Magyar Themis, 1871 (1. évfolyam, 1-8. szám)

1871 / 7. szám - Az ügyvédrendtartási enquét - Az országházból

— 52 — pesség és megbízhatóság, és egyedül a kézbesítési teendökbeni jártasság s megbízhatóság szerinti osztályozását. Kívánatos volna az is, hogy bár a végrehajtó eljárásáról a szentesítendő törvény szerint jelentését csak 30 nap alatt tartozik beadni, arra köteleztessék miszerint a végrehajtás alkalmával beszedett pénzeket és pénzérték eketleg feljebb 48 óraalattabiróságnál letegye, mert csak így képes az elnök ellenőrizni, hogy a végrehajtó hűségesen jár e el hivatásában és csak igy gátolhatók meg esetleges visszaélések; másrészt azonban kötelezendők volnának a felek illetőleg képviselőik is, hogy mindazon esetekben, midőn a végrehajtó érdekükben pénzt vagy pénzértéket veszte 1, errőlazelnöknél24 óra alatt jelentést tegyenek, mert csak igy lesz az elnök azon helyzetben, hogy a nélkülözhetlen ellenőrzést eredménye- j sen gyakorolhassa. Hogy végre az intézmény gyakorlati haszna valóban élvezhető legyen, el kellene térni azon I eddig megszokott módtól, miszerint a bíróság i már a végrehajtást elrendelő végzésben küldjön I ki bizonyos végrehajtót a foganatosításra, és e helyett a végrehajtást általában elrendelve, a felek illetve képviselőikre kellene biz ni, az illető bíróságnál alkalmazott végrehaj tók közül melyi k által kívánják az elrendelt végrehajtást foganatosíttatni, mert csak ily eljárás által érhető el az, hogy a felek végrehajtásaikat gyorsan foganatosíttathatják, míg ha a bíróság eleve kijeleli azon végrehajtót, a ki által a foganatosításnak eszközöltetnie kell, könnyen megeshetik, hogy a sürgős darabokkal véletlenül tulhalmozott végrehajtó a legjobb akarat mellett sem foganatosíthat ujabban érkezett végrehajtást, vagy hogy az a pillanatban fel sem található, mert másutt van elfoglalva; ha ily esetben a fél illetve képviselője szabadon választhat végrehajtót — és ez megkeresésének azonnal eleget tenni köteles, a mint az máskép nem is lehet, —• érdekei tökéletesen megóvhatók. Az ellenőrzés lehetősége is biztosíttathatnék az által, hogy a fél illetve képviselője köteleztetnék arról, melyik végrehajtót választotta az elrendelt végrehajtás foganatosítására, 24 óra alatt az elnöknél jelentést tenni. A franczia gyakorlat az ajánlott eljárás helyességét és czélszerüségét annyira igazolta, hogy azt nálunk ignorálni csak káros következményekkel járhatna. Az ügyvédrendtartási enquét a mult héten befejezte tanácskozásait; ujabb határozatai közül a következőket emeljük ki : A pesti és marosvásárhelyi kamara választmánya választja meg az ügyvédvizsgáló bizottsághoz felerészben a tagokat. A kamara kezeli az esetleges alapítványi vagyont. A csődpertígyelöségek és tömeggonduokságokra való kijelölés tekintetében megoszlottak a szavazatok, fele a szavazóknak a bíróságokra, fele pedig a választmányra kívánta azt bízatni, határozat azonban e tárgyban nem jött létre. A kamara érintkezését a hatóságok és bíróságok irányában az elnök közvetíti. A választmány eljárásaiért dijakat nem szedhet, a kamara tagjaira azonban évi illetményeket vethet ki. A közgyűlés által megállapított ügyrend nem helybenhagyás, hanem csak tudomás vétel végett terjesztendő fel az igazságügyministerhez. A közgyűlésnél az ügyvédjelöltek sem szavazati, sem véleményezési joggal nem bírnak. A közgyűléseken a királyi ügyész hivatalos minőségben meg nem jelenhet, a jegyzőkönyvek azonban a főfelügyeleti jog gyakorolhatása miatt az igazságügyi ministerhez felterjesztendők. Ha az ügyvéd a biróság által valamely hivatali bűntett miatt Ítéltetik el, ezen Ítélet ellen fokozatos tellebbezésnek van helye. A bíróságok által kiszabható pénzbírságok 10—100 forintig terjedhetnek, és az ebbeli határozatok ellen birtokon kívül egy fokú íelebbvitelnek van helye. Csekélyebb kötelességszegések miatt a választmány az ügyvédet nyilatkozatának bekivánása után, alakszerű fegyelmi eljárás megindítása nélkül is rendre utasíthatja sat. és ebbeli határozata ellen jogorvoslatnak nincsen helye. A fegyelmi vétségek folytán kiszabható pécabir^ágok 