Magyar Themis, 1871 (1. évfolyam, 1-8. szám)

1871 / 4. szám - Egyéni jog társadalmi jog nemzeti jog és népjog. Mutatvány Dr. Pisztóry Mór jogakadémiai tanár urnak Államismerettan czimü müvéből [3. r.]

Első évfolyam. Megjelenik minden kedden; a „magyar jogászgyülés" tartama alatt naponként. A kéziratok és megrendelé­sek bérmentve akiadó-tulajdonoshoz intézendők. Szerkesztői iroda: kalap-utcza 6. sz. 4. szám. EMIS EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. Pest, 1871. november 28. Előfizetési arak: helyben házhozhordással,vagy vidéken hérmentes szétküldéssel: negyed évre . . 2 írt. fél évre .... 4 frt. egész évre ... 8 frt. Kiado-hivaui: kalap-utcza 6 sz. Kiadó-tulajdonos £s felelős szerkesztő: •Dr.'SIEGMTTIV'O VILMOS. TARTALOM: Egyéni jog, társadalmi jog, nemzeti jog és népjog. Dr. Pisztóry Mór úrtól. (Folytatás.) — Büntető igazságszolgáltatásunk. Engert Tivadar tisztügyész úrtól. — Az igazságtigyrainister által egybehívott cnquetekröl. — Csödeset. Közli Dr. Bróde Lipót ügyvéd úr. — A nemzet­közi egységes váltótörvényről. Dr. Környei Ede úrtól. — Az austriai uj közjegyzői törvény. — Az országházból. — A királyföldi birtokviszonyok rendezése. (Folytatás). — Törvényszéki tárgyalások. — Esküdtszéki csarnok. — Lapszemle. — „Vegyes közlemények " — A curiai határozatok­ban kimondott elvek. — Egyleti közlemények. — Kinevezések. — Különfélék. — Újdonságok a jog- és államtudományi kö lyvészet terén. — Kivonat a „Budapesti Közlönyéből. Egyéni jog, társadalmi jog, nemzeti jog és népjog. (Mutatvány D)\ Pisztóry Mór jogakadémiai tanár urnák „Allamismerettan* czimü müvéből.) Y (Folytatás.) Mindezen eszmék termékenyítőleg ha­tottak az egyéni jogra és bizonyítják, hogy ezen jogok elismerése és méltány­lása minden iskola követőinél viszhangra talált, sót maga Krause is, ki a legmaga­sabb fokú és legtökéletesebb egyénnek az államot és illetőleg még magasabb fokon az emberi nemet tartja, melybe az alsóbb fokú egyének (egyes ember és családok) beleolvadnak, — maga Krause is elismeri, hogy az egyes embernek bizonyos egyéni jogai mégis fönmaradnak. „Die Menschen — mondja a többi között —• „sind zwar als Menschen ihrer ewigen Wesenheit nach und in der einen unendlichen Zeit betrachtet alle gleich und habén daher auch als Menschen Alle gleiche Rechte." — „Innerhalb der Gleichheit der allgemeinen Menschenrechte müssen auch einen Jeden die besondern und eigenthümlichen Be­dingnisse geleistet werden, sein Lében nach seiner ihm allgemeinen Weise, nach seiner Individualitát, nach allén den vor­hergenannten grundwesentlichen Verschie­denheiten in Eigenthümlichkeit zu vollen­den." 187. L t. i. m. Az egyéni jog azonban nem csak ily átalános irányban tárgyaltatott az ujabb irók által, hanem egyesek, habár nem az ideál bölcsészeti iskola követői, magukat a részletes jogokat is összeállítani igye­keztek, melyek az egyéni jog természetes következményei. Ezen irók közé soro­zandó főleg Mohi és Bluntschli. Az előbbi az „Államtudományok Encyclopaediájá­ban" (Magy. ford. 156—165. 1.) az utóbbi pedig „átalános államjogában" igen kime­ri tőleg tárgyalja az egyéni jogokat, és fő­leg Bluntschli több helyen igen becses történeti adatokat idéz annak igazolására, hogy ezen egyéni jogok egyik-másikának biztosítására már a középkorban is nagy súlyt fektettek. (II, 493—550. lap.) Az egyéni jogoknak és azok lehető legtágabb értelemben leendő kiterjeszté­sének legszabadelvübb védelmezője J. S. Mill. Még az állammal szemben is védel­mezi azon elvet az egyéni jog határára nézve: „Csak saját személyének védelme­zése jogosíthat föl valakit mások szabad­ságának korlátozására. Saját testi vagy erkölcsi előnye erre nem szolgálhat ala­pul." (On Liberty 1. c.) Liebernek igen becses könyve már inkább az államban biztosított vagy biztosítandó politikai sza­badságra vonatkozik s igy a maga helyén fogjuk ezen becses munkát ismertetni. (On civil liberty and selfgovernement. Gyarló kivonatban magyarul is megjelent: „Pol­gári szabadság és önkormányzat.") Az egyéni jogok irodalmára vonatko­zólag cmlittendök még: Volano, de liber­tate politica. (Krakkó 1572.) Dupont­White „L'individu et l'état. 1756. és II. kiadás 1861. Schmaltz, Ueberbürg. Frei­heit. Halle: 1804. Daunou, Essai sur les garanties individuelles. Paris. 1819. Wal­ter, Politik (76—113. 1.) Röder, Politik des Rechtes 167—198. 1. stb. Trendelen­burg : az egyéni jogokat az emberrel szü­letett kötelességekből magyarázza ki és azon tételt veszi alapul, hogy mindenki­nek joga van ahhoz, hogy vele semmiféle jogtalanság ne történjék, az egyiknek joga tehát a másiknak erkölcsi kötelességével jár. (Naturrecht 158. s. k. 1.) Stahl csak közvetlen és absolut alattvalói kötelessé­geket ismer (t. i. m. 171. 1.) Nemzeti jog. Ezen jognak helyes megoldása csakis az egyéni és társadalmi jog analógiája szerint képzelhető, mert maga a fogalom: nemzet, csak egy sajátságos neme az em­berek társadalmi életének. A nemzeteket bizonyos értelemben csak nagyobb kiter­jedésű társadalmi köröknek tekinthetjük, melyeket a közös érzelem tart össze. Ha a nemzeti jogot megállapítani akarjuk, ak­kor okvetlenül magával a fogalommal egé­szen tisztában kell lennünk. Már maga a szó: nemzet, a köz- és tudományos életben egyképen oly sokféle értelemben használ­tatik, hogy e tekintetben még ma is átalá­nos fogalomzavar uralkodik. A nemzet szó alatt majd egy államnak összes la­kosságát, mint politikai egészet szokás érteni, ily értelemben használtatik például ezen szó a nemzetközjogban ; majd bizo­nyos közös törzset, majd ismét közös ál­lamokhoz tartozó egyes-országoknak la­kóit, majd közös nyelvet beszélő nagyobb embercsoportokat nevezünk nemzetnek és a fogalom teljes határozottsággal megál­lapítva egyik esetben sincs. Egy államterület összes lakosságát, vagy egyik államot a másikhoz való vi­szonyában nemzetnek nevezni, helytelen kifejezés, tehát egy egész tudománynak — a nemzetközjognak elnevezése hibás fogalmon alapszik*). A belga államnak, vagy az osztrák államnak megfelelő belga *) A német kifejezés „Völkerrecht" sokkal helyesebb, a magyarban is a népközjog volna használandó. nemzet, vagy osztrák nemzet nem létezik sehol, jeléül annak, hogy államlakosság és nemzet nem azonos fogalmak. Egy kö­zös törzstől való származás sem alapítja meg a fogalmat, mert a zsidóság mai alak­jában nem más és nem is akar más lenni, mint egy önálló vallásfelekezet, melynek egyes tagjai szívesen olvadnak bele Eu­rópa nemzeteibe. Sem az állam, sem a törzs nem képezhetik a nemzet fogalmá­nak alapját; s igy a nemzet nem állami fogalom. A nemzeteknek fogalmát min­denesetre az öszérzetnek egy neme egé­szíti ki. A mai nemzetek egész gondolko­dása és jellege b. Eötvösnek helyes meg­jegyzése szerint főleg az érzelmen ala­pul **), s igy a fogalom megállapítása mindenesetre igen nehéz, mert az embe­rek egyképen nyilvánuló érzelmeiknek gyakran igen különböző rugóik vannak. Közös nyelv és szokások, közös lakhely és közös sors, közös történeti fejlődés és közös állami kötelék, vallás- és törzsér­zet sokféleképen közreműködnek arra, hogy az emberek között a társasulás egy ujabb köteléke jöjjön létre, melyet, ha az emberek összes társas életének szabadsá­gát óhajtjuk, figyelmen kívül hagyni nem lehet. Bármelyike működött többé vagy kevésbbé a föntebb emiitett tényezők kö­zül, a nemzet fogalma az emberek között különféle csoportokat hozott létre, melyek mai nap tények és pedig oly tények, me­lyek az államban mindig nagyobb és na­gyobb fontosságra vergődnek. Nemzet alatt én oly csoportokat értek, melyek egymás között az államterületnél szorosabb benső és természetes kapocs ál­tal jöttek létre és közös gondolkozás, ér­zelem, szokás és főleg nyelv által össze­tartva, egy-egy államlakosságnak többféle részeit képezik. Ha valamely államban csak egy ily csoport létezik, az természe­tesen nagy mértékben növeli az állam-hv kosságnál az együvé tartozás érzetét, ha­bár sokszor más, az államon kívül álló, de vele egy jellegű és érzelmű csoportokhoz való vonzalma által ellenkező befolyással is lehet az államra. A nemzetek, mint ilyenek, az államon belül önálló részeket képeznek, és jogok alanyaivá lesznek. A nemzeteket megillető jogok épen oly föltétlenek, mint az egyén és társadalmi jogok, sőt szoros összefüg­gésben is állanak mind ezen jogok egy­mással, mert a nemzeti létezés figyelmen kivül hagyása többnyire a társadalmi és egyéni jogokra is befolyással van. Az egyéni és társadalmi jogoknak kikellter­**) Századunk uralkodó eszméi 1, 65. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom