Magyar Themis, 1871 (1. évfolyam, 1-8. szám)

1871 / 6. szám - A királyföldi birtokviszonyok rendezése. [3. r.] - A második magyar jogászgyüles üléseiből [2. r.]

— 46 — és igy a feleknek bizonyosan kevesebbe kerül, mint most, és a zugirászok zsarolásainak kitéve nem lesznek. Szemünkre vetik, hogy csak a jegyzőknek jövedelmet igérö állást akarunk biztosítani, és a felek érdekeit sértjük; hogy ez nem áll, s hogy épen a félek érdekeit mozdítjuk elő mind a jog­ügylet nagyobb biztonsága, mind az olcsóság ál­tal, azt már bőven kimutattuk. Felhozatott, hogy mértfölnyi messzeségre kell menni a félnek; azonban ha jegyzői kény­szer van, több jegyzői állomás, és igy a közjegy­ző hozzáférhetőbb lesz; ugy szintén csak ily közjegyzőség mellett lehet a telekkönyveket is decentralisalni és a járásbíróságokhoz kiadni. Azt állítják, hogy hiszen az álátruházások megakadályozása végett akarjuk mi a közjegy­zői kényszert behozni: holott épen ez által az álátruházások megtámadbatlan okmány védelme alá helyeztetnek. Mi sem hiszük, hogy álátruhá­zások ez által megakadályoztatnak, és ez okból a közjegyzői kényszert nem is ajánljuk; s nem ebben, hanem egészen más törvényhozási intéz­kedésekben találjuk az óvszert ezek meggátlá­sára, t. i. az actio pauliana rendezésében. Mielőtt befejezném előadásomat, még felem­lítem, hogy a jogászgyülés tavaly az első össze­jövetelénél kimondá: hogy a korszerű törvény­kezési reform egyik nélkülözhetlen tényezőjé­nek tekinti a közjegyzői intézményt, és aDnak mielőbbi behozatalát sürgette. Mi a jogászgyü­lés nyomdokain következetesen előre haladva, a közjegyzöséget azon attribútumokkal is akarjuk felruházni, melyek nélkül üdvös hatást tőle nem is várhatni, és melyek nélkül önnön magától el fog enyészni. A közjegyzői intézménynek csak akkép lesz jövője, és törvénykezési reformunk hathatós factora csak akkor leeud, ha oly ha­táskört, oly fontos teendőket ruházunk a köz­jegyzőkre, hogy a legképesebb szakférfiak arra vállalkozzanak, s azt kereset módul válaszszák ; csak igy fog ez intézmény bizalomra találni; — a bizalmatlanság nem a kényszerből, hanem abból származik, ha gyenge férfiak kezelik , és ha a felvett okmányok hibásak lennének. Hogy a hatáskör mily különbséget mutat fel; látható Poroszországban, a Rajnán tul, és a Rajnán in­nen, ott a közjegyző tekintélyben áll, a legte­kintélyesb férfiak kezelik, holott a Rajnán in­nen alig tűnnek fel, épen igy van ez Würtem­bergben, Badenben, a hol a közjegyző hiva­talnok. Mi a közjegyzöséget ugy akarjuk behozni, a mint az egyéb müveit államokban tökéletesitte­tett és üdvösnek bizonyult; mi jogi reformot csak az ily közjegyzői iztézménytöl várunk ; és minthogy az ily intézmény a jogok biztosítá­sára ki&zámithatlan visszahatással fog lenni: e tekintetben erkölcsi befolyása is jelentékeny lesz. — Mi sem hisszük, hogy a közjegyzőség egyedül segítene törvénykezési bajainkon, azon­ban igen is egyik lánczszemét képezi azon jogi reformoknak, melyek nélkül korszerű törvény­kezésre ne számítsunk; sajnos, a reformokkal valódi circulus vitiosusba esünk, ha ma a szó beliséget és nyilvánosságot, holnap az esküdt széket sürgetjük, egyenkint