Magyar Themis, 1871 (1. évfolyam, 1-8. szám)

1871 / 6. szám - A királyföldi birtokviszonyok rendezése. [3. r.] - A második magyar jogászgyüles üléseiből [2. r.]

— 47 — lyezve, hol jelenleg a sajtóbiróság van, mely egyébiránt jövőre is e helyiségekben megmarad. A város területén előforduló kihágásokra szervezett járásbíróság pedig a soroksári utczában lévő fenyitőtvszéki épületben lesz elhelyezve. *(Az Ügyvédi vizsgák) tárgyában a vallás- és közoktatási ministerium oly intézkedésre kérte fel az igazságügyministeriumot, hogy az erdélyi királyi tábla a kolozsvári és nagyszebeni jogakadémia növendékei közlll — a mennyiben nem az ezelőtt fennállott három évi tanfolyamot végezték volna — csak azokat bocsássa az ügyvédi vizsga letételére, kik az államtudományi államvizsgát is kiállották, mert a négy éves tanfolyamot végzett növendékek csak akkor tekintetnek jogvégzetteknek, ha ez utóbbi vizsgát is letették. *(Egy pereshajflirt.) Brüssel előkelő hölgyei legközelebb bazárt rendeztek a szegények fölsegélésére. A napokban egy úri ember áll meg egyik csinos szőke árusnö előtt, s kérdi, kaphatna e hajából egy fürtöt; a nő másnapra ígért határozott feleletet, a midőn is megjelenvén előtte az illető uri omber, 1000 frankért egy illatos szőke hajíürtöt kapott, s ezzel távozott. Hogy, hogy nem, fülébe ment azonban a boldog vásáiióuak, miszerint a birtokában levő hajfürt nem a szép bazárhölgyé, de férjéé. Mire a mi emberünk törvényszék elé vitte az ügyet, s vagy a szép nő saját hajából egy fürtöt, ellenkező esetben pedig mint csalót 2000 frankra Ítéltetni kéri. *(Az árvaügyek és árvavagyon kezelése) iránt addig, míg Pest városa szervezve lesz, a közgyűlés az árvabizottmányt javaslattételre utasította. Ez kiküldetésének megfelelvén, dolgozata már tárgyal tátott a tanácsban. Minthogy az árvaügyek teendői a kir. tvszékek életbeléptével ettől elválnak, természetes, hogy mint a megyékben, Pesten is a közigazgatás körébe kell, hogy tartozzanak. Az árvabizottmány ennek megfelelöleg a tanács felelőssége alá javasolja ugyan az árvaügyeket rendelni, a többire nézve azonban a tanácscsal ugy szólván egyenrangú és külön hatósági jogkörrel bíró árvaszéket kíván rendelni. Alkatára nézve az árvaszák a javaslat szerint egy elnökből alpolgármesteri ranggal, két üluökjjől tanácsnoki ranggal, és két jegyzőből álljon, (kik közül egyik szavazati joggal bírjon) és a megfelelő kezelő személyzetből, mely status mellé egy képviselőkből álló árvabizottmány válaztatnék, ezen bizottmány tagjai azonban csak egy bizonyos esetben bírnának szavazattal. Az árvaszékben határozathozatalra 4 tag jelenléte kívántatnék s ha ülnökök oly számmal akadályoztatnának, hogy a 4 szavazattal biró tag öszszehivható nem volna, ugy jogában áll az elnöknek két jogtudó bizottmányi tagot a hiányzó szavazatjoggal felruházni. Az ügyek kezelésében az árvaszék részére oly függetlenség javasoltatik, hogy az még a belügyministeriummal is közvetlenül levelezne. A tanács azonban a javaslat mellőzésével a törvény mostani árva- és hagyatéki osztályát javasolja annak jelenlegi státusában a törvényszéktől elválasztani és a tanács alá helyezni. Ezen utóbbi javaslat a közgyűlés által határozattá is emeltetett. * (Berlinben) roppant nagy lehet a de moralisatio. A „Germania" ugyanis azt írja, hogy a törvényszék előtt egyének ólálkodnak, kik pénzért bármely ügyben tanukul ajánlkoznak, így — ha a nevezett forrás megbízható, — közelebb ily tanukész egyén a következő szavakkal lépett volna valamely peres fél elé: „Lieber Herr, wenn Sie einen Zeugen suchen, so nehmen Sie mir, ick schwöre um die Hálfte billiger, als alle meine Collegén: die nehmen zehn Jroschen, ick blos fünfe!" — Ezek azután az irigylésre méltó állapotok. * (Erdélyi kárpótlási ü g y.) A magyar kir. igazságiigyministertől a következő korábban az erdélyi kir. biztoshoz intézett levél tétetett át a magyar kir. kúriához: „Nagyméltóságú gróf Péchy Manó erdélyi kir. biztos urnák Kolosváron. Nagyméltóságú kir. biztos ur! A székelyföldi urbériségek országos kárpótlása tárgyában 1868. évi aug. 12-én kelt bel-és igazságügyministeri rendelet 