50—500 frtig terjedhetnek. Az ügyvéd ellen intézhető kártéritésij kereset a polg. törv. rendtartás szerint illetékes bírósághoz adandó be. Az okozott kárteljes megtérítése vagy az iránti kiegyezés sem menti fel az ügyvédet a büntetés alól, ha a tény vagy mulasztás azon esetek közé tartozik, amelyekben ajelen törvény határozataihoz képest büntetés alkalmazásának van helye. A kártérítési magánkereset elévül két év alatt azon időponttól számítva, midőn a tény vagy mulasztás az illető fél tudomására jutott. A 86. §. kihagyatott. A fegyelmi eljárás keresztülvitelét az illetékes választmányon kivül, másra bizni, a legfőbb Ítélőszék nincsen feljogosítva. Az illetékesség tárgyában keletkezett határozat ellenében jogorvoslat csak kapcsolatban a véghatározat ellenében alkalmazható. A vádhatározat ellen a vádlott ügyvéd is élhet jogorvoslattal. A vizsgáló biztos által foganatosítható irat- és könyvlezárolás ellen jogorvoslatnak helye van. A fegyelmi ügy tárgyalására a tanuk és szakérlök illetékes bíróságaik utján idézeudök meg. A megidézett tanú meg nem jelenés esetében az illetékes biróság utján elővezettetik, vagy esetleg 50 frtig terjedhető birsággal büutetthetik. A tárgyalásnál a tanuk, a menynyiben még megesketve nem volnának, megesesketendök. A tárgyalás nyilváuos, hacsak a i nyilvánosság kizárását a közerkölcsiség szempontjából a biróság szükségesnek nem találja. A véghatározat ellen, annak kihirdetésekor jelenlévők a kihirdetéstől, a jelen nem lévök a kézbesítéstől számítandó 15 nap alatt fellebbezéssel élhetnek. Ha az eljárás megtartatott és a vádlott utólag elmulasztott megjelenését mint vétlent igazolja, 15 nap alatt a tárgyalás újbóli felvételét kérheti. Ily igazolásnak csak egyszer lehet helye. A büntető bíróságok kötelesek nemcsak az ügyvéd ellen hozott marasztaló ítéleteket, hanem már a perbefogatási határozatokat is a kamarákkal közleni. Azon rendelkezés, hogy ha valamely ügyvéd ellen a kiszabott bírságok behajtása végett két izben egymásután birói végrehajtást kellett elrendelni, ez 500 frtig terhedhető biztosíték letételére kötelezhető, — kihagyatott. Az ügyvédség gyakorlatától az ügyvéd már akkor is felfüggesztendő, ha ellene a büntető biróság által p er b efo ga tá s i határozat hozatott. Az ügyvédjelölt részéről a gyakorlati idő meghoszszabbitását elrendelő határozat ellen is van fellebbvitelnek helye. A pénzbírságok — melyek egyébiránt ügyvédjelöltekre ki nem szabhatók — az ügyvédi kamara által meghatározandó jótékony czélra fordítandók. Halálozás esetében az ügyvédi választmány az iratok és értékek biztosítása iránt rögtön intézkedik és a halaszthatlan teendők eszközlésére gondnokot rendel, kinek azonban kézbesítések nem tehetők. A jelenleg gyakorlatban lévő ügyvédjelöltekre nézve következő átmeneti intézkedések állapitattak meg: „Azon joggyakornokok, kik az elméleti államvizsgák letevésétől számított két évi joggyakorlatot a törvény életbe lépte utáni két'jiónap alatt valóságosan betöltötték, még 1873. év jan. 1-éig az ügyvédi vizsgára bocsáttatnak, azonban azt ajelen törvény szabályai szerint kötelesek letenni. A mennyiben ujabb vizsga letételére utasíttatnának, a vizsgálatra bocsátás feltételei ajelen törvény szabályai szerint betöltendők A jelen törvény 5. §. azon rendelete, mely szerint a kimutandó négy évi joggyakorlatból legalább egy év a jogtudorság elnyerése után töltendő ki, a jelen törvény életbelépése utáni három év múlva lép halályba. Végre a szabályszerű joggyakorlat azokra nézve, kik a jelen törvény életbelépése előtt jogtanulmányaikat elvégezték az eddig fennállott rendetetek alapján biráltatik meg.11 A folyamatban lévő fegyelmi vizsgálatok az eddigi eljárás szerint befejezendők és a hozott jogerejti határozatok közlendők azon ügyvédi kamarával, a melynek területén az ügyvéd lakik. Ezzel befejeztettek az ügyvédrendtartási enquéte tárgyalásai. Nem czélunk az e lapok hasábjain közlöttek után még jelenleg is észrevételeket tenni az ügyvédrendtartási javaslathoz, csak azt óhajtuk, hogy az ügyvédség már most mielőbb tettleg szabályoztassék, Az országházból. (0. T.) Mult számunkban röviden említettük, hogy a képviselőház f. hó 7. és 8-ki üléseiben a codificationális munkákra előirányzott 50/ 00 frtnyi költség felett vitatkozott; igéretünkhez képest a következőkben az egész vitát gyorsírói feljegyzések nyomán közöljük: Harkányi Frigyes a pénzügyi bizottság előadója: A codificationális munkálatokra előirányzott 50.000 frtot 30.000 frtra indítványozza a bizottság leszállítani. Mihályi Péter jegyző, (olvassa a Ghyczy és Szontagh képviselők által beterjesztett különvéleményt): A rendkívüli szükséglet l-ső czime alatt a codificationális munkálatokra kért 50,000 írtból85,000frtottőrültetní kérünk; mert az e czélra az 187 l ik esztendőben előirányozott 60,000 frtnyi összeg a ministeríumok által nagyobb részben különben sem használtatván fel, s a mennyiben részben fel is használtatott, csekély eredményt mutatván: a korábbi években előirányzott 15,000 frtot e czélra elegendőnek véljük. Ghyczy Kálmán. Tavai, t. ház, ezen kérdés a házban hosszabb vitára adott alkalmat. Az igazaágtigyministerium az 1871-ki költségvetéshez 50,000 frtot kivánt megszavaztatni egy codificatiónális osztály felállítására. Ezen codificationális osztály feladatát körvonalozta jelentésében. A pénzügyi bizottság hosszabb tanácskozás után és a ministerelnökkel értekezvén, az 50.000 frtot 35.000 frtra szállította le és e tekintetben azon indokokból indult ki, melyek az igazságügyministeri jelentésben foglaltattak, ezen 35,000 frtot az összes ministeriumnak ajánlta megszavaztatni. A háznak ezen oldaláról indítvány tétetett az iránt, hogy a ministerium terjessze elő azon eljárási tervezetet, illetőleg azon közegnek szervezését és költségvetését, melylyel a codificationális munkálatokat jövőre teljesíteni szándékozik, és az inditványoztatott, hogy a kérdéses összegnek megszavazása a ministernek ezen előterjesztésétől tétessék függővé. Mint mondám, hosszabb vitatkozás után Pest-belváros érdemes képviselőjének indítványára a t. ház azután abban állapodott meg, hogy egy évre az összes ministeriumnak 50.000 frtot szavazott meg codificationális munkálatokra, azon feltétel alatt, hogy ezen 50.000 frt valamely állandó hivatalnoki személyzetnek felállítására és szervezésére ne forditathassék. Beszédében azonban at. képviselő ur ismételve kijelentette , hogy ö ezt 1871-re szavazza meg eképen, különben előre látta ö is azt, miszerint lehetséges lesz, hogy a ministerium maga jónak látandja és a ház annak szükségét belátja, hog) a codificationális munkálatok teljesítésére valamely testület állitassék fel, de kijelentette ö is azon nézetét, hogy magától értetik, hogy e testület csak az országgyűlés jóváhagyásával állitathatik fel. Igy levén a dolog, a ministerium azon alkalommal, midőn a költségvetést beterjesztette, egyszerűen csak 50,000 frtot kivánt codificationális munkálatokra minden legkisebb indokolás vagy előterjesztés nélkül; a pénzügyi bizottság ezen összeget, lehet mondani minden indokolás nélkül 30.000 frtra leszállítván, ajánlja a képv. háznak. Én belátom, hogy igen nagy fontossággal bir a codificatió hazánk viszonyaiban, melyek igényelik, hogy igen sok tárgyban kimerítő törvények terjesztessenek a ház elé. Meg vagyok győződve arról is, hogy a codificationális munkálatoknak sikere a codificatióra nézve megállapítandó eljárás minőségétől függ. Ha ez eljárás czélszerüen lesz megállapitva, a codificatió sikeres lesz, különben, ha az eljárás czélszerüen meg nem állapittatik, bármely össíeg ajánltatnék a ház által, a siker csak azon gyenge, csekély siker lesz, melyet az eddig megállapított összegek után tapasztaltunk. Én részemről továbbá is ragaszkodom a háznak ezen oldaláról kifejezett azon óhajtáshoz, hogy a ministerium terjessze elő az illető közegnek szervezetét és költségvetését, melylyel a codificationális munkálatot teljesíttetni akarja és ha ezen terv czélszerünek fog a ház által találtatni, iigy a kérdéses 50,000 frtot, és ha szükség lenne nagyobb összeget is szívesen megajánl. Addig azonban, mig a ház nem világosittatik fel az iránt, hogy a ministerium mily eljárást akar a