mindegyiket ellen­zik azért, mert a másik még nincs meg, és igy elmaradunk, pedig sokat mulasztottunk, nincs időnk késni. Mi nézetünk helyességéről meglévén győ­ződve: mellette tántorithatlanul küzdünk és bár átlátjuk, hogy a kezdet nehézségekkel jár, még­is hiszszük, hogy a nehézségeken a legrövidebb idő alatt keresztülhatolunk, és a nép maga ál­dani fogja a törvényhozás intézkedését. Enuntiatiónk fontos, mi hatunk a törvény­hozásra, midőn a közvéleménynek határozott szabatos kifejezést kölcsönzünk, amúgy is lassan halad a törvénykezési reform, enuntitatiónkkal ne akadályozzuk azok létesítését; ajánlom indít­ványunkat elfogadásra. Vegyes közlemények. Egyleti közlemények. * (A budapesti ügyvédi egylet igazgató választmánya) f. hó 7-éu tar­tott ülésében Tatay családjának felsegélésére egyelőre 100 frtot utalványozott, a legközelebbi ülésre tartván fenn a kiszolgáltatandó segély­összeg végmegállapitását. j Kinevezések, áthelyezések, kitüntetések j és nyugdíjazások. * (Bay György és Brennerberg Mór)belügymiuisteri titkárok ugyanazon mi­I nisteriumhoz tiszteletbeli osztálytanácsosokká j neveztettek ki. * (Dr. Neugeboren Emil) nagysze­I beni jogakadémiai h. r. tanár a nagyszebeni ál­' lamvizsgálati bizottmány tagjává neveztetett ki. Különfélék. * (Esküdtszéki tárgyalás.) Folyó decz. 7. esküdtszéki tárgyalás tartatott, mely minden ér­dekesebb jogi oldalt nélkülözött. Spitzer Dávid pesti lakos által Major Kálmán pesti ügyvéd és ifj. Pollák Bernát bécsi kereskedők voltak vá­dolva. Vádló ügyvéde Gyöugyössy Horváth Imre, vádlottak ügyvéde Dr. Stiller Mór. Az es­küdtek a kérdésre: váljon bünösek-e vádlottak, egyhangúlag nem-mcl feleltek, minek alapján vádlottak felmentettek és vádló 08 fit költség­ben marasztatott. *(A ra. kir. igazságügyminister­nek rendelete a telekkönyvi ható­sággal felruházandó járásbírósá­gokról.) Az 1871.31. t. cz. 24. §-ban nyert felhatalmazás alapján, a törvényhozás utólagos jóváhagyásának fenntartása mellett rendelem: 1. §. A folyó évi július hó 10-én kelt rendele­temben megjelölt 31 járásbíróságon felül a kö­vetkező járásbíróságokat ruházom íöl telek­könyvi hatósággal: 1. a íélegyházai kir. járás­bíróságot, saját járására; 2. a kunszentmiklósi kir. járásbíróságot, saját járására; 3. a kisújszál­lási kir. járásbíróságot saját járására ; 4. a szo­boszlói kir. járásbíróságot, saját járására; 5. a nánási kir járásbíróságot, saját járására ; 6. a hadházi kir. járásbíróságot, saját járására; 7 az iglói kir. járásbíróságot, saját járására; 8. a göllnitzbáuyai kir. járásbíróságot, saját járá­sára ; 9. a szepes-szombathelyi kir. járásbírósá­got, saját járására: 10. a kis-szebeni kir. járás­bíróságot, saját járására. 2. §. A tatai kir. járás­bíróság telekkönyvi hatóságát csak a tatai já­rásra szorítom, és a nagy igmándi járást a ko­máromi törvéuyszék telekkönyvi hatósága alá rendelem. 