn der Wechsel in eiuer fremdeu ; Sprache ausgestellt ist, ein jener Bezeichnung entspre-i cheniier Ausdruck in der fremden Sprache; (Ezen kelléket nem kívánja sem a Code de Cominerce, sem I az angol jog) — 2) Die Angabe d«w zu zahlenden Geld, summe; (The principal requisite to a good bili is, that it be for the payment o f m o n e y o n 1 y and not far the payment of money and the performance of somé other act, as the • delivery of a horso or the liké '. L. Cabinet Lawyer 873, 1.) — 3) Der Name der Pcrson oder die Firma, au welche odor an derén Ürdre ge-i zahlt werden soll ídes Kemittenten^); (Itt igen fontos I azon különbség, hogy a Code de Ceminerce, az angol I jog és eddigi váltótörvényünk szerint a váltót, hogy forgatható legyen, rendeletre kell kiállítani, holott a | német vrdrsz. és mostani javaslatunk értelmében minden váltó hátirat utján tovább adható, hacsak ez világosan nincs megtiltva), — 4) Die Angabe der Zeit, zu j welcher gezahlt werden soll; die Zahlungszeit kann für die gesammte Geldsumme nur einc und dieselbe sein und nur festgesetzt werden: auf einen bestimmten Tag, auf Sicht (Vorzeigung, á vista, á piacere otc.) oder auf eine bestiminte Zeit nach Sicht, auf eine bestimmte Zeit nach dem Tage der Ausstellung (nach dato), auf eine Messe oder einen Markt; (Mess- oder Marktwechsel). A német törvény és utána javaslatunk e helyütt eltér valamennyi váltótörvénytől, a mennyiben fizetési | időt elvileg taxatíve állapítja meg. Választani , kell a törvény által meghatározott lejárati módok közt, holott az angol jog szerint: If a bili be drawn payable six weeks after the deathof thedrawer s fath e r — it is a good bili — 5.) Die Unterschrift des Ausstellers (Trassanten) mit seinem Namen oder seiner Firma (Az a 1 á i r á s, mely tintával vagy festékkel történhetik, meghatalmazott segélyével is eszközölhető ) - 6) "Die Angabe des Ortes, Monatstages und | Jahres der Ausstellung; — 7) Der Name der Person oder die Firma, welche die X.ahluug leisten soll (des Bezogenen oder Trassanten); — 8) die Angabe des Ortes, wo die Zahluug geschehen soll; der bei dem Namen oder der Firma, des Bezogenen angegebene Orr gilt für den Wechsel, insofern nicht ein eigener Zahlungsort angegeben ist, als Zahlungsort und zugleich als Wohnort | des Bezogenen.'1 I ki, mely szerint a váltóban az összeg mcilett kikötött kamatok nem-létezőknek tekintetnek. Ily kiegészítés a nürnbergi novellák folyián Poroszországban is történt, míg Ausztriában ily okirattól a váltójogi hatály egészen megtagadtatott. A 3. pont alatt a „rcndelvényes" kifejezés határoztatott el közös megnevezéséül ugy az idegen, valamint a Haját váltó remittensének. Az áthozóra (au porteur, to bearer) szóló váltók szóba sem hozattak, ilyenek kibocsátbatása különben is felesleges lévén, miután a törvény megengedi a saját rendeletre szóló váltók Kibocsátását, valamint a giro in bianco általi forgathatást. A 4. pont alatt a fizetési idő elvileg taxatíve állapíttatott meg, ugy mint a német vrdsz.-ban. A 6. pont tárgyalásánál felvetett kérdés: lehet-e t ö b b intézvényezettet akár cumulative, akár alternative kijelölni ? — nem talált végleges megoldást. Készemről a cumulativ kijelölést lehetségesnek tartom, ha az intézvényczettek mind egy helyen vannak. A 7. pont alatti kiegészítés elfogadtatott. E szerint ha több fizetési hely van kijelölve, a váltó nem érvénytelen, és legyen bár ezen több hely cumulative vagy alternative kitéve, fizetési helynek az első tekintetik. Dr. H eri ch Károly, kereskedelmi miniszteri titkár. yi Esküdtszékeinkről. Evek óta hallhatók panaszok esküdtszékeink ellen, s különösenabecsUletsértési vádak tárgvában hozott felmentő verdictek szolgáltatnak alkalmat a legtöbb kifakadásra. Helyén tesz tehát kissé közelebbről szemügyre venni, vajon valóban esküdteinkben, vagy pedig másutt rejlik-e ezen jelenség oka. A becsületsértésekről a sajtótörvény 10., 11. és 12. §§-ai szólnak, melyek így hangzanak : 10. §. Ki a törvény által alkotott valamely hatóságot vagy testületet rágalmakkal illet, két évig terjedhető fogsággal és 100 írtig emelkedhető pénzbirsággal büntettetik. 11. §. Ki valamely köztisztviselőt vagy közmeg'oizatásban eljárót hivatalos tetteire vonatkozólag rágalmak kai illet, egy évig terjedhető fogsággal és 6 00 frtra emelkedhető pénzbirsággal büntettetik. 12. §. Ki magánszemélyt rágalmakkal illet, hat hónapig terjedhető fogsággal és 300 frtra emelkedhető pénzbirsággal büntettetik. A sajtótörvény tehát büntetést csak arra szab, ha valaki mást „rágalmakkal í 11 e t." Ez hiba. Tudjuk ugyanis, hogy a tágabb értelemben vett becsületsértés kétféle lehet: vagy rágalmazás, midőn valaki bűntettel vagy más törvénytelen vagy erkölcstelen csclekvénynycl tudva hamisan terheltetik; vagy siűkebb értelemben vett becsülersértés, midőn valaki tények felhozása nélkül sértő szavakkal illettetik. Kégibb hajzai törvényeink ezen megkülönböztetést sz ntén megteszik, ámbár nem egészen ily értelemben. A magyar törvény is mer hamis feladást (falsa delatio), mely * alatt érti valakinek a felsőbbség előtti szándékos hamis feladását bűntettről azon czélzattal, hogy vizsgálat és fenyíték alá vétessék. (Ezen fogalom tehát szűkebb, mint a rágalomé.) Ismeri továbbá a becstelenitést (dehonestatio), melyet a hármaskönyv II. 72. ír körül olykép. hogy magában foglalja a szűkebb értelemben vett becsületsértést és a rágalom fogalmának egy részét. Az ausztr. büntető törvény ugyanazon két fő-megkülönböztetést teszi, melyet a magyar, és a magyar törvényben foglalt ,.hamis feladás" értelmében a rágalom (Verleumdung) kifejezését használja, de a becsületsértésnek ezenkívül több alosztályát különbözteti meg, melyekben benne foglaltatik az, ha valaki meghatározott becstelen vagy erkölcstelen cselekvénynyel hamisan terheltetik, továbbá az is, ha valaki határozott tények felhozása nél-