Magyar Themis, 1871 (1. évfolyam, 1-8. szám)

1871 / 7. szám - Az ügyvédrendtartási enquét - Az országházból

— 53 — codificatióra nézve követni, s igy addig, mig azt kell várnom, hogy a codificationális munkának csak oly sikere lesz, mint minőt eddig tapasz­taltunk, ezen czim alatt legszívesebben sem­mit sem ajánlanék meg. Egyébiránt figye lembe kellett vennem azok szemrehányást, me­lyet épen e napokban tapasztaltunk Szontagh Pál barátommal együtt, hogy mi minden fejlő­dést megakasztani akarunk, tespedésre akarjuk kárhoztatni az országot, — ennélfogva ezen ösz­szeget egészen megtagadandónak nem véltük, hanem azou összeget, mely e czélra ajánltatott és mely azon kevés sikernek, melyet addig a codificatió munkálataiból tapasztalunk, bőven megfelel, t. i. 15 ezer forintot ajánlunk megsza­vaztatni. (Helyeslés balfelöl) Lónyay Menyhért gr. ministerelnök: Azt hiszem, hogy azon költségek közt, melyek a költségvetésben megszavaztatnak, kevés van, mely, ha czélszerüen használtatik íel, az országra és különösen a törvényhozásra oly fontos lenne, mint a törvények előkészítésére szánt összegek. Ily összegről van most is szó; a ministerium ja­vaslatában 50,000 frtot kér e czélra, a pénzügyi bizottság 30.000 et hoz javaslatba, a különvéle­mény pedig 15.000 frtot; utoljára is attól függ az összeg nagysága, minő a munka, mely érte végeztetik; és miután a ministerelnök költség­vetésében van ezen összeg felvéve, részemről bátor vagyok kérni, hogy szemben azon nagy fontosságú törvényjavaslatokkal, melyeket előké­szíteni kell, méltóztassanak 50.000 frtot meg­szavazni. Én és a ministerium Ugyekezni fogunk, hogy ezen összeg hova fordítása a czélnak meg­feleljen. Egyébiránt szabadjon ez alkalommal Gbyczy képviselő ur által mondottakra meg­jegyezni, hogy ha — a mint reménylem — be­követkézend azon idő, midőn a törvények elő­készítésére, különösen a codificatióra nézve a ministeriumnak külön előterjesztése lesz, hivat­kozhassam azon nyilatkozatára, hogy 50.000 frtnál többet is készséggel meg fog szavazni co­dificationális czélokra. Hogy a hátralevő 4 hó­nap alatt rá fogunk-e érni szerves intézkedést tenni nem tudva, de másrészt azon időt, míg a jövő törvényhozás a választások után létrejön, kellőleg felhasználni kívánva, bátor vagyok az 50.000 írt megszavazását.kérni. (Helyeslés.) Helfy Ignátz. Én sem a pénzügyi bi­zottság véleményét, sem a különvéleményt el nem fogadhatom, mert az ép annyira bizalmi kérdés, mint a minő volt azon 200,000 frt., me­lyet Ghyczy képviselő úr nem akart megsza­vazni. De én ezen összeget nem csak ezen álta­lános bizalmatlansági érzelemből nem szavazom meg. Röviden indokolom ezt. Nem szavazom meg először azért,mert, mint szakférfiak állítják, a codificatió munkálata czélszerütlenül folytat­tatott mai napig; 2-or azért nem, mert a t. kor­mány e rnuokát képviselők által végezteti, a mi ellen kifogásom van. Van e házban elég szak­tudós, nem szükséges összehalmozni a hivatalo­kat és kiválogatni épen olyanokat, kiknek sza­vazatát függetlennek nem mondhatom akkor, midőn a kormány pénztárából jövedelmet húz­nak. Nem szavazhatom meg 3-or azon okból, mert mint én értesülve vagyok, — erre kérek egy kis figyelmet — ha a kormány megbiz va­lakit, hogy készítsen egy kis codexet, vagy annak egy részét, az azon naptól fogva, melyen Leki