Magyar Themis, 1871 (1. évfolyam, 1-8. szám)

1871 / 1. szám - Büntető igazságszolgáltatásunk. 1. [r.]

Első évfolyam. Megjelenik minden kedden; a „magyar jogászgyülés" tartama alatt naponként. A kéziratok és megrendelések bérmentve a kiadó-tulajdonoshoz intézendők. Szerkesztői iroda: kalap-utcza 6. sz1. szám. MAGYAR Pest, 1871. november 7. THEMIS EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. Előfizetési árak: helyben házhozhordással,vagy vidéktn bérmentes szétküldéssel: negyed évre . 2 frt. fél évre . . 4 frt. egész évre . . 8 frt. Kiadó-hivatal: kalap-utcza 6 »z. Kiadó-tulajdonos és felelős szerkesztő: Dr. SIEGrMXJTVü VILMOS. TARTALOM: Büntető igazságszolgáltatásunk. I. Eugert Tivadar ártól. — Gyors segély. Dr. Kralowszky Mór úrtól. —• Jogeset. Dr. Csacskó Imre úrtól. — „Esküdtszéki csarnok.-' Esküdtszéki tárgyalás. — Nyilt levél a megszűnt „Themis" kiadó hivatalához. — „Könyvészet." Várady Gábor országgyűlési levelei 1865—1868. — Lapszemle. — „Vegyes közlemények." A curiai határozatokban kimondott elvek. — Egyleti közlemények. — Kinevezések. —• Különfélék. — Kivonat a „Budapesti Közlöny"-bői. A „Themis" tisztelt előfizetőit és olvasóit ezennel értesítem, hog-y a nevezett lap kiadója, Rudnyánszky A. könyvnyomdája jónak látta a „Themis"-t eladni, és további megjelenését rögtön beszüntetni a nélkül, hogy engem, mint a „Themis" szerkesztőjét, a lapnak eként czólzott áruba bocsátásáról és beszüntetéséről eleve értesített volna, és a nélkül, hogy e lap előfizetőit, kiknek előfizetési pénzeit alig három-négy héttel előbb vette föl, azon lap utján, melyre azok előfizettek, annak megszüntetéséről és az előfizetők mikénti kártalanításáról értesíteni ildomosnak találta volna. A „Themis" t. előfizetőinek részint közvetlenül csekély személyem, részint a „Themis"-nek általam kijelölt iránya iránt tanúsított hízelgő rokonszenve és buzdító támogatása sokkal nagyobb becscsel bír előttem, semhogy erkölcsi kötelességemnek ne ösmerném: magamtól még annak gyanúját is elhárítani, mintha a „Themis" rögtönzött áruba bocsátása tudtom és beleegyezésem mellett történt volna, de másrészt sokkal magasztosabb azon czél is, — mely előttem lebegett, midőn a „Themis"-t másfél évvel ezelőtt alapítottam, és melyet az ügyszeretet lankadatlan hevével igyekeztem e lap fennállásának ideje alatt mindinkább megközelíteni, — semhogy e lap eddigi kiadójának fenn ecsetelt eljárása engem csak egy pillanatig is visszatartóztathatna attól, hogy azon elvekért, melyekért eddig küzdöttem, továbbra is teljes erélylyel küzdjek, és hogy ezen elvek diadalára — habár anya.gi áldozattal is — fokozott lelkesedéssel továbbra is közreműködjem. Van szerencsém tehát a „Themis" t. előfizetőinek jelenteni, V^gy a kiadó által beszüntetett lap - u — - - £Sb&>~ „MAGYAR THEMIS" czim alatt újra feléled, a mennyiben ezen czim alatt f. évi novembertől kezdve eddigi t. munkatársaim közreműködésével, egy nj lapot indítok meg, mely tulajdonomat képezve, a „Themis" eddigi alakjában, annak eddigi irányát követve és az eddigi előfizetési feltételek mellett, — a „Themis" legutóbbi számaiban megkezdett czikkek folytatásával — minden kedden rendesen meg fog jelenni, és melyet a „Themis" eddigi t. előfizetőinek — kik azonkívül természetesen jogositvák előfizetési pénzeiket Rudnyánszky A. könyvnyomdájától azonnal visszakövetelni, — ez év végéig minden dij nélkül me gkül d ende k. Minthogy azonban a vidéki t. előfizetők teljes névjegyzékét nem birom, és igy a lap rendes szétküldésében legjobb akaratom mellett is gátolva lehetek, felkérem a „Themis" öszszes vidéki t. előfizetőit, hogy velem neveiket és lakhelyeiket mielőbb közölni szíveskedjenek. Kelt Pesten, 1871. évi október 30-án. Dr. SIEO^CXJ^riD VILMOS, a „Themis" volt szerkesztője és a „Magyar Themis" kiadótulajdonosa és felelős szerkesztője. Előfizetési feltételek (újonnan belépő előfizetők részére) : A „Magyar Themis'* f. é. November—l>eezember havi folyamára: helyben házhozhordással, vidékre bérmentes szétküldéssel előfizethetni 1 frt. 4© krral. A t. gyűjtőknek minden nyolcz előfizető után egy tiszteletpéldánynyal kedveskedünk. Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidékről legczélszerübben póstautalvány utján a „Magyar Themis" kiadóhivatalának (Pest kalap-utcza 6. sz.) kéretnek beküldetni. Büntető igazságszolgáltatásunk. Engert Tivadar tiszti ügyész úrtól. X I. Közelegvén azon időszak, melyben a királyi törvényszékek működésüket megkezdendik, időszerűnek tartjuk, némely a büntető igazságszolgáltatásra vonatkozó észrevételek megtételét. 1848. év óta, — mely időpontig mindennapi kérdések a municipiumok közgyűlésein lettek megvitatva, a honnan a vitatkozások a nyilvánosság előtt sajtó utján folytattattak, — az eszmecsere csak az illető szakegyletekbe és szaklapokba vonult vissza, és csak oly kérdések megvitatása kerül a nagyközönség eleibe, mely kérdések politikai oldallal is látszanak birni. Ezen beállott körülmény igen természetes kifolyása ugyan a parlamentáris életnek, 'le másrészt kellemetlen következménye van, mely körülmény abban rejlik, hogy a nagyközönség egyes szakkérdésekben tájékozatlan marad, újonnan behozandó intézményektől többet vár, mint a mennyit jogosan várhatna, és reményeiben magát megcsalatva látván, az eredményről vagy magára az intézményre, vagy pedig az intézmény létesítésében fáradozó erőkre nézve téves következtetéseket von. így leszünk a szervezés alatt levő kir. törvényszékekkel is, mert úgy látszik, miszerint a nagyközönség azon hiedelemben ringatózik, hogy az uj törvényszékek működésének megkezdése által minden megvan nyerve; pedig ez nem igy áll! az uj törvényszékek életbeléptetése az igazságszolgáltatás elméleti minőségére befolyással nincs: azon körülmény pedig, váljon az uj törvényszékek életbeléptetése gyorsabb és pontosabb igazságszolgáltalást fog-e előidézni, mindekkoráig probléma. A „Jogtudományi Közlöny" szaklapban egy avatott toll ujabb időben sikeresen, egyes jogi esetekre való hivatkozással, kimutatja azt, miszerint felsőbb törvényszékeinknek bűnügyekben hozott ítéletei a büntetőjog . elméletének meg nem felelnek. És már most ki merné azt állítani; hogy az uj törvényszékek életbeléptetése e sajnos bajon segitend ? Hiszen e bajon csak az által lehetne segíteni, ha n e m vegyes törvényszékek, de igenis különálló polgári és fenyítő törvényszékeink lennének, azonkívül pedig e tekintetbeni javulásnak nólkülözhetlen feltétele egy a jelenkor magaslatán álló büntetőtörvénykönyv alkotása, mely törvénykönyv minden egyes büntetőjogi fogalmat oly szabatosan körül irja, hogy annak értelme felől az eljáró biró kétségben ne legyen, mert csak ez esetben fogjuk kikerülni azt, hogy az eljáró biró p. o. a sikkasztót tolvajlásban mondja ki bűnösnek.