Magyar Themis, 1871 (1. évfolyam, 1-8. szám)

1871 / 7. szám - Az ügyvédrendtartási enquét - Az országházból

— 55 ­* (Meghívás) a budapesti ügy véd egy let igazgató választmányának f. é. deczember hó 22. délután 6 órakor tartandó ülésére. Pest 1871. decz. 17-én. Napirend: tagjelentkezések és bei­kezelési ügyek. Elnöki megbízásból Dr. Sieg­muud Vilmos, egyleti titkár. * (Meghívás) a budapesti Ugyvédegylet ne­gyedik szakosztályának f. é. deczember hó 21-én délután 6 órakor tartandó ülésére. Napirend: a perrendtartási bizottság jelentése. Pest 1871. decz. 17-én Elnöki megbirásból Dr. Sicgmund Vilmos, szakosztályi jegyző. Kinevezések, áthelyezések, kitüntetések és nyugdíjazások. * (Dr. Szpevec István) zágrábi jo­gakadémiai római jogi rendkívüli tanár ugyan­oda ugyanaból tárgyból rendes tanárrá nevez­tetett ki. * (Tarkó vi cs J ó s e f) közöspénzügy­ministeri oszrálytauácsos a magyar minister­olnökséghez osztálytanácsossá neveztetett ki. * (A vallás-és közoktatási m i­nister) a pozsonyi bírói államviszglati bi­zottság elnökévé dr. Samarjay Károly köz­és váltó ügyvédet s eddigi alelnököt, alelnökké pedig dr. E c k m a y e r Ágoston pozsonyi joga­akedémiai igazgatót nevezte ki. Különfélék. * (Legújabb csődök) Pest város törvényszékénél: Neumann lg. kereskedő el­len, perügyelö Tánczos Miklós, bejelentési határ­idő 1872 é. február 21—23. íömeggondnok vá­lasztása deczember 22. — Glück Ignátz ruhakereskedő ellen, perügyelő Piufsích Fri­gyes, bejelentési határidő 1872 é. február 21—23, tömeggondnok választása decz. 22. — Stei­ner Dávid norinbergi áru-kereskedő ellen, perügyelö Mérő Jáuos ; és G r U n h u t Sámuel és neje czég ellen, perügyelö Barna Fereucz, beje­lentési batáridő mindkét csődben 1872. évi mar­czius 6—8. tömeggonduok választása mindkét csődben deczember 22. — KohnésPlesz vegyeskereskedői czég ellen, perügyelő Sréter Gusztáv, bejelentési határidő 1872. évi marczius 6—8, tömeggondnok választása decz. 22. * (A kén yszcrfolyam Franciaor­szágban) a párisi főtörvényszék egy legú­jabb ítélete nyomán oly magyarázatot nyert, mely nem csekély zavarokat fog okozni a ke­reskedő világban Egy előfordult eset alkal­mából ugyan is azt itélte a törvényszék, hogy a külföldről franczia czégekre kibocsátott olyan váltókat, melyekben azon záradék van, hogy „ezüstben vagy aranyban fizetendő", csak bank­jegyekben kell kifizetni, miután ez kényszer­folyammal bir és törvényes fizetési eszköz. * (A feloszlatott budai katonai országos törvényszék) irományainak, letéteményeinek sat. átadását már befejezte. A Buda fővárosi törvszék ez alkalommal követ­kező tárgyakat vett át és pedig : százra menő iromány csomót, 202 folyamban levő polgári pert, 322 hagyatékot, 180 gondnoksági ügyet, 1155 lepecsételt végrendeletet, melyek letevői ez oknál fogva nem is ismertethetnek, végre az összesen 998523 frt 85% krajezárt tevő leté­teményt, mely utóbbi részint készpénzben, részint értékpapírokban lett letéteraényezve egyes leté teményezők által. * (A z o 1 s ő f o 1 y a m o d á s u k i r. bíró­ságok) legközelebb leendő életbeléptetése folytán az átmeneti intézkedések, az átadási s egyéb utasitások stb. stb. mult hetén kül­dettek meg a törvényhatóságokhoz, valamint a magyarországi helységeknek törvényszékek és járásbiróságakint való beosztása tudomás és használat végett; ezen mintegy 18 nyomott ivre terjedő munka Ráth Mór könyvárusnál külön füzetben is kapható. * (A budapesti ipar-és kereske­delmi k a m a r a) deczember 12-ikén tartott ülésén a következő a szakközönséget,is érdeklő tárgyak kerültek napirendre és intéztettek el. Kereskedelmi s váltótörvényszéki ülnöknek meg­megválasztattak a kereskedői osztályból: Ve­csey, Neuwelt, Grabovsky, Gold és Halbauer; az iparos osztályból Nasztl, Szumrák, Holitscher, Légrádi és Sveider Márton. Kochmeister elnök e tárgygyal kapcsolatosan ielemlité, hogy a keres­kedelmi ministeriumhoz a kamara mind kétosz- I tályából egy beadványt kellene intézni, melyben a kereskedemiés csődtörvény meghozatala sürgetessenek. A kamara elfogadta dr. Szvetenay titkárnak erre vonatkozólag készített munká­latát. Vecsey felemlité, hogy eddig a váltőtör­vényszéknél 8 jogtuüó bíró volt alkalmazva, kik a legnagyobb erömegfeszitéssel látták el a tenedőket. A pest-budai keresk .váltótőrvényszék szervezésének foganatosításával — daczára a teendők szaporodásának — csak G jogtudó bíró fog alkalmaztatni; és igy attól kell tartani, hogy e bíróság mindenjügybuzgalma és munkás­sága melett nem bir majd feladatának az eddigi gyorsaság fenntartása melett megfelelni. Szóló tehát indítványozta, miszerint a fölolvasott be­adványba még azon kérelem is vétessék fel, hogy a fennemlitett bírósághoz 6-nál több jogtudó biró neveztessék ki. Ezen a birák szá iának szaporí­tására vonatkozó indítvány azzal fogadhatott el, hogy az egy külön beadványban kérelmez­tessek. Ezután a czégbejegyzés tárgyában hatá­roztatott egy beadvány a kereskedelmi mi­nisteriumhoz intéztetni, mely kész szerkezetben előterjesztetvén, helyeléssel talákozott. * (Az ü g y v é d r e n d t a r t á s i javas­lat) iránt, élénk érdekeltséget tapasztalunk kü­lönösen az országgyűlési ifjúság testületébeu is, melynek tagjai kiválólag a jogi pályán képzet­tek s illetve ügyvédek és ügyvéd-segédek. E tes­tület 1866-ban történt újra megalakulta óta in­kább a politikai tudományokkal foglalkozott s jelenlegi orgánuma az „Uj nemzedék" is főleg ez irányú. Csak örvendetes teliát az, hogy a megindult jogi reformok terén is bővebb érde­keltséget kezd e testület tanúsítani. A testü­letnek deczember 10-ki közgyűlésén egyhangú­lag határozatba ment, miszerint azon esetre, ha az ügyvédrendtarrási javaslatnak különösen az ügyvédi vizsgához bocsáttatásra vonatkozó fel­tételei, névszerint a négy évi joggyakorlat és a jogtudorság elnyerése az e tárgyban az ország­gyűlés elé terjesztendő törvényjavaslatban is ér­vényesülnének, a testület feliratot intézzen az országgyűléshez, kifejtvén tüzetesen azon érve­ket, melyek ezen czélbavett intézkedés iránti aggályát indokolnák. E kérvénynek kidolgozása egy 7 tagu bizottságra bízatott, melybe tanács kozó szavazattal a pesti egyetem jogi facultásá­nak polgársága is meghivaíik, a felterjesztendő petitióhoz leendő hozzájárulásra pedig ugy az egyetem, mint a jogakádérniák hallgatói felszó­littatnak. A mi az emlékirat irányának érde­mét illeti, erre nézve egyelőre határozott véle­ményt nem mondhatunk, miután e tekintetben a nézetek eddig csak oda öszpontosultak, hogy a négy évi joggyakorlatnak és a jogtudorságnak kötelező kimondása felette súlyos és elriasztó lenne azokra nézve, kik ezen pályára készülnek; a mozgalmat magát azonban jogosítottnak ta­láljuk már csak azért is, mert a hazai ifjúság­nak szintén meg vaunak saját jogai, az is a nem­zettestének egyik nem megvetendő élet-erét képviseli, melyet ápolnunk csak kötelességünk­ben állhat. (A beküldő urnák ezen utóbbi észre­vételei kapcsában csak azt tartjuk szükségesnek felemlíteni, hogy mi részünkről lapunkban az „országgyűlési ifjúság" aggályainak igen szive sen tért engedendünk még az esetben is, ha azo­kat alaposoknak nem találnók, vagy ha azok egyéni nézeteinkkel meg nem egyeznének is, fenntartván természetesen magunknak azokhoz a magunk álláspontjáról érdemileg hozzá szól­hatui, a mit még most annál kevésbé tehetünk, mert a panaszpontok eddig még csak az eszme­csere tárgyát képezik és concret alakba nem öntettek. Szerk.) *(Az árvaés gyámsági ügyek kezelése.)A törvénykezés most már el fog­ván választatni a közigazgatástól; a budai ta­nács az árva és gyámsági ügyek tekiutetébeu egy módozatot terjesztett be a belügyministeri­umhoz, mely szerint azok jövőre vezetendők lennének. Ugyanis a polgármesterből mint el­nökből, két tanácsnokból, egy jegyzőből és négy városi képviselőből,kik mint tisztelétbeli Ülnökök működnének, bizottság lenne alakítandó, mely ezen a tanács ügyköréből egészen kiválasz­tandó teendőket vezetni fogna. *(A már most szakbizottságilag is átvizsgált ügyvédi rendtartásra vonatkozó törvényjavaslattal) egy­idejűleg törvényjavaslat fog a képviselőházhoz beterjesztetni a gyakorlati bírói és a közjegyzői vizsga letételére vonatkozólag is. Azok kik, hogy ügyvédi oklevél nélkül bírói qualiíikáczió­val birjanak, gyakorlati birói vizsgát akarnak tenni, erre, mint ezen tö rvényjavaslatban indit­váuyoztatui fog, egyévi bírósági gya­korlat után bocsáttatnak. Ezen törvényja­vaslatok egyszerre fognak a törvényhozás elé kerülni, hogy életbeléptetésük is egyszerre tör­ténjék. * (Az első folyamodásubirósá­g o k n á 1) rendszeresített birói állomások betöl­tésére vonatkozó ministeri javaslatok már Ö Fel­ségéhez felterjesztettek és mint már emiitettüke hó 20—22-e körül a kinevezések bosszú sora a hivatalos lapban közzé fog tétetni. E napokban nem kevesebb mint körülbelül 8000 kinevezési okmány állitatott ki az igazságügyi mínisteri­umban! * (Nyilatkozat.) A „Magyar Tbemis" f. hó 12. megjelent 6-ik számában ezen czim alatt „Nézetek a bűnügyi jogszolgáltatás mi­kénti javításáról" közlött czikkemre nézve van szerencsém kijelenteni, hogy az előadott eszméket velem Sebestyén Pál ur közölte beszédközben még mult octóber havában s igy az emiitett eszmék, melyek a perbefogatás vagy megszüntetés, vád alá helyezés, itélethozás és, az ezek elleni fe­lebbezés körüli eljárás mikénti szabályozására vonatkozólag általam előadtak, Sebestyén Pál ur eszméi s azok tőle erednek. Pest, 1871. de­czember 16-án Dr. Csukássy Károly. * (Az ügyvédrendtartás) néhány főbb rendelkezését a „Reform" szombati szá­mának vezérczikkében tárgyalja. A „Reform" e czikkében egészséges társadalmi előfeltételül tekinti, hogy prókátori bajainktól meggyógyul­junk anélkül, hogy a középkorba kelljen vissza­mennünk szellemi védvámokért. Az „ügyvédi rendtartás" javaslatké3zitői nem keresték fel annak, mi minket „prókátori nemzetté" tön, for­rását. Gyógymódjuk azért probibitiv. Az ügyvé­dek, a szabadelvű haladás kovászai, czéhbe szo­ríttatnak. Mintha nem gyakorlati embereknek, hanem tudósoknak kellene lenniök, doctoratusra szorittatuak és az ügyvédi vizsgán kivül négy évi tanfolyam mellett egy év a dr. czim meg­szerzésére, 4 a gyakorlatra kívántatik tőlük. Igy a szegényebb, de tehetségesebbek az idő hossza­dalmassága miatt e pályától elriasztatnak. Capa­citások hiányában a „Reform" szerint tehát csak a kontárok fogoak szaporodni. Káros, hogy midőn a szabad verseny középkori doctor-torlaszok, czéhek által gátoltatik, az ügyvédi honorárium megszabását a biró kezéből kivétetik, s a fél és ügyvéd megegyezésére bizatik. — Ez e „Refm" czikkének rövid tartalma. Erre nézve részben lényegesen eltérő nézeteinket egy önálló czikk­ben mondandjuk el akkor, midőn az országgyű­lési ifjúság emlékiratát ismerni fogjuk, melynek előőrséül tekintjük a „Reform" czikkét. Újdonságok a jog- és államtudományi könyvészet terén. Az ezen rov.vban érintett munkák Tettey Nán­dor és társa könyvkereskedésében, Pesten váczi utcza a „vastuskóhoz," mindenkor készletben tar­tatnak Schinkowszkji J. Haudbuch zur neuen österreichischen Notariatsordnung m. Formula­tion versehen. 2 Abth. gr. 8. Wien 1871.1 fi. 20 kr. Herbst E. Handbuch des alig. österr. Straf­rechtes. 1 Bd. Von den Verbrechen. 4 Aufl. gr. 8. Wien, 1871. 3 fi. 20 kr. Dasselbe 2 Bd. Von den Vergehen u. Über­tragen. 3 Aufl. gr. 8. Wieu 1871. 3 fi. 15 kr. Bönne's Verfassungs-Recht dcs deutschen Reiches. Leipzig, 1871. 1 fi. 80 kr. Értesítő. Gy. A. ügyvéd urnák Ipolyságok. A helyet­tesítésnek szívesen eleget teeudünk, és részben (a 15-iki tárgyalás tekintetében felperes kértére halasztással) már eleget is tettünk. K. E. ügyvéd umak Munkácson. A helyet­tesítésben eljárunk ; a tárgyalás felperes kérel­mére 15-én elhalasztatott. Szerkesztői pósta. Sp. E. ügyvéd urnák Privigyén. A beküldött 4 frtot a budapesti ügyvédi egylet pénztárába be­szolgáltattuk. A volt „Themis" 21. 42. 43. számait már elküldöttük. T. I. ügyvéd urnák Gálszéesen. Ügyében még deczember elsején magán levelet irtunk, melyben je­lentettük hogy érdekében mindent megtettünk, a mit lehetett. E levelet nem kapta meg ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom