Magyar Themis, 1871 (1. évfolyam, 1-8. szám)

1871 / 1. szám - Gyors segély

O.vors segély. Hr. Kralowszky Mór ügyvéd úrtól. A bírósági szervezés küszöbön van, az elnökök ás államügyószek kinevezvék, rövid időn olvasni fogjuk az igazság kiszolgálta­tásira hivatott többi férfiak neveit is, egy szóval: jövő évben — ugy reméljük — a kinevezett birói kar megkezdend) azon mű­ködését, melytől a törvényszerű alapos és gyors történykezési ügymenetet, és a köz­hitei emelkedését óhajtva várjuk. Köztudomású, hogy hazánkban a hite­len az utolsó két év alatt a mióta t. i. a köztörvényi biztosítási eljárás behozatott — halálos csapás ejtetett. Bukás bukás] ért. és némely vidéki városban és környé­kén — például hozom fel N.-Váradot — a külföldi hitelezők több mint egy fél millió forintra menő követelései teljesen oda vesztek. Azt mondják: majd máskén! lesz ez az államügyészség életbe léptével; megen­gedem. A tehetséges és képzett államügyész erélye, hozzáférhetlen jelleme és gyors te­vékenysége sokat segíthetnek a hamis bu­kások kevesbitésén, a kiderítet! bűnösök kér­lelhetlen megbüntetésének kieszközlése által. De ez nem elég; a törvénynek min­denekelőtt lehetőleg gondoskodnia kell az adós és álhitelezők összejátszásának, az oly divatossá vált, hogy ugy mondjam járvány­nyá fajult színleges biztosítási vég­rehajtások megakadályozásáról. A p. t. r. 377. §-sa erre látszik rendelve lenni. Meg volt a jóakarat, de mitsein ér; az álkövetelések alapján rendszerint délutáni Órákban szoktak kéretni a biztosítási végre­hajtások, és ha sikerül is még az nap a csődnyitási kérvényt valamelyik jóhiszemű hitelezőnek benyújtania, a legritkább eset­ben lehet még ugyanaz nap a tárgyalást is megtartani; ha pedig csak másnap folyik le a tárgyalás — az adós tökéletesen czélt ért már. Sőt, ha ugyanaz napra elő is idéz­tethetik az adós, nem kell egyéb, minthogy a csődnyitási kérelem alapját képező okira­ton levő aláirását roszhiszemüleg megta­gadja, vagy a bemutatott, de csak fél próba erővel biró hitelesített főkönyvi kivonattal igazolt áruk megrendelését és kézhez véte­lét gonoszul eltagadja: a rögtöni határozat­hozatalt — miután a hitelező egyéb azon­nal fel nem hozható bizonyítékokkal kény­telen élni — el kell halasztani. A csőd tehát ismét ugyanaz nap el nem rendelhető. De a tapasztalat még egyébre is tauit. Az adós — vidéki városban - rendszerint helybeli hitelezőit előbb kielégíti vagy biz­tosítja, ugy hogy ezektől nincsen mit tar­tania. A távollevő, pesti, bécsi vagy még távolibb hitelező pedig, ha táviratilag érte­sül is a történtekről, legfeljebb alkalmat nyer jajveszékelni, anélkül, hogy bármiként idején változtathatna a dolgon. Ezek tehát égető bajok. Ezeken vala­miként segíteni kell, még pedig gyorsan. A törvénykezési rendtartás átalános revisiójáig, vagy pláne a szóbeliség és közvetlenség behozataláig ezzel várakozni nem lehet, nem szabad. Ezen mételyt épen most a bírósági szervezés alkalmából kellene kiirtani. És ezt magának a p. t. r. 377. §-ának törvényhozás utjáni megváltoztatása által lehetne elérni. Ajánlom e tekintetben az igazságügyi minister urnák becses figyel­mébe a n.-váradi ügyvéd-egylet által annak idején indítványozott módosítást, mely sze­rint az érintett szakasz következőleg volna szerkesztendő: „Az adós ellen elrendelt csőd esetében az olyan foglalás, mely az ingókra és nem telekkönyvezett ingatlanokra nézve azon napon foganatosíttatott, melyen vala­mely hitelező p. csőd megnyitásáért folya­modott, habár a csőd ezen kérvény folytán csak későbben leit is elrendelve, a foglal­tatónak zálogjogot nem ad." Ily módosítás ;i minister urnák és a törvényhozó-testületnek legfeljebb egy órai idejét venné igénybe, és bizonyára több haszna volna a haza jóléte, az anyagi gya­rapodás