Magyar Themis, 1871 (1. évfolyam, 1-8. szám)

1871 / 1. szám - Gyors segély

O.vors segély. Hr. Kralowszky Mór ügyvéd úrtól. A bírósági szervezés küszöbön van, az elnökök ás államügyószek kinevezvék, rövid időn olvasni fogjuk az igazság kiszolgáltatásira hivatott többi férfiak neveit is, egy szóval: jövő évben — ugy reméljük — a kinevezett birói kar megkezdend) azon működését, melytől a törvényszerű alapos és gyors történykezési ügymenetet, és a közhitei emelkedését óhajtva várjuk. Köztudomású, hogy hazánkban a hitelen az utolsó két év alatt a mióta t. i. a köztörvényi biztosítási eljárás behozatott — halálos csapás ejtetett. Bukás bukás] ért. és némely vidéki városban és környékén — például hozom fel N.-Váradot — a külföldi hitelezők több mint egy fél millió forintra menő követelései teljesen oda vesztek. Azt mondják: majd máskén! lesz ez az államügyészség életbe léptével; megengedem. A tehetséges és képzett államügyész erélye, hozzáférhetlen jelleme és gyors tevékenysége sokat segíthetnek a hamis bukások kevesbitésén, a kiderítet! bűnösök kérlelhetlen megbüntetésének kieszközlése által. De ez nem elég; a törvénynek mindenekelőtt lehetőleg gondoskodnia kell az adós és álhitelezők összejátszásának, az oly divatossá vált, hogy ugy mondjam járványnyá fajult színleges biztosítási végrehajtások megakadályozásáról. A p. t. r. 377. §-sa erre látszik rendelve lenni. Meg volt a jóakarat, de mitsein ér; az álkövetelések alapján rendszerint délutáni Órákban szoktak kéretni a biztosítási végrehajtások, és ha sikerül is még az nap a csődnyitási kérvényt valamelyik jóhiszemű hitelezőnek benyújtania, a legritkább esetben lehet még ugyanaz nap a tárgyalást is megtartani; ha pedig csak másnap folyik le a tárgyalás — az adós tökéletesen czélt ért már. Sőt, ha ugyanaz napra elő is idéztethetik az adós, nem kell egyéb, minthogy a csődnyitási kérelem alapját képező okiraton levő aláirását roszhiszemüleg megtagadja, vagy a bemutatott, de csak fél próba erővel biró hitelesített főkönyvi kivonattal igazolt áruk megrendelését és kézhez vételét gonoszul eltagadja: a rögtöni határozathozatalt — miután a hitelező egyéb azonnal fel nem hozható bizonyítékokkal kénytelen élni — el kell halasztani. A csőd tehát ismét ugyanaz nap el nem rendelhető. De a tapasztalat még egyébre is tauit. Az adós — vidéki városban - rendszerint helybeli hitelezőit előbb kielégíti vagy biztosítja, ugy hogy ezektől nincsen mit tartania. A távollevő, pesti, bécsi vagy még távolibb hitelező pedig, ha táviratilag értesül is a történtekről, legfeljebb alkalmat nyer jajveszékelni, anélkül, hogy bármiként idején változtathatna a dolgon. Ezek tehát égető bajok. Ezeken valamiként segíteni kell, még pedig gyorsan. A törvénykezési rendtartás átalános revisiójáig, vagy pláne a szóbeliség és közvetlenség behozataláig ezzel várakozni nem lehet, nem szabad. Ezen mételyt épen most a bírósági szervezés alkalmából kellene kiirtani. És ezt magának a p. t. r. 377. §-ának törvényhozás utjáni megváltoztatása által lehetne elérni. Ajánlom e tekintetben az igazságügyi minister urnák becses figyelmébe a n.-váradi ügyvéd-egylet által annak idején indítványozott módosítást, mely szerint az érintett szakasz következőleg volna szerkesztendő: „Az adós ellen elrendelt csőd esetében az olyan foglalás, mely az ingókra és nem telekkönyvezett ingatlanokra nézve azon napon foganatosíttatott, melyen valamely hitelező p. csőd megnyitásáért folyamodott, habár a csőd ezen kérvény folytán csak későbben leit is elrendelve, a foglaltatónak zálogjogot nem ad." Ily módosítás ;i minister urnák és a törvényhozó-testületnek legfeljebb egy órai idejét venné igénybe, és bizonyára több haszna volna a haza jóléte, az