15. §-ának második része azon intézkedést tartalmazza, hogy ha a kárpótlásra bejelentett birtok úrbéri természete kétségbe vonatik: mindenekelőtt a kérdés jogérvényes megoldása eszközlendö s e czélból az érdekelt felek az illető úrbéri bíróságok elé utasitandók. Ezen intézkedés a gyakorlatban hiányosnak tűnt föl annyiban, a mennyiben azon határidő, mely alatt a kárpótlási kérelmükkel elutasított felek a birtok jogtermészete fölötti rendes keresetet megiuditani kötelesek — nem volt meghatározva. Ezen hiány kijavítása czéljából a magyar kir. belügyminister ur az igazságügyi minister előleges beleegyezésével 1870. évi jun. 9-én kelt, s az erdélyi földtehermentesitési alapigazgatóság utján kihirdetett leiratában oly értelemben rendelkezett, hogy azon birtokosok, kik országos kárpótlás iránt igényüket kellő időben bejelentették, de azzal egészen vagy rész ben elutasitattak, a nem kárpótolt birtok iránti keresetüket az elutasító határozat kézbesítésétől számított három hónap alatt az illetékes úrbéri bíróságnál beadhatják. — Daczára a föntebbi rendelet határozott értelmének, az erdélyi úrbéri bíróságok egy része kétséget támasztott az iránt: váljon a föntebbi rendeletben kitűzött határidő csupán a birtok úrbéri minőségének, vagy egyszersmind székelyörökségi természetének igazolására is vonatkozik. — E tekintetben tehát belügyminister urnák folyó évi szeptember 16-án kelt beleegyezésével fölszólítom Nagyméltóságodat : utasítsa az erdélyi úrbéri bíróságokat, hogy a kellő időben bejelentett kárpótlási igénynyel elutasított felek az elutasító határozat kézbesítésétől számított három hónap alatt ugyanazon jogczimen kezdhetik meg keresetüket, mely jogczimet a kárpótlási igény bejelentése előtt igénybe vehettek volna. — Egyúttal fölkérem Nagyméltóságodat, hogy ezen rendeletemet kellő tudomás és kihirdetés végett az illető törvényhatóságokkal is közölje. Fogadja Nagyméltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. —• Pest 1871. november 21-én Az igazságügyi minister rendeletéből Csemeghy Károly s. k. ministeri tanácsos." *(A Tatay Pál családja és a budapesti ügyvédi egylet segélypénztára részére) szerkesztőségünknél befolyt összegeket már át szolgáltattuk, mint igazolják a következő nyugták : 1) Nyugta 91 frt 30krról azaz kilenczvenegy forint harmincz krajczárról, mely összeget Dr. Siegmund Vilmos úrtól, mint a „Magyar Themis" szerkesztőjétől, ezen lap t. előfizetői részéről nála befolyt adományok összegeként köszönettel felvettem, elismerem. Pesten 1871 évi deczember 10. Tatay Janka m. k. — 2) „Nyugta 44 frt 70 krról, azaz negyvennégy forint hetven krajczárról, menynyit Dr. Siegmund Vilmos úrtól, mint a volt „Themis" előfizetőinek visszaadott illetékek felét a budapesti ügyvédegylet segély pénztárába bevettem. Pesten deczember 5. 1871. Polgár Mihály, egyleti pénztárnok."—T atay Pál családja r észére lapunk 5. számának sajtó alá adása után szerkesztőségünknél még következő adományok folytak be: N a g y János ügyvéd úrtól 5 f rt, M o r 1 i n Imre ügyvéd úrtól 12 frt, B u ó c z Kálmán úrtól 3 frt 60 kr. összesen 20 frt 60 kr. befolyt tehát Tatay Pál családja részére (a mult számunkban kimutatott 70 frt 70 kr. hozzászámitásával) összesen 91 frt 30 kr. Az utólag befolyt összegeket és átadtuk Tataynénak, mint az a fentebbi nyugtából kitűnik. * (S z a b a d a 1 m i t ö r v é n y.) Az örököstartományok kereskedelmi ministeriuma részéről a magyar kereskedelmi ministeriummal egyetértöleg azon rendelet, illetőleg hirdetmény tétetett közzé, hogy mindazon szabadalom-tulajdonosok, kik a magyarosztrák birodalomra nézve érvényes szabadalommal birnak, de a szabadalmi törvény 29 §. 