és az erkölcsiség szempontjából, mint némely igazán semmitmondó interpel­[átiónak. Jogeset. Dr. C8acskó Imre legtöbb ítélőszéki biró úrtól. Felperes kereset él ieo előadja, hogy alperes­nek kanczája igen gyakran sálit, mi oka annak, hogy a fiatal ménlovak összevesznek B egymással vívnak. Nehogy a lovakban valami károsítás tör­ténjék, a helybeli elöljáróság a kanczának a falka közé legeltetés véget ti hajtását alperesnek meg­tiltotta. Alperes e tilalom ellenére a kanczát a falkával a legelőre hajtotta, s igy történt, hogy kanczája miatta ménlovak összeveszvén, egy har­madik gazdának lova felperes lovának ajakát ví­vás közben leharapta. Ez által felperesnek lova értékében 20 frtot vesztett, és mert lovát három hétig nem használhatta, egy napért 1 frtot szá­mítva, felperes 21 frtnyi kárt szenvedett. Felpe­res kéri 41 frtnyi kárát, a per- és bélyegköltsé­geit alperes által megtéríttetni. Alperesnek beismerése, községi bizonyít­vány és tanuk vallomása által be van bizonyítva, hogy alperesnek lovát a legelőre a falka közé bo­csájtani el volt tiltva, másnak a helységben kan­czája nem volt, de három év alatt más kancza a falkában nem is volt. Az illető szolga bíróság 1870. septbr. 15-kén 174. sz. a. kelt ítéletével alperest a 41 frtnyi kárnak, 5 frtnyi per és bélyegköltségnek megfizetésében elmarasztalta, mert a községi elöl­járóság által alperesnek meg volt tiltva kanczáját a falkába bocsájtanj mely tilalmat alperes meg­szegvén, történt, hagy alperes kanczája miatt a lovak összevivtak és felperesnek lovában kár okoz­tatott, ennek tehát alperes levén ámbár csak tá­volabbi oka, őt a kitett összegek fizetésében elma­rasztalni kellett azért is, mert a kár és költség mennyisége ellen alperes kifogást nem tett. Alperes az 1-ső bírósági ítéletet felebbezvén a niagy. kir. itélő-tábla 1871-ik június 9-kén 29,207. sz. a. hozott ítéletével, az első bírósági itéletetmegváltoztatvánfelperest keresetével eluta­sította, s alperesnek a perköltséget meg nem ítélte. Mert felperes lovát nem alperes lova harapta meg, alperes tehát sem személyesen, sem közvetve lova által a kereseti kárt nem követte el, a perköltséget pedig alperes fel nem számította. A m. k. itélő-táblai ítéletet felperes feleb­bezte, és a legfőbb Ítélőszék folyó 1871. 6737. sz. a. hozott ítéletében a m. kir. ítélőtáblai Ítéletnek megváltoztatásával az első bírósági ítéle­tét hagyta helyben annak indokolásánál fogva. Alkotott törvény hiányában érdekes tudni, mit határoznak ily esetre nézve a külföldi törvény­hozások. Az osztrák által. polg. törvénykönyvnek idevonatkozó §§-ai ezek: Ha valaki valami állat által károsittatik, ezért az felelős, ki azt arra ösz­tönözte, ingerelte, vagy megőrizni elmulasztotta. Ha ilynemű kár senkire sem bizonyítható, akkor a kártétel véletlen esetnek tartatik. 1320-ik §.— Gonosz szándékbúi vagy feltűnő gondatlanság ál­tal okozott kár esetében a károsodott teljes elég­tételt, egyéb esetekben pedig csak tulajdonképeni kártalanítást követelhet. 1324. §. — A franczia polgári törvénykönyvből: mindenki felelős oly kárért, melyet saját tette, vagy csak hanyagsága, vagy vigyázatlansága által okozott, 1383. §. — Az állatnak tulajdonosa, vagy az, ki azt hasz­nálja, inig azt használja, felelős ama kárért, me­lyet az állat okozott, habár az állat az ő felügye­lete alatt volt, vagy eltévedett, vagy elszaladt, 1385. §. — Az 1803. Szász királysági polg. törvény­könyvből : Ha házi állatok okoztak kárt, akkor az kezeskedik a kártérítésért, ki a kár (okozása) idejekor annak tulajdonosa volt. De ha igazol­hatja, hogy az állat felügyelete körül mit sem bűnözött, akkor ö az állatnak a károsodott ré­szérei átengedése által magát a kártérítési köte­lesség alól megszabadíthatja, és minden kötele­zettségtől megszabadul, ha mielőtt ő a panasz­ról a bíróság által értesíttetett, az ő bűne nél­kül az állat megholt, vagy elveszett. 1561. § — Ha a názi állat másvalaki, vagv másvalakinek állatja által ingereltetett, akkor az, ki azt inge­relte, vagy tulajdonosa amaz állatnak, melv azt ingerelte, az utóbbi az 1561. §. szerint tartozik a támadt kárért kezeskedni, 1563. §. . j; w_ utóbbi §. alá vonható az előadott eset. Kérdés támadhat itt arról, hogy alkotott törvény hiányában micsoda elv szerint Ítélhetett a bíró? Felelet: a jelen esetben, valamint mind­oly esetekben, melyek eldöntésére alkotott tör­vény hiányzik, a természeti — ész — jog elvei szerint. Az előadott esetben döntő érvül szolgál a következő természetjogi elv: aki oka a kár­nak , az tartozik azt megtéríteni, kapcsolattal ama logicai elvvé: ki oka az oknak, oka egy­szersmind az okozatnak. Alperes elhanyagolt vigyázatból, sőt vilá­gos tilalom ellenére kanczáját nem tartotta ott­hon, hanem a legelőre kibocsájtotta, kanczája ingerelte a ménlovakat, minek folytán felperes lovában kárt szenvedett. Megjegyezni akarom itt még azt, hogy minden előforduló vitás esetnél van valami ter­mészetjogi elv. mely szerint az eset eldöntendő, és pedig ott is, hol alkotott törvény létezik, csak elemezni kell az esetet, és az illető tör­vényt. Ennek oka az, hogy minden jó alkotott törvénynek a természeti — ész — jognak el­veivel kell megegyezni. Az emiitett elemezés ajánlatos, mert alapos jogtudományra vezet. Esküdtszéki csarnok. Eskndtszéki tárgyalás. (Pesten [október 30-án). Elnök : Sárkány Józ6«f. Birák: Bellaágh István és Offner Ferenez. Jegyző : D u 1 o v i t s Béla. Vádlónő: Re inai k Micheliné, színésznő. Vádlónö képviselője: Weiss Sándor ügyvéd­jelölt. — Vádlottak: Saphir Ede es Saphir Sándor a ..Saphir's Styx" ezimü élczlap- felelős szerkesztői. Vádlottak képviselője: Dr. Füzesséry Géza ügyvéd. Esküdtek: Ifj. Strausz Ferenez. Nasztl Mór, Vadnay Károly, Eger v á r y Frigyes. Ag o r as z t ó Szilárd, b. Lipthay Béla. Bauer Miksa. Dr. Nie­de miami Gyula, Vághy Lajos. Bischitz Mór, Sebuck Náthán. Goldberger Mór. (F) A legnagyobb feszültséggel várta a pesti közönségj a mai tárgyalást, melyben egy csinos színésznő lépett fel 'vádlóként a' helybeli ponwabirodaloiu két legkitűnőbb képviselője, a Saphir testvérek ellen. Ámbár mindenki előre tudta, mi lesz az esküdtek verdiktje, mert el­tekintve attól, hogy a közvélemény ezen soi disaut szerkesztők ellen fel van ingerelve, a sértések, melyeket vádlónő ellen lapjokban szór­tak, csaknem a hihetetlenségik durvák, és a leggaládabb ratinement szüleménvei, — mégis már jóval a tárgyalás előtt zufolásig megtelt a a közönség számára fenntartott hely. Mindenki kíváncsi volt látni azon nőt. ki elég bátorsággal birtaz egy-két héttel ezelőtt még általában min­denhatónak tartott testvérpár ellen a büntető igazságszolgáltatás karját felhívni. Azonban elte­kintve ettől, az esküdtszéki tárgyalálás szakbeli szempontból is több érdekes mozzanatot tartal­mazott, melyeket az alább következő tudósítás­ban a lehetőleg híven iparkodunk visszaadni. Az esküdtek kisorsolása után: Elnök megnyitván az ülést, az esküdtekkel letéteti a szabályszerű esküt és ezután vádlott­hoz intézi kérdéseit. Elsőrendű vádlott Saphir Ede, hírlapíró, 36 éves, a bepanaszolt czikkek megjelenésekor a „Saphir Styx" czimü hetilap felelős szer­kesztője volt. Másodrendű vádlott, Saphir Sándor nem jelenvén meg. elnök felhívja védőjét védenczének távolmaradásának igazolására. Védő betegséggel kívánja igazolni véden­czének elmaradását, de orvosi bizonyítványt erről nem képes felmutatni. Elnök ennek folytán kijelenti, hogy a sajtóbiróság a tárgyalást másodrendű vádlott el­len is folvtatandónak határozta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom