Magyar Themis, 1871 (1. évfolyam, 1-8. szám)

1871 / 4. szám - Egyéni jog társadalmi jog nemzeti jog és népjog. Mutatvány Dr. Pisztóry Mór jogakadémiai tanár urnak Államismerettan czimü müvéből [3. r.]

Első évfolyam. Megjelenik minden kedden; a „magyar jogászgyülés" tartama alatt naponként. A kéziratok és megrendelések bérmentve akiadó-tulajdonoshoz intézendők. Szerkesztői iroda: kalap-utcza 6. sz. 4. szám. EMIS EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. Pest, 1871. november 28. Előfizetési arak: helyben házhozhordással,vagy vidéken hérmentes szétküldéssel: negyed évre . . 2 írt. fél évre .... 4 frt. egész évre ... 8 frt. Kiado-hivaui: kalap-utcza 6 sz. Kiadó-tulajdonos £s felelős szerkesztő: •Dr.'SIEGMTTIV'O VILMOS. TARTALOM: Egyéni jog, társadalmi jog, nemzeti jog és népjog. Dr. Pisztóry Mór úrtól. (Folytatás.) — Büntető igazságszolgáltatásunk. Engert Tivadar tisztügyész úrtól. — Az igazságtigyrainister által egybehívott cnquetekröl. — Csödeset. Közli Dr. Bróde Lipót ügyvéd úr. — A nemzetközi egységes váltótörvényről. Dr. Környei Ede úrtól. — Az austriai uj közjegyzői törvény. — Az országházból. — A királyföldi birtokviszonyok rendezése. (Folytatás). — Törvényszéki tárgyalások. — Esküdtszéki csarnok. — Lapszemle. — „Vegyes közlemények " — A curiai határozatokban kimondott elvek. — Egyleti közlemények. — Kinevezések. — Különfélék. — Újdonságok a jog- és államtudományi kö lyvészet terén. — Kivonat a „Budapesti Közlönyéből. Egyéni jog, társadalmi jog, nemzeti jog és népjog. (Mutatvány D)\ Pisztóry Mór jogakadémiai tanár urnák „Allamismerettan* czimü müvéből.) Y (Folytatás.) Mindezen eszmék termékenyítőleg hatottak az egyéni jogra és bizonyítják, hogy ezen jogok elismerése és méltánylása minden iskola követőinél viszhangra talált, sót maga Krause is, ki a legmagasabb fokú és legtökéletesebb egyénnek az államot és illetőleg még magasabb fokon az emberi nemet tartja, melybe az alsóbb fokú egyének (egyes ember és családok) beleolvadnak, — maga Krause is elismeri, hogy az egyes embernek bizonyos egyéni jogai mégis fönmaradnak. „Die Menschen — mondja a többi között —• „sind zwar als Menschen ihrer ewigen Wesenheit nach und in der einen unendlichen Zeit betrachtet alle gleich und habén daher auch als Menschen Alle gleiche Rechte." — „Innerhalb der Gleichheit der allgemeinen Menschenrechte müssen auch einen Jeden die besondern und eigenthümlichen Bedingnisse geleistet werden, sein Lében nach seiner ihm allgemeinen Weise, nach seiner Individualitát, nach allén den vorhergenannten grundwesentlichen Verschiedenheiten in Eigenthümlichkeit zu vollenden." 187. L t. i. m. Az egyéni jog azonban nem csak ily átalános irányban tárgyaltatott az ujabb irók által, hanem egyesek, habár nem az ideál bölcsészeti iskola követői, magukat a részletes jogokat is összeállítani igyekeztek, melyek az egyéni jog természetes következményei. Ezen irók közé sorozandó főleg Mohi és Bluntschli. Az előbbi az „Államtudományok Encyclopaediájában" (Magy. ford. 156—165. 1.) az utóbbi pedig „átalános államjogában" igen kimeri tőleg tárgyalja az egyéni jogokat, és főleg Bluntschli több helyen igen becses történeti adatokat idéz annak igazolására, hogy ezen egyéni jogok egyik-másikának biztosítására már a középkorban is nagy súlyt fektettek. (II, 493—550. lap.) Az egyéni jogoknak és azok lehető legtágabb értelemben leendő kiterjesztésének legszabadelvübb védelmezője J. S. Mill. Még az állammal szemben is védelmezi azon elvet az egyéni jog határára nézve: „Csak saját személyének védelmezése jogosíthat föl valakit mások szabadságának korlátozására. Saját testi vagy erkölcsi előnye erre nem szolgálhat alapul." (On Liberty 1. c.) Liebernek igen becses könyve már inkább az államban biztosított vagy biztosítandó politikai szabadságra vonatkozik s igy a maga helyén fogjuk ezen becses munkát ismertetni. (On civil liberty and selfgovernement. Gyarló kivonatban magyarul is megjelent: „Polgári szabadság és önkormányzat.") Az egyéni jogok irodalmára vonatkozólag cmlittendök még: Volano, de libertate politica. (Krakkó 1572.) DupontWhite „L'individu et l'état. 1756. és II. kiadás 1861. Schmaltz, Ueberbürg. Freiheit. Halle: 1804. Daunou, Essai sur les garanties individuelles. Paris. 1819. Walter, Politik (76—113. 1.) Röder, Politik des Rechtes 167—198. 1. stb. Trendelenburg : az egyéni jogokat az emberrel született kötelességekből magyarázza ki és azon tételt veszi alapul, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy vele semmiféle jogtalanság ne történjék, az egyiknek joga tehát a másiknak erkölcsi kötelességével jár. (Naturrecht 158. s. k. 1.) Stahl csak közvetlen és absolut alattvalói kötelességeket ismer (t. i. m. 171. 1.) Nemzeti jog. Ezen jognak helyes megoldása csakis az egyéni és társadalmi jog analógiája szerint képzelhető, mert maga a fogalom: nemzet, csak egy sajátságos neme az emberek társadalmi életének. A nemzeteket bizonyos értelemben csak nagyobb kiterjedésű társadalmi köröknek tekinthetjük, melyeket a közös érzelem tart össze. Ha a nemzeti jogot megállapítani akarjuk, akkor okvetlenül magával a fogalommal egészen tisztában kell lennünk. Már maga a szó: nemzet, a köz- és tudományos életben egyképen oly sokféle értelemben használtatik, hogy e tekintetben még ma is átalános fogalomzavar uralkodik. A nemzet szó alatt majd egy államnak összes lakosságát, mint politikai egészet szokás érteni, ily értelemben használtatik például ezen szó a nemzetközjogban ; majd bizonyos közös törzset, majd ismét közös államokhoz tartozó egyes-országoknak lakóit, majd közös nyelvet beszélő nagyobb embercsoportokat nevezünk nemzetnek és a fogalom teljes határozottsággal megállapítva egyik esetben sincs. Egy államterület összes lakosságát, vagy egyik államot a másikhoz való viszonyában nemzetnek nevezni, helytelen kifejezés, tehát egy egész tudománynak — a nemzetközjognak elnevezése hibás fogalmon alapszik*). A belga államnak, vagy az osztrák államnak megfelelő belga *) A német kifejezés „Völkerrecht" sokkal helyesebb, a magyarban is a népközjog volna használandó. nemzet, vagy osztrák nemzet nem létezik sehol, jeléül annak, hogy államlakosság és nemzet nem azonos fogalmak. Egy közös törzstől való származás sem alapítja meg a fogalmat, mert a zsidóság mai alakjában nem más és nem is akar más lenni, mint egy önálló vallásfelekezet, melynek egyes tagjai szívesen olvadnak bele Európa nemzeteibe. Sem az állam, sem a törzs nem képezhetik a nemzet fogalmának alapját; s igy a nemzet nem állami fogalom. A nemzeteknek fogalmát mindenesetre az öszérzetnek egy neme egészíti ki. A mai nemzetek egész gondolkodása és jellege b. Eötvösnek helyes megjegyzése szerint főleg az érzelmen alapul **), s igy a fogalom megállapítása mindenesetre igen nehéz, mert az emberek egyképen nyilvánuló érzelmeiknek gyakran igen különböző rugóik vannak. Közös nyelv és szokások, közös lakhely és közös sors, közös történeti fejlődés és közös állami kötelék, vallás- és törzsérzet sokféleképen közreműködnek arra, hogy az emberek között a társasulás egy ujabb köteléke jöjjön létre, melyet, ha az emberek összes társas életének szabadságát óhajtjuk, figyelmen kívül hagyni nem lehet. Bármelyike működött többé vagy kevésbbé a föntebb emiitett tényezők közül, a nemzet fogalma az emberek között különféle csoportokat hozott létre, melyek mai nap tények és pedig oly tények, melyek az államban mindig nagyobb és nagyobb fontosságra vergődnek. Nemzet alatt én oly csoportokat értek, melyek egymás között az államterületnél szorosabb benső és természetes kapocs által jöttek létre és közös gondolkozás, érzelem, szokás és főleg nyelv által összetartva, egy-egy államlakosságnak többféle részeit képezik. Ha valamely államban csak egy ily csoport létezik, az természetesen nagy mértékben növeli az állam-hv kosságnál az együvé tartozás érzetét, habár sokszor más, az államon kívül álló, de vele egy jellegű és érzelmű csoportokhoz való vonzalma által ellenkező befolyással is lehet az államra. A nemzetek, mint ilyenek, az államon belül önálló részeket képeznek, és jogok alanyaivá lesznek. A nemzeteket megillető jogok épen oly föltétlenek, mint az egyén és társadalmi jogok, sőt szoros összefüggésben is állanak mind ezen jogok egymással, mert a nemzeti létezés figyelmen kivül hagyása többnyire a társadalmi és egyéni jogokra is befolyással van. Az egyéni és társadalmi jogoknak kikellter**) Századunk uralkodó eszméi 1, 65. 1.