3 §. Ezen rendeletem azon napon lép hatályha, a melyen a szervezendő első folyamo­dású kir. bíróságok életbe lépnek. Pest, 1871. évi deczember hó 9-én. Bittó István, s. k. * (Helyreigazítás.) Lapunk mult számában „halálozások" czim alatt közlöttük Fábián Dénes nagykőrösi ügyvéd halálát; az elhunytnak neve azonban elferdítve (Tábius) lévén kinyomatva, ezen sajtóhibát ezennel hely­reigazitjük. '(Legújabb csődök) Pest város tszé­kénél G e n g ö László vasúti vállalkozó ellen, perügyelő Dr. Búsbach Péter; bejelentési határ­idő 1872. évi febr. 7—9, tömeggondnok válasz­tása decz. 21. — B a r b e r Adolf bejegyzett ke ­reskedő ellen, perügyelő Dr. Reinitz Adolf beje­lentési határidő 1872. évi febr. 14—16. tömeg­gondnok választása decz. 15. * (A z o r s z á g h á z b ó 1.) A képviselőház f. hó 7. és 8. üléseiben a rainisterelnökség költség­vetését tárgyaiván, tárgyalta egyúttal a codi­ficationalis munkálatokra elő­irányzott költséget is, — és megszava­zott e czélra 30000 ftot. Nem a képviselőház oka annak, hogy oly csekély összeg szavazta­tott meg, melyből helyes alapon egy codificáló testületet szervezni lehetetlen, mert nem hiány­zott a készség egy a czélnak teljesen megfelelő összeg megszavazására, —• tény azonban, hogy ismét csak egy kis alamizsna jutott a codificá­tióra, mivel a kormány még eddig nem tartotta czélszerünek kimutatui, m i r e kéri tulajdonké­pen a költséget, illetőleg miként kiváoja szer­vezni azon testületet, mely a codificátió helyes és alapos keresztülvitelére hivatva lenne; amel­lett, hogy eddig nem is mutatott fel eredményt a codificátió terén, mely csak az igényelt költ­ség megszavazására is buzdíthatta volna a kép­viselőházat, sőt nem is hivatkozhatott oly elő­készítő lépésekre, melyek egy codificáló tes­tület létesítése iránti komoly szándékát igazol­nák. Nem csoda tehát, ha ezúttal még a tavai megszavazott 50000 írt sem szavaztatott meg! A vita, mely a kérdés körül a házban kifejlődött, sok tekintetben igen tanulságos, ugy hogy nem tartjuk érdektelennek azt lapunk jövő számá­ban gyorsírói feljegyzések nyomán egész terje­delmében közölni, miután azt térhiánya miatt jelen számunkban nem tehetjük. * (Az austriai „R e i c b s g e r i c h t") mely az 1867. decz. 21 én kelt egyik alaptörvé­nyen alapúik, s ííletékességi összeütközések és a közjog terén felmerülő vitás ügyekben van hivatva ítélni, igen szép sikerrel és rendelteté­sének teljesen megfelelöleg működik. Mily szé­les körű illetékességgel bir ezen tőrvényszék az már az eddig — kétévi fenállása óta . ál­tala tárgyalt esetekből is látható. Ezek 6 cso­portra oszthatók. Az első csoporthoz tartoznak azon esetek, melyekben a birodalmi törvényszék az állampolgároknak alkotmányszerü politikai jogaikat biztosította. Ilyen két eset fordult elö ; mindkettő a politikai hatóságok által egyletek alakítása iránt kiadott tilalom tárgyában. Mind­két esetben a politikai hatóság ellenére a pa­naszttevő egyletek részére kedvező Ítélet ho­zatott. A második csoportba a birodalmi tör­vényszék azon működése tartozik, melyikei az autouomikus hatóságok függetlenségét, önálló­ságát biztosította az állami hatóságok beavat­kozása és túlkapásai ellen. Itt is két eset fordult elö és mindkét esetben az autonóm hatóságok részére lön a kérdés eldöntve. A harmadik cso­port felöleli az állampolgárok pénzbeli igényei­nek biztosítását a kincstár és a közigazgatási hatóságok irányában. Ilyen eset