Magyar Themis, 1871 (1. évfolyam, 1-8. szám)

1871 / 7. szám - Egyéni jog társadalmi jog nemzeti jog és népjog [5. r.]

Első évfolyam. Megjelenik minden kedden; a „magyar jogáwsyülés" tartama alatt naponként. A kéziratok és megrendelések bérmentve a kiadó-tulajdonoshoz intézendök. Szerkesztői iroda: kaiap-utcza 6. sz. 7. szám. THEMIS EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. Pest, 1871. deczember 19. Előfizetési árak: helyben üázhozkordással.vagy vidéken bérmentes szétküldéssel: negyed évre . . 3 frt. fel évre • • . . 4 frt. egész évre ... 8 frt. Kiadó-hivatal: kalap-utcza 6 sz. Kiadó-tulajdonofi és felelős szerkesztő: Dr. SIEOIVTTJIXO "VILMOS. TARTALOM: Egyéni jog, társadalmi jog, nemzeti Jog és népjog. Dr. Pisztóry Mór úrtól. (Folytatás.) — Mit várhatunk? Margitay Dezső ügyvéd . ártól. (Vége.) — Az austnai uj közjegyzői törvény. — Nézetek a bűnügyi jogszolgáltatás mikénti javításáról. Dr. Csukássy Károly tiszti ügyész úrtól. — Néhány észrevétel a végrehajtói intézmény tárgyában. — Az ügy védrendtartási enquét. — Az országházból. — Törvényszéki tárl^^^^O..^^ gyalások. — „Vegyes közlemények." A íMiriai határnvatnlrHon b-imr>nHntt oKr^lr Cív.rlí.*; 1TK™1^^.AV.„«W - I7":„„„«„A„«I. iiu»l..._i-.i. 1-:Í.JÍ_4._J.Í__I- i_ nyugdíjazások. Újdonságok a jog- és ' A curiai határozatokban kimondott elvek. Egyleti közlemények. Kinevezések, áthelyezések, kitüntetések, és államtudományi könyvészét terén. Különfélék. Értesítő. Szerkesztői pósta. Kivonat a „Budapesti Közlönyéből. A magyar THEMIS 1872. évi januárral kezdi meg másodévi pályafutását; szabadjon ez alkalomból t. elvbarátainkat bizalomteljesen felkérnünk, hogy lapunkat továbbra is szellemi és anyagi támogatásukban részesiteni és ismerőseik körében terjeszteni szíveskedjenek. Elöfizetsi árak: negyedévre 2 frt. félévre 4 „ egész évre 8 „ A t. gyűjtőknek minden S előfizető után egy tiszteletpéldánynyal kedveskedünk. |V Százalék a könyvárusi uton történő megrendelések után nem adatik. Az előfizetési pénzek bér mentesen és vidékről legczélszerübben postautalvány utján a „Magyar Themis" kiadóhivatalának (Pest, kalap-utcza 6. sz. a.) kéretnek beküldetni. 3^* A pontos szétküldés érdekében a megrendeléseket idejekorán kérjük eszközöltetni. Egyéni jog, társadalmi jog, nemzeti jog és népjog. (Mutatvány Dr. Pisztóry Mór jogakadémiai anár urnák „Allamismerettan11 czim.il müvéből.) (Folytatás.; A vallás napjainkban a nemzeti fejlődésre már igen csekély befolyással van, valamely nemzethez tartozás a vallással úgyszólván semmi összefügésben nincs. A törzs-érzet már a népvándorlási mozgalmak alatt alapjában megszűnt és a mai nemzetek már nem is gondolnak arra hogy a nemzetiség fogalmának meghatárzását egy közös törzstől való származástól tegyék függővé. Ez különben is az ókor elzárkozottságát és a nemzetek közötti ellenséges vizsonyt ébresztené föl újra. Tisztán önmagok kebeléből származott nemzedékek — amoySov — mivelt államokban nem is képzelhetők; közös szokások és erkölcsök nem csak a közös nemzet tagjait jellemzik; közös vallás és közös lakhelynél a szokások közössége még sokkal behatóbban és föltünöbben nyilvánul, a nélkül, hogy ezáltal közös nemzetek jönnének létre. Végre a közös törzsérzet, közös vallás, közös szokás és erkölcsök sehol oly feltűnően nem nyilvánulnak, mint a zsidóknál, hol még a tudat is hozzájárul, hogy egykor nevezetes államot képeztek és mégis nemünknek ezen családja mindenütt a vele lakó nemzetek tagjává lön és magát csak önálló vallásfelekezetnek, és nem nemzetnek tekinti. Valamint az eddig elősorolt tényezők nem képesek biztos alapot szolgáltatni a nemzet fogalmának meghatározásánál, j ugy séma közös állami kötelék, sem a közös lakhely vagy történeti fejlődés nem szolgálhatnak erre alapul. Ha közös állami kötelék alapul szolgálhatna, akkor ma már az egyes álla moknak lakosai mindu egannyi nemzetek volnának. Közös történeti fejlődés és közös sors végre nem mindig vannak befolyással a nemzeti fejlődésre, mint ezt a többi között a! keresztes hadak története is igazolja. Nincs tehát semmi biztos alap, melyen a nemzeti államok létesítése eszközölhető lenne. A nemzetnek jogosultsága tehát államokat alakítani ott, hol már államok léteznek, semmiféle alappal nem bir. Elmélet ilynemű nemzeti törekvések számára nem létezik. De nem igazolható Bluntschli azon állítása sem, hogy a nemzeteknek jogosultsága államot alakítani nem absolut, hanem csak relatív. (Die nationale Staatenbildung und der moderné Deutsche Staat. Sammlung wissenschaftlicher Vortráge. 105. füzet.) Ezen jognak meghatározása oly formán hogy „minden nemzet jogosítva van nemzeti államot alakítani, ha önálló állameszmével és annak megvalósításához erővel és szükségérzettel bir," (Staatsrecht I, 88. 1.), oly általános és határozatlan, hogy ez alapon az államalakitás jogát minden nemzet követelheti a maga számára és az összes államok fölforgatására a jogczimet meg lehet találni. De nemcsak jogi, politikai szempontból sinncs semmi előnyös jelentősségei az emberi nem fejlődésére a nemzeti államok kérdése. Nemzeti államok alakítása oly alakban, hogy minden állam lakossága egy egy nemzet legyen, soha ki nem vihető és teljeséggel lehetetlen; azt mondani pedig, hogy a mely nemzetnek elég ereje van egy nemzeti állam-eszme megvalósításához , annak ehez joga is van, semmi mást nem jelent, mint egy órási világháborút, mely alatt Európa nemzetei egymás vérében megfürödnének, és végül az erösebb a gyengébb felett diadalát ülné. A nemzetiségi törekvések nem is valósithatók meg másképen, mint vérrel és vassal. Ily eszközöknek czélja nem más, mint az uralom. Az emberi nem haladásának egyik legszebb vívmánya lett volna a nemzetközjognak azon elve, hogy az államteriilet tetszés szerint nem változtatható. Ezen elv képes lett volna a hatalom emberei kapzsiságának határt szabni, de e helyett anemzeti államok elve hirdettetik. Nem a nemzetek, egyedül a hatalom és zsarnok uralom nyertek a nemzeti államok elvének hirdetése által. A német államok porosz uralomnak vetették alá magukat és föladták szabadságukat a nemzeti állam határozatlan eszméjeért. Valóban igaza volt a jövőbe mélyen belátó Eötvösünknek, hogy „a legrégib időktől a legujabbig gyakran oly fogalmakért küzdöttek az emberek, melyek nem voltak kellőleg meghatározva, s melyeket úgyszólván senki sem értett, de nagyobb mértékben ez bizonyosan soha sem történt, mint jelenleg a nemzetiség elvével."(I, 66. L-t. i. m.) A nemzeti államok terjesztésével a szabadság bizonyára egy hajszálnyit sem fog nyerni: „Die Tyrannei alléin hátte dabei gewonnen, die Freiheit ihr ganzes Spiel verloren." Becker Bernát. (Missbrauch der Nationalitátenlehrer. II. kiadás. 133. 1.) Népjog. Mint láttuk, a nemzet fogalma nem lehet azonos az államlakosság fogalmával, mert az állam határai a nemzetek lakhelyeiuek határaival semmi belső összefüggésben nem állanak. Egy- egy nemzet nem szükségképeni alkateleme egy-egy államnak. Másrészt egy-egy államnak összes lakosságát nem lehet ugy tekinteni, mint egymás mellé helyezett egyének vagy családok halmazatát, mert az államlakossságnál szorossabb és belsőbb viszonynak kell létezni, mely épen az államterület öszszes lakosságát az állam oly fontos alkotó elemévé és leikévé tegye. Az államlakosság között bizonyos összérzétnek kell kifejlődnie, mely nem mindig egyforma ugyan, de mely mégis mindenkor bir annyi erővel, hogy az államlakosságot egy önálló egészszé tegye és mely mint ilyen egyrészről az egész emberi nemnek és nemünk fejlődésének, másrészről magának az államnak szerves alkatrészét képezze. Az államlakoság eszméjében az egész emberi nem egyes szerves részekre van osztva, melyek az emberi fejlődés alapfeltételét képezik. Valamely állam összes lakosságának állami egysége tehát egy uj fogalomnak felel meg és ezen fogalom a: nép. A nép tehát állami fogalom, mely által az államlakosságnál létező szerves összefüggést nem pusztán a lakosság állami együttléte, hanem egyszersmind azok társadalmi összélere idézi elö. A nép az állam összes lakosságát foglalja magában. Nemcsak a közéletben, de még a tu-