2. a. pontjának eleget nem tesznek, amennyiben a külföldön előállított szabadalmazott tárgyakat egyszerűen csak behozzák a birodalomba, ha a törvény szabványainak eleget nem tesznek, illetőleg az abban foglalt határidőket meg nem tartják, minden további intés és figyelmeztetés nélkül szabadalmaikat elvesztik és ezen szabadalmak semmiseknek nyilvánitattnak. Ugyanezen eljárás fog követtetni, ha kitűnik, hogy a szabadalom tárgyai nem a birodalom határain belől állitattak elő, hanem csak a külföldről behozattak. * (A r v a U g y i statistika.) Pestmegye közp. árvatörvényszékének, a legközelebbi megyei közgyűlésen bemutatott statistikai kimutatásából, a megyebeli árvaügy 1870. évi állapotáról itt közöljük a főbb adatokat, annak előrebocsátásával, hogy abban 182 község és 6 rendezett tanácsú város adatai vannak összefoglalva. Az árvák és gondnokság alattiak száma 32,281. Vagyontalan árvák száma 2959. Nyomorékok és önrendelkezésre nem képesek száma 651. Leltározatlan hagyatékok száma 1325. Tárgyalandó hagyatékok száma: 1838. A községi áryapénztárakhan kezelt vagyon készpénzben : 56.590 ft. 21V2 kr. értékpapírokban: 32,071 ft. 92 kr. ékszerekben : 1566 ft. 24 kr. kamatozó kölcsönökben 2,751,127 ft. 10 kr. nem kamatozó kölcsönökben : 455,598 f153 kr. tartaléktőkében 76,145 ft. 86 kr. ingatlan vagyon becsértékében (ideértve 6067 lakházat) 6,433,930 ft. 51 kr., ingó vagyon becsértékében 261,534 ft 53 kr. letétipénztárban elhelyezett tőkékben: 158,713 ft. 22 kr. Összes vagyon: 10,224,278 ft. 13y2 kr. Utalványoztatott a községi árvapénztárakból 479,207 ft9V2kr. kifizetésre, 1871-reáthozatott.: 163,153 ft. 97V2 kr. Biztosítás és behajtás alatt állt: 195,161 ft. 53 kr. (Törvényjavaslatok.) A pénzügyministeriumban egy törvényjavaslaton dolgoznak, mely a pénzügyi vétségekről szól, s melynek anyagi része már készen is van, az alaki rész befejezése azonban — terjedtségénél fogva —• még csak egy pár hónap múlva várható. A honvédelmi ministeriumban szintén e napokban készült el egy törvényjavaslat, melynek czime „az átalános védkötelezettség körűi előfordulható visszaélések megakadályozása s megfenyitéséről." * (A u s t r i á b a n) az uj igazságügy minister — mint bécsi lapok jelentik, — a büntetőjogi reformot az által szándékozik megvalósítani, hogy a német büntetötörvénykönyvnek Austriába való behozatalát fogja indítványozni. Értesítő. Dr. P. A. ügyvéd urnák Sopronban. A bankügy egyelőre nyugszik, mert a referens szabadságidejét használja. — A Müller-StampfUgy mindeddig nincsen referálva. H. M. ügyvéd urnák Kis-Várdán. A Korái-féle Ugy a királyi táblán elintéztetett, az elsőbirósági ítélet részben megváltóztatván. Bővebb értesítést magánlevélben adtunk. B. A. ügyvéd urnák Nagyváradon. A MarcsóSós ügyben a királyi tábla a tulajdonjog megállapítása mellett, 1. r. alperest 80 ft évi haszonbér lefizetésre kötelezte. Dr. H. urnák Pozsonyban. K. L. urnák Brassón. R. H. urnák Szigeten. A kérdéses ügyek még nincsenek kitűzve. A többi megkeresések magánlevelekkel intéztettek el. Beküldetett. (Az e rovat alatt közlöttek tekintetében bővebb felvilágosítással e lapok szerkesztője szívesen szolgál.) (Egy jogvégzett ügyvédsegéd),ki az irodai teendőkben, valamint a magyar és német nyelvben tökéletesen jártas, és eddigi alkalmazásáról jó bizonyítványokat tud felmutatni, egyik előkelőbb pesti ügyvédi irodában alkalmazást nyerhet. (Egy irnok kerestetik) egyik pesti iroda számára, ki folyékony és tiszta irás mellett, a magyar és német nyelvet birja. (Egy nagyobb vidéki városba) irodavezetőül ajánlkozik egy fiatal ügyvéd, ki több éven át Pesten gyakornoskodott, és a magyar, német és tót nyelvben jártas. (Egy negyedéves jogász) ki vidéken több éven át gyakornokoskodott és törvényszéki gyakorlatot is igazolhat, valamely pesti ügyvédi irodában alkalmazást keres. (Egy köz- és váltóügyvéd) valamely pesti ügyvédi iródában szerény feltételek mellett alkalmazást keres. Szerkesztői posta. Secula György ügyvéd urnák Körösbányán. A kérdéses naplő elküldésére nézve Spitzer J. helybeli papírkereskedő urat (váczi ut Gyertyánffy-ház) bíztuk meg. Dr. S. A. tanár urnák Nagyváradon. Fogadja szíves réazvétm ilatkozunkat. A kérdéses czikket már most az újévi számra tartjuk fenn. R. Zs. urnák Budán. Dr. W. B. urnák Egerben, Dr. U. J. urnák ugyanott, R. Zs. urnák Nagyváradon, Dr. F. L. Kolozsvárott, D. W. L. urnák Temesvárott Dr. K. J. urnák Pozsonyban, Dr. B. A. tanár urnák Nagyváradon, M. F. urnák Esztergomban, Dr. F. G. tanár urnák Kassán, Dr. W. R. tanár urnák Pécsett, Dr. P. M. urnák Győrött: Fogadják szíves köszönetünket.