ezen ajánlat tétetett, kap havonként pl. 250 frtot. A codificáló képviselő pontosan meg­jelen a pénztárnál minden hó elsején és kiveszi a 250 frtot; a pénztárnok odaadja azon hiede­lemben, hogy az majd haza megy pénzével és leül dolgozni. Elkölti a pénzt és várja a jövő hó elsejét, hogy újra felvehesse a pénzt. Tudok esetet, hogy egy képviselő csak nem egy éven át húzta a codificationális pénzt a nélkül, hogy, egy árva betűt dolgozott volna. (Fölkiáltások szélsőbalon: Ki az?!) Ugy vagyok értesülve, hogy ezen képviselő Szilágyi Virgil . . . Ez nyilvános dolog. Ö az államnak terhére van és ennélfogva jogában áll a nemzet egyik kép­viselőjének, e tekintetben felszólalni. Helytele­nítem tehát azt, hogy az ily megbízások épen a képviselőknek adatnak, a mi szintén azon gya­núra szolgáltathat alkalmat, hogy szavazataik nem egészen függetlenek. Továbbá helytelení­tem azt, hogy előlegezik nekik a pénzt a nélkül, hogy kimutattatnék, miszerint megszolgálták azt. (Helyeslés a szélsőbalon.) Szilágyi Virgil. T. képv. ház! (Hall­juk.) Nem szólaltam volna fel e tárgyban, ha az előttem, szólott t. képviselő ÚT reám nem hivat­kozik. 0 elmondja kifogásait a codificationális eljárást illetőleg és ezeket különösen arra álla­pítja, hogy codificationális munkálatokkal kép­viselők vagy képviselők is bízatnak meg. Én azt tartom, hogy e tekintetben a ministeriumnak teljesen szabad keze van képviselőt vagy nem képviselőt bízni meg, és ón nem hiszem, hogy azon munkálkodás, melyet e téren képviselő teljesít, kevesebb értékkel bírjon, vagy rosszabb legyen, már csak azért, mert képviselő által tel­jesíttetett, mint azon munkálat, melyet nem képviselő teljesít. Ez általános észrevételem. A mi azt illeti, bogy — mint ő van értesülve — én majdnem egy éven keresztül codificationális munkálatokért dijakat húztam, és hozzá teszi hogy nem dolgoztam semmit, erre nézve azt mondom, hogy a képviselő ur igen igen rosszul van értesülve. Egyébiránt mentségéül szolgál, hogy ez vele nem első izben történik. A mun­kálkodás eredm'ényét akkor lesz a képviselő ur kellő helyzetben megítélni, ha a munkálat be­végezve, annak módja szerint letétetik és meg­vizsgáltatván, közbirtokba fog bocsáttatni. Mig ez meg nem történik, addig tiltakozom az ellen, hogy a képviselő ur azon sértő feltevéssel éljen, akár hiányomban, akár bárki irányában, hogy amit magára vállal, azt nem hiven és lelkiisme­retesen igyekszik teljesíteni. Méltóztassék várni s annak idejében látni fogja, hogy a munkálat, legalább nézetem szerint igyekszik a feladatnak megfelelni. (Helyeslés jobbfelől.) Helfy Ignác z. Szavaim félremagyaráz ­tattak. (Nem lehet szólni! Halljak!) Én azt mondtam, hogy tiltakozom azon mód ellen, melylyel ezen pénz kiszolgáltatik. Ez alatt vi­lágosan azt értettem, hogy szerintem csak akkor kell adni pénzt, mikor valaki a reá bizott mun­kát teljesítette, a mi által bebizonyíthatja, hogy csakugyan dolgozott. Szilágyi Virgil képviselő ur mondhatja itt nekem, és az egész háznak, és igaz is lehet, hogy dolgozott, de arról senki sem tud. Csiky Sándor. T. ház! Nem szólaltara volna fel e tárgyban, ha az előttem szóló Szilágyi Virgil képviselő urnák előadására megjegyzést tenni, magamat hivatottnak nem éreztem volna. Ugyanis ő azt mondotta, hogy a codificatio­nális munkálatokra a képviselőház által meg­szavazott összeg erejéig a ministernek kötetlen keze van B a munkát arra bizza, a kit erre jónak lát. Ehez képest megbízta Szilágyi t. képviselő társamat bizonyos codificationális munkálatok­nak teljesítésére, s ő mint mondja munkálko­dott is, s majd egyszer meg fogjuk látni, s meg is tudni, hogy munkájának sikere és eredménye mi volt. Ez a körülmény az t. ház, mely engem nem elégit ki, s épen azért mindaddig, mig a mult évben ezen codificationális tárgyban tartott vitatkozás alkalmával a t. háznak határozata szerint jövőre a codificationális osztály szer­vezeti tervezete a ministerium által a ház elébe nem terjesztetik, s a ház jóváhagyásával nem tajálkozik, én arra egy fillért sem szavazok meg! Én ugy tudom t. ház, hogy a ministerium a tervezet szervezetét még ekkoráig nem ter­jesztette be. (Derültség.) Ugy tartom tehát, e határozatnak elég téve nem lett, s igy mig annak elég téve nem lesz, és valami eredmény nem tapasztalható, én részemről egyetlen egy kraj­czárt sem szavazok meg, (Derültség) azért, mert nem tartom üdvösnek, ily bizonytalan czélra, melynek sikere, látszata még eddig nincs, s mely iránt felvilágosítva nem vagyok, egyetlen egy fillért adni. Azért nem vetheti sze­memre senki, hogy a reform terén üdvös törvé­nyek készítési módjának gátat vetni töre­kednék, nem! korántsem; hanem gátat vetni törekszem pénzünknek haszontalan kilöketése ellen. (Élénk derültség.) Lónyai ministerelnök ur azt mondta, hogy nagy fontosságú törvények vannak, melyek elökészitetni czéloztatnak. Hol vannak tehát azon törvények? micsodák azok a törvények? (Élénk derültség.) Én nem tudom, mert ha látnám, hogy sikere van, s hogy minő az, igen szívesen adnék 50,000, ha kell 500,000, sőt egy millió forintot is! (Elénk derültség.) De midőn semmi látszatja, semmi sikere nincs, az 50,000 frt csak sárba dobatnék és azért nem adhatok egy garast sem. (Élénk derültség.) Az idö előhaladta miatt a vita folytatása másnapra halasztatván, deczember 8. első emelt szót: LázárAdám. A ministerelnökségi költ­ségvetésben a kormány részéről codificationális költség czim alatt 50,000 ft. kívántatik megsza­vaztatni ; ezzel szemben a pénzügyi bizottság vé­leménye csak 30 ezret lát jónak, mig a külön­véleményezők 15 ezer frtot javasolnak. Vala­mint a mult költségvetés alkalmával bátor vol­tam ezen oknélküli költekezés ellen felszóllalni, ugy most is költelességemnek tartom ismételve kijelenteni azon indokokat , melyeknél fogva ezen előirányzott költséget törlendőnek vélem. Ezek következők: Úgy látszik, hogy a kormány igen szerelmes az ily meddő kiadásokba, me­lyekre fordított pénz az adózók zsebéből véte­tik ki, kik úgy is alig képesek még a legszük­ségesb költségekre is áldozni. — Ha csakugyan tetszik ily kiadásokat felvenni, ott van a tegnap oly könnyű szerrel minden czél s számadás nél­kül,mondhatni,az oroszlán torkába dobott 200000 ftnyi rendelkezési alap. Ha tetszik ily költsége­ket tenni bizonytalan kiadásokra, akkor fedez­heti azt a ministerelnök8ég. De továbbá t. ház, a kormány legkevésbé sem állithatja azt, hogy ily kiadások a hasznos befektetések sorába tartoznak, miután az ily ki­adások eredményéről mind eddig sem általában, sem részletesen mi oly eredmény sem fekszik a ház előtt, hogy ily költekezés indokolható lenne. Naponként látjuk ugyan a törvényjavas­latokat, melyek a ház elé kerülnek, de a törvény­javaslatok részint az osztályokban, részint a központi-bizottságban, aztán pedig a nyilvános országos tárgyalások alkalmával oly lényeges változásokon mennek keresztül, hogy alig hi­hető, miszerint az ide beterjesztett javaslatok az illető szakministeriumok, illetőleg a codificá­lásban szakavatott egyének tollából erednének. Ha már t. ház a törvényjavaslatok készí­tése egyik legfontosabb teendője a képviselőház­nak, szigorú kötelessége a kormánynak, főleg ily tetemes költségekkel szemben, lehetőleg min­den adatokat, melyek a ministerium kezében vannak, előterjeszteni. De továbbá meglátszik, hogy a ministerelnök ur nem sokat tud a codifi­cationális munkálatok eddigi eredményéről, kü­lönben nem kívánná az 50.000 forintnak, oly könnyű szerrel, szabad kézre való megszava­zását. E részben legyen szabad az eddigi eljárás megismertetése végett Hoffmann Pál képvi­selő ur által készített és a szakértők véleménye­zése végett közzé tett általános magánjogi tör­vénykönyv tervezetéből, melyet Dietrich Ignácz képviselő ur ismertetett, csak pár §-t felolvasni, részint a könnyen érhető irály, részint sajátla­gos jogi fogalmak megitélhetése végett. Bátor vagyok mindenek előtt a szokás­jogra vonatkozó §§ t felolvasni: „A jogszokás, mennyiben ezen törvénykönyv hatályosulta előtt feuállott, az utóbbi, mint ujabb jog ellenére nem bír ugyan érvénynyel, de máskülönben törvény erejével egyenlő közkötelező erejét megtartja." Vagy: „Jogszokások ezen törvénykönyv tár­gyaira vonatkozólag csak annyiban birnak ér­vénynyel, mennyiben annak magyarázatul vagy pótlékul szolgálnak." Vagy: „Jogszokásokezen törvénykönyvnek szabványait sem meg nem szüntethetik, sem meg nem változtathatják, sem nem alapithatnak meg annak tárgya iránt uj kötelező szabványokat." 102. §. „Jog, alanyilag véve : a jogrend (tárgyilagos jog) által, elvontan meghatározott, avagy (kiváltságnál) összerüleg fennforgó tényal­ladék alapján engedett érdek és hatalom." 105. §. „A közvetlenül dolgot tárgyazó(do­logbeli) jogok : dolognak, vagy mindennemű, vagy csak egy némely vonatkozásaira kiterjedő érdek és hatalom." 108. §.: „Vagyon alatt valamely személyt illető vagyoni jogok (ható, kedvező vagyon) és vagyoni kötelezettségek (fogyasztó, terhelő va­gyon) értendők. A vagyon, hol csak mint összeg, hol mint külön dolgot képező öszvesség jön jogi tekin­tetbe." De elég legyeu t. ház, főleg a minister­elnök ur tájékoztatása végett ezen néhány idé­zet, melyeket minden bírálattól távol felolvastam. Azt hiszem, hogy lesz alkalma a t. háznak an­nak idejében ezen tárgygyaltüzetesen foglalkozni és megismerkedni azon költséges codificationális kísérlettel, melyet midőn a képviselőház ezen 50.000 frtot újból a ministerelnök föltétlen ren­delkezése alá bocsát, megszavaztatni kiván. To­vább menve t. ház, ugy látszik, hogy különben is nincs nagy szükség ezen összegre, mert azt mutatja a tegnapi tanácskozás eredménye is, midőn Irányi Dániel barátom egy indítványt tett az iránt, hogy egy közigazgatási törvény­könyv dolgoztassák ki, s ezt, valamint a kormány ugy hivei is jónak látták elutasítani. Hogy mi­kéut, minő költséggel s mikor akarják ezen tör­vényt létrehozni, az iránt a kormány tudhat fel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom