Magyar Themis, 1871 (1. évfolyam, 1-8. szám)

1871 / 7. szám - Az ügyvédrendtartási enquét - Az országházból

- 54 világosítást adni. De szintén nincs szükség ezen coditieationális munkálatra, mert mint Szilágyi Virgil képviselő ur tegnap kinyilvánította, hogy ö dolgozik ugyan, de nem kap fizetést és majd csak akkor fog kapni, midőn kidolgozta az elébe adott feladatot. (Fölkiáltások a szélső baloldalról: Ellenkezőleg! Kapott m á r!) Jól van, liát jutalmat bnz. E czélra tehát nincs teljesen szükség s mégis liova fordíttattak ezen kiadások és hova szándékoltatnak fordíttatni ezen költségek jövőben? azt sem a kormány a költségvetésben, sem a pénzügyi bizottság még egy árva szóval sem indokolta, csak egyszerűen oda vetvéu,bogy codificationális munkálatra 50,000 fit kell. De kívánatos lett volna az eddigi eredményt, mint Gbyczy Kálmán képv. társunk fcletulitetie, bár mily silány alakbau a képv. ház elé terjeszteni, mert abból lehetett volna megítélni, bogy van-e kilátás egy nagyobb és terjedelmesebb működésre. Miért is bátor vagyok egy inditványt előterjeszteni, mely szerint ezen teijesen indokolatlan kiadást az 50,000 frtot egeszén törlendőnek véleményezem,egyszer ismiud bármily legnagyobb vagy kisebb összeg szavaztatnék meg, minden esetre kötelessége le gyen a képviselőháznak az iránt intézkedni, hogy e codificationális munkálatok érdekében egy tüzetes tervezet, illetőleg egy törvényjavas at terjesztessék a ministerium által a képviselőház elé,hogy végre valahára meglehessen tudni, hogy mily ,ránybau s miként működnek ezen coditicationáüs munkálat elkészítésére. Ajánlom indítványomat a t. képv. háznak elfogadás végett. Jámbor Pál (olvassa az inditványt.) Iucitvány. A ministerelnökségi 1872 ki költségvetéshez. 1. Rendkívüli szükséglet: codificationális munkálatokra 50,000 frt. „egészen törlendő." 2. Egyúttal (bármily összeg szavaztassék meg e czéira) a kormány határozatilag utasítandó: „miszerint a codificationális munkálatok érdekébenjszükséges osziály czélszerü szervezése iránt mielőbb részletes tervezetet terjeszszon ciö. Simonyi Ernő: T. báz! Tudtommal e napokban a költségvetés feletti átalános vitánál a pénzügyminister ur azt mondta, hogy előttünk vannak a 4 évi zárszámadások. Megvaiiom, én csak két évről látom, de azokat is ugy látom, hogy azok a számvevőszék által átvizsgálva nem voltak. Ezt azért bocsátom előre, mert nem vagyok tájékozva az iránt, váljon a codificatiókra évről évre megszavazott összegekről kellőkép számadás adatott-e be vagy sem ; mert én a codificationális munkálatokra előirányzott tételeket nem tekinthetem olyanoknak, mint milyen a rendelkezési alap. mely a ministerelnök rendelkezésére adatik és melyről nyilvánosan a ministerelnök számot adui "nem tartozik ; tartozik azonban az én felfogásom sze: rint és ugy hiszem az általános józan ész felfogá-a szerint is egy könyvet vezetni ministeriumában, melyben evidentiában tartsa azon költségeket, melyekre fordittatik a pénz, mely ily módon a ministereluökre bizatik. Reméllem hogy a ministeriumban ezen rendelkezési alapra nézve van is oly könyv, mely nem a nyilvánosság elé terjesztendő, hanem melylyel a minister utoljára mindenkor képes lesz kimutatni, mire mennyit költött. A codificationális alapra megszavazott pénz egész más természetű, mint akármely más pénz, mely a költségvetésben megszavaztatik; erről nyilvánosan kell számot adni. Nem az itt a kérdés, hogy a codificatióra 15 vagy öO ezer frt költetett, hanem ki kell mutatni: mire költetett és mi az eredmény. Mi történt nálunk? 1868ban megszavazott a képviselőház 10,000 frtot 1869-ben 15,000 frtot, 1870-ben 15,000 frtot,' 1871-ben 50,000 frtot. és most ismét kívántatik 50,000 frt; ez összesen 140,000 frt! De hol van az eredmény ? Én láttam egy munkát, melyet fíoffmann Pál tisztelt képviselő ur készített. Már most, hogy ezen munka jó e vagy rósz. az más kérdés: a minister benne vetette bizodalmát és ő ezen bizodalomnak az által felelt meg, hogy egy munkálatot beterjesztett. A bírálathoz tartozik a felett Ítélni, hogy az jó-e vagy nem, de kétséget nem szenved, hogy ő dolgozott és hogy a pénzt, melyet felvett, hiába nem kapta. Hasznavehető-e az vagy nem, az ily elméleti munkálatnál egyelőre a minister soha meg nem határozhatja, mert az lehetetlen. Tehát részemről kielégítőnek tartom, hogy Hoffmann Pál tisztelt képviselő ur, mint codificator egy munkát beterjesztett, ö ezzel azon kötelességét, melyet elválalt, teljesítette, jól-e vagy roszul, a felett bíráljanak majd az illetők ' Uauem vannak olyanok, a mik tegnap is felhozattak Szilágyi Virgil t. képv. ur ellen, ki nem tudom mennyi idő óta, de mint ballon 10 régen, huz/.a rendesen ezen codiheatori hzetest, de még tőle nem láttunk semmit. Engedelmet kérek, én szeretném tudni, mi történt a pénzzel t De az általam megnevezett két ur is, kik közül az egyik beterjesztett egy munkát, a másik pedig nem terjesztett be semmit, — mint en vagyok értesülve — összesen csak 6000 frtot vettek fel évenként. Már pedig az első évben meg volt szavazva 10,000 frt, tehát maradt 4000 frt, a másik évben volt 15,000 frt, tehát maradt 9000 frt, a harmadik évben 15,000 frt, tehát maradt 90i)0 frt, a negyedik évben 50,000 frt, tehát maradt 44,000 frt. Hol van ez a pénz? 11a számolni nem akarnak a pénzről, akkor méltóztassanak megmondani, hogy az a ministerium diseretiojára biza tik, költeni arra, a mire tetszik. Hanem ha valami megbatározott czélra, mint itt mondva van, a codificatio előkészítésére szórják a pénzt, méltóztassanak megmondani, hogy kikre van a munka bízva, hogy a képv. háznak módjában legyen itélct ;t hozni a felett, váljon a kormány helyesen vagy nem helyesen költöttc-o cl a pénzt. Hanem bogy egy átalában számadást uc adjon a kormány, az helyé') nincs, és addig mig a számadásról felvilágosítást nem Kapok, addig nem szavazok meg semmit. L ó u y a y Menyhért gr. ministerclnök : T. ház! Méltóztassék megengedni, bogy e tárgyban ismételve felszólaljak, én ezt annyival inkább kötelességemnek tartom, nehogy a vitának ezen ügyben hosszabb menete által a költségvetés tárgyalása meghosszabbitassék. Simonyi képv. ur észrevétele ellenében, kijelenthetem, bogy a ministeriumnak nem lehet és koránt sincs szándékában, hogy a codificationális költségek czime alatt magának bármily összeget megszavaztasson, melyről az utolsó krajezárig számot ne adjon. Egyetlenegy tételt kivéve t. i. a rendelkezési alapot, a költségvetés minden tételéről a zárszámadások részletenként kimutatják, hogy a költségek mikép s hová forditattak. Így kifogják mutatni a zárszámadások, hogy a jelen évre megszavazott 50.000 frtból, mint értesülve vagyok, alig költetett el több 20,000 tuál, s ez volt leginkább maga is az indok,mely a pénzügyi bizottságot arra indította, hogy tekintve a jelen év tettleges kiadásait, 50,000 frt helyett 30,000 frtot hozott javaslatba. Ugy hiszem nincs senki a házbau, ki a törvények előkészítésére fordítandó költségeket, ha ezek a feladat fontosságához képest czélszeríileg és teljesen megfelelöleg fölhaszuáltatnak, hiába való kiadásnak tartaná. Részemről kötelességemnek fogom ismerni, a mint már tegnap szerencsém volt kijelenteni, ezen kiadásokat a czélnak minél inkább megfelelöleg fölhasználni és azért kértem a t. házat, méltóztassék a ministerelnökség előirányzatában foglalt 50,000 frtot megszavazni ? Miután azonban a pénzügyi bizottság 30,000 frtot hoz javaslatba, részemről ezeu összegben is megnyugszom, mivel elhatározott szándékom, ha a jelen ülésszak alatt elég időnk marad a törvények előkészítése tárgyában a kormány részéről javaslatot előterjeszteni. (Elénk helyeslés.) Ha pedig arra nem érnénk rá, ak kor ugy hiszem a 30,00u frt addig, mig az uj országgyűlés összegyűl, elégséges lesz, és ha ez látni fogja, hogy az említett összeget a kitűzött czélnak megfelelöleg hasznosítottuk, bizonyosan megfogja szavazni, a szükséges póthitelt is. Mindezeknél fogva, és hogy a tárgyalást lehetőleg rövidítsük, bátor vagyok kérni, méltóztassék a pénzügyi bizottság véleményét elfogadni. (Helyeslés.) Ennek folytán Lázár Ádám határozati javaslatának elvetése mellett codificationális munkálat okra 30,000 frt szavaztatott meg. Törvényszéki tárgyalások. * (.Gyilkosság.) Verbiczáu ifj. Juhász Isztván szüleinél