eddig csak egy fordult elő, és ebben a magánfél követelése meg­ítéltetett. A negyedik csoportba sorolhatók azon esetek, melyekben az állami törvények érvé­nyének fenntartásáról van szó az egyes tarto­mánygyülések és országos választmányok (Lan­desaussehussj ellentállása irányában. Ilyen két eset fordult elő, és mindkettőben a birodalmi törvény érvényének fenntartása mellett lön ki­mondva az ítélet. A negyedik csoport alá von­hatók azon esetek, melyekben az egyes országok, vagy autonóm testületek egymás elleni igé­nyeiknek, érvényesítéséről volt szó. Ilyen eset szintén kettő fordult elö. Végül a hatodik cso­portot képezik azon esetek, melyekben a tör­vényszékek illetékessége állapitatik meg oly ügyekben, melyek iránt azokat az administrativ hatóságok vették igénybe. Ilyen három eset fordult eddig elő. — A birodalmi törvényszék működésének ezen rövid feltüntetése mutatja, hogy az igen sok oly jogviszonyt, mely nálunk meg nem oldható, és tisztáu ténylegesen, minden jogi alapot nélkülöző módon bonyolittatik le, a birói elitélésnek erkölcsi alapot nyújtó hatáskö­rébe von. Sőt már az ily törvényszéknek csak fennállása is az ily ügyek eldöntésénél eljáró közegeket gondosabbakká teszi, és arra készteti őket, hogy határozataikat lehetőleg jogilag is megállható alapra fektessék, mert folytonosan szemük előtt kell tartaniok azon lehetőséget, hogy az Ugy birói elitélés tárgyává fog tétetni. Igy megtörtént Austriában, hogy a ministerium magánfeleknek közvetlenül a tárgyalás előtt fizetéseket, melyeket éveken át megiagadott, kamatokkal együtt teljesített. A birodalmi tör­vényszék által hozott ítéletek,mint fennebb láttuk a birói függetlenség oly fokára mutatnak, mely alig hagy fenn valami kívánni valót. Áll pedig ezen törvényszék egy 0 Felsége által éltefogy­táig kinevezett elnök és alelnökből, 12 rendes és 4 póttagból, kiket a birodalmi tanács két háza részéről egyenlő számban javaslatba ho­zott személyek közül 0 Felsége szintén életfogy­tiglan nevez ki. Felterjesztetik pedig minden egyes betöltendő állomásra három szakértő egyén. Azon kérdés felett, váljon valamely eset elintézése a birodalmi törvényszék illetékessége alá tartozik-e, egyedül maga ezen bíróság hatá­roz és ítéletei sem nem felebbezhetők, sem a tör­vény rendes útjára nem vonhatók. Csak az kár, hogy ezen törvényszéknek nincsenek saját vég­rehajtó közegei, mert ez a birói souverainitás nélkülözhetlen feltételét képezi. * (A pesti uj királyi törvény­szék) következőleg lesz elhelyezve: A polgári törvényszék megmarad mostani helyén a Por­szász-féle házban. A fenyitöszék ideiglenesen a soroksári utczában lévő Tarczalovits-féle ház­ban marad. A belvárosi királyi járásbíróság 1872. május l-ig a Porszászházban marad, má jus 1-től pedig a városháztéren levő Lipthayféle 3. számú házban lesz; a lipótvárosi járásbíróság (Újpest és a Margitszigeti kerületté!) naputeza 6. sz. a.; a terézvárosi járásbíróság ott marad, hol jelenleg van, a 3 dob utc/.a és akáczfa utcza sarkán lévő Schönwaldféle házban, a jósef- és ferenezvárosi járásbíróság a kerepesi uton lévő „Mátyás Királyuoz" czimzett házban lesz elhe -

Next

/
Oldalképek
Tartalom