anyagi gyarapodás és az erkölcsiség szempontjából, mint némely igazán semmitmondó interpel[átiónak. Jogeset. Dr. C8acskó Imre legtöbb ítélőszéki biró úrtól. Felperes kereset él ieo előadja, hogy alperesnek kanczája igen gyakran sálit, mi oka annak, hogy a fiatal ménlovak összevesznek B egymással vívnak. Nehogy a lovakban valami károsítás történjék, a helybeli elöljáróság a kanczának a falka közé legeltetés véget ti hajtását alperesnek megtiltotta. Alperes e tilalom ellenére a kanczát a falkával a legelőre hajtotta, s igy történt, hogy kanczája miatta ménlovak összeveszvén, egy harmadik gazdának lova felperes lovának ajakát vívás közben leharapta. Ez által felperesnek lova értékében 20 frtot vesztett, és mert lovát három hétig nem használhatta, egy napért 1 frtot számítva, felperes 21 frtnyi kárt szenvedett. Felperes kéri 41 frtnyi kárát, a per- és bélyegköltségeit alperes által megtéríttetni. Alperesnek beismerése, községi bizonyítvány és tanuk vallomása által be van bizonyítva, hogy alperesnek lovát a legelőre a falka közé bocsájtani el volt tiltva, másnak a helységben kanczája nem volt, de három év alatt más kancza a falkában nem is volt. Az illető szolga bíróság 1870. septbr. 15-kén 174. sz. a. kelt ítéletével alperest a 41 frtnyi kárnak, 5 frtnyi per és bélyegköltségnek megfizetésében elmarasztalta, mert a községi elöljáróság által alperesnek meg volt tiltva kanczáját a falkába bocsájtanj mely tilalmat alperes megszegvén, történt, hagy alperes kanczája miatt a lovak összevivtak és felperesnek lovában kár okoztatott, ennek tehát alperes levén ámbár csak távolabbi oka, őt a kitett összegek fizetésében elmarasztalni kellett azért is, mert a kár és költség mennyisége ellen alperes kifogást nem tett. Alperes az 1-ső bírósági ítéletet felebbezvén a niagy. kir. itélő-tábla 1871-ik június 9-kén 29,207. sz. a. hozott ítéletével, az első bírósági itéletetmegváltoztatvánfelperest keresetével elutasította, s alperesnek a perköltséget meg nem ítélte. Mert felperes lovát nem alperes lova harapta meg, alperes tehát sem személyesen, sem közvetve lova által a kereseti kárt nem követte el, a perköltséget pedig alperes fel nem számította. A m. k. itélő-táblai ítéletet felperes felebbezte, és a legfőbb Ítélőszék folyó 1871. 6737. sz. a. hozott ítéletében a m. kir. ítélőtáblai Ítéletnek megváltoztatásával az első bírósági ítéletét hagyta helyben annak indokolásánál fogva. Alkotott törvény hiányában érdekes tudni, mit határoznak ily esetre nézve a külföldi törvényhozások. Az osztrák által. polg. törvénykönyvnek idevonatkozó §§-ai ezek: Ha valaki valami állat által károsittatik, ezért az felelős, ki azt arra ösztönözte, ingerelte, vagy megőrizni elmulasztotta. Ha ilynemű kár senkire sem bizonyítható, akkor a kártétel véletlen esetnek tartatik. 1320-ik §.— Gonosz szándékbúi vagy feltűnő gondatlanság által okozott kár esetében a károsodott teljes elégtételt, egyéb esetekben pedig csak tulajdonképeni kártalanítást követelhet. 1324. §. — A franczia polgári törvénykönyvből: mindenki felelős oly kárért, melyet saját tette, vagy csak hanyagsága, vagy vigyázatlansága által okozott, 1383. §. — Az állatnak tulajdonosa, vagy az, ki azt használja, inig azt használja, felelős ama kárért, melyet az állat okozott, habár az állat az ő felügyelete alatt volt, vagy eltévedett, vagy elszaladt, 1385. §. — Az 1803. Szász királysági polg. törvénykönyvből : Ha házi állatok okoztak kárt, akkor az kezeskedik a kártérítésért, ki a kár (okozása) idejekor annak tulajdonosa volt. De ha igazolhatja, hogy az állat felügyelete körül mit sem bűnözött, akkor ö az állatnak a károsodott részérei átengedése által magát a kártérítési kötelesség alól megszabadíthatja, és minden kötelezettségtől megszabadul, ha mielőtt ő a panaszról a bíróság által értesíttetett, az ő bűne nélkül az állat megholt, vagy elveszett. 