Magyar Themis, 1871 (1. évfolyam, 1-8. szám)

1871 / 2. szám - A perrendtartási enquét a képviselőházban

11 — iitettck a két ház közt fennforgó különbözetek a felsőház niódositványainak elfogadása által. F. hó 6-kán vétetett tárgyalás alá a bíró­sági végrehajtókról szóló törvényjavaslat, mely az uj bírósági szervezetnek egyik kiegészítő ré­szét képezi. Az igaz, hogy ezen intézmény csak is a szóbeliség és közvetlenség behozatala után nyerheti meg teljes értékét, de ha, amint látszik még hosszú időig kell is várnunk az ezen elve­keu alapuló törvénykezés meghonosítására, a bírósági végrehajtók intézménye mára jelenlegi és ugy hisszük, hogy az igazságügyministeri enquét homályában derengő „teljesen átdolgo­zott ideiglenes" perrendtartás mellett is igen jó szolgálatokat tehet. Különösen érezhető lesz ezen intézmény jó hatása abban, hogy a bírósági ta­gok nem fognak elvonatni a bírói teendőktől oly eljárások által, melyek rendesen nem kívánnak meg bírói képesítettséget, hanem csak bizo­nyos technikai gyakorlottságot. A törvényjavas lat föelvei és részletes intézkedéseiből a követ­kezőket emeljük ki: A bírósági végrehajtók az igazságügyniinister által neveztetnek ki. A vég­rehajtók az államtól nem kapnak fizetést, haucm eljárásukért a felek által dijaztatnak. A végrehajtó eljárási dijai a következők: a) a keresetre hozott első végzés kézbesí­téséért 30 kr. b) minden egyéb végzés kézbesítéséért 20 kr. c) végrehajtási foglalásért, összeírás- és ár­verésért, valamint leltározásért, ha az eljárás egy napnál több időt uera vesz igénybe, s ha a le­foglalt vagy összeirt vagyon becsértéke a 300 forintot meg nem haladja 1 írt. 300 írttól 1000 írtig 2 fit. 1000 forintnál többre becsült vagyonnál 3 fri. minden további félnapért a megbatározott dijnak fele illeti a végrehajtót, de e tekintetben a félnapnál lövidebb idö is félnapnak számít­tatik. Peres ügyekben eszközölt végrehajtás ese­tében a végrehajtási összeg akkor mérvadó: ha ez a lefoglalt vagyon becsértékénél kevesebb. A bíróság székhelyén kívül teljesített hiva­talos eljárásoknál a végrehajtót a fennebbi sza­kaszban meghatározott dijakon íelül 2 írt nap­dij illeti A utazási költségek mennyiségére nézve, a bírói ügyviteli szabályok szolaálnak zsinórmértékül. Ha a bírósági végrehajtó több hivatalos cselekményt ugyanazon egy helyen és időben teljesít, uapdija és utazási költsége a bi­rói ügyviteli szabályok értelmében számittat­nak fel. Látható ebből, hogy a törvényjavaslat a perlekedő felek vállaira (.emcsak, hogy nem há­rít súlyos terheket, banem ellenkezőleg igen cse­kélyre szabják a végrehajtók dijait ugy hogy ezen uj rendelkezés a jelenleg gyakorlatban levő díjazáshoz képest nagy könnyítést nyújt a feleknek. Jelenleg ugyanis miut tudva van a végrehajtásra kiküldött bírósági tagot illető na pidijak és utazási kö tségek a kiküldöttnek ál­lásához képest állapíttatnak meg és így természetes hogy a biró. tanácsnok vagy szol­gabíró dijai és költségei sokkal magasabbra rúgnak, mint a bírósági végrehajtónak a jelen törvényjavaslatban meghatározott illetményei. De ezenkívül is mint ezeu díjszabályzat egyik föelönyét ki kell emelnünk, hogy az eljárás tár­gyát képező vagyon értékét fogadván el alapul, a szegényebb sorsú feleknek még nagyobb köny­nyitést nyújt és jövedelmének legnagyobb ré­szét a végrehajtó azoktól hajtja be, kik azt leg­könnyebbeu viselhetik. Egyik lényeges intézkedése a törvényja­vaslatnak az, hogy a végrehajtó hatásköréhez csak ak zbesités és végrehajtás tartozik. Fon tosabb esetekben joga van a bíróságnak a vég­rehajtás teljesítésére egyik birói tagot küldeni ki. Ennek indoka abban keresendő, hogy elő­fordulhatnak oly esetek, melyekben jogi isme retekkel nem biró végrehajtó teljes biztossággal nem járhat el. Ily esetek lehetnek pl. nagyobb jószágok lefoglalásai, a melyeknél az ingó és ingatlan közötti különbség rögtöni megtétele a a törvény idevágó szabályainak ismeretét igényli. Kiemelendő végre, hogy a törvényjavaslat a végrehajtókat hivatalnokoknak, és eljárásu­kat hivatalos eljárásnak tekinti, minek folytán kimondja, hogy a ki a végrehajtót hivatalos el­járásában szóval vagy tettlegesen bántalmazza, ha ezen cselekmény rendes bűnvádi eljárás alá tartozó büntettet nem képez, kihágást követ el, és 3 hónapra terjedhető fogsággal vagy 300 fo- I rintig terjedhető birsággal büntettetik. A képviselőház a törvényjavaslatot igen i gyorsan letárgyalta, az egész tárgyalás alig tartott egy óráig. Elővette e hét második felében a képviselő­ház az oly régóta halogatott vadászati törvényt is, és három nap alatt letárgyalta azt. A törvényjavaslat ezen tárgyalás folytán sokkal ! szabadelvűbb alakot nyert, mint a hogy az osz­tályokban és a központi bizottságban megálla­píthatott. Tartunk azonban tőle, hogy a felsőház, a vadászati sport képviselőinek ezen kiváló j székhelye meg fogja nyirbálni a törvényjavaslat demokratikus határozmányain Épen ezért tar- ; tózkoduuk ez úttal a javaslat taglalásától, mivel I lesz még alkalmunk arra visszatérni. A hét utolsó napja is egészen az igazság : ügyé volt. Két fontos mozzanatot kelt ezen ülés- j bői kiemelnünk. Egyik dr. Chorin iuterpella- j tiója az igazságügyniinister által a perrendtartás j átdolgozására összehívott enquéte tárgyában. Az intetpellatio alkalmat adott az igazságügy ­ministernek annak kijelentésére, hogy ez uítal a perrendtartáson nem czélo/taünak nagyobb mérvű változtatások,hanem csak olyanok melyek az uj birói szervezet életbe léptelése által múl­hatatlanul igényeltetnek, — és ez kétség ki vül meg fogja nyugtatni a magyar jogászközön­séget ; de másrészről ezen interpellatióra adott t feleletből tudomására jutottunk annak is, hogy jelenlegi igazságügyi politikánk ha nem nevez­hető is a teljes maradás politikájának, de I minden esetre éhez közelebb áll, mint a korszerű h a 1 a d á s é h o a. A szóbeliség ugy látszik pium desiderummá vált, a kö/.jegyzöségi törvény és és az ügyvédi rendtartás pedig szintén aligha fognak a jelenlegi törvényhozási időszak alatt feloctúdni álmukból, melyet aluszuak, — az igazságügyniinister nr szavai legalább erre látszanak mutatni.*) — Második nevezetes moz- i zanata a szombati ülésnek a telepitvényesek iránti törvény tárgyalásának megkezdése. E j I tárgyalás valószínűleg több napot fog igénybe i venui, és igv erre lesz alkalmunk visszatérni. perrendtartási enquéi a képviselő­házban. A képviselőháznak f. é. november il-én Choiiu Fereucz képviselő ur következő inter pellatiót terjesztett be: T. képviselőház ! Egy kérdésem volna a t. igazságügyininister úrhoz. A t igazságügyniinister úr a küszöbön levő bírósági szervezettel szemben szükségesnek tartotta egy a magyar királyi curia kebeléből alakított bizottságot azon czélbói kiküldeni, hogy az az 1868 ik évi 54-ik törvényezikknek az el­járásra és a birói illetőségre vonatkozó némely szakaszát az uj birói szervezettel összbangzásba hozza. E bizottság működéséről a lapok útján azon eddig meg nem czáfolt hir közöltetett, hogy a polgári perrendtartás némely szakaszának mó­dosítását elégségesnek és czélra vezetőnek nem találta, s azért fölhatalmazást kért a t igazság­ügyminisfer úrtól, hogy a polgári perrendtartás gyökeres átdolgozására működéséi, kiterjeszt­hesse. T. képviselőház! Azon káros következmé­nyek, melyeket, az igazságügyniinister codifica- I tionalis rendszerének iránytalansága már eddig eredményezett, a t. igazságügyniinister urnák intő például szolgálhat arra nézve, hogy a tör­vénykezés terén az experiinentatio rendszerévé' már egyszer hagyjon íei, mert sehol sem szüksé ( gesebb az ciryöntetü tervezetü eljárás, mint épen a eodificatió terén, s a törvénykezési eljárás foly­tonos javítgatása csak az igazságszolgáltatás biztonságát megingatja; nem vélek csalódni, ha azt állítom, hogy minden törvény, mely e téreu ujat alkotna ugyan, de a létezőnél jobbat netn, reform helyett rombolást idéz elő, és az igazság- I szolgáltatás érdeiket mélyen sérti. Igaz, tagad­hatatlan tény, hogy a létező perrendtartásnak | számos hibái vannak, de a legnagyobb hiba az, hogy az Írásbeliség rothadt rendszerére van fek­tetve. Nem egyes javítgatások és foltozgatások, hanem egy a szóbeliség és közvetlenség rendsze­rére fekteteti, uj eljárás honosítása által lesz csak javitható, sőt tartok attól, hogy a perrendtartás *) Az interpellatiót és az igazságügyi minister ur feleletét inai számunkban egész terjedelwénen kö­zöljük. Sze^k. gyakori átdolgozása