Magyar Themis, 1871 (1. évfolyam, 1-8. szám)

1871 / 6. szám - Az ügyvédrendtartási enquét

s ha ezt helyesnek találta, itél érdemileg. Azon esetben, ha a perbefogási határozat elleu bejelentett fclebbezéskor érdemileg ítélet ueui hozatnék s a tárgyalás elkalasztatuék, a perbefogási végzés jóváhagyásakor uj tárgyalás lenne tartandó, a ini sok időpazarlás, czéltalan munkával járna; miért is az összekapcsoltatás az, a mi egyedül czélszerünek mutatkozik. Ha az ügyész perbefogatási inditváuyozua s a törvényszék megszüntetést határozna, ez ellen az ligvész, mint tárgyalás utáni határozat ellen íelcbbezéssel élhetne s lia indítványa végérvényesen elfogadtatnék, csupán a perbeszédek megtartása s az ítélet meghozatala végett tűzetnék ki tárgyalás. A mikor az ügyész megszüntetést iu !itván_yozua s a törvényszék perbeiogást határozna, a törvszék szintén azonnal kimondaná ítéletét s a felebbezés ez esetben is kapcsolatosan történnék. Az osztrák büntető eljárás szeriu; a vizsgálat bemutatása után hozott perbefogási határozat ellen volt felebbezésnek helye. De az osztrák büntető eljárás különbözik is a miénktől. Ott a tanuknak inegesketése vallomásaikra a vizsgáló bíró által történik, — esküsznek arra, hogy a mit mondottak, az való, az igaz és semmit el nem hallgattak, s így a perbefogatási iuditvány ugy, mint a határozat, már positiv, biztos alapokra van fektetve. A vallomások megváltoztatása ritkán, s ez is indokolva történhetik, ha az illető a hamis esküvés bűnébe nem akarja magát keverni; — *nig nálunk a tanút mi sem köti hogy igazat, hogy valót mondjo i vizsgálati kihallgatásakor és a tágyalásoni más előadása miatt senki kérdőre nem vonja, agy ha igen, egyszerűen azt mondja, hogy akkor nem jól emlékezett a dologra, s ezzel vége van. Nézetem szerint „tehát ugy az időkímélés, mint az ügyek gyorsítása s a czélszerüség szempontjából a perbefogatási határozat elleu csak a tárgyalás után, az ítélet elleni felebbezéssel kapcsolatosan volna a felebbezés megengedhető. — a mit az igazságügymiuister az országgyűléstől kikérendő felhatalmazás alapján rendeletileg intézhetne el. (Folyt. RÖV. / Az ügyvédrendtartási enquét mult heti üléseiben következő fontosabb megállapodásokra jutott: Az ügyvéd a féltől felvett előlegről,— ha ez nem kívánja is,|— mindenesetre nyugtát tartozik adui. Az ügyvéd nem köteles minden képviseletet elvállalni, de ha a megbízás el nem fogadása előreláthatólag a megkereső fél jogainak veszélyeztetésével járna, köteles az ügyvéd a veszély elhárítására szükséges lépést megtenni, kivéve, ha saját fele vagy másodizigleni rokonai az ügyben érdekelve vannak, du az esetben tartozik a megkeresőt rögtön értesíteni. Az ügyvéd, mihelyt a léi elhaltáról tudomást szerez, köteles az ismert örökösöket értesíteni, és egyúttal a perbíróságnak azt bejelenteni. E kötelezettség alól az ügyvéd még azon esetben sincsen felmentve, ha a meghatalmazás már előlegesen az örökösük nevébsn állíttatott is ki. Az ügyvéd a fél ügyiratait a díj- és költség meg nem fizetése miatt vissza nem tarthatja, jogosítva van azonban a fél költségére azokból másolatokat eszközöltetni. A féltől átvett eredetieket az ügyvéd az iratok megőrzésére kiszabott 3 évi elévülési időn túl is megőrizni, vagy a fél költségére bírói kézhez letenni köteles.Az előlegekről az ügyvéd akkor,ha az Ugy végbefejezése előtt szűnik meg a képviselet, ha a fél azt világosan kívánja, 30 nap alatt számolni tartozik. Az ügyvéd fel- és alperes feleket, habár külön ügyekben, egy időben képviselni jogosítva nincsen, kivéve, ha mindkét fél ebbe irásbelileg beleegyezik. A 22. §. kihagyatott. Az ügyvéd a fél megbízásából behajtott pénzt és egyéb értéktárgyakat híven (de nem külön letétképen) megörzeni tartozik, köteles továbbá az ügyvéd a fél által a képviselet czéljából vele közölt, avagy ezen hivatása folytán egyéb uton tudomására eső tényeket még a büntető eljárásban is titokban tartani, miért is ily tények iránt a fél beleegyezése nélkül tanúskodásra nem bocsátható. Az ügyvédnek perirataiban vagy szóbeli előadásaiban nem szabad az elleufelet és képviselőjét, a tanukat és szakértőket, vagy távollevőket sérteni. A 28. §-ból, mely arról rendelkezik, hogy a fél mikor vau jogosítva az egyezségileg megállapított jutalomdíj aránylagos leszállítását kérni, kihagyatott a következő a) pont: „ha az ügyvéd az ily egyezkedésnél a becsületes ügyködés szabályait és a mérséklet korlátait tekinteten kivltl hagyta." A pertárgyának hányadát az ügyvéd jutalmul kikötheti. Az ügyvéd és saját fele között az ügyvédi dij és költség tekintében támadt vitákban nem dönt a kamara, csak véleménye kérendő ki, melynek alapján a kereset a rendes bírósághoz nyújtandó be. Az ügyvédnek a kamara javaslata és a ministerium helybenhagyása folytán vagy máskép szabályozott mintázat szerint vezetett könyvei a ténykörülmények tekintetében teljes bizouyerövel birnak. Az ügyvéd megállapított vagy nem kifogásolt dijai, peres esetekben az illetékes perbirája egyébként az ügyvéd személyes bírája által baj tattatnak be végrehajtás utján. Az ügyvéd képviseleti kiadásai és dijai fedezésére megtartási joggal bir azon készpénzre és értékpapírokra, melyek a képviselet folytán, habár más ügyben kezéhez szolgáltatlak, kivéve ha megbatározott : czélra, mint fizetés, vagy letétel eszközlésére i adattak át neki; ha az ügyvéd megtartási jogát érvényesíteni akarja, tartozik erről a felet éitesitani, és ha az bele nem nyugszik, a kamara az egyességet megkísérti,mely ha nem sikerülne, az ügyvéd köteles a vitás összeget vagy papírokat bírói kézbe letenni, melyekre azonban elsőbbséggel bir. Ha a fél ellen csőd nyittatik, az az ügyvéd dijai és költségei azáltaláuostömegből klelégiteudök mint első osztályú követelések, és pedig a befejezett Ugyekbeu, egy év óta hátralékban levők, ha még be nem peresítettek, a három év óta hátralékban levők, ha már beperesitettek, tekintet nélkül az időre azok, melyek még folyó Ugyekbeu merültek fel. A 38. 39; 40. ! §§. kihagyattak, miután az azokban foglalt intézkedések már a perrendtartásban is tartalmaztatnak.Akáráltalános,akárrészletes ügy védi megbízás ha a fél írni tud, csak általa írandó alá ; ha nem tud irni, két tanú előtt kézjegyével látandó el. a két tanú egyike névaláiróként is szerepel. Ha az ügyvéd szűkség nélkül más valakit helyettesit, ennek minden tette vagy mulasztásáért felelős; ha azonban helyettes rendelése neki már a megbízásban megengedtetett, vagy ilyet rendelni elkerülhetlen szükség volt, csak a személy kiválasztásában elkövetett hanyagságért felelős. A •43. 44. §§. kihagyattak. A 45. §. a) pontja kihagyatott. Az ügyvédjelöltektől a kamara névjegyzékébe leendő felvétel tekintetéből megkívántatik az is, hogy kielégítő erkölcsi bizonyítványt mutasson fel A felvételt megtagadó határozat ellen fellebezésnek van helye. A joggyakorlat valamely kincstári ügyészségnél is kitölthető. Ha 30 napon tul megszakittatik a gyakorta1, erről a íönök a kamarának jelentést tartozik tenni. A bejegyzett ügyvédsegéd, főnökét ennek fele- i lössége alatt minden teendőkben helyettesitheti. j Ügyvédi kamara minden törvényszék területén alhtatik fel, ha azon legalább 50 ügyvéd működik. Ha a választmány a három évi hivataltartam alatt bármi okból kiegészítendő, a választásnál a választottak után legtöbb szavazatot nyerttek lépnek be. A ki a választást el nem fogadja, 3 évre választói s választhatási jogától és a közgyűlésen öt különben megilletcudett szolási és szavazati jogtól megfosztandó. Az évi ügykezelési jelentés, melyben különösen a fegyelmi tanács eljárásának több mozzanatai, ugy az ügyvédség és a törvénykezés terén tett tapasztalatok is kiemelendök, — nem a közgyűlés, hanem a választmány által állapítandó meg. Könyvészet. A távirdai jog. *) (Das Telegraphe u-K e c h t. Eiue c'ivilistische Abhaodlung von Dr. F r i e d r i c h M e i 1 i.) Zürich 1871. III. A távirdai igazgatóságok jogi kötelezettségei a távirdai szerződések, rendeletek és törvények értelmében. (F.) Előbbi ezikküukben a római jog tanainak szempontjából tárgyaltuk szerzőnk nyomán a távirdai jog körében felmerülő egyes kérdéseket. A római jog felfogása azonban a modern jogfejlődés ezen terén feltétlenül nem alkalmazható. Itt nem annyira a római jog traditióit, mint inkább a mai nagyszerű forgalom *) L-,az 1 éi II- czikket a „Themis" ól. és 43. s zamaibau. biztosításának szempontja által igényelt jogkövetelményeket kell tekintetbe venni. Be kell azonban vallanunk, hogy a távirdai forgalom terén kifejlődött positiv jogról eddig szólni nem lehet, mivel az e tekintetben létrejött törvényhozási és közigazgatási intézkedések a jogtudomáuy elveinek egyenes negatióját képezik, és egyoldalúkig a távirdatulajdonosok vagyis az államok pénzügyi s kormányzási érdekeit helyezik előtérbe a jogtudomány követelményeinek rovására Az eddig e téren létrejött intézkedések háromfélék: távirdai szerződések, távirdai rendeletekés távirdai törvények. Kiemelendő az 1808. július 21-én kötött nemzetközi szerződés, mely a nemzetközi távirdai forgalmat szabáiyozza. Érdekesnek tartjuk ezen szerződésből néhány §-t ide igtatni, annál inkább, mivp.l a beiforgalomra nézve is annak határozmányai irányadók: „A magas szerződő felek nyilvánítják, hogy a nemzetközi távirdaszolgálatot illetőleg semmi felelőséget magukra nem vállalna k. (6. czikk.) A távirati sürgönyök három osztályba vaDnak sorozva: 1. államsürgönyök, melyek az államfőtől, a ministerektöl, a szárazföldi s tengeri erő főparancsnokaitól és a szerződő kormányok diplomatiai és consuisági ügynökeitől származnak, s az ezen sürgönyökre adott válaszok. 2. szolgálati sürgönyök, melyek a szerződő államok távirdai igazgatásaitól indulnak ki, s vagy a nemzetközi távirdai szolgálatra, vagy oly tárgyakra vonatkozóak, melyeket az emiitett igazgatóságok egyetértöleg közérdeküeknek jelöltek ki. 3. magán sürgönyök. (7. cz.) A sürgönyök szállítása a következő rendben kell hogy történjék: 1- ör. Az államsürgönyök. 2- or. A szolgálati sürgönyök. 3- or. A magánsürgönyök. Egy már megkezdett sürgöny távirását más elsőbb rangú sürgöny javára csak rendkívül sürgős esetekben lehet félbe szakitani.(ll.cz.) Ha a sürgöny tovább adása közben a távirdai összeköttetés megszakad: azon állomás, melynél a megszakadás kezdődik, a sürgönyt postán (hivatalból, ajáulott levélként) vagy ha ennél más gyorsabb szállítási mód áll rendelkezésére, ez által azonnal tovább küldi, és a körülmények szerint vagy azon legközelebbi állomáshoz cziinezi. mely azt tovább távirhatja, vagy a rendeltetési állomásnak, vagy pedig magának a czimzettnek. Az összeköttetés helyre állta után azonban a sürgöny táviratilag újra tovább adatik s ez csak akkor maradhat el, ha a jelentés a sürgöny vételéről addig már megérkezett, vagy ha ez "a sürgönyök kivételes felhalmozódása miatt a szolgálatnak szembetűnő hátrányára lenue. (14. cz.) A magas szerződő felek fenntartják jogukat, hogy az állam biztonságát veszélyeztető, az ország törvényeivel ellenkező, vagy a közrend s erkölcsiségbe ütköző magánsürgönyök továbbadását megakadályozhassák. Ezen ellenőrzést gyakorolják ügy a vég-, mint közbeuesö állomások ; fenntartatván a vég érvényesen intézkedő központi igazgatósághoz való felebbezés. (20. cz.) Minden sürgöny feladójáuak joga van sürgönyét ajánlani. Az ajáulott sürgöuyt mindazon állomások, melyek annak tovább adásában részt vesznek, egymás közt egészen összeegyeztetik vagyis visszatávirják. s a rendeltetési állomás a sürgöny kézbesítése után a feladónak azonnal egy hivatalos táviratot küld, melyben a kézbesítés idejét pontosan tudatja. (25. cz.) A feladónak az egész felvett dijt minden olyan sürgönyért, mely a távirdai szolgálatbau rejlő ok miatt nem juthatott rendeltetési helyére, vagy a mely kétségen kívül csak a jelentékeny megkésés vagy lényeges távirási hibák következtében nem felelhetett meg czéljáuak, azon állam tériti meg, mely azt tőle felvette, melynek azonban joga van annak visszatérítését a többi államoktól eshetöleg követelni. (51. cz.) Minden felszólamlásnak a dij lefizetés napjától számítandó 3 hónap alatt kell megtörténnie; ennek elmulasztásával a felszólamlási jog elvész. Ezen határidő az Európán kívül eső országokkal váltott sürgönyökre nézve 6 hó" (53. cz.) —