1561. § — Ha a názi állat másvalaki, vagv másvalakinek állatja által ingereltetett, akkor az, ki azt ingerelte, vagy tulajdonosa amaz állatnak, melv azt ingerelte, az utóbbi az 1561. §. szerint tartozik a támadt kárért kezeskedni, 1563. §. . j; w_ utóbbi §. alá vonható az előadott eset. Kérdés támadhat itt arról, hogy alkotott törvény hiányában micsoda elv szerint Ítélhetett a bíró? Felelet: a jelen esetben, valamint mindoly esetekben, melyek eldöntésére alkotott törvény hiányzik, a természeti — ész — jog elvei szerint. Az előadott esetben döntő érvül szolgál a következő természetjogi elv: aki oka a kárnak , az tartozik azt megtéríteni, kapcsolattal ama logicai elvvé: ki oka az oknak, oka egyszersmind az okozatnak. Alperes elhanyagolt vigyázatból, sőt világos tilalom ellenére kanczáját nem tartotta otthon, hanem a legelőre kibocsájtotta, kanczája ingerelte a ménlovakat, minek folytán felperes lovában kárt szenvedett. Megjegyezni akarom itt még azt, hogy minden előforduló vitás esetnél van valami természetjogi elv. mely szerint az eset eldöntendő, és pedig ott is, hol alkotott törvény létezik, csak elemezni kell az esetet, és az illető törvényt. Ennek oka az, hogy minden jó alkotott törvénynek a természeti — ész — jognak elveivel kell megegyezni. Az emiitett elemezés ajánlatos, mert alapos jogtudományra vezet. Esküdtszéki csarnok. Eskndtszéki tárgyalás. (Pesten [október 30-án). Elnök : Sárkány Józ6«f. Birák: Bellaágh István és Offner Ferenez. Jegyző : D u 1 o v i t s Béla. Vádlónő: Re inai k Micheliné, színésznő. Vádlónö képviselője: Weiss Sándor ügyvédjelölt. — Vádlottak: Saphir Ede es Saphir Sándor a ..Saphir's Styx" ezimü élczlap- felelős szerkesztői. Vádlottak képviselője: Dr. Füzesséry Géza ügyvéd. Esküdtek: Ifj. Strausz Ferenez. Nasztl Mór, Vadnay Károly, Eger v á r y Frigyes. Ag o r as z t ó Szilárd, b. Lipthay Béla. Bauer Miksa. Dr. Niede miami Gyula, Vághy Lajos. Bischitz Mór, Sebuck Náthán. Goldberger Mór. (F) A legnagyobb feszültséggel várta a pesti közönségj a mai tárgyalást, melyben egy csinos színésznő lépett fel 'vádlóként a' helybeli ponwabirodaloiu két legkitűnőbb képviselője, a Saphir testvérek ellen. Ámbár mindenki előre tudta, mi lesz az esküdtek verdiktje, mert eltekintve attól, hogy a közvélemény ezen soi disaut szerkesztők ellen fel van ingerelve, a sértések, melyeket vádlónő ellen lapjokban szórtak, csaknem a hihetetlenségik durvák, és a leggaládabb ratinement szüleménvei, — mégis már jóval a tárgyalás előtt zufolásig megtelt a a közönség számára fenntartott hely. Mindenki kíváncsi volt látni azon nőt. ki elég bátorsággal birtaz egy-két héttel ezelőtt még általában mindenhatónak tartott testvérpár ellen a büntető igazságszolgáltatás karját felhívni. Azonban eltekintve ettől, az esküdtszéki tárgyalálás szakbeli szempontból is több érdekes mozzanatot tartalmazott, melyeket az alább következő tudósításban a lehetőleg híven iparkodunk visszaadni. Az esküdtek kisorsolása után: Elnök megnyitván az ülést, az esküdtekkel letéteti a szabályszerű esküt és ezután vádlotthoz intézi kérdéseit. Elsőrendű vádlott Saphir Ede, hírlapíró, 36 éves, a bepanaszolt czikkek megjelenésekor a „Saphir Styx" czimü hetilap felelős szerkesztője volt. Másodrendű vádlott, Saphir Sándor nem jelenvén meg. elnök felhívja védőjét védenczének távolmaradásának igazolására. Védő betegséggel kívánja igazolni védenczének elmaradását, de orvosi bizonyítványt erről nem képes felmutatni. Elnök ennek folytán kijelenti, hogy a sajtóbiróság a tárgyalást másodrendű vádlott ellen is folvtatandónak határozta.