által csak ujabb akadály fog útjába gördittetni a szóbeli és közvetlen eljá­rás meghonosításának, melytől pedig bazai jog­életünk átalakulása és reformja föltételeztetik. Azonban a polgári perrendtartás gyökeres át­dolgozása más árnyoldallal is bir, mf-rt az igaz­ságügyminiszter ur igéretét bírjuk, hogy az uj bíróságok 1872. év januárban működésüket meg fogják kezdeni; már pedig polgári perrendtar­tásunk gyökeresebb átalakítása, ezen uj bírói rendszer életbeléptetésének ismét egy uj aka­dályt gördítene útjába, mely a jelen körül­mények közt, midőn a mo>tani bíróságok ugy szólván a levegőben függnek, valóságos kala­mitásnak volna nevezhető. Még egy megjegyzésem van. Az igazság­ügyniinister ur ama, bizottságot a magy. kir. curia kebeléből alakította. Semmi kifogásom azon érdemes birák személye ellen, tisztelem szakképzettségüket, de kétségtelen dolog az is, hogy nincs veszélyesebb eljárás, mint a coditio­nalis bizottságok összeállításánál, szervezésénél egyoldalulag eljárni, és csak bizonyos fokú fog lalkozásra lenni tekintettel. Legjobb meggyö zödésem szerint a mostani codificationalis eljá­rás mindaddig nélkülözni fogja az egyöntetűség és tervszerűséget, mig e célra egy álland ő codificationális bizottság életbe lép tetni és szerveztetni nem fog. Ezt előre bocsátva, bátorkodom a t. igazság ügyminister úrhoz a következő interpellatiót in­tézni : miután az igazságszolgáltatás érdeke múl­hatatlanul megkívánja, hogy az 1868. 54 dik t. czikk által szabályozott törvénykezési eljárás reformja nem az alapelveiben elhibázott per­rend javítgatása — mi által csak egy ujabbi provisorium létesíttetnék — hanem egy a szó­beliség és közvetlenség elveire fektetett, uj per­rendtartás életbe léptetése által eszközöltessék : miután a volt igazságügyniinister által egy a szóbeliség és a közvetlenség rendszerére fek­tetett uj törvénykezési eljárás már kidolgoz­tatott ; miután a codificationális rendszer irányta lansága az igazságszolgáltatás biztonságát meg­ingatja és semmi reform munkálat nem vezethet czélboz, mely rendszer nélkül alakul, mely az öszhangzatot és az egyöntetűséget nélkülözi; miután végre e szempontból kiindulva a je­lenleg érvényben levő törvénykezési eljárást csak is annyiban kellene módosítani, a mennyi­ben azt az uj birói szervezés mulhatlanul szük­ségessé teszi, — kérdezem a tisztelt igazságügy­min isfer urat: Bir-c alapp.il a lapok utján közölt azon hir, hogy a magyar királyi curia kebléből alakított, és az 1868.54. t. czikkuek a létesitendö biró sági szervezés által igényelt módosítására ki­küldött bizottság felhatalmazást kéit volna a perrendtartás gyökeres átdolgozására kiterjesz­kedhetni, — s ha igen: szándékozik-e a t. igazság'igyminister ur a törvénykezési eljárás átvizsgálásánál akép el­járni, hogy egyrészt az igazságszolgáltatás ér­deke egy ujabbi provisorium alkotása által ne veszélyeztessék, és hogy másrészt sem a bírósági szervezés mielőbbi végrehajtása, sem pedig egy a szóbeliség és a közvetlenség elveire fektetett permid életbeléptetése, ezen ujabbi intézkedés által ne késleltessék. liitíó István igazságügyniinister úr ez in­terpellatióra következőleg felelt: T. ház! Cho­rin képviselő ur által hozzám intézett interpel­latióra kész vagyok azonnal válaszolni. 0 a kö­vetkező kérdést intézte hozzám: „Bir-e alappal a lapok utján közölt azon hir, hogy a magy. kir. curia kebléből alakított és az 1>*68 54. t. czikknek a létesítendő bíró­sági szervezés által igenyelt módosítására ki­küldött bizottság felhatalmazást kért. volna a perrendtartás gyökeres átdolgozására kiterjesz­kedni — s ba igen : szándékszik-e a t. igazságügyniinister úr a törvénykezési eljárás átvizsgálásánál akkép eljárni, hogy egy részt az igazságszolgáltatás érdeke' egy ujabbi provisorium alkotása által ne veszélyeztessék, s hogy másrészt sem a bíró­sági szervezés mielőbbi végrehajtása sem pedig egy a szóbeliség és közvetlenség elveire fekte­tett perrend életbeléptetése ezen utóbbi intéz­kedés által ne késleltessék." Azon interpellatióra, melyet a t. képv. ur a lapoktól merített adatokra alapított, a tények rectificatiója érdekében bátor vagyok azt vála­szolni, hogy én igen is hittana össze a curia tag-

Next

/
Oldalképek
Tartalom