Magyar Themis, 1871 (1. évfolyam, 1-8. szám)

1871 / 7. szám - Nehány észrevétel a végrehajtók intézményének életbeléptetése alkalmából - Nézetek a bűnügyi jogszolgáltatás miként javításáról 3. [r.]

rületének közjegyzői képezik a közjegyzői collegiumot. Ha ezen kerület legalább 15 közjegyzőt számlál, akkor belőle kö/.jegyzöi karaara alakítandó, ha nem, akkor a törvényszék látja el a közjegyzői kamara teendőit. Oly törvényszéki kernlet közjegyzői collegiuma, melyben 15 közjegyzői állomásnál kevesebb létezik, ugyanazon másodfolyamodású törvényszék egy vagy több szomszédos törvényszéki kerületének közjegyzői collegiumával közös közjegyzői kamara alakításának czéljából közös közjegyzői collegiumtná egycsittetlietik. Az ilyen egyesítést az igazságügyininister rendeli el az egyesi tendö közjegyzői collegiumok kihallgatása után. Ezeu egyesítést, vaianiint oly közjegyzői collegiumok egyesítését is melyek mindegyike 15 vagy több közjegyzői állomással bír, az igazságügyminister nem tagadhatja meg, ha ezt az érdekelt collegiumok egyetértölcg kívánják. A közjegyzői kamara áll egy elnökből, ki a cnllegiurobau is elnököl, s 4 tagból, ha a collcgium 'lb vagy kevesebb közjegyzőből áll, és ü tagból, ha a eollegimn ennél több közjegyzőt számlál, csak a bécsi közjegyzői kamara áll egy elnökből és 8 tagból. Az elnöknek és a kamarai tagok legalább fele részének a kamara székhelyén kell lakniok. A kamara székhelyétől távol lakó közjegyzőknek a választásokban való részvétel meg van köunyitve azáltal, hogy szavazati jegyeiket lepecsételve beküldhetik. Látható ezen határozmányokból. hogy a törvény az igeu nagy és igen kis kiterjedésű közjegyzői kamarák közt a középutat iparkodik megtartani. Mindkét fellogás mellett lehet érveket felhozui. Csak ugy fog a kamara élénkebb administiativ tevékenységet kifejthetni, és kellő tekiutélylyel felléphetni, ha számos közjegyzőt egyesit. Másrészről azonban az ügyek gyors és erélyes vezetésének ne.n kevésbé fontos tekiutete azt kívánja, hogy a kamara területe minél kisebb lesyen ; ezen kivül csak is a kisebb területtel biró kamaráknál lehet minden egyes tag az őt megillető jogok gyakorlasábau. Sajátszerű, mily ugrásokat mutatnak e tekintetben az austriai közjegyzői intézmény történetének egyes fázisai. Az 1850-iki közjegyzői törvény az első helyen felhozott tekintetnek hódolt, és azt állította fel szabályul, hogy miuden másodfolyamodású törvényszék kerületében rendszerint csak egy kamara létezzék. Az 1855-iki közjegyzői rendtartás pedig az ellenkező irányt követvén, minden első folyamodású törvényszék kerületének adott egy kamarát. Ezen két végletet akarja közvetíteni a jelen törvény, midőn az igen kis számú jegyzőkkel biró coilegiumokból nem alakit kamarát, mert annak tevékenységétől nem várhatni elegendő hatályt, hanem azon collegiumok ügyeinek vezetését a törvényszékre bizza. Hogy pedig a törvényszéknek ezen joga ne sértse meg a közjegyzői intézmény autonómiáját, megengedi a törvény a szomszédos collegiumok egyesülését, de csak a szomszédosokét, mivel épen ezen korlátban fekszik azon garaniia, hogy a terület uem fog ismét tulnagygyá válni. A IX. fejezet a közjegyzői levéltárakról szól, — az ide vonatkozó határozmányok azonban nem bírnak fontossággal. A X. fejezet a közjegyzők feletti felügyeletet és a legyeimi büntetésekéi tárgyalja. A közjegyzőség feletti legfelsőbb felügyelet az igazságügyministert illeti, a közjegyzők és közjegyzői kamarák hivatalbeli ügykezelése feletti őrködés pedig az első s másodfolyamodású törvényszékek elnökeinek hivatása. A közjegyzők hivatalos működése és állásukhoz mért magatartása felett legközelebb a közjegyzői kamarák ügyelnek fel. A kamara székhelyén levő első és másodfolyamodású törvényszékek elnökei őrködni tartoznak a felett, hogy a közjegyző, kamara ne hanyagolja el a kerületébe tartozó közjegyzők okmányainak megtekintését. A büntetés kiszabásának illetékességi kérdése ugy van megállapítva, hogy maguk a k ö zj e gy z ők vannak hivatva a közjegyzői állás b ecsülete felett őrködui, és valamely társuknak olyan magaviselete ellen fellépni, mely a közjegyzőség becsületének ártalmára volna. Az állam hivatása törvényeinek s mindazon rendszabályainak megtartása felett őrködni, melyek a közjegyzőnek hivatalos kötelességei teljesítésére nézve elő vannak írva, és egyszersmind azon szabványok megsértését megtorolni. Ezen főszempontok szerint van körülírva a törvényszék illetékessége a kamaráéval szemben. A kamara által kiszabható büntetések ezek: megintés és írásbeli dorgálás. Ez ellen uem létezik felebbezés. A törvéuyszék a következő fegyelmi büntetéseket szánhatja ki: írásbeli feddés, 500 frtig terjedhető pénzbírság, egy évig terjedhető felfüggesztés a hivataltól, és abból való elmozdítás. Végül megemlítendő, hogy a törvény az egész fegyelmi hatóságot azon má sodfolyamodású törvényszékre ruházza, melynek nál inkább hat az reá ugy jogintézményeinek jósága, mint a jogszolgáltatás helyessége tekintetében. Mindezeknél fogva tehát felette kívánatos sőt elkerülhetlenü! szükséges, hogy az úgynevezett írásbeli eljárás eltöröltessék és kimondassák, miszerint jövőben minden bűntény szóbelileg tárgyalandó s az ítélet azonnal meghofekszik Legközelebb a közjegyzői illetékekről szó lünk. I gézetek a bűnügyi jogszolgáltatás mikénti javításáról. Dr. Csukássy Károly tiszti ügyész úról Pesten. (Folytatás.) ítl. y kerületében a vádlott közjegyzőnek székhelye zandó és kihirdetendő. — Ez pedig teljesíthető lenne egy az igazságiigyér által kiadott rendelet folytán, mire az országgyűléstől nyerne felhatalmazást. A tárgyalás menete, módjára nézve szükséges lenne több figyelmet fordítani. A tárgyalás jelenleg mindenkor az eredményre való bizonytalanság tudatával kezdetik még és folytattatok. Senki a jelenlevők közül nem tudja, váljon befog-e fejeztethetni atárgya^ lás, jelen vannak-e a szükséges személyek, vagy sem ? A tanuk, a szakértők ottléte nem constatáltatik s gyakran a tárgyalás vége felé tűnik ki ennek vagy amannak elmaradása s ilyenkor vagy a tárgyalás halasztatik el, vagy az/illetők távolléte mellett is meghozatok az itélct, csak hogy az ügy befejeztessék. A tanuk, szakértők s vádlott egyszerre behivatván, azok ugy együtt maradnak mindvégig s végig hallgatják egymásnak előadásait, a mi azuiáti azt eretl ményezi, hogy egyik tanú a mál síkéhoz idomítja vallomását, a jelenségek szerint teszi előadásait, a mint vádlottat menteui, avagy íerhelui akarja s amint az a többiek előadásával jobban összefér. S ezenfelül számos közbeszólásokat, szóváltásokat s nem ritkán zaos jeleneteket is idéz elő. mik a mint egyrészt sok időt rabolnak el. másrészt a bíróság türelmét fárasztják ki ! Óhajtandó lenne tehát, hogy a szükséges személyek jelen — avagy távolléte constatáltatnék mindenekelőtt a tárgyalás megkezdésével s azután a tanuk eltávolításával vádlott hallgattatnék ki s ugy egyenkint hivatnának elő a tanuk, amint vádlóit, által tagadásba vett egyes körülmények bizonyitandók voluának. Az egyes körülmények igy részit)t a tanuk, részint netaláui okiratok által bizonyítva lévén, a mennyiben szükséges lenne, az illető tanuk megeskettetnének s ezzel a bizonyítási eljárás véget érne. Hogy a tárgyalások félbeszakításokat, elhalasztásokat ne szenvedjenek, az elmaradó s elmaradásukat kellőleg nem indokoló tanuk vagy bármely meghívottak ellen a büntetés a legszigoruabban és pedig rögtön lenne alkalmazandó. A tárgyalásoknak ilymódoni vezetése az elnöktől függ ; ebez nem kívántatik más, mint ennek erélye s physikai idő, hogy minden tárgyalás alá kerülő ügyet ismerjen és igy vezetni tudjon. (Vége köv) A végtárgyalás kiváló figyelmet érdemel. Jelesen az Ítélethozatal részint sommás tárgyalás, részint írásbeli tárgyalás folytán történik. Előbbi szerint a tanuk és vádlott kihallgatása és megesketése után a vád és védelem megballga tásával az Ítélet rögtön kimondatok ; — utóbbi szerint az úgynevezett hitelesítési tárgyalás megtörténte és az ennek alapján írásbelileg váltott perbeszédek t. i. vád és védelem jegyzőkönyvbe igtatása ulán hozatik meg az Ítélet és hirdettetik ki a vádlott és az ügyész jelenlétében. — Hogy mennyire hátrányos és mennyire czéltalan ezen Írásbeli tárgyalás, azt fejtegetnünk nem szükséges. Elitélte azt a gyakorlat, az elmélet s túlszárnyalta a jogélet! Egy ügy, a melyben a vizsgálat megtörtént, a tanuk megeskettetének, minden körülmény constatáitatott, ugy a tárgyi, mint az aianyi tényálladék megállapítva létezik s annyira megérett minden tekintetben, hogy csupán az ítélet meghozatalát várja, — felfügsresztetik, elnapoltatok azért, hogy a vádbeszéd és védelem írásban adassék be! Ha a tárgyalás kellőleg vezettetett, ha az eset minden oldalról kellőleg felderittetett — a mint. annak lenni kell — nincs értelme az Ítélethozatal elnapolásának, mert a bírák ismervén az ügyet, miután ahoz később semmi sem járul, azonnal meghozhatják az Ítéletet. — A felek érdeke sziutéu nem kiváuja, sőt ellenzi az elhalasztást, mert az ügyész azonnal elmondhatja vádját, a vádlott pedig, vagy ennek védője védelmét; mig ellenkezőleg vádlott az írásbeli tárgyalások ideje alatt vizsgálati fogságban kénytelen ülni. és pedig nem ritkán huzamosabb ideig, mivel az ily írásbeli tárgyalások csigalábon szoktak előbbre haladni. Ezenkívül az irás belileg letárgyalt ügyet előadó terjeszt vén a törvényszék elé, elmondhatni, miszerint minden esetben uj birákkal találkozik, kik a hitelesítési tárgyaláson nem voltak jelen. Ezekkel tehát az ügyet elejétől végig tüzetesen meg kell ismertetnie, — úgyde hányszor történik az, hogy az előadó csak felületesen adja elő a tárgyat, egyet- \ Néhány észrevétel a Végrehajtók iníézmémást részint tévedésből más módon mond ei, X nyének életbeléptetése alkalmából. miut az valójában van. A közvetlenségnek ~ meggyőződésre kiható befolyása pedig egyátalán nem létezik azon bíráknál, kik előtt az Ugy uj és ismeretlen, inig azoknál, kik előtt a hitelesítési tárgyalás lefolyt, azon benyomás már elenyészett. De az igazságügyi politika szempontjából is teljesen tarthatatlan az írásbeli eljárás. Az igazságszolgáltatásnál ugyanis mindenkor tekintettel kell lenni az általános nézetek, főleg pedig a nép jogérzülctének megszilárdítására, vagyis arra, hogy a nép az egyes jogintézmények iránt bizalommal s a jogszolgáltatás helyessége iránt erős meggyőződéssel viseltessék. Már pedig ott sem jogérzület, sem a jogszolgáltatás iránt bizalom nem fejlődhetik, hol az itélet-hozatalra teljesen megérett ügyekben itélet nem hozatik, a hol a hallgató közönség azzal bocsáttatik el, hogy majd máskor, a bizonytalan jövőben mondatik ki az itélet. Hogy valóban megbozatik-e azután az itélet, azt a nép nem keresi, de nem is keresheti; s él abban a meggyőződésben, hogy hiába ment igazságot hallgatni, az Ugy elalszik és nem lesz belőle semmi. S eb bői kifolyólag megrendül benne a jog irámi jobb érzet, megingattatok a törvény iránti tisztelet é~ a jogszolgáltatás iráni bicalo'i.. Mer;, . nép eredménynyel oLajlja i Silnhelye'; e.bag/aj, ; mi itt az itélet kihú-üeté.ébtu Ali. Éa ni .ói fe,. ai sabban követ! szil: be vf.lam . ügyben az it&efc, a melynek tátCTiiSAiia faeatói slöi; W 5 * \ • (Dr. 8.) A végrehajtók intézménye legközelebb életbe lépend és mint halljuk az igazságügyraiuisteiiumban már az átmeneti intézkedések tárgyában szükséges utasítások el is készültek. Nem tudjuk mi van ez utasításokban, de kötelességünknek tartjuk az illetékes köröket arra figyelmeztetni, hogy ha az elnökök, különösen Budapesten és a nagyobb vidéki városokban fel nem hatalraaztatnak arra, miszerint a végrehajtások teljesitéséreés a kézbesítésekre külön-külön egyénekit alkalmazhassanak, az az ha a végrehajtók két külön cathegoriába nem osztályoztaínak, nem fognak alkalmas egyének e hivatalra vállalkozni; mert a végrehajtási teendőkre szakképzett egyének hívesen vállalkoznak ugyan, miután e?,ek egyrészt nem derogálnak nekik, másrészt padig részC.re illendő jövedelmet biztosítanak,*aig a kézbesítések teljesítését ngysntatya s^iképeett ül ré fog?a éa i f'rad• . v") arányban nem mii el r.en állaegy ének épec képe, ságos munk^v. reá;.7, álló csekél;- j«vedelea landják ; ellenbe - << ; válluikoíinrv. i I 1 B,yálK' «- Vég • ho« inálb j « ro,''. leak í VbUcle-.- - ' bi! * 5 S J írás ében a • tr-3 ércesen ig hián e m IC . nem de• l uy ^:dö jöi " Pjuk terro~a schnak a 'ké -