Berta Erzse, mint szolgáló volt alkalmazva. Itt annyává lévén, Juhászt állitá csábitójának. Juhász azonban ezt tagadta s csakhamar el is hagyta a szülői házat. Berta Erzse azután Félegyházra vonult gyermekével egy ottani gazdához, hova nemsokára véletlenül Juhász is beköszöntött. Az asszony azonnal elébe sietett és megmutatta gyermekét, kit az eltolván magától, rögtön elsietett. Az asszony erre azzal fenyegette, hogy Verbiczára is elviszi a gyermeket utána. Másnap valóban meg is jelent ott és beszólott a házba, hol Juhász tartózkodott. Az állítólagos apa figyelmeztette Berta Erszét, ne mondogassa tovább is hogy ö az apa, mert olyat tesz, mit később keserűen megbánhat. Az anya feleselni kezdett, a fölingerelt csábitó pedig fegyverét vette elő s a szerencsétlen nőt egy lövéssel leterité. A gyilkos gaztette elkövetése után egész nap bolyougótt, aztán föl jelentette magát a bírónál, ki öt a szoigabiró által átszolgáltatta Torontálmegye törvényszékének. A bűnös tettét nem, de a szándékot határozaltau tagadta. Az elsöbiróság 6 évi súlyos börtönre Ítélte, a királyi tábla helyben hagyta az Ítélet, de a büntetésbe a vizsgálati fogságot is beleszámitá, mig a legf. ítélőszék az Ítélet kihirdetésétől határozta a büntetés számítását. Vegyes közlemények. A curiai határozatokban kimondott elvek. .SV'/;(iriitősr.rki határozatok. — Végrehajtás ellen intézett semmiségi panasz a bíróság székhelyén, eltekintve az ügy sommás vagy rendes minőségtől, báron nap alatt adandó be. (JL2296. 1871. nov. 8.) — A szentszék oly ügyekben, melyekben jogérvényes határozatot hozott, de mely ügyekre nézve a prts értelmében illetéktelenné vált, a végrehajtást már most többé el nem rendelheti s a netán elrendelt végrehajtást a megkeresett bíróság nem foganatosíthatja hanem átkeli tennie az ügyiratokat az illetékes bírósághoz (9310. 1871. nov. 10.) — A kielégítési sorrend megállapítása és a vételár felosztása végett a tárgyalás csak a birói árverés után rendelhető el. (12976 — 1871. nov. 11.) — A működni megszűnt katonai törvényszékek határozatai ellen intézett semmiségi panaszok eldöntésére a semmitöszék illetékes. Érdemlegesen a kir. tábla vizsgálja felül ez ügyeket. (13821. 1871. nov. 22.) — A leltározásnak véírrendeletileg történt megtiltása nem gátolhatja a hivatalbóli beavatkozást, ha a törvény által biztosított örökösök léteznek. Ha azonban ilyenek nincsenek, minden egyes eset körülményei az iránya lók a beavatkozás szükségének megítélésénél. (13600 — 1871 nov. 24.) —. A telekkönyvi törvényszék határozatai ellen a végrehajtás folyamában emelt semmiségi panaszok a semmitöszék illetékessége alá tartoznak. (13636—1871. nov. 25.) — Szorosan telekkönyvi ügyekbeu közbevetett semmiségi panaszok a kir. táblá' oz terjeszteudök fel; a legfőbb Ítélőszék ilynemű határozatai ellen beadott semmiségi panaszok visszautasitandók. (13747—1871. nov. óO.) Egyleti közlemények. * (A budapesti ügyvédi egylet első szakosztályának) f. é. deezember 16-áu tartott ülésében Dr. Szontágb Kálmán urnák a bányatörvényjavaslat iránt beterjesztett véleményes jelentése némi módosítással elfogadtatván, az a teljes ülés elé terjesztetni batároztatott. Előadóul megválasztatott Dr. Szoutágh Kálmán. Dr. Győri Elek urnák indítványa folytán a magánjogi törvénykönyv átalános részének tervezete véleményezés végett minden utasítás nélkül kiadatott egy ötös bizottságnak, mely bizottság tagjaiul Dr. Búsbach Péter, Szabó Albert, Morlin Imre, Dr. Győri Elek és Dr. Szontágh Kálmán urak lettek megválasztva. A szakosztály végre határozattá emelte, hogy az idén könyveket nem vásárol és a könyvek szerzésére a szakosztálynak járó egész illetmény-összeget a választmánynak rendelkezésére bocsátja. A választmány pedig valószínűleg Tatai Pál családjának felscgélésére fogja ez összeget fordítani. * (A budapesti egy védegylet III-dik szakosztálya) f. hó 15-éu tartott ülésében elfogadván Dr. Csukássy Károly ur indítványát, a csődtörvényeket illetőleg kimondá : hogy a polgári mulasztások nem képezhetnek fenyítő törvény szerinti büntethető cselekményt és hogy a csődbíróságnak bűnügyi